Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1975-10-11 / 240. szám, szombat

A párt és a társadalom a CSKP XV. kongresszusa előtt (Folytatás a 3. oldalról) kosságokba. Társadalmunknak még sok ereje és energiája van, amelyre számíthatunk tár­sadalmunkban, még vannak olyan tartalékok, amelyeket ki­használhatunk. A CSKP KB ta­valyi novemberi ülése rámuta­tott, hogyan kell megoldanunk a bonyolult és igényesebb problémákat. Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára az idén a párt Központi Bi­zottságának júliusi ülésén hangsúlyozta, hogv állandóan munkálkodni kell a Központi Bizottság novemberi Ülése ha tározatain, mivel távlati fel­adatokról van szó, állandóan harcolni kell megvalósításu­kért. A legfontosabb, liogy megértsük és elsajátítsuk a problémák bíráló elemzésén és az eredmények értékelésén alapuló munkastílust és mód­szert, hogy sehol se elégedje nek meg az elért eredmények­kel, és egyre igényesebb fel­adatokat tűzzenek ki. A Központi Bizottság levelé ben felhívja a figyelmet a szó cialista demokrácia fejlesztésé nek kérdéseire, a szocialista ember nevelésére, valamint az ideológiai kérdésekre. Kétség­telen, hogy a levélnek ez a ré­sze nemcsak a kommunisták, hanem a többi állampolgár, a képviselők, a nemzeti bizott­ságok dolgozóinak, a Nemzeti Front szervezeteinek figyel­mét is felkelti. MINDEN ERŐNKET FORDÍTSUK A XV. PÁRTKONGRESSZUS ELŐKÉSZÍTÉSÉRE A levél egyik része a párt belső ügyeivel — az évzáró taggyűlések és a párlkon feren- ciák előkészítésével — foglal­kozik. A párt Központi Bizott­sága a kongresszus előkészí­tése legfontosabb részének minősíti ezeket a tanácskozá­sokat, és hangsúlyozza, hogy az évzáró taggyűlések és a pártkon Ferencié k további jelen­tős lépést jelentenek a párt vezető szerepének elmélyítésé­ben, akcióképessége fokozásá­ban, a párt és a széles nép­rétegek kapcsolatának elmé­lyítésében. A CSKP Központi Bizottsága Elnökségének az évzáró tag gyűlésekkel és a pártkonferen­ciákkal kapcsolatos határoza­ta, valamint a CSKP KB levele jelentős segítséget nyújt a kommunistáknak, s a legfonto­sabb döntő feladatokra irányít­ja figyelmüket. Természetes, hogy a pártszervekben és -szer­vezetekben nemcsak azt kell elérni, hogy a kommunisták megismerkedjenek a levél tar talmával, hanem azt le kell bontaniuk saját konkrét viszo­nyaikra úgy, hogy a kongresz- szus előkészítése során bírá- löan elemezzék saját munká­juk eredményeit, értékeljék és általánosítsák a pozitívumokat, reális feladatokat tűzzenek ki, és azoknak a szakaszoknak is szenteljenek figyelmet, ahol fogyatékosságok fordulnak elő, hozzanak konkrét határozato­kat elhárításukra. Az évzáró taggyűlések és a konferenciák előkészítése vi­tathatatlanul aktivizálja a párt sorait, újabb áldozatkészségre és alkotó tevékenységre ösz­tönzi a kommunistákat. Meg kell említenünk, ami a CSKP KB októberi ülésén az aktivi­tással kapcsolatban hangzott e! — nincs szó Öncélú akti­vitásról, hanem az aktivitás olyan fejlesztéséről. amely összekapcsolódik a konkrét feladatok és a konkrét köte­lességek teljesítésével. A kom­munisták feladatai és köteles­ségei egyértelműek: a párt célkitűzéseinek megvalósításá­hoz. a szocializmus további felvirágoztatásához vezetnek. Az évzáró taggyűlések és a pártkonferenciák előkészítésé­ben érvényesítjük a kommu­nisták és a társadalom kollek­tív tudását úgy, hogy gazdag tapasztalatok, ötletek és kez­deményezés alapján készíthes­sük eln a XV. pártkongresz- szust — amint azt Gustáv Husák elvtárs a CSKP KB ok­tóberi ülésén megállapította. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága levelében hangsúlyozza, liogy a párt elsőrendű feladata a szo­cialista közösség országai fej­lődésének és egysége megszi­lárdításának aktív támogatása, a sokoldalú együttműködés, el­sősorban a Szovjetunióval való együttműködés elmélyítése. A Szovjetunió és sokoldalú segii sége nélkül nem valósíthat­nánk meg a kitűzött progra­mokat. A szovjet néphez fű­ződő barátságunk és kapcso­lataink védelme, fejlesztése nemzeteink legsafátabb érdeke. Csehszlovákia Kommunista Pártja — mondta Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára az októberi ülésen — minden erejét a CSKP XV. kongresz- szusának előkészítésére fordít­ja, hogy tiszta számlával és azzal a tudattal léphessen a kommunisták, a dolgozók, va­lamint a nemzetközi és mun­kásmozgalom elé, hogy a cseh­szlovák kommunisták becsület­tel eleget tettek a XIV. kong­resszuson kitűzött valamennyi feladatnak. A CSKP Központi Bizottsága 1975. október 6-7-i üfean vitája Bohuslav Večera elvtárs felszólalása A mezőgazdaság a gyorsan fejlődő ágazatok közé tartozik. Struktúrája megváltozott, miközben a termelőerők és a mezőgazdasági termelésben ható viszonyok minőségileg is megváltoztak. A szakosítás és az összpontosítás a ter­melési folyamatban fokozott igényeket támaszt a szakképzettséggel szemben, üzemek közötti széles körű kapcsolato­kat létesít, amelyek túllépik a falvak hajdani területi keretét. Sok kérdés­ben a döntés az üzemek közötti és az üzemek feletti szervek kezébe kerül. Az új problémák már nem oldhatók meg csak a helyi szempontok és ismeretek szemszögéből. Az egyik legfontosabb és legbonyo­lultabb megoldandó feladat a szakosítás továbbfejlesztése, elsősorban a növény- termesztésben. E feladat teljesítése so­rán megnyilvánulnak a mai vezetés alapvető problémái. Azok a területek, ahol már pozitív eredményeket értünk el — így például a baromfihús, a to­jás és részben a sertéshús termelésében, valamint a növénytermesztésben —, bi­zonyítják, mit jelent a célszerű szako­sítás a termelés állandó növelése, va­lamint a gazdaságosság fokozása szem­pontjából. A növénytermesztés célszerű szakosí­tásában látjuk azt a fő tényezőt, amely által kialakíthatjuk a feltételeket a ha­todik ötéves terv Igényes feladatainak teljesítéséhez. Ezért, amint azt pártunk Központi Bizottsága Elnökségének do­kumentuma Is leszögezi, az irányítás va­lamennyi fokán konkretizálnunk kell a termelés szakosításának és összpontosí­tásának már jóváhagyott irányvonalát. A növénytermesztés területén alaposan fel kell dolgoznunk az egyes terüle­tek szakosításának irányvonalát, amely biztosítja az adott természeti viszonyok optimális kihasználását, tekintettel a társadalom szükségleteinek struktúrájá­ra és fejlődésére. A tudományos kutatási alappal együtt kidolgozzuk a szakosítás egyes ágaza­tai számőra a szakosított üzemek komp­lex modelljeit az egyes területek viszo­nyainak megfelelően. Az előző intézke­dések alapján az irányítás valamennyi fokán átdolgozzuk a már kidolgozott tanulmányokat, amelyeket a szakosítás és az összpontosítás további folyamata megoldásának eszközévé akarunk vál­toztatni. A terv kidolgozása és lebontása fo­lyamán a szakosítás már tisztázott irányvonalaiból indulunk ki, és megva­lósításukat a terv valamennyi részének realizálásával, vagyis a beruházási fej­lődés és az anyagi-technikai terv reali­zálásával biztosítjuk. A gazdasági eszkö­zök rendszerében olyan intézkedéseket hozunk, hogy az egyes eszközök ezek­kel a célkitűzésekkel összhangban has­sanak és nem úgy, mint sok esetben a múltban, amikor egyesek nem támogat­ták őket, sőt ellentétben álltak velük. A növénytermesztés szakosításának cél­szerű hatékonyságával függ össze a szakosított üzemek szolgáltatásainak tökéletesítése. Rendkívül igényes feladatok hárulnak a biológiai szolgáltatásokat nyújtó szer­vezetekre. Ezeknek a szervezeteknek felelősséget kell vállalniok a nemesíté- si programok megvalósításáért, a nagy hozamú biológiai anyagok előállításá­ért, a módszertani tanácsadó-tevékeny­ségért, valamint azért, hogy a mezőgaz­dasági üzemeket ellássák ezekkel az anyagokkal. Ahhoz, hogy ezt a felelős­ségteljes funkciót sikeresen betölthes­sék, eddigi tevékenységük tartalmát al­kalmazni kell ezekhez a feladatokhoz, biztosítani kell szorosabb kapcsolatu­kat a tudományos kutatóalappal, bele­számítva a szervezési kapcsolat külön­böző formáit. Feltételezzük, hogy tapasztalataink, valamint a többi szocialista ország, el­sősorban a Szovjetunió tapasztalatai alapján tudományos-termelési szövetke­zeteket alakítunk ki, vagy pedig az egyes szakosított kutatóintézeteket köz­vetlenül a szakosítót üzemekhez és szolgáltatősokhoz csatoljuk. Ezek az in­tézkedések a mezőgazdasági tudomá­nyok hatékonyságának növelésére ki­fejtett általános törekvés részét képe­zik. A kutatóintézeteknek megfelelő időelőnnyel kell megoldaniok mezőgaz­daságunk további fejlődésének kérdé­seit, és a tudományos kutatási alapnak közvetlen hatást kell gyakorolnia arra, hogy a tudományos kutatási eredménye­ket a termelés előtti szakaszban és a tulajdonképpeni termelésben is alkal­mazzák. Az eddiginél Igényesebben kell fejleszteni a szakosított szervezetek és a mezőgazdasági üzemek közötti kap­csolatokat. Ezeknek következetesebben kell tükrözniük a szervezeteknek azt a kötelességét, hogy a mezőgazdasági üzemeket megfelelő biológiai anyaggal lássák el, de egyúttal a mezőgazdasági üzemeknek azt a kötelességét is, hogy ezt az anyagot a szakosított szervezetek által meghatározott szabályokkal össz­hangban használják fel. Figyelmet szentelünk a beruházások­nak is. Egyelőre nem sikerült elérnünk, hogy a beruházási tevékenység a leg­fontosabb fejlesztési problémák meg­oldására és a döntő jelentőségű terüle­tekre összpontosuljon. Sokáig és drá­gán építünk. Ezért már a minisztériu­mokban következetesebben kell kihar­colnunk a terv által az elsődleges fel­adatok megoldását és nem szabad meg­engednünk, hogy a beruházási eszközö­ket és a kapacitásokat más, kevésbé fontos akciókra fordítsák. Természete­sen az állam szubvenciós politikájával is támogatni fogjuk a beruházások fej­lesztésének ezt az irányvonalát. Ezt szolgálják a mezőgazdasági építészet egységes irányítása területén hozott in­tézkedések, miközben szervezésileg szo­rosabban összekapcsolják az egyes ré­szeket. Az említett intézkedéseket ki kell használnunk a mezőgazdasági épí­tészet gyorsabb Iparosítására, a tipizá­lás előnyeinek kihasználására, a köny- nyü szerkezetek előnyben részesítésére, maximálisan kihasználva a hozzáférhe­tő könnyű és olcsó építőanyagokat. A növénytermesztés szakosítása és összpontosítása elmélyítésének követel­ményével kapcsolatban meg kell olda­nunk a földalap optimális elosztását. Az előkészített törvények, elsősorban a földhasználati jogra vonatkozó tör­vény, kiküszöböli a szektorok közötti földcsere akadályait, és így megterem­tik a jogi feltételeket a földalap cél­szerű egyesítéséhez, ami lehetővé teszi, hogy a mai és a jövőbeli technika szín­vonalán fejlesszük a szakosított terme­lést. E feladatok megvalósítását az irá­nyítást és szervezési rendszer általános tökéletesítésével párhuzamosan össze kell kapcsolni az irányítás egyes fo­kai keretében a belső struktúra, vala­mint munkamódszereik tökéletesítésé­vel. Kerületi mezőgazdasági igazgatósá­gainkat fokozatosan a területi Irányítás komplex szerveivé építik át, amelyek minden szempontból és minden össze­függésben biztosítani tudják majd a szakosítás és összpontosítás tervszerű fejlesztését. Szakágazati vezérigazgató­ságainknak, beleszámítva az élelmi­szeripar vezérigazgatóságőt is, aktív té­nyezőknek kell lenníök a mezőgazdasá­gi üzemekkel való kooperációs és integ­rációs kapcsolatok fejlesztésében. A hatodik ötéves terv előkészítése folyamán a minisztériumok koncepciós alapanyagokat dolgoztak ki az egyes ágazatok, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés tárgyi problé­máinak megoldására. Kialakultak a fel­tételek ahhoz, hogy a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban jól dolgozzák ki a hatodik ötéves terv javaslatát, és ez a terv megalapozza a mezőgazda­sági termelés tartós és dinamikus fej­lődését. A mezőgazdasági dolgozók nagyra ér­tékelik, hogy a Központi Bizottság az ötödik ötéves tervidőszakban már má­sodszor foglalkozik a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésének problé­máival. Ez egyúttal arra kötelez ben­nünket, hogy szocialista mezőgazdasá­gunk a jövőben is jelentős mértékben hozzájáruljon szocialista társadalmunk felvirágoztatásához. Michal Špak elvtárs felszólalása Felszólalása bevezető részében a fa­lusi pártmunka tapasztalatairól beszélt a felszólaló. Rámutatott, hogy e tapasz­talatokat az eddiginél jobban kell ál­talánosítani. Majd így folytatta: a mi járásunkban is számos példa van arra, hogy a mezőgazdasági vállalatokban elért konkrét eredmények döntő mér­tékben attól függnek, hogyan szervez­zük meg a termelést és milyen igénye­sen látunk hozzá a feladatok teljesíté­séhez, hogyan tudjuk teljesítésüknek megnyerni a többi dolgozót. Ezért rend­szeresen értékeljük a mezőgazdasági vállalatok vezető gazdasági dolgozóinak a munkáját. Ezek az értékelések hoz­zájárulnak ahhoz, hogy fokozatosan megjavul a mezőgazdasági vállalatok káderellátása. Az irányításból kizárjuk azokat, akik nem biztosítják a feladatok sikeres teljesítését. Emellett rendszere­sen végzünk politikai tömegmunkát, hogy a dolgozók ne csak Ismerjék, ha­nem teljes mértékben meg is értsék a szocialista társadalmunk fejlesztésében való részvételük jelentőségét. Ma a já­rás efsz-eiben és állami gazdaságaiban 97 szocialista munkabrigád dolgozik, amelyek nemcsak ló munkaeredménye­ket érnek el, hanem helyesen nevelik és szilárdítják a munkakollektívát is. A XIV. kongresszust követően az egy­séges földművesszövetkezetek és az ál­lami gazdaság létrejötte óta a termelés leggyorsabb fejlődését értük el. A me­zőgazdasági termelés az idén az 1972. évihez viszonyítva több mint 53 száza­lékkal növekedett. A pregovl járásban elért hozamok pl. a gabona hektőrho- zama 25—30 mázsa, a burgonya hektár- hozama 160—170 mázsa, azonban nem felel meg a ráfordított erőfeszítésnek, és ezekkel az eredményekkel nem va­gyunk elégedettek. Tudatában vagyunk, hogy az utóbbi négy év alatt elégtelen volt a mező­gazdasági bruttó termelés növekedése. Látni kell azonban, hogy az egész ke­let-szlovákiai kerület efsz-eiben és álla­mi gazdaságaiban a mezőgazdasági bruttó termelés növekedése 34 százalék volt, de az összes szektorban együtt­véve csak 12,7 százalék. Szeretném hangsúlyozni azt is, hogy az egyes években mutatkozó eltérések, raépedig nemcsak a munkaszervezés következté­ben, jelentősek voltak. És éppen ebben rejlenek nemcsak a mi járősunk, ha­nem az egész kelet-szlovákiai kerület nagy tartalékai, amelyek kihasználásá­val lényegesen hozzájárulhatunk a fel­adatok teljesítéséhez, amelyeket ez a központi bizottsági ülés is kitűzött. A XIV. pártkongresszus határozatai­nak értelmében járősunkban elsődlege­sen biztosítottuk a gabona- és a burgo­nyatermesztés fejlesztésének feladatait. Habár jelentős nehézségek árán, de a szemesek termesztésének tervét az 5. ötéves tervidőszakban teljesítettük, és a gabonafelvásárlás feladatait 35 szá­zalékkal túlszárnyaltuk. Teljes mérték­ben tudatában vagyunk annak, hogy még itt is jelentős tartalékaink vannak, amit az egyes vállalatok közötti kü­lönbségek Is bizonyítanak. Ezért Igen felelősségteljesen gondoskodunk a munka minőségéről már az ősziek ve­tésekor. Járásunknak jelentős helye van a burgonyatermesztésben. Az étburgonya szállítása tekintetében Szlovákia legna­gyobb termelői közé tartozunk. Az 5. ötéves tervidőszak első éveiben nem értünk el kielégítő eredményekét, s ezért a mezőgazdasági vállalatoknak sem a vezetői, sem a dolgozói nem hit­ték, hogy a járás feltételei között elér­hető a 200, sőt a 250 mázsás hektár­hozam. Nem egy évben az átlagos hek­tárhozam csak 30—100 mázsa volt. A termés okainak következetes ér­tékelése után aktívan bekapcsoltuk a probléma megoldásába a pártszerveze­teket. Tanfolyamokon és szemináriu­mokon átképeztük a dolgozók egész kö­rét, beleértve a traktorosokat is, akik részt vesznek a burgonyatermesztésben. A legjobb szakembereket és szervező­ket konkrét pártfeladattal küldtük a mezőgazdasági vállalatokba, és a járási irányítási szintről Igen következetesen ellenőriztük az inten^iflkációs tényezők megtartását. Az elmúlt három év alatt elértük az első pozitív eredményeket, amikor is csaknem 4000 hektárnyi területen a burgonyatermés hektáronként 150—170 mázsa között mozgott, s az eísz ek egész sora az egész területen 200—250 mázsás hektárhozamot ért el. A fő si­ker abban rejlik, hogy a burgonyater­mesztésnek a járásban jó hagyománya van. A burgonya betakarítását befejeztük és teljesítettük a felvásárlási feladatot. 30 760 tonna burgonyát adtunk el. Ter­ven felül további 2000 tonna burgo­nyát. A Központi Bizottság Elnökségének javaslatát, miszerint a gabonafélékből önellátókká legyünk, Indokoltnak tart­juk. Ez természetesen teljes erőfeszítést követel nemcsak a mezőgazdasági dol­gozóktól, hanem iparunktól, az állami szervektől is, amelyek nemcsak terve­zik a gabonával való takarékosko­dást, hanem felelnek is érte. Nem utolsósorban minden egyes állampolgár ügye is, hogy mindennapi kenyerünket az eddiginél sokkal jobban megbecsül Jük. Járásunkban és az egész kelet-szlo­vákiai kerületben mindent megteszünk ezen igényes és felelősségteljes feladat teljesítése érdekében.

Next

/
Thumbnails
Contents