Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1975-09-28 / 39. szám, Vasarnapi Új Szó
Ötödik ötéves tervünk teljesítése, melynek alapját a CSKP 1969 után kidolgozott gazdaságpolitikai koncepciója képezi, sikeresen folyik. A megtermelt és felhasznált jövedelem mintegy 32, az ipari termelés körülbelül 36, a mezőgazdasági termelés 20 százalékkal növekszik. Már az ötéves időszak kezdetén konszolidálódott a belső piac, amely a választékban előforduló bizonyos hiányosságoktól eltekintve azóta is stabilnak mutatkozik. Jelentősen, mintegy 40 százalékkal emelkedett a beruházások volumene. Ezt a viszonylag gyors növekedést a termelési szféra egyes kulcsfontosságú területein (például az energetika), illetve a nem termelő beruházások területein (lakásépítés, Prága fejlesztése) levő lemaradások fokozatos megszüntetésének szükségessége követelte meg. Igaz azonban, hogy még nem teljesen megoldottak a befejezetlen nagy építkezésekkel kapcsolatos kérdésok, és nincs meg a szükséges összhang az építkezési kapacitások területi elhelyezése, valamint a beruházási építkezések Iránya között. Különös figyelmet kell fordítani arra a tényre, hogy a csehszlovák gazdaság pozitív fejlődése az utóbbi években annak ellenére töretlen volt, hogy gyökeres változások mentek végbe a tőkés gazdasági életben elmélyülő válságjelenségek miatt Csehszlovákia külgazdasági kapcsolataiban is. A világszerte kiéleződött energetikai, nyersanyag- és élelmezési problémákkal, valamint az egyes fejlődő és fejlett kapitalista országok közötti gazdasági kapcsolatok megváltozásával nemcsak elmélyül az inflációs folyamat a tőkésországokban, hanem egyidejűleg erősen változik a tüzelő-, a nyersanyagok, az élelmiszerek és az ipari termékek ára is. Ezek a körülmények a külkereskedelmen keresztül befolyást gyakorolnak Csehszlovákia gazdasági életére; ez a külkereskedelemnek az újratermelés folyamatában elfoglalt nagy súlyában, a nyersanyagok és a mezőgazdasági termékek kimagasló import- hányadában és az ipari termékek exporthányadában kifejezően megmutatkozik. Ettől eltekintve, Csehszlovákiában zavarmentes a termelési folyamat és az életszínvonal emelkedése. Ez először is annak az eredménye, hogy Csehszlovákia külső kapcsolatai főképpen a szocialista országok és mindenekelőtt a Szovjetunió felé irányulnak, másodsorban annak, hogy kimondottan helyes a párt- és kormányszer vek gazdaságpolitikája. Ebben a vonatkozásban mindenekelőtt értékelni kell az utóbbi időszakban elért gazdaságfejlesztési sikereket: emelkedik a lakosság életszínvonala, a lakossági fogyasztás 1970-hez viszonyítva 28 százalékkal nőtt, a kiskereskedelmi árak átlagos színvonala stabil, államunk valutahelyzete szilárd Az ötödik ötéves terv teljesítésének eredményei jó kiindulási alapot teremtenek Csehszlovákia hatodik népgazdaságfejlesztési tervének (1976—1980) kidolgozásához. A külső és néhány belső feltétel további fejlődésében vannak azonban olyan tendenciák, amelyek következtében a népgazdaság új feladatokat állít elénk. Ezek a sokkal bonyolultabb és minőségileg új feladatok igencsak megnehezítik tervkészítési munkánkat. Itt mindenekelőtt arról van szó, hogy a külgazdasági kapcsolatok területén, a világpiacon az utóbbi időben végbement árarányváltozások miatt sokkal bonyolultabb helyzet állt elő, s ez lényegesen befolyásolni fogja gazdasági életünket az elkövetkező ötéves terv során. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azokat a belső tényezőket sem, mint a munkaerővolumen-növekedés lelassulása, amely az előző évtizedek kedvezőtlen demográfiai fejlődésének következménye. Az utóbbi években a népesedést ösztönző intézkedések hatására erősen emelkedett a születések száma, de e tényező hatása t a munkaerőmérlegre lényegesen később következik csak be, min* ahogy szerettük volna. Az árviszonyok romlása és más objektív feltételek azonban nem befolyásolhatják a dolgozók élet- színvonalát, mint ahogy ezt a tőkésországokban megfigyelhetjük. A nemzeti jövedelem kihasználásának fontos ösz- szetevői a termelési beruházások, melyeket szintén viszonylag gyors ütemben kell növelni. Erre ezért van szükség, mert először is meg kell gyorsítani az üzembe állítását azoknak a kapacitásoknak, melyek építése még nem fejeződött be, másodszor, nem nélkülözhetjük azokat az új beruházási építkezéseket, melyeket az Integrációs folyamatok és az új feltételek következtében beállott strukturális változások követelnek meg tőlünk. Ilyen körülmények között a hatodik népgazdaságfejlesztési terv irányelvei tervezeteinek megalapozási munkálatai során a következő alapvető feladatokat határoztuk meg: • Maximálisan kell kihasználni a népgazdaságban rejlő lehetőségeket a nemzeti jövedelem gyors növelésére, de az erők túlfeszítése nélkül. Ez indokolttá teszi az ötéves tervben az ipari termelés olyan ütemű fejlődését, melyet az ötödik ötéves terv realizálása során már elértünk (átlagosan mintegy évi 6 százalék), és a mezőgazdasági termelés (főleg a növénytermesztés) további rendszeres növekedését, az e területeken az ötödik ötéves terv során már elért magas eredmények alapján. • Fokozott figyelmet kell fordítani az élő munka termelékenységének növelése mellett — amely továbbra is a nemzeti jövedelem növekedésének fő forrása marad — mind a tüzelőanyag, a nyersanyagok és anyagok általános viszonylagos megtakarítására, mind a szükséglet szerkezet olyan átalakítására, mely megfelel a megváltozott külső körülményeknek, és csökkenti az importigények növekedését. • jobban ki kell használni a hazai természeti és nyersanyagforrásokat. • A felsorolt strukturális változások megvalósítása érdekében, továbbá a korlátozott mértékben rendelkezésre álló munkaerőforrások és korlátozott beruházások miatt csökkenteni kell a nem termelő beruházásokat, és korlátozni kell a munkaerő-növekedést e szférában. A csehszlovák gazdasági életet olyan növekedési tényezők felé kell irányítani, melyek optimális kihasználása a minimálisra csökkenti az új termelési kapacitások és munkaerő iránti igényt. Szó van a műszaki haladás eredményeinek sokkal szélesebb területen való alkalmazásáról és Csehszlovákiának a nemzetközi munkamegosztásba való sokkal intenzívebb bekapcsolásáról, elsősorban a nemzetközi szocialista gazdasági integráció folyamatán belül. A műszaki fejlesztés feladatait és a gyakorlati megvalósításukat a CSKP KB 1974 májusi plénuma részletesen és konkrétan meghatározta. A hatodik ötéves terv előkészítése ezzel kapcsolatban megköveteli, hogy a műszaki fejlesztés feladatai szorosabban kapcsolódjanak a terv más fejezeteihez. Az új körülmények között még inkább nyilvánvaló a CSKP KB kongresszusa által jóváhagyott irányvonal helyessége, azaz Csehszlovákia aktív részvétele a szocialista gazdasági integrációban. Ebből az következik, hogy a külkereskedelmi forgalom növekedésének meg kell haladnia a nemzeti jövedelem növekedését. Emellett néhány új szempont is előtérbe kerül. A külső feltételek említett változásai megkövetelik, hogy a feldolgozóipar azon részének exporttermelése, mely a fizetési eszköz szerepét tölti be, lényeges mértékben növekedjék. Erre azért van szükség, hogy biztosítani tudjuk az export növekedésének megfelelő fölényét az import növekedésével szemben. Az egyes ágazatok fejlődési területén a 6. ötéves tervben és a KGST tagállamokkal közös koordinációs tervekben még meglevő néhány alapvető problémát a következőkben jellemezhetjük: a fűtőanyag- és energiaszükségletekhez szükségessé vált a hazai források optimális kihasználása. Áz elsődleges ener- qiaforrások általános növekedésében az utóbbiak hányada a hatodik ötéves tervben megnövekszik, s eléri a 30 százalékot. Ez az előfeltétel elsősorban a barnaszéntermelés várható növekedésén, a kőszéntermelésnek az eddigi szinten való tartását és az első nagy teljesítményű atom és villamoserőmüvek üzembe helyezésén alapul. Másik fontos előirányzat a gazdasági fejlődéshez szükséges energiamennyiség általános csökkentése, a szükséglet olyan egyidejű strukturális változtatása mellett, melynél lényegesen csökken a kiváló minőségű folyékony és gáznemű tüzelőanyag iránti kereslet növekedése az előző időszakhoz képest. A kőolajszükséglet növekedése főleg olyan termelési területeken fog jelentkezni, ahol ezt a nyersanyagot nem lehet helyettesíteni (kémiai feldolgozás, a gépesítés fejlesztése stb.). Ami a földgázfelhasználást illeti, itt szó van még egy igen sürgető problémáról: a szennyeződés csökkentéséről az ország legnagyobb városaiban és üdülőhelyein. A következő ötéves tervben a kőolaj- és földgázforrások jelentős növelését csak a teljes földgáz- mennyiség és a kőolaj túlnyomó többségének a Szovjetunióból történő importjával, és a többi kőolaj- mennyiségnek a Közép- és a Közel-Kelet országaiból történő importja útján lehet majd biztosítanunk. Emellett Csehszlovákia az ötéves terv összeállításánál és a tervkoordinációs munkáknál abból indult ki, hogy a Szovjetunióból Csehszlovákiába irányuló tüzelőanyag-import említett növekedési? csak együttes erőfeszítésekkel, a CSSZSZK anyagi forrásaira és eszközeire is építve érhető el. Nagyra értékeljük azt a tényt, hogy a Szovjetunió rendelkezésre bocsátja természeti forrásait más szocialista országok növekvő igényeinek hosszú távon történő fedezésére; az előző időszakkal összehasonlítva, ezeket a forrásokat sokkal távolabbi és nehezebben hozzáférhető helyekről kell beszerezni. Csehszlovákia aktívan részt vesz a következő ötéves terv fontos integrációs vállalkozásában, az Orenburg- tól a Szovjetunió nyugati határáig terjedő gázvezeték közös építésében. A múlthoz hasonlóan a következő ötéves tervben is folytatjuk a kétoldalú együttműködést a Szovjetunióval az olajkitermelés és -szállítás területén. Az országok együttes erőfeszítésével történő kapacitásnövelés formáit Csehszlovákia más alapvető nyersanyagok, például vasérc-, ferroötvözetek biztosítására is felhasználja. Csehszlovákia a vaskohászati fejlesztési koncepció kidolgozásánál saját meglevő kohászati kombinátjainak optimális kihasználásából és a kiszélesítés lehetőségeiből indul ki, mivel a * saját fémkohászat fejlesztéséhez valamennyi szükséges kokszolható szénfajtával rendelkezik. Csehszlovákia vegyiparában sajátos helyzet alakult ki. Viszonylag elmaradt a kapitalista országok ezen iparának gyors fejlődése mögött, a vegyipari termékek fogyasztásának növekedési üteme ugyanakkor meghaladja az egész ipar termelését. Ez az utóbbi időkben a vegyipari termékek külkereskedelmében az egyenleg romlásához vezetett, amely főleg a fejlett tőkésországok viszonylatában jelentkezik. Ez a helyzet különösen a legutóbbi időkben romlott amikor a legtöbb vegyipari termék is megdrágult. E problémák megoldását nehezíti a vegyipar fejlesztésének nagy energia- és tőkeigényessége, valamint a KGST tagországok vegyipari gépgyártásának elégtelen fejlődése. Ezért is fontos számunkra a tervek koordinálása, a szocialista országokkal való együttműködés a beruházási építkezésekben, a vegyipari beruházások szakosításában. A CSSZSZK mezőgazdaságában, tekintet nélkül az utóbbi időkben elért magas mutatószámokra, a továbbiakban is megvannak a hazai természeti források intenzívebb kihasználásának feltételei. Alapjában véve már az elmúlt években is biztosítva volt a lakosság növekvő igényeinek kielégítése saját forrásokból származó állattenyésztési termékekkel. A következő ötéves tervben a fő figyelmet a növénytermesztés fejlesztésére fordítjuk, a lakosság növekvő igényeinek és az állattenyésztés takarmányszükségletének biztosítása érdekében. Az elmúlt évek terméseredményeinek és a műtrágyagyártás, a vetőmagbiztosítás kedvező feltételeinek, valamint a munkák gépesítésének sikerei alapján lehetővé vált a gabonaimport fokozatos csökkentésének a célkitűzése. Sokkal bonyolultabb feladat a takarmányfehérjék saját termelésből való biztosítása, mert az elmúlt években ezek behozatali feltételei érezhetően romlottak. A KGST-tagországokban a gyorsan növekvő igények, a vetésterületek változásai és á feldolgozóipar fejlődése következtében feszültségek keletkeztek a friss gyümölcs- és főzelékfélék termelése és fogyasztása között, mely maga után vonja a saját lehetőségek optimális kihasználását ezek termesztésének növelésére. A tüzelőanyagok, nyersanyagok, anyagok és élelmiszeripari termékek importjában beállott új feltételek hatást gyakorolnak a feldolgozóipar ágazatainak szerepére Csehszlovákia külgazdasági kapcsolataiban is. Éppen ezek az ágazatok tükrözik a legvilágosabban a nemzetközi munkamegosztásba történt bekapcsolódásuk kettős irányát: sokkal gyorsabban fejlődik az árucsere-forgalom az ágazatok között, és a feldolgozóipar kénytelen magára vállalni a világpiaci árak viszonyainak változásai mellett a fizetési mérlegben keletkezett problémák megoldásának a legnagyobb terheit. A következő ötéves tervben a gépipar előtt állnak a legbonyolultabb feladatok. Arról van szó, hogy a gépipar a szocialista államokkal szemben megerősítse a források hordozójaként betöltött szerepét, s a gépipari termékek forgalma a kapitalista államokkal összefüggésben is aktív szaldót eredményezzen. E rendkívül bonyolult feladat sikeres teljesítésének egyik előfeltétele a tervezett szerkezeti változások végrehajtása, az elfogadott koncepció realizálása azokban az ágazatokban, amelyekben Csehszlovákia kimagaslóan növelheti exportvolumenét. Csehszlovákia további fontos külföldi fizetési eszközeit a közszükségleti ipar szolgáltatja. A következő ötéves tervben a termelés hányada a csehszlovák exportban kb. a korábbi szinten marad, de ezzel is megmarad Csehszlovákiának a napjainkban oly fontos kedvező világpiaci helyzete. E feladat megoldása szerkezeti változásokat tesz szükségessé, melyek keretén belül a figyelmet a hazai nyersanyagbázison termelhető termékek exportjának növelésére, valamint a világméretekben viszonylag magas export- hatékonyságot biztosító termékekre kell összpontosítani. Nem kell az erőfeszítéseket pamutszövetek exportjára irányítani. Ez nem lehet hatékony a nyersanyag drágulása és az Európán kívüli olyan termelők domináns helyzetével szemben, akik olcsó munkaerőt használnak fel. A felsorolt tényezők kihatnak a CSSZSZK és más szocialista országok közötti tervek koordinálására, mely már a befejezéshez közeledik. A világon kialakult új gazdasági helyzet feltételei között az eddiginél jobban kitűnik, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság számára a Szovjetunióval való együttműködés elkerülhetetlen, és az árucsere-forgalmi struktúra és értékviszonyok szempontjából a legelőnyösebb. (Megjelent a Plánované hospodárství 1975/8. számában) I ® i | I ÍL* ' i F J ! ' I ! | • j ;iww# ’ j Jí 1 ^ lif^ ^ ' ií ■- ****$ ' ■ 1 | I HE H íaslSiHB NSB HB act jpRi äfit «ár? vwr döfj ■ Hmm . .'flHnu 9hhu| KsÉSBBS H Eshw SG B8 SB Vél 9b *Bpgq í&g. Irta: Zdenék Šedivý kandidátus, a Csehszlovák Állami Tervbizottság elnökhelyettesé
