Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1975-09-26 / 227. szám, péntek

A munkásosztály szolgálatában

A CSKP IN. KONGRESSZUSÁNAK 50. ÉVFORDULÓJA

Fél évszázaddal ezelőtt, 1925. szeptember 26—28 án tartották meg a prágai Národný düm nagytermében pártunk III. kongresszusát, melyen 229 küldött vett részt. 93 ezer tagot képviselve. A kongresszuson számos külföldi vendég is jelen volt, többek között Wilhelm Pieck, a Német Kommunista Párt, Marcel Cachin, a Francia Kommunista Párt képviselője. Az elnökség megválasztása után a politikai és gazdasági kérdésekről Josef Haken elvtárs, a párt válságából kivezető útról pedig Bohumil Smeral elvtárs tartott beszámolót. Pártunk

III. kongresszusát a Bubnlk.- féle likvidátor pártcsoport leküzdése utáni hetekben hívták egybe. Ez a kongresszus az opportunista csoport feletti győzelem betetőzését je lentette.

A kongresszus méltatta a CSKP-nak a drágaság elleni kampány irányításában és más tömegakciókban elért sikereit. Megállapította, hogy a párt bolsevizálása pozitív mó dón nyilvánult meg a tömegharcok alatt abban, hogy a kommunista párt fokozottan hatott a munkásság széles rétegeire, hogy növekedett az üzemi bizottságok és tanácsok 1925. évi választásai során a kommunista jelöltekre leadott szavazatok száma. Ugyancsak jelentősen előrehaladt a (TSKP szervezeti átépítése is. 1924. őszén a CSKP-nak alig néhány tíz üzemi sejtje volt, a III. kongresszus idején pedig már több mint l'JOD.

Jóllehet a ,párt szervezeti átépítése bizonyos haladást ért el, az üzemi sejteket mindaddig csupán az iparvállalatok kisebbik részében építették ki. Közülük számos csak formálisan működött. A

III. kongresszus „A CSKP szervezeti helyzetéről és lel adatairól“ szóló külön határozatában valamennyi pártszerv feladatul tűzte ki, gondoskod jék arról, hogy a CSKP minden üzemben dolgozó tagjai belépjenek az üzemi sejtekbe és tevékenyen vegyenek részt azok működésében. A kongresszus főként azt bírálta, hogy egyes járásokban és kerületekben minden muhkát fizetett titkár irányít, a kollektiven választott szerv pedig rendszertelenül ülésezik és dolgozik.

A balszárny blokkjának alapján, amely bevált a párton belüli válság felszámolásáért vívott harcban, a kong resszuson új Központi Bizottságot választottak. Tagjai a következtők lettek: Josef Ha ken, Jan Harus, Karéi Krei- bich, Bohumil Smeral, Anto- nín Zápotocktj, Viktor Stern és mások. A kongresszus jelentőségét növelte, hogy a Központi Bizottságija és a kongresszus után a Politikai

Bizottságba az első ízben választották be Klement Gott- waldot, a balszárny képviselőjét.

Klement Gottwald elvtárs, mint munkás jelentős szerepet Játszott a morvaországi Rusinov városkában a CSJKP alapításáért vívott harcba». 1921-ben hivatásos pártmunkás lőtt, és mint a szlovákiai kommunista sajtó adminisztrátora működött, majd 1923 tői kezdve a CSKP szlovákiai lapjának, a „Pravda chudo- by“-nak leit a főszerkesztője. Politikai látókörével és azzal a képességével, hogy a széles tömegeknek érthetően megmagyarázta a különféle elméleti és politikai kérdéseket, a kommunista mozgalom kiváló alakjává lett Szlová kiában, s n párt jövő vezető egyéniségévé érlelődött.

Pártunk III. kongresszusa súlyos hibát követett el azáltal, hogy a párt vezetőségbe beválasztották a Jílek és Uo len ultrabaloldali, majd op portunista elemeket, akik a párt élére kerültek és azt sú lyos válságba sodorták.

A válságból a CSKP 1929 ben megtartott V. kongresszusa jelentette a kivezető utat. Ezen a kongreseszuson Jíle- ket és Bolent kizárták a pártból. A Központi Bizottság titkárával Klement Gottwaldot választották.

RÓJÁK DEZSŐ

leiesltsíik következetesebben a határozatokat

A Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya az elmúlt négy évben többször foglalkozott a munkaidő kihasználásával. Határozatai nak teljesítése hozzájárult népgazdasági feladataink megoldásához. A Szlovák Nemzeti Tanács bizottságai rendszeresen megvitatják, hogyan teljesítik az egyes ágazatok és központi liiva talok a kormány határoza Iáit. Az SZNT munka-, szociális és egészségügyi bi zottságainak tagjai e hét elején — az SZSZK munka é<s szociálisügyi miniszterének jelentése alapján — értékelték, hogyan távolitják el az egyes ágazatokban a munkaidő ésszerűbb kihasználását gátló akadályokat, miként teremtenek lehetőségeket a munkaidő jobb kihasználására.

Mikor vásároljunk?

Nem véletilen, hogy a képviselők — főként a nők — figyelme a gondot okozó problémákra irányul. A keres,kede- jem módosította az üzletek nyitvatartási Idejét, ugyanakkor még a nagyvárosokban sem oldották meg teljes mértékben a folyamatos áruellátást. Az alapélelmiszerekből — tej, tejtermékek, kenyér, kifli, hús stb.

— délután már kicsi a választék, sőt vidéken — ezt a képviselők példákkal bizonyították

— a munkaidő után már gyakran a kenyér is „hiánycikk“. Az ellenőrző jelentések szerint a sütőipari termékeknek 86 százalékát a reggeli órákban szállítjáR az üzletekbe. Kiflit délután már csak nagy ritkán lehet vásárolni. Munkaidő után a legtöbb helyen már csak savanyú tejet kapni. Az állami sütőipari vállalatok hajlandók termékeik 40 százalékát a délutáni órákban szállítani az üzletekbe. A szövetkezeti sütőipari üzemek szombaton nem dolgoznak, sőt néhol még hétfőn sem, így egyes helyeken a lakosság péntektől keddig nem vásárolhat friss kenyeret. A tejből és tejtermékekből egyes üzletvezetők azért rendelnek aránylag keveset, mert nem tudják hidegen tárolni a termékeket.

Munkaidő alatt vaqy után?

Az elmúlt időszakban lényegesen javult az egészségügyi ellátás a körzeteikben és az (taté* ini egészségügyi központokban.

Hogyan használjuk ki a munkaidőt? ^ Szerdán délután kevés az ügyfél a nemzeti bizottságokon £ Hogyan utazunk munkahelyünkre?

Az üzemi orvosi rendelőkben hetente legalább kétszer 18—19 óráig dolgoznak az egészség- ügyiek. Viszont a kimutatások szerint az orvosokat 15 óra után csak kevés páciens keresi fel. Nagyon sok üzemben a gazdasági vezetők — mesterek, műszakvezetők stb. — minden alaposabb ok nélkül megengedik, hogy beosztottjaik munkaidő alatt intézzenek olyan ügyeket, amelyeket munkaidő után is elintézhetnének.

A nemzeti bizottságokon is „hosszú nap“ a szerda, délután is intézik az állampolgárok ügyeit. A járási nemzeti bizottságokon az egyes előadók szerdán kötelesek munkahelyükön tartózkodni, várják az ügyfeleket. De délután már csak azok jönnek, akiket valamilyen üggyel kapcsolatban ők hívlak meg.

Felesleges időveszteség

Nem véletlen, hogy minden képviselő rámutatott: a munkahelyeken rengeteg időt fecsérelnek el feleslegesen. Még mindig nem hangolták össze megfelelően a nagyüzemekben a műszakok kezdését és az autóbuszok menetrendjét. Egy tucatnyi városból negyedórával a műszakvégzés előtt indulnak tí falvakba az autóbuszok. így a dolgozók egy része „előbb fejezi he a műszakot“. Figyelemre méltó, hogy az említett üzem vezetői közül senki sem javasolta az autóbuszok menetrendiének módosítását, márpedig erre minden évben lehetőségük volt. Erre az „apróságra“ az ellenőrző szerveknek kellett nyomatékosan felhívniuk a gazdasági vezetők .figyelmét. Szlovákiában 16 ipari üzemben — és számos más munkahelyen — reggel hat óra előtt kezdődik a műszak. Márpedig jól tudják, hogy a kormányrendelet alól csak a társadalmi szempontból fontos üzemek képezhetnek kivételt.

Sok időveszteség adódik abból, hogy később kezdik és előbb fejezik be a műszakot. Az ellenőrzési napon Trenőfnben a Magasépítő Vállalat dolgozói 15 perccel később kezdték és 25— 30 perccel előbb fejezték be a műszakot. A mesterek ennek ellenére beírták a „teljes időt“. Cadcán a žilinai Váhostav dolgozói nem az építkezésen levő ilzenH konyhát veszik igénybe,

hanem „beugranak a városba“ étkezni. Nem egy építkezésen megállapították, hogy ha a dől gozó hiányzik, egyszerűen „levonnak egy napot a szabadságából“ és nem számítják ezt igazolatlan hiányzásnak. A ti- maőei Gépgyár egyik részlegén a lakatosok és hegesztők a műszakokban a munkaidő 60—80 százalékát használták ki. Az okok: későn kezdték a műszakot, anyaghiány, szervezési hibák stb.

Szólni kell arról, hogy az Irányító szervek, főként üzemi és vállalati szinten ezt a kérdést még nem vizsgálták meg alaposabban, sőt sok üzemben még fel sem mérték, milyen káruk származik a munkaidő elégtelen kihasználásából.

Ugyanakkor az üzemek szinte kivétel nélkül azzal indokolják a túlórák szükségességét, hogy „a tervezettnél kevesebb • munkaerőnk“. A Munka- és Szociálisügyi Minisztérium felmérése, valamint a képviselők ta pasztalatai egyértelműén figyelmeztetnek, hogy a gazdasági vezetőknek következetesebben kell teljesíteniük av kormány- határozatot, lehetőségeket kell teremteniük a munkaidő jobb kihasználására. Nem tűrhetjük, hogy míg az üzemekben a szocialista brigádok százai kezdeményeznek, társadalmi munkában segítik a feladatok túlteljesítését, addig mások — beosztottak és vezetők — még a kötelességüket sem teljesítik. Erre a jelenségre az üzemi pártszervezeteknek is fel kell figyelniük.

CSETÖ JÁNOS

Példás kezÉmén^ezés

(CSTK) — A Slavicíni Gépgyár (gottwaldov! járás) dolgozóinak csaknem 98 százaléka bekapcsolódott a szocialista versenybe. Példás kezdeményezésüknek köszönhetően az idén több mint 1,5 millió koronát takarítottak meg a vállalatnak. Az anyag- és ener- gia-megtakarítás értékének összege 850 ezer korona. Míndoz különösen a 48 szocialista munkabri- gád tevékenységének köszönhető. A mnnkabrigádokban kb. 800 eni bér dolgozik.

Az újítók sem maradnak le. Kd- ál* már 309 javaslatot nyújtottak M, amelyek közül nyolcvanhatot már meg is valósítottak, és fgy további 1,5 millió koronával sikerül túlteljesíteni a termelési tervet.

A hohéi len- és kenderfeldolgozó gyár dolg^'' <■ e-; első felében eredményesen teljesítették tervfeladataikat. Az árutermelési tervet több mint 100 százalékra, a kiviteli tervet 101 százalékra, a munkatermelékenység tervét 102 százalékra teljesítették, a nyereségi tervet pedig 6 millió koronával szárnyalták túl. A gyúr dolgozóinak több mint a fele nő. Júlia Vintrová 14 tagú szocialista munkabrigádját kitüntették „A Slovakotex vállalat legjobb dolgozója“ jelvénnyel. A brigád a gerebenező üzemben dolgozik, ahol a tilolt lent át fésüléssel előkészítik a fonalgyártásra. A munkacsoport a minőség 100 százalékos betartásával normáját 112 százalékra teljesíti. Felvételünkön Júlia Vintrová, a szocialista munkabrigád vezetője (jobb oldalon) munkacsoportjának tagjaival beszélget. I Felvétel: J. Teslik — CSTKJ

Orvosi tanácsadó

A koraszülött gyermek

A hazai egészségügyi ellátás és azon belül az anya- és csecsemővédelem színvonala az utóbbi években sokat változott, korszerűsödött, javult. Különösen kiemelkedő eredmények születtek a betegségek megelőzése terén. A csecsemő védelem területén elért eredmények következményeként tevékenységünk súlypontja ts áttevődött: az anya- és csecsemő halálozás csökkentésében elért nagy fej- lődés eredményeképpen napjainkban az anya- és csecsemővédelem legfőbb feladata a születési halálozás csökkentése lett. Hazánkban a csecsemő- halandóság alakulását mindenekelőtt a koraszülöttek maga sabb halálozása szabja meg.

Mivel a koraszülöttek száma ma még egyre emelkedik, a javulás igen lassú. Tíz év alatt majdnem megkétszereződött a koraszülöttek száma. Az élet- benmaradás kilátását a születési súly és az érettség foka erősen befolyásolják.

A koraszülések számának növekedése századunkban kétségtelenül együtt jár a civilizáció ártalmaival. A koraszülés okai között sokféle tényező szere pelhet. Ilyen tényező például:

1. Az anya rossz szociális helyzete, nem megfelelő életkö rülményei (rossz lakás, túlterhelő munka, a mennyiségileg és minőségileg elégtelen táplálkozás, a testi és lelki szempontból szertelen életmód J. 2. Családi és egyéb tényezők: vannak anyák, akik minden kimutatható ok nélkül sorozatosan koraszülötteket szülnek. 3. A méh és a szülőutak kóros elváltozásai: fejlődési rendellenesség a méh elégtelen fejlettsége, berepedt, rosszul záró méhszáj, gyulladásos betegségek, - daganatok és a szűk medence is hátráltatja a normális kihor dást. Ugyanilyen következményekkel járhat a méh szöveteinek sérülése a túlgyakori vesztések miatt. 4. Az anya terhesség alatti heveny és fertőző betegségei: influenza, tüdőgyulladás, kanyaró, májgyulladás.

5. A terhességgel kapcsolatos szövődmények: előfekvő méhlepény, a méhlepény rendellenes tapadása, korai leválása. Ilyen továbbá az ikerterhesség és a vércsoport-összeférhetetlenség. 6. Lelki-testi sérelmek. A testi sérelmek közül a mérgező anyagok, amelyek a szervezetbe az élvezeti cikkek mértéktelen fogyasztása következtében kerülnek pl. dohányzás által, mely a vetélések okai közt nagy szerepet játszik. 7. Koraszülést válthatnak ki a magzat fejlődési rendel lenességei. A terhesgondozás egyik feladata, hogy az orvosi ellenőrzés és kezelés mellett ezekre az ártalmakra is felhívja a figyelmet. A koraszülött életkilátásait jelentősen növeli, ha fenyegető koraszülés esetén a terhesség idejét akárcsak néhány héttel is meg tudjuk hosszabbítani, mert ezáltal nagyobb születési súlyt érünk el és ez növeli az életb mmaradás estélyeit is.

Koraszülöttnek nevezzük a 2500 gr-nál kisebb súllyal, 47 cm-nél rövidebb testhosszal, a 36. terhességi hétnél korábban születetteket. Legpontosabban a terhesség ideje határozza meg a koraszülött tényét, ennek kiszámításában azonban nagy a tévedési lehetőség, így inkább a magzat fejlettségét tükröző mérési adatokra lehet támaszkodni.

A koraszülötteket világszerte az alábbi súlykategóriákba sorolják, ami egyben az életlwm- maradás valószínűségét is tükrözi:

1. Nagyfokú éretlen koraszülöttek, 1000 g súly alatt; ezek túlnyomó többsége életképtelen. 2. Éretlen koraszülöttek, 1000—1500 g súly között. 3. Enyhén éretlen koraszülöttek, 1500—2000 g súly között. 4. Megközelítőleg érett, idő előtt születtek, 2000 -2500 g súly között.

A koraszülöttek nemcsak kisebb súlyúak, hanem külsejükben, arányaikban is lényegesen eltérnek az időre születettektől. Bőrük általában vékony, ráncos, az első napokon többnyire vörös, majd néhány nap után sárgásvörösre változik. Körmük fejletlen, a szaruállományuk csekély. A csontozat fejlődése lassúbb ütemű. A gyomor térfogata kicsi, ezért ne héz a táplálék felvétele és fel* dolgozása.

Testsúly-növekedésük aránylag gyors. Míg az érett újszülött 6 hónapos korára megkétszerezi, 1 éves korára jjedig megháromszorozza a születési súlyát, a kis súlyú koraszülött ugyanezen idő alatt három-ötszörösére emeli azt. A vitaminok rendszeres adagolása elősegíti a koraszülöttek fejlődését.

A koraszülés okai sokfélék, gyakran összefonódnak egymással. Sajnos még nem hatolt eléggé a köztudatba, hogy a terhesség alatti életmód, visel kedés, dohányzás, étkezés, alkoholfogyasztás milyen veszélyeket hozhat a születendő magzatra.

Dr. M. KARSZOVA