Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1975-09-30 / 230. szám, kedd

q nuij 1975. IX. 30. 5 Egyre többen válaszolnak a CSKP KB Elnöksége, a CSSZSZK kormánya, a Szakszervezetek Központi Tanácsa és a SZISZ Központi Bizottsága felhívására Takarékoskodnak A csaknem négyezer munkást foglalkoztató nitrai Plastika n. v. augusztus végéig 89 száza­lékra teljesítette a tervidőszak utolsó évének feladatait, s 17,8 millió koronával túlteljesítette árutermelési tervét. — Mégis arra a következte tésre jutottunk — mondotta Stefan Ceríían elvtárs, az üze­mi pártbizottság elnöke —, hogy azért a mi munkalielyein­időjárás, ami az első negyedév feladatainak teljesítésére érez­hetően rányomta bélyegét. A kiesést az Agroslav által meg­rendeli és az istállók építésé­hez szükséges talajrostélyok gyártásával is csak részben tudták mérsékelni. — De amint szóhoz engedett az időjárás — tájékoztatott fo- zej Lajprich üzemvezető —, dolgozóink eddig nem tapasz­talt lendülettel folytatták a ter­melést. A tervet ;\z első fél­FIATALOS Holý Lászl ken is akad még elég tenni­való. Gyártmányainkhoz drága pénzen a tőkésország'ok piacain vásároljuk a nyersanyagok egy részét. Ezért a taggyűlésen .i kommunisták javaslata helyes volt, hogy az eddiginél nagyobb érvényt szerezzünk az anyag­takarékosság elvének. Termé­szetesen a takarékossag csa.k akkor lehet hatékony, ha nem általánosságban cselekszik, ha­nem konkrét helyzetekben al­kalmazzák. Ahogyan változnak a gazdálkodás feltételei, a konkrét helyzetek, velük együtt változniuk kell a takarékosság módszereinek, eszközeinek is. — Milyenek az erre vonat­kozó elképzeléseik? — Az idei gazdasági célkitű­zéseket, 25 millió kotorni ér­tékű áru terven felüli gyártá­sát, s ugyanakkor 2,5 millió korona anyagtakarékosságot olyan világgazdasági környe­zetben kell elérnünk, biztosíta­nunk, melyet az energiahordo­zók és a nyersanyagok jelentős drágulása, inflációs tendencia erősödése jellemeznek. Nem férhet hozzá kétség: ilyen cél nem valósulhat meg, ha nem takarékoskodunk az anyaggal, az energiával, az idővel, az élő- és a holtmunkával. A Plastika n. v. kommunistái, párton kívüli dolgozói a felhívás nyomán továbbra is hozzáér­tően, felelősséggel vizsgálják, hol, hogyan lehetne még ma­gasabbra emelni a mércét, mert a következő év feladatai az ideinél sokkal igényesebbek, követelik a takarékos gazdál­kodást. Az őszi hónapokban sem csökken a lendület A leivicei 2-es számú tégla­gyár dolgozói hagyományos gépi felszereléssel, kedvezőtlen műszaki feltételek közepette végzik az építőipar számára oly fontos égetett tégla gyár­tását. Ezt csak tetézte a múlt évi őszi és az idei tavaszi esős évben 102,5 százalékra sikerült teljesíteniük, s azóta — hála a megszilárdult jó munkafegye­lemnek és a szocialista brigád- mozgalom k i bo n t a k oz t a t á s á n a k — néhány százalékk-il az idő szakos előirányzatot is túltel­jesítjük. Rusznyák Martin, ;t gyár könyvelője azzal egészítette ki az üzemvezető szavait, hogy évente 4 millió égetett- és 4,5 millió nyerstégla gyártásán kí­vül terven felül annyi árut ál­lítanak elő, ami legalább har­minc lakásegység építéséhez szükséges. Vendéglátóim azt sem rejtet­ték véka alá, hogy ebben a sikerben a hazánk szovjet had­sereg által való felszabadítása 30. évfordulójára tett kötele­zettségvállalásoknak, valamint a Tóbiás Lajos és 11 oly László vezette bronzérmes szocialista munkabrigád tagjainak is nagy része van, akik egyénenként 54 000 korona áiru termelésével és 3500 korona értékű energia megtakarításával válaszoltak a felhívásra. A téglagyár dolgozóinak kez­deményezése fokozta az alkotó igyekezetei, ami előreláthatólag az őszi hónapokban is lendü­letesen folytatódik. Másfél millió korona értékű szigetelőanyag terven felül Ennyit tesz ki annak a tető­fedő- és szigetelőanyagnak az értéke, melyet a Stúrovóí (Pár­kányi) Papír és Cellulózgyár Dechtochema részlegének fiatal dolgozói, SZISZ-tagjai az év végéig terven felül gyártanak. Ez az iizemrészleg a múltban arról volt „ híres“, hogy az előirányzatot a notórius mun- kaerővándorlás következtében sohasem teljesítette, s az in­nen kikerülő gyártmányok mi­nősége ellen is sok volt a ki­fogás. Másfél évvel ezelőtt azonban fakubek Vladimír fia­tal mérnök személyében új ve­Az Antóniu Zápotocký Bányaüzemben Milan Zabčík élimi likasnak, a szocialista munka hősének munkacsoportja érte el a legjobb gaz­dasági eredményeket. Az ötödik ötéves tervidőszak négy és fél éve alatt csaknem 30 (100 tonna jó minőségű kokszolható szénnel fejtett többet. Ez a munkacsoport az idén a legnagyobb nmnka- ereüményt érte el. 31 munkanap alatt 121000 tonna szenet bányá­szott. Eddig ez a legnagyobb teljesítmény a csehszlovák bányá­szat történetében. Nemrég a munkacsoport tagjai a CSKP XV. kongresszusának tiszteletére felajánlást tettek, hogy az ötéves tervidőszakban 2 millió tonna szenet fejtenek. Ilyen eredményt eddig még egyetlen munkacsoport sem ért el az ostrava-karvinái szénmedencében. Zabčík munkaközössége ezt a teljesítményét szovjet bányagépek segítségével akarja elérni. Felvételünkön: Jo­sef Mazák (baloldalt), bányász és Tomáfi Sokol kombájnos, a Zabcík munkaközösség tagjai. (Felvétel: ČSTK — F, GabCan) Tóbiás bajos zető került az iizemrészleg élére, a 2-es számú üzemi SZISZ-bizottság elnöki tisztsé­gébe pedig a szervezőkészségé­ről jól ismert Ladislav MatuS- ka párt tagjelöltet választották. — Azóta — vallják mind kelten — a Dechtomchemában rangja lett a szakmának, s a SZISZ tagjainak sorába is csak azokat vesszük fel, akik ezt a megbízatást jó munkafegyel­mükkel, áldozatvállalásukkal kiérdemlik. — Most öröm dolgozni a részileg fiataljai között — hangsúlyozza nyomatékosan Ja kubek elvtárs. — Hiszen na ponta 1 millió 350 ezer koro na értékű áru kerül ki a ke­zük alól, s mindnyájan az üzem büszkeségei, akik a járás SZISZ-szervezetei közölt is jó példával járnak elől, mert az üzemben teljesített kötelezett­ségeiken túl társadalmi mun­kában a város kiépítésének ak­cióiban, a választási program teljesítésében is részt vesznek. Ezek a derék fiatalok a párt útmutatását követve formálják egyéniségüket, s a CSKP KB, Elnöksége, a szövetségi kor­mány, az SZKT, valamint a SZISZ KB felhívására az őket megillető leleményességükkel adták meg a méltó választ. Gazdasági szükségszerűség Végül a Csilizköz társult efsz-be, a Dunajská Streda-i ldunaszerdahelyi) járás legna­gyobb mezőgazdasági üzemébe is ellátogattunk. Itt most ve­tik papírra válaszukat a szü- vetkezeteisek a kezdeménye­zést serkentő, gazdasági éle­tünk vérkeringését pezsdítő felhívásra. De előzetes tájékoz­tatásként Tánczos Tibor elv­társ, az üzemi pártbizottság el­nöke megjegyezte: — Ma, amikor valóban drága az anyag, az energia s jófor­mán mindaz, amivel értékein­ket előállítjuk, a gazdálkodás minden egyes mozzanatában első számú parancs a takaré­kosság. S ha ezt komplexen értelmezzük, ha a takarékos­ság mikéntjét, módját a ter­melés folyamatában, a munka szervezettségében vizsgáljuk, jóval nagyobb tartalékokat fe­dezhetünk fel, mint hittük vol­na. Tulajdonképpen ej-re gon­dolt a párt Központi Bizottsá­ga, a kormány, a Szakszerve­zetek Központi Tanácsa és a SZISZ Központi Bizottsága, amikor az ország minden egyes lakosához szóló felhívását köz­zétette. SZOMBATH AMBRUS Amikor bekopogtam a pa rancsnoki épület egyik ajtaján, katonás hang szólt ki. Bár töb­ben is voltak a helyiségben, a partizán- és az ejtőernyős jel■ j vényről mindjárt megismertem • azt, akit kerestem. Egyenes testtartás, kemény arcvonások. ciz első percekben ezt állapi tottam meg Jozef Malý alezre­desről. De amikor beszédbe ele­■ 'gyedtünk, a szeme biztatóan j mosolygott. < — Több mint három évlizetle viselem a néphadsereg egyen ruháját — mondja, majd rövid szünet után így folytatja. — Fiatal koromban nem gondol­tam, hogy hivatásos tiszt le­szek. Az ún. szlovák állam ide­ién egy munkásember fiának j ilyesmi az eszébe sem jutha­• tott. A háború alatt engem is j behívlak katonának, s hamaro ! sün menetszázadba osztottak be. } Sem nekem, sem társaimnak nem volt kedve életét áldozni a fasizmusértt j Amikor’' Melitopol mellett ' harcba vetették ezredüket, tár­saival együtt átállt a Vörös Hadsereghez. Néhány nupos pi­henés után önként jelentkezett a 2. ejtőernyős dandárba. Tud ta —- s ezt a toborzók sem tit­kolták —, nehéz kiképzés vár reájuk, és azt is, hogy szükség esetén az ellensét) hadtápterü­lete mögött vethetik majd harc ba. — A szovjet kiképzötisztek minden tőlük telhetőt megtet tek, hogy jó ejtőernyősöket formáljanak belőlünk, hogy a fronton szerzett tapasztalatai­kat átadják nekünk — mondja Malý elvtárs. — A bemutató hadgyakorlat jól sikerült, s mi­vel a szovjet csapatok már a Kárpátok előtt állottak, azt re­méltük, hogy bevetésünkre ha­zai földön körül sor. Amíg a kiképzőhelytöl a frontig vezető utat megtették, sok volt a találgatás, hol ve­tik be őket. A Kárpátok előtt vették hírül, hogy kitört a Szlovák Nemzeti Felkelés. Az ejtőernyős dandár katonái szin­te már hazai földön érezték magukat. A felső parancs azon­ban a Duklánál állította harcba egységüket. Az ejtőernyősök oroszlánokként verekedtek, küz­döttek. Maid később leváltották őket. — Pihenő közben már tud­tuk, hogy dandárunkat Szlová­kiába irányítják. Az első repü­lőgép 1944. szeptember 25-én szállt fel a krosznói tábori re­pülőtérről. Ahogy megérkez­tünk a Tri duby-í repülőtérre, azon nyomban harcba indul­tunk. Több ütközetben vettem részt. Hogy min mentünk ke­resztül, azt ma elmondani igen nehéz volna, llát még akkor, amikor a túlerő ellen u he­gyekbe vonultunk vissza, hot/y mint partizánok harcoljunk. A lőszert, az élelmet gyakran magunknak kellett, megszerez­nünk az ellenségtől. Amikor elnémultak a fegyve rek, nem vetette le az egyénin­kül. Segített megszervezni az új néphadsereget. Csa pattisztként szolgált. Volt századparancsnok, majd később altiszti iskola pa­rancsnoka. Kivette részét a já­rási katonai parancsnokságok megszervezéséből, majd az ak­kor alakuló második katonai Ima keleti) körzet parancsnok­ságára vezényelték. — Ennek a napokban lesz' 25 éve — mondja az alezredes. - Mint minden kezdetkor, az el-■ ső napok itt sem voltak prob­lémamentesek. Ki kellett alakí­tanunk az elvtársias légkört. Of beosztásomat hamar megszok­tam, jóllehet szabad időm nagy részét elrabolta. Abban az idő­ben az anyagi és a műszaki el­látás is szegényes volt, s ezt szorgalmunkkal igyekeztünk pótolni. Munkánkban nagy se­gítséget nyújtottak azok a szov­iet tisztek, akik abban az idő­ben tanácsadókként tevékeny­kedtek néphadseregünkben. Mait} alezredes a múltban és- most is igyekszik gazdag harci és élettapasztalatait átadni a fiatal nemzedéknek. Eljár az is- kólákba, segít a honvédelmi ne­velésben és gyakori vendég a Honvédelmi Szövetség kiképző- központjaiban is. Minden évben segít a járási honvédelmi játé­kok megszervezésében — ame­lyeken részt vesznek az egyko­ri ellenállási mozgalom résztve­vői is. Aktívan működik a népi miltcía egységeiben. — A fiatalokkal való fog­lalkozás, honvédelmi felkészíté­sük számomra igen fontos fel­adat — mondja mintegy útra- valóul. — Nekünk, veteránok­nak is feladatunk, hogy olyan nemzedéket neveljünk fel, amely átveszi tőlünk a stajétabotot. E nemzedék tagjai büszkék lesz­nek arra, hogy néphadseregünk egyenruháját viselik. Amikor búcsúzáskor kezet fo­gunk, zubbonya bal oldalán 12 kitüntetést és szalagot számláb lók meg. Hogy melyiket hol és miért kapta, azt nincs időm megkérdezni. Felettese várja és a katonának mindenkor pontos­nak kell lennie, még akkor is, ha az újságíró kíváncsiságát szí­vesen kielégítené. A tágas folyo­són utánanézek, míg el nem tű­nik a párnázott ajtó mögött. Akaratlanul is megállapítom, hogy járása fiatalos. A járása? Nem, nemcsak az, hanem a lel­kesedése és az akaratereje is. S ez egy hivatásos tisztnél nagy tökét jelent. NÉMETH JÁNOS Rendszerint ezeket a kérdése­ket tesszük fel önmagunknak, amikor felpillantunk az őszi ég­boltra és a költöző madarak vo­nulását figyeljük. Ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak az ornitológusok is, akik a madár­fajok vonulás! adatait térké­pekre, úgynevezett fenológiai (madárvonulástani) térképekre jegyzik fel. Mégsem tudjuk teljes biztonsággal mindegyik madárfajról, hogy milyen utat követ, hol tölti a telet. A bizo­nyosság megszerzése tudomá­nyos feladat, mellyel hivatásos és amatőr madárgyűrűzők fog­lalkoznak. Fióka korukban há­lók és különféle csapdák se­gítségével befogják a madara­kat, lábukra gyűrűi erősítenek, majd isméi szabadra eresztik a madarakat. Ha azok később el­hullanak, a gyűrűk visszakerül­nek egy-egy központba. A ma- dárgyűrűzés csehszlovákiai köz­pontja a Prágai Nemzeti Mú­zeum mellett működik, ahol minden gyűrűnek törzskönyvi száma van. s a törzskönyvet pontosan vezetik. A központ évente értékeli a beérkezett adatokat, az ornitológusok a fenológiai térképekre feljegy­zik a madárfajok vonulási irá-: nyát, tartózkodási helyét. Ha­zánkban tavaly 430 hivatásos és amatőr madárgyűrűző mintegy 60—70 000 madár gyűrűzéséről gondoskodott. Az idén a Cseh­szlovák Ornitológusok Társasá­ga számukra már 100 000 gyű­rűt biztosított, mert állandó probléma volt a kevés gyűrű. Egyébként örvendetes tény, hogy évente átlag 15—20 fővel gyarapszik a madárgyűrűzők száma, s egyre többet, bizonyo­sabbat tudunk tevékenységük nyomán a madarak vonulásáról. Tudjuk, hogy a fehér gólya a Nílus völgyét követve Dél-Afri- kába vonul, viszont más fajok az Adrián telelnek. A hozzánk érkező, nálunk telelő mada­rakról azonban kevesebbet tu­dunk. Ha netalán kezünkbe ke­rül egy-egy madárgyűrű, te­gyünk eleget az ornitológusok kérésének és küldjük be azt a madárgyűrűző központba, s ak­kor hamarabb bizonyosságot kapunk arra, hogy honnan, mer­re, hova vonúlnak a költöző madarak. GUBR1CA GABOB LEHllEITEL I: CSKP i. iitif essíüsóiölí Éftí^i Honnan? Merre? Hová?

Next

/
Thumbnails
Contents