Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1975-09-04 / 208. szám, csütörtök

„Burgonyás,-tűre*” a Tátra alatt űiÜi A deleiére ballagó Nap sár­gán ontja fényét a Tálra csú­csaira. A tarlón traktor vájta nyomban halad a kocsi kereke, erőlködve kapaszkodik egyik dombról a másikra. — Ott vannak — mutatja Jo­zef Saksa, a Poprádi Állami Gazdaság igazgatója. — Elég nehéz ide kijutni. Gyalog elég sokáig eltart, kocsival pedig csak száraz időben lehet, de a traktorok jól megbirkóznak a tereppel. Az út szélén egy E—667-es burgonyakombájn vesztegel. Ján Kováé, a kombájnos átment a másikra, a tábla közepén hala­dó új, csillogó sárga gépre. — Reggeltől a beállításán dolgozunk, de már minden rendben van — mondja Boni­fác Podhradsky, a gazdaság slrá2ei részlegének vezetője. — Ezt az E—665-öst ma állítot­tuk először munkába. Ügy gon­dolom, be fog válni. Eddig ez a mai teljesítménye — mutat a két burgonyával megrakott pótkocsira. „Tisztán“ dolgozik, nem hullajt el sokat, csak kb. ti—8 százalékot. Munkaruhás fiatalasszony lép mellénk: Taljana Caltíková mérnök, a gazdaság agronóinu- sa, akivel közelebbről is meg­szemléljük a kombájnt. A kombájnos, Frantisek Ba- rankay egyelőre még csak Jozef Saksa igazgató pontban „lemosni az út porát“. A bejárat melleit apró iroda­ház, előtte kis virágoskert. Az irodában Anna Malárová zootechnikus fogad, aki a köl­csönös bemutatkozás után már­is bemutatja a birodalmát. — A stráZei részleg 700 hek­tár területet foglal el, a dolgo­zók száma 70. A telep udvará­nak túlsó felén látható istál­lókban főleg a borjak nevelésé­re helyezzük a súlyt. Van 100 tehenünk is, az évi fejési át­lag 2800 liter körül mozog. A jövő évben nálunk megszűnik a tejtermelés, a gazdaság más ré­szében vonják össze. Ezt köve­Mndern, hatlakásos épülőinkben laknak a gazdaság dolgozói Ismerkedik a géppel. Egyszer lassít, majd nagyobb gázt ad, próbálgatja, milyen sebesség mellett a legmegfelelőbb a tel­jesítmény. Fent a gépen Hele- na Sasurová, Mária Mlynárová, Kát arína Neupauerová és Anna Procházková válogatják a ter­mést. — Szép, jó minőségű a krumpli, — emel fel néhányat a földről a fiatal mérnöknő. — Mennyiségre sem lesz kevesebb a tavalyi 210 mázsás átlagos ho­zamnál. Itt, a stráSei részlegen 80 hektáron termesztünk bur­gonyát, főleg Kravasát és Lúö- nicát. Szeptember 15-ig három kombájnnal folyik a termés be­gyűjtése, azt követően pedig kézi erővel is szedjük majd. A mi viszonyaink között egy bur­gonyafelszedő gép teljesítmé­nye 1,5—1,8 hektár, ez közel 100 brigádos nyolcórai mun­kájának felel meg. Hat-hét kilométernyire lehe­tünk Poprádtól,' a gazdaság köz­ponti irodaháza felé vesszük az irányt. Podhorský elvtárs javas­latára megállunk a strážei köz­tően csak a fiatal állatok neve­lése lesz a feladatunk. Jó minő­ségű borjúhúst termelünk, kül­földre is szállítunk belőle. — Sok fiatal mérnök van a gazdaságban, többnyire vezető tisztségekben. Jő és rossz olda­la is van ennek, de a jő túl­súlyban van. Kezdeményezők, van fantáziájuk — mondja Jo­zef Saksa. Nem veszi elő a kimutatáso­kat, fejből sorolja a gazdaság jellemző adatait. — A három és fél ezer hek­tárból közel két és fél ezer a szántóterület, melynek 42 szá­zalékán gabonaneműeket, 13 százalékán burgonyát, 4 száza­lékán hüvelyeseket, a többin pedig takarmányféléket ter­mesztünk. Állattenyésztésünk a tejtermelésre szakosított. Csak marhahúst termelünk. A sertés- tenyésztést három éve felszá­moltuk, van még egy kevés ba- romfink, de jövőre ezzel sem foglalkozunk. — Gazdaságunknak hat rész­lege van — folytatja Saksa elv­társ. — Ez a területi megosz­tottság a munkaszervezés terén igényes feladatok elé állít ben­nünket. Ezért is igyekszünk koncentrálni a termelést az ál­lattenyésztésben és a növény- termesztésben egyaránt. Ha már itt tartunk, először az ál­lattenyésztésről mondanék né­hány szót. A tervek szerint 3 250 000 li­ter tejet kell az idén kitermel­ni. Ezerkétszáz tehenünk van, s hogy ez elég sok, az is bizo­nyítja, hogy 100 hektárra 35 állat jut. Tavaly 2800 liter volt az évi fejési átlag, az idén ke­vesebb lesz. Annak ellenére, hogy messzemenően figyelembe vettük lehetőségeinket, számí­tásaink azt mutatják, hogy az évi terv teljesítésénél 70 000— 80 000 literrel maradunk le. Ezt elsősorban a szálas takar­mányok gyenge minősége okoz­za. De van más problémánk is: például kevés a munkaerő, nem tudunk elegendő lakást biztosítani, pedig már átadtunk három hatlakásos épületet. Kez­detleges a gépesítés is ezen a szakaszon, s öregek az istál­lóink. Hogy a helyzeten javítsanak, megkezdték az istállók korsze­rűsítését, ez évente 1 millió ko­ronát igényel. A matejovcei részlegen jövőre átadják a 10 milliós beruházással épülő, kö­zel 600 férőhelyes tehénistállót. A hústermelést a horkai részle­gen összpontosították, 300 bi­kát nevelnek évente. Sokéves munkával sikerült elérniük, hogy birkáikat törzsállománnyá nyilvánították. — Csak néhány napja fejez­ték be az aratást. Megteltek a magtárak? — Sajnos, nem voltak raktá­rozási gondjaink, 120 vagonnal termett kevesebb, mint tavaly. Az árpa 907 hektáron 25 má­zsát, a búza 70 hektáron 27 zsát, a rozs pedig 50 hektáron 35 mázsát adott. Nálunk, a Tát­ra alatt sosem születtek olyan eredmények, mint a déli or­szágrészeken. Kombájnosaink a nehéz talajon, a meredek domboldalakon valóban meglel­ték a magukét. Hadd említsem meg a legjobbakat: Peter Mar­tinkot és Ján Kicet, valamint a Suster testvéreket, Pavolt és Jánt. Az aratásnál munkaigénye­sebb a burgonya begyűjtése, hiszen naponta 1000—1200 bri­gádos — főleg diákok — szor­goskodik a gazdaság földjein, összesen 320 hektáron termesz­tik, melynek a fele vetőburgo­nya, amit más járásokba is szállítanak. Az igazgató bízik abban, hogy a tervezett 210 mázsa átlagos hozamot elérik. A termést helyben osztályoz­zák és csomagolják. A munkát hat kombájn, egy K—7113 os NDK-ban gyártott, valamint ©gy TB—80-as hazai osztályozó gép­sor könnyíti meg. Tovább akar­ják bővíteni a gépállományt, a jövő évben egy új, TB—150 es osztályozó gépsorral gyarapod­nak, s további burgonyakom báj nők vásárlását is tervezik. Még egyszer visszapillantunk a Žilina felé vezető betonúiról. Állni látszanak a domboldalon lassan kapaszkodó gépek. Em­berek sora ütemes, begyakorlott mozdulatokkal hajladozik mö­göttük. Két hónapig is eltart itt a „burgonyaszüret“, s mire befejezik, talán már az első hó is megcsillan a távoli hegycsú­csokon. MALINAK ISTVÁN 1975 IX. 4. Jól működik az új, £—665-ös burgonyakombájn. Tóthpál Gyula felvételei Ä SIKEREK NEM SZÜLETNEK MAGUKTÓL A tavalyi év rendkívül ked­vezőtlen őszi időjárása, amely miatt úgyszólván országszerte nem sikarült kellő mennyiségű és megfelelő minőségű takar­mányt betakarítani, a legtöbb helyen még az idei év első fe­lében is jelentősen megnehezí­tette az állattenyésztési felada­tok teljesítését. A levicei (lé­vai) járásban azonban nemcsak ez a körülmény okozott nehe­zen múló gondokat a mezőgaz­dasági szakembereknek. Az őszi takarmánybegyűjtés idején több gazdaság határát elöntöt­te az ár a Garam mentén. A cember 10-ig maradéktalanul eleget tegyenek összesen 24:i5 vagonos húseladási kötelezett­ségüknek. — A tejtermelésben és ela­dásban ml a helyzet e/t ille­tően? — Bízunk abban, hogy az év végéig sikerül behozni az ed­digi lemaradást. Ennek érde­kében a járási mezőgazdasági igazgatóság, valamint a párt­szervek több intézkedést hoz­tak az elmúlt hónapok folya­mán. A leggyengébb lejterme­lési eredményeket elért gazda­ságok vezetőivel különértokez­A Szovjetunió déli területein megkezdődött a silókukorica beta­karítása. A Mozsuji kolhoz gépesítő brigádja a silókombájnok után azonnal előkészíti a talajt az őszi búza vetéséhez. (CSTK—TASZSZ-felvétel) víz komoly károkat okozott a már kazlakba rakott szénában, szalmában, valamint nyolc me­zőgazdasági üzem siló- és sze- názskészletében is. — Az év első négy hónap jában különösen nagy takarmá­nyozási gondjaink voltak — magyarázta MIERKA Ottó mér nők, a járási mezőgazdasági igazgatóság zootechnikusa. — Elsősorban ez volt az oka an­nak, hogy a tejtermelésben aránylag nagy lemaradással zártuk az első félév mérlegét, fúlius végéig összesen 1 235 1100 literrel adtunk el kevesebb te­jet a tervezettnél. így kerületi méretben az egy tehénre jutó napi 6,95 literes eladási átlag­gal az utolsó helyre kerültünk a járások között. Persze ez nemcsak a tavalyi kedvezőtlen időjárási viszo­nyoknak tudható be. A járás mezőgazdasági szakemberei az utóbbi években megkülönbözte­tett figyelmet fordítottak a te­hénállomány megfiatalítására is. Az elmúlt négy év folya­mán, de elsősorban tavaly és tavalyelőtt, mintegy 9000 tehe­net állítottak be az istállókba, ami az összállomány csaknem 40 százalékát jelenti. Ez ugyan­csak érezhetően befolyásolta az idei első félévi tejtermelési eredmények alakulását. Az elő- hasú tehenek fejési átlaga ugyanis köztudottan jóval ala­csonyabb, mint a három-hat éves teheneké. — Ami a hústermelést ille­ti, örvendetesebb eredmények­ről adhatnak számot a járás földművesei. A sertés-, a szar­vasmarha- és a baromfihús-el­adásban, valamint a tojás­termelésben nem voltak nehéz­ségeink az év első hét hónap­jában. Júliusban ugyan kissé akadozott a vágósertések felvá­sárlása, augusztus tizedikéig azonban sikerült behozni az elő- aő hónapban történt lemara­dást és 1297 mázsával túl is teljesítettük a felvásárlás ter­vét. Sertéshúseladási kötelezett­ségünknek 100,6 százalékban tettünk eleget. Ez azt jelenti, hogy az eredetileg tervezett 755 vagon helyett 759 vagon húst adtunk a közellátásnak. A szarvasmarhahús értékesíté­sében nagyobb volt a túlteljesí­tés. Mezőgazdasági dolgozóink a 370 vagonos tervet 105,6 szá­zalékra teljesítették. A barom­fihús eladási tervét 111 szá­zalékra, a tojástermelés tervét pedig 101 százalékra sikerült teljesíteni. így már arra is meg­vannak a feltételek, hogy a já1- rás 40 egységes földművesszö- vetkezetének és két állami gaz* daságának dolgozói 1975. de­leteken vitattuk meg a torvtelje­sítést akadályozó problémá­kat. Az eredmények alakulását mindenütt állandó figyelemmel kísérjük. Járásunkban jelenleg a Kozárovcei Egységes Földmö- vesszö vet kezet állatgondozói a tejtermelés élenjárói. Ök az 550 eze^ literes évi tervet 69,1 szá­zalékra teljesítették július utolsó napjáig. A második hely a BeSai Efsz dolgozóit illeti meg, akik az említett Időben 706 000 liter tejet adtak el. Az évi kötelezettségük egymillió százezer literre szól. Ezenkívül a Nov^ Tekov-i és a Dolná Seő-i Egységes FöldművesszV vetkezet dolgozói is sokat tet­tek eddig az idei tervfeladat mielőbbi túlteljesítése érdeké­ben. — Hol mutatkoznak a leg­nagyobb lemaradások? — Az idei év első hét hó­napjában a Sikenicai Efsz-ben voltak a leggyengébbek a tej* termelési eredmények. Az évi tervet ebben a gazdaságban ed­dig csak 45,2 százalékra telje­sítették. Ennél nem sokkal ked­vezőbb a helyzet az Ipolysági Állami Gazdaságban sem, ahol 48,6 százalékot tett ki a terv­teljesítés aránya. Továbbá a Zemberovcei és a Kuralanyi Efsz ben is meg kell javítani az eddigi eredményeket. — Milyen kilátások vannak erre? — Az idén járási viszonylat­ban jó volt a takarmánynövé­nyek hozama. Nálunk ugyan az első kaszálások minőségén aránylag sokat rontottak a gya­kori esők, a második kaszálás hozama azonban mindenütt kár­pótolta ezért a mezőgazdasági dolgozókat. A harmadik kaszá­lás is szép átlagot ígér. Siló­kukoricából ugyancsak kiváló hozamokban bíznak a szakem­berek. Tehát már nem lesznek takarmányozási gondjaink, ami sok tekintetben megkönnyíti a helyzetet. Ezenkívül sokat vá­runk az utóbbi időszakban ki­bontakozott szocialista munka­verseny résztvevőitől is. A takarmány-ellátás valóban döntően befolyásolja az állat- tenyésztési — és köztük termé­szetesen a tejtermelési ered­mények további alakulását. Ez azonban magában még nem elég. A szakemberek, az állat­gondozók részéről sokfelé jobb munkára, nagyabb elkötelez zettségre van és lesz szükség a teljes siker érdekében. Meg­nyugtató, hogy a lévai járásban tudatában vannak ennek a föld­művesek. LALO KAROLY

Next

/
Thumbnails
Contents