Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1975-09-28 / 39. szám, Vasarnapi Új Szó
Az új állomás belülről is méltó Kelet-Szlovákia metropolisához [Tóthpál Gyula felvételei^ H azánk legdinamikusabban fejlődő nagyvárosa Kosice, a harminc szabad esztendő alatt újjászületett. Lakosainak száma megháromszorozódott, jelenleg közel 170 ezer az állandóan itt élők száma. A felszabadulás óta a múlt év decemberéig negyvenezer lakást adtak át. A Hernád-völgyi kerületi székhely újkori történelmét jól jellemzi a fent említett néhány adat. Hogy mindezt ma leírhassuk, ahhoz először is a szocialista ipar megteremtésére volt szükség. Negyvenötig csak tizennyolc kisebb üzemben folyt a termelés, ma pedig 339 található a város területén. Csak a három legjelentősebbet, a magnezitbányát, a Kelet-szlovákiai Gépgyárat, s a legnagyobbat, a Kelet-szlovákiai Vasművet említve, fogalmat alkothatunk . arról, hogy milyen nagy jelentőséggel bír a város iparának életében a teherszállítás. A közúti forgalom rohamos növekedése mellett nemhogy csökkent volna a vasút szerepe, hanem egyre növekszik. — Ránk ez kétszeresen érvényes — mondja Pór István, az állomásfőnök helyettese. — A miénk „kevert“ állomás, egyaránt van személy- és teherforgalma. Emellett az elosztóközpont szerepét is betöitjük hiszen a kerület, s az ország minden részébe indítunk szerelvényeket. A tehgr forgalom jelentős az ágcsernyői nagy határállomásra indított szerelvények itt haladnak keresztül. A forgalom növekedése már évekkel ezelőtt szükségessé tetté az állomás bővítését. Több mint tíz évvel ezelőtt el is kezdődtek a munkák a teherpályaudvar befogadóképességének, növelésére, nyolc indító, befogadó és csatlakozó vágányt, javítóműhelyeket, irodahelyiségeket, raktárakat stb. építenek. — Hogyan állnak a tervteljesítés- sel? — Nem lehet okunk a panaszra, a mutatók minden téren kedvezők. A vagonokból való kirakodás tervét az első fél évben 107 százalékra teljesítettük, ami pedig a berakodást illeti, nagyon jól állunk. Ez év május kilencedikén teljesítettük az ötéves tervet, 1 millió 573 ezer tonna árut raktunk a vagonokba. Még néhány jellemző adatot említek erről a területről. Naponta hatvan szerelvényt, azaz 1800 vagont in dítunk útnak. Havonta átlag 30 ezer tonna árut kell beraknunk, úgyhogy az év végéig terven felül mintegy 200—250 ezer tonnára van kilátás Még néhány esztendeje is számtalan bírálat érte a vasútállomást az épület korszerűtlensége, szűkössége, s nem utolsósorban . tisztátlansága miatt Még nincs egészen két éve annak, hogy a helyzet gyökeresen megváltozott, 1973 decemberében átadták rendeltetésének az új állomás impozáns épületét. A 100 millió korona beruházást igénylő létesítményben PaTovöík Anton főmérnök kalauzolt végig bennünket. Mindenütt csillogás, fény és tisztaság, a hatalmas csarnokban légkondíciós berendezés szolgáltatja a jó levegőt. Az emeleti részt hangulatosabbá varázsolja a sok, cserépben nevelt virág. A kulturális központ berendezése minden igényt kielégítő, bőrfotelek, ötletes válaszfalak teszik otthonosabbá. A váróteremben sok játéknak örülhetnek a gyerekek, a tévékészülék és gramofon a felnőttek várakozási idejét teszi kellemesebbé. Megtalálható itt az egészségügyi központ. büfé. étterem, nappali bár, könyvesbolt, fodrászüzlet stb. A fő kivitelező vállalat a kosieei Magasépítő Vállalat volt, a vasszerkezeteket a Kohóipari Építkezések vállalat szállította, és még^ átszállító is közreműködött. — Már kaptunk néljány bíráló megjegyzést e rövid két év alatt — szövi a beszélgetés fonalát a főmérnök. — Sok esetben helyénvalók voltak, előfordulnak az épületen kisebb kivitelezési hibák. Ezeket a nagyközönség és a magunk megelégedésére is mielőbb eltávolítjuk — Milyen nagy a személyforgalom? — Erről csak hozzávetőleges képet tudunk alkotni. Tavaly 2 millió 950 ezren vásároltak nálunk jegyet Az utasok száma bizonyára jóval több. Például a csomagmegőrzőbe ötezer poggyászt adtak le.- — A szép épület nem teszi korszerűvé az egész állomást, hiszen még mindig a síneken keresztül kell ugrálnia, ha valakinek a belső vágányokról indul a vonatja. — Ez igaz. A jövő évben folytatjuk a pályaudvar kiépítését. Két fedett és egy nyitott peron épül majd. — Mi a helyzet a munkaverseny és a brigádmozgalom terén? — Vasutasnyelven szólva „zöldet mutat a lámpa“, ami azt jelenti, hogy minden rendben van. Valóban szép eredményeket tudunk felmutatni ©zen a téren. Nem dolgozom itt régen, de meggyőződhettem róla, hogy nem csak papíron végeznek színvonalas munkát dolgozóink. A valóságban is így van. Megtudtam, hogy az állomás 1300 dolgozója közül 755-en kapcsolódtak be a brigádmozgalomba, mintegy 27 kollektívába tömörülve. Tizennégy már elnyerte a szocialista munkabrigád címet. A „Szakma legjobb dolgozója“ címért folyó verseny értékeléséről az állomás dolgozói sosem térnek haza üres kézzel. Ez már szinte hagyomány nálunk. Például tavalyelőtt az országos versenyben hárman is elsők lettek: Stefan Kopiliak forgalmista, Ondrej Vavlek tolató és Stefan Fecko vonatvezető. A múlt évben Vasil Baj- sa vonatvezető és Milán Belej kalauz szerezték meg az országos elsőséget, Karol Kniío forgalmista pedig szlovákiai viszonylatban nyerte el a pálmát. Kötelezettségvállalásaikat, melyeket hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére tettek, magasan túlteljesítették. Az első fél évben a tervezett 600 ezer korona megtakarítás helyett 2 200 000 lett a valóság. S ami szintén jelentős: a biztonságos közlekedésről szóló tanfolyamoknak, a számtalan felhívásnak meg lett az eredménye, egyetlen komolyabb baleset sem volt írható a vasút dolgozóinak számlájára. A múlt év elejétől figyelemre méltó változás állt be a brigádmozgalom terén. A Ceské Budéjovice-i vasúti gócpont dolgozóinak mintájára itt is megalakították a központi komplex szocialista brigádot, mely 1400 taggal rendelkezik. Miről is van szó tulajdonképpen? A koSieei vasúti csomópont hét termelőegységének — a vasútállomás, a mozdonydepó, a vagondepó, az északi távolsági vonal, az elektrorészleg, a Dráhstav és a távolsági jelzőrészleg — 67 szocialista munkabrigádja ösz- szefogott, hogy elvtársi munkával elősegítsék és összehangolják a részlegek munkáját. Céljuk mindenekelőtt az, hogy folyamatossá és zavartalanná tegyék a vasúti forgalmat. Az állomás, mint a csomópont fő részlege a brigádok segítségét kérte az ötéves terv feladatainak maradéktalan megvalósításához. Alakuló gyűlésüket 1974 februárjában tartották, melyen a komplex brigád vezetőjévé Nagy Bertalan elvtár- sat választották. Á hatvanhét brigád vezetője havonta megtárgyalja a tennivalókat, s értékelik az elvégzett munkát. Ezzel a brigádok nagy pluszt vállaltak, hiszen amint az alapszabályzat kimondja, a komplex brigád vállalásaiban nem szerepelhet az, amit már valamelyik tag-brigád vállalt, így elkerülik, hogy egy akció a papíron kettőnek lássék. Minden termelőegységnél megtalálható a „konkrét tettek könyve“ is. Már eddig is szép eredményeket értek el az energiatakarékosság, az újí- tómozgalom stb. terén. Meggyorsult a vagonok kirakása, az állási időt a megengedett nyolc óráról hétre csökkentették, amivel három és fél ezer vagont „takarítanak meg“, azaz eny- nyi berakodási területet nyernek. Az egyik jól működő munkabrigádot Valko Béla vezeti. Ök az idei vasutasnap alkalmából nyerték el a megtisztelő címet. Nehéz a brigádvezetőt és munkatársait megtalálni. Villanymozdonyon indulunk az elég messze levő teherpályaudvarra. Valko elvtárs forgalomirányítóként dolgozik, tizenhat ember munkáját irányítja, — ennyien vannak a brigádban. — Hatvannégyben alakítottuk a brigádot — mondja. — Vállalásaink főleg a terv teljesítését szorgalmazzák, no meg egy kicsit azon felül is hozzáadunk. Tulajdonképpen három kisebb csoportból áll a kollektíva. Sikerült elérnünk, hogy a mi szakaszunkon minden szerelvény időben útnak indul, s a kocsik elosztásánál sincs tévedés. A munkakörnyezet szépítésén 225 órát dolgoztunk le társadalmi munkával. Valko elvtárs az összüzemi párt- bizottságnak is tagja. Makrancról jár be naponta munkahelyére, ahol már huszonkilenc éve dolgozik. A múlt hónapban kiváló munkájáért kéthetes jutalomkiránduláson vett részt a Szovjetunióban. Munkájáról, szakmájáról kicsit képletesen, de tömören vallja: „Nekem már a kék egyenruha az igazi, a megszokott, az a furcsa, ha a szabad napokon levetem. Életem felét ebben töltöttem ...“ MALINAK ISTVÁN ez—i(—'t —I I—"\i nci íj 7/iï m a | 1 I v J I __I-J l™JRLJB| ___i Valko Béla Pó r István (balról) és Païovcik Anton Az új állomás épülete
