Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1975-09-30 / 230. szám, kedd
q nuij 1975. IX. 30. 5 Egyre többen válaszolnak a CSKP KB Elnöksége, a CSSZSZK kormánya, a Szakszervezetek Központi Tanácsa és a SZISZ Központi Bizottsága felhívására Takarékoskodnak A csaknem négyezer munkást foglalkoztató nitrai Plastika n. v. augusztus végéig 89 százalékra teljesítette a tervidőszak utolsó évének feladatait, s 17,8 millió koronával túlteljesítette árutermelési tervét. — Mégis arra a következte tésre jutottunk — mondotta Stefan Ceríían elvtárs, az üzemi pártbizottság elnöke —, hogy azért a mi munkalielyeinidőjárás, ami az első negyedév feladatainak teljesítésére érezhetően rányomta bélyegét. A kiesést az Agroslav által megrendeli és az istállók építéséhez szükséges talajrostélyok gyártásával is csak részben tudták mérsékelni. — De amint szóhoz engedett az időjárás — tájékoztatott fo- zej Lajprich üzemvezető —, dolgozóink eddig nem tapasztalt lendülettel folytatták a termelést. A tervet ;\z első félFIATALOS Holý Lászl ken is akad még elég tennivaló. Gyártmányainkhoz drága pénzen a tőkésország'ok piacain vásároljuk a nyersanyagok egy részét. Ezért a taggyűlésen .i kommunisták javaslata helyes volt, hogy az eddiginél nagyobb érvényt szerezzünk az anyagtakarékosság elvének. Természetesen a takarékossag csa.k akkor lehet hatékony, ha nem általánosságban cselekszik, hanem konkrét helyzetekben alkalmazzák. Ahogyan változnak a gazdálkodás feltételei, a konkrét helyzetek, velük együtt változniuk kell a takarékosság módszereinek, eszközeinek is. — Milyenek az erre vonatkozó elképzeléseik? — Az idei gazdasági célkitűzéseket, 25 millió kotorni értékű áru terven felüli gyártását, s ugyanakkor 2,5 millió korona anyagtakarékosságot olyan világgazdasági környezetben kell elérnünk, biztosítanunk, melyet az energiahordozók és a nyersanyagok jelentős drágulása, inflációs tendencia erősödése jellemeznek. Nem férhet hozzá kétség: ilyen cél nem valósulhat meg, ha nem takarékoskodunk az anyaggal, az energiával, az idővel, az élő- és a holtmunkával. A Plastika n. v. kommunistái, párton kívüli dolgozói a felhívás nyomán továbbra is hozzáértően, felelősséggel vizsgálják, hol, hogyan lehetne még magasabbra emelni a mércét, mert a következő év feladatai az ideinél sokkal igényesebbek, követelik a takarékos gazdálkodást. Az őszi hónapokban sem csökken a lendület A leivicei 2-es számú téglagyár dolgozói hagyományos gépi felszereléssel, kedvezőtlen műszaki feltételek közepette végzik az építőipar számára oly fontos égetett tégla gyártását. Ezt csak tetézte a múlt évi őszi és az idei tavaszi esős évben 102,5 százalékra sikerült teljesíteniük, s azóta — hála a megszilárdult jó munkafegyelemnek és a szocialista brigád- mozgalom k i bo n t a k oz t a t á s á n a k — néhány százalékk-il az idő szakos előirányzatot is túlteljesítjük. Rusznyák Martin, ;t gyár könyvelője azzal egészítette ki az üzemvezető szavait, hogy évente 4 millió égetett- és 4,5 millió nyerstégla gyártásán kívül terven felül annyi árut állítanak elő, ami legalább harminc lakásegység építéséhez szükséges. Vendéglátóim azt sem rejtették véka alá, hogy ebben a sikerben a hazánk szovjet hadsereg által való felszabadítása 30. évfordulójára tett kötelezettségvállalásoknak, valamint a Tóbiás Lajos és 11 oly László vezette bronzérmes szocialista munkabrigád tagjainak is nagy része van, akik egyénenként 54 000 korona áiru termelésével és 3500 korona értékű energia megtakarításával válaszoltak a felhívásra. A téglagyár dolgozóinak kezdeményezése fokozta az alkotó igyekezetei, ami előreláthatólag az őszi hónapokban is lendületesen folytatódik. Másfél millió korona értékű szigetelőanyag terven felül Ennyit tesz ki annak a tetőfedő- és szigetelőanyagnak az értéke, melyet a Stúrovóí (Párkányi) Papír és Cellulózgyár Dechtochema részlegének fiatal dolgozói, SZISZ-tagjai az év végéig terven felül gyártanak. Ez az iizemrészleg a múltban arról volt „ híres“, hogy az előirányzatot a notórius mun- kaerővándorlás következtében sohasem teljesítette, s az innen kikerülő gyártmányok minősége ellen is sok volt a kifogás. Másfél évvel ezelőtt azonban fakubek Vladimír fiatal mérnök személyében új veAz Antóniu Zápotocký Bányaüzemben Milan Zabčík élimi likasnak, a szocialista munka hősének munkacsoportja érte el a legjobb gazdasági eredményeket. Az ötödik ötéves tervidőszak négy és fél éve alatt csaknem 30 (100 tonna jó minőségű kokszolható szénnel fejtett többet. Ez a munkacsoport az idén a legnagyobb nmnka- ereüményt érte el. 31 munkanap alatt 121000 tonna szenet bányászott. Eddig ez a legnagyobb teljesítmény a csehszlovák bányászat történetében. Nemrég a munkacsoport tagjai a CSKP XV. kongresszusának tiszteletére felajánlást tettek, hogy az ötéves tervidőszakban 2 millió tonna szenet fejtenek. Ilyen eredményt eddig még egyetlen munkacsoport sem ért el az ostrava-karvinái szénmedencében. Zabčík munkaközössége ezt a teljesítményét szovjet bányagépek segítségével akarja elérni. Felvételünkön: Josef Mazák (baloldalt), bányász és Tomáfi Sokol kombájnos, a Zabcík munkaközösség tagjai. (Felvétel: ČSTK — F, GabCan) Tóbiás bajos zető került az iizemrészleg élére, a 2-es számú üzemi SZISZ-bizottság elnöki tisztségébe pedig a szervezőkészségéről jól ismert Ladislav MatuS- ka párt tagjelöltet választották. — Azóta — vallják mind kelten — a Dechtomchemában rangja lett a szakmának, s a SZISZ tagjainak sorába is csak azokat vesszük fel, akik ezt a megbízatást jó munkafegyelmükkel, áldozatvállalásukkal kiérdemlik. — Most öröm dolgozni a részileg fiataljai között — hangsúlyozza nyomatékosan Ja kubek elvtárs. — Hiszen na ponta 1 millió 350 ezer koro na értékű áru kerül ki a kezük alól, s mindnyájan az üzem büszkeségei, akik a járás SZISZ-szervezetei közölt is jó példával járnak elől, mert az üzemben teljesített kötelezettségeiken túl társadalmi munkában a város kiépítésének akcióiban, a választási program teljesítésében is részt vesznek. Ezek a derék fiatalok a párt útmutatását követve formálják egyéniségüket, s a CSKP KB, Elnöksége, a szövetségi kormány, az SZKT, valamint a SZISZ KB felhívására az őket megillető leleményességükkel adták meg a méltó választ. Gazdasági szükségszerűség Végül a Csilizköz társult efsz-be, a Dunajská Streda-i ldunaszerdahelyi) járás legnagyobb mezőgazdasági üzemébe is ellátogattunk. Itt most vetik papírra válaszukat a szü- vetkezeteisek a kezdeményezést serkentő, gazdasági életünk vérkeringését pezsdítő felhívásra. De előzetes tájékoztatásként Tánczos Tibor elvtárs, az üzemi pártbizottság elnöke megjegyezte: — Ma, amikor valóban drága az anyag, az energia s jóformán mindaz, amivel értékeinket előállítjuk, a gazdálkodás minden egyes mozzanatában első számú parancs a takarékosság. S ha ezt komplexen értelmezzük, ha a takarékosság mikéntjét, módját a termelés folyamatában, a munka szervezettségében vizsgáljuk, jóval nagyobb tartalékokat fedezhetünk fel, mint hittük volna. Tulajdonképpen ej-re gondolt a párt Központi Bizottsága, a kormány, a Szakszervezetek Központi Tanácsa és a SZISZ Központi Bizottsága, amikor az ország minden egyes lakosához szóló felhívását közzétette. SZOMBATH AMBRUS Amikor bekopogtam a pa rancsnoki épület egyik ajtaján, katonás hang szólt ki. Bár többen is voltak a helyiségben, a partizán- és az ejtőernyős jel■ j vényről mindjárt megismertem • azt, akit kerestem. Egyenes testtartás, kemény arcvonások. ciz első percekben ezt állapi tottam meg Jozef Malý alezredesről. De amikor beszédbe ele■ 'gyedtünk, a szeme biztatóan j mosolygott. < — Több mint három évlizetle viselem a néphadsereg egyen ruháját — mondja, majd rövid szünet után így folytatja. — Fiatal koromban nem gondoltam, hogy hivatásos tiszt leszek. Az ún. szlovák állam ideién egy munkásember fiának j ilyesmi az eszébe sem jutha• tott. A háború alatt engem is j behívlak katonának, s hamaro ! sün menetszázadba osztottak be. } Sem nekem, sem társaimnak nem volt kedve életét áldozni a fasizmusértt j Amikor’' Melitopol mellett ' harcba vetették ezredüket, társaival együtt átállt a Vörös Hadsereghez. Néhány nupos pihenés után önként jelentkezett a 2. ejtőernyős dandárba. Tud ta —- s ezt a toborzók sem titkolták —, nehéz kiképzés vár reájuk, és azt is, hogy szükség esetén az ellensét) hadtápterülete mögött vethetik majd harc ba. — A szovjet kiképzötisztek minden tőlük telhetőt megtet tek, hogy jó ejtőernyősöket formáljanak belőlünk, hogy a fronton szerzett tapasztalataikat átadják nekünk — mondja Malý elvtárs. — A bemutató hadgyakorlat jól sikerült, s mivel a szovjet csapatok már a Kárpátok előtt állottak, azt reméltük, hogy bevetésünkre hazai földön körül sor. Amíg a kiképzőhelytöl a frontig vezető utat megtették, sok volt a találgatás, hol vetik be őket. A Kárpátok előtt vették hírül, hogy kitört a Szlovák Nemzeti Felkelés. Az ejtőernyős dandár katonái szinte már hazai földön érezték magukat. A felső parancs azonban a Duklánál állította harcba egységüket. Az ejtőernyősök oroszlánokként verekedtek, küzdöttek. Maid később leváltották őket. — Pihenő közben már tudtuk, hogy dandárunkat Szlovákiába irányítják. Az első repülőgép 1944. szeptember 25-én szállt fel a krosznói tábori repülőtérről. Ahogy megérkeztünk a Tri duby-í repülőtérre, azon nyomban harcba indultunk. Több ütközetben vettem részt. Hogy min mentünk keresztül, azt ma elmondani igen nehéz volna, llát még akkor, amikor a túlerő ellen u hegyekbe vonultunk vissza, hot/y mint partizánok harcoljunk. A lőszert, az élelmet gyakran magunknak kellett, megszereznünk az ellenségtől. Amikor elnémultak a fegyve rek, nem vetette le az egyéninkül. Segített megszervezni az új néphadsereget. Csa pattisztként szolgált. Volt századparancsnok, majd később altiszti iskola parancsnoka. Kivette részét a járási katonai parancsnokságok megszervezéséből, majd az akkor alakuló második katonai Ima keleti) körzet parancsnokságára vezényelték. — Ennek a napokban lesz' 25 éve — mondja az alezredes. - Mint minden kezdetkor, az el-■ ső napok itt sem voltak problémamentesek. Ki kellett alakítanunk az elvtársias légkört. Of beosztásomat hamar megszoktam, jóllehet szabad időm nagy részét elrabolta. Abban az időben az anyagi és a műszaki ellátás is szegényes volt, s ezt szorgalmunkkal igyekeztünk pótolni. Munkánkban nagy segítséget nyújtottak azok a szoviet tisztek, akik abban az időben tanácsadókként tevékenykedtek néphadseregünkben. Mait} alezredes a múltban és- most is igyekszik gazdag harci és élettapasztalatait átadni a fiatal nemzedéknek. Eljár az is- kólákba, segít a honvédelmi nevelésben és gyakori vendég a Honvédelmi Szövetség kiképző- központjaiban is. Minden évben segít a járási honvédelmi játékok megszervezésében — amelyeken részt vesznek az egykori ellenállási mozgalom résztvevői is. Aktívan működik a népi miltcía egységeiben. — A fiatalokkal való foglalkozás, honvédelmi felkészítésük számomra igen fontos feladat — mondja mintegy útra- valóul. — Nekünk, veteránoknak is feladatunk, hogy olyan nemzedéket neveljünk fel, amely átveszi tőlünk a stajétabotot. E nemzedék tagjai büszkék lesznek arra, hogy néphadseregünk egyenruháját viselik. Amikor búcsúzáskor kezet fogunk, zubbonya bal oldalán 12 kitüntetést és szalagot számláb lók meg. Hogy melyiket hol és miért kapta, azt nincs időm megkérdezni. Felettese várja és a katonának mindenkor pontosnak kell lennie, még akkor is, ha az újságíró kíváncsiságát szívesen kielégítené. A tágas folyosón utánanézek, míg el nem tűnik a párnázott ajtó mögött. Akaratlanul is megállapítom, hogy járása fiatalos. A járása? Nem, nemcsak az, hanem a lelkesedése és az akaratereje is. S ez egy hivatásos tisztnél nagy tökét jelent. NÉMETH JÁNOS Rendszerint ezeket a kérdéseket tesszük fel önmagunknak, amikor felpillantunk az őszi égboltra és a költöző madarak vonulását figyeljük. Ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak az ornitológusok is, akik a madárfajok vonulás! adatait térképekre, úgynevezett fenológiai (madárvonulástani) térképekre jegyzik fel. Mégsem tudjuk teljes biztonsággal mindegyik madárfajról, hogy milyen utat követ, hol tölti a telet. A bizonyosság megszerzése tudományos feladat, mellyel hivatásos és amatőr madárgyűrűzők foglalkoznak. Fióka korukban hálók és különféle csapdák segítségével befogják a madarakat, lábukra gyűrűi erősítenek, majd isméi szabadra eresztik a madarakat. Ha azok később elhullanak, a gyűrűk visszakerülnek egy-egy központba. A ma- dárgyűrűzés csehszlovákiai központja a Prágai Nemzeti Múzeum mellett működik, ahol minden gyűrűnek törzskönyvi száma van. s a törzskönyvet pontosan vezetik. A központ évente értékeli a beérkezett adatokat, az ornitológusok a fenológiai térképekre feljegyzik a madárfajok vonulási irá-: nyát, tartózkodási helyét. Hazánkban tavaly 430 hivatásos és amatőr madárgyűrűző mintegy 60—70 000 madár gyűrűzéséről gondoskodott. Az idén a Csehszlovák Ornitológusok Társasága számukra már 100 000 gyűrűt biztosított, mert állandó probléma volt a kevés gyűrű. Egyébként örvendetes tény, hogy évente átlag 15—20 fővel gyarapszik a madárgyűrűzők száma, s egyre többet, bizonyosabbat tudunk tevékenységük nyomán a madarak vonulásáról. Tudjuk, hogy a fehér gólya a Nílus völgyét követve Dél-Afri- kába vonul, viszont más fajok az Adrián telelnek. A hozzánk érkező, nálunk telelő madarakról azonban kevesebbet tudunk. Ha netalán kezünkbe kerül egy-egy madárgyűrű, tegyünk eleget az ornitológusok kérésének és küldjük be azt a madárgyűrűző központba, s akkor hamarabb bizonyosságot kapunk arra, hogy honnan, merre, hova vonúlnak a költöző madarak. GUBR1CA GABOB LEHllEITEL I: CSKP i. iitif essíüsóiölí Éftí^i Honnan? Merre? Hová?
