Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1975-09-23 / 224. szám, kedd

A CSKP XV. kongresszusa tiszteletére OJ LENDÜLETET KAP A SZOCIALISTA MŰNK A VERSENY % ÉRTÉKES FELAJÁN LASOK # TELJESÍTIK AZ ELŐIRÁNYZOTT TERVET Több mint háromnegyed millió korona meg­takarításra tettek felajánlást az idei második félévre a CSKP XV. kongresszusának tiszteletére a koSicel Szlovák Magnezilüzemek n. v. dolgo­zói. Szocialista felajánlásuk 38 csoportos és két üzemi kötelezettségvállalásból áll, ANYAGTAKARÉKOSSÁG A megtakarítás összegének felét a vállalat dolgozói az anyagi és más kiadások csökken­tésével akarják elérni, a többit tüzelőanyag és energia megtakarításával. A légsűrítő berende­zések ellenőrzésével és a transzformátorok kor­szerűsítésével 450 000 kilowattóra villanyára­mot kívánnak megtakarítani, amelynek értéke csaknem 100 000 korona. Megtakarítanak még 160 tonna fűtőolajat és 219 tonna szenet, még­pedig az üzemi épületek hűtésének korszerű­sítését és a hővezető csövek szigetelése minő­ségének megjavítását követően. A jövőben a töltések minőségének megjavítására is fokozott gondot fordítanak. Ezenkívül jobban ki fogják használni a gépjárműveket és csökkentik a karbantartáshoz használt anyagok mennyis^gét. VÁLASZ A FELHÍVÁSRA Zilinában a Közép-szlovákiai Építővállalat szakszervezetei megvitatták a dolgozók legutób­bi felajánlásait, amelyekkel válaszul a CSKP KB, a szövetségi kormány, az SZKT és a SZISZ KB felhívására további két millió koronával növelték eredeti kötelezettségvállalásuk érté­két. Az idei évben elért eredményeiket Teodor Búzik mérnök, a vállalat igazgatója ismertet­te. Megállapította, hogy a vállalat dolgozói fel­ajánlásainak köszönhetően megteremtették az idei feladatok teljesítésének és az ötödik öt­éves terv sikeres befejezésének az előfeltételeit. Az idei év első nyolc hónapjában a bruttó ter­melés tervét 101,1 százalékra teljesítették, te­hát mintegy két millió korona értékben vé­geztek munkát terven felül. A CSKP XV. kong­resszusának tiszteletére tett felajánlásban a dolgozók kötelezettséget vállaltak, hogy csök­kentik a kiadásokat és javítják a munka szín­vonal át. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ne­vét viselő trinoci Vasgyár dolgozói csak a komplex szocialista racionalizálási programba felvett racionalizációs intézkedések végrehajtá­sával több mint 27 millió koronával csökken­tették az első félévben az anyagi költségeket, ami 74,4 százaléka az egész évi racionalizálási tervben előirányzott összegnek. Ilymódon évi átlagban 36 munkaerőt, továbbá 5228 megawatt villamos energiát, több mint 16 000 tonna vas­tartalmú fémet és mintegy 17 és fél ezer tonna tüzelőanyagot takarítottak meg. AZ ELSŐRENDŰ FELADAT A szocialista versenybe bekapcsolódott dol­gozóknak csaknem 94 százaléka az idei sikeres tervteljesítéshez vezető úton elsőrendű felada­tának mindenekelőtt a takarékosságra irányuló szocialista vállalások további megszilárdítását látja. A nikkel- és krómtartalmú vasötvözetek megtakarításának keretében a tfíneci II. Acél­gyár dolgozói ezer tonna más módon nem hasz­nosítható hulladék vasötvözetet olvasztanak be. A termelési technológia következetes megtar­tásával valamennyi hengerszéken megtakaríta­nak 3000 tonna anyagot és az előmelegítő ke­mencék hőjének optimális szabályozásával 15 ezer gigakalória hőenergiát. A salakiszap jobb hasznosításával 10 millió kilowattórával több vi 11 amosenergiát termelnek. Az említett és más, a második félévre vál­lalt kötelezettség konkrét válasz a tfíneci ko­hóipari vállalat dolgozói részéről a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére kibontakozott ver­senyben. Értékük csaknem 12 millió korona gazdasági többletet jelent. Dinamikusan fejlődik a baráti országok mezőgazdasáaa SZAKMAI NAPOK A 68. OMÉK EN A budapesti 68. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer­ipari Kiállításon a különböző szakmai programok, találkozók, bemutatók, tájékoztatók között igen nagy érdeklődés kísérte a nemzeti napokat, melyeket a kiállításon részt vevő egyes or­szágok rendeztek. A nemzeti napok nagyban elősegítették az illető ország mezőgazdaságá­nak, élelmiszeriparának és er­dőgazdaságának megismerését. Elsőként a Szovjetunió ren­dezte meg nemzeti napját. Eb­ből az alkalomból P. I. Moro- zov mezőgazdasági miniszter­helyettes és V. A. Csebiseo élelmiszeripari miniszterhelyet­tes ismertette a szovjet mező- gazdaság és élelmiszeripar ed-' digi eredményeit, fejlesztési ter­veit. Az ismertetésből kitűnt, hogy a szocialista építés évei­ben a mezőgazdasági termelés 3,4 szeresére emelkedett, s ezen belül a gyapottermelés 11-sze- resére, a napraforgótermelés 9- szeresére, a cukorrépatermelés pedig nem kevesebb, mint 7■* szeresére nőtt. Míg a gabona­félék évi átlagtermése az 1961 —65-ös években 130,3 millió tonnát tett ki, addig az 1971— 1974-es időszakban 192,0 millió tonnára emelkedett. Ugyanak­kor meg kell jegyeznünk, hogy a felhasznált műtrágya mennyi­sége tíz év alatt meghárom­szorozódott. De jelentősen emel­kedett az elmúlt időszakban a hús- és tejtermelés is. Az évi hústermelés például az 1940-es 4,7 millió tonnáról 1974-ben 14.5 millió tonnára, az évi tej­termelés pedig ugyanazon években 33,6 millió tonnáról 91,8 millió tonnára növekedett. A mezőgazdaság évi bruttó ter­melési értéke az 1971—1974-es években elérte a 91,1 milliárd rubelt az 1966—1970-es évek 80.5 milliárd rubelével szemben. Óriási összegeket fordítanak a Szovjetunióban tudományos kutatásra is. Ezt bizonyítja az a tény, hogy 1974-ben 364 tudo-> mányos mezőgazdasági kutató- intézet, 519 kísérleti és szelek* ciós állomás és 758 kísérleti gazdaság működött a Szovjet-- unióbon. A szovjet mezőgazdasági gé­pek jól ismeretesek az ország határain túl is. Jelenleg több mint 1400 féle különböző me­zőgazdasági gépet, illetve be­rendezést gyártanak a Szovjet-* unióban. A kiállítás látogatói megismerkedhettek a szovjet mezőgazdasági gépipar legújabb termékeivel. Közülük többet éremmel, illetve elismerő okle­véllel tüntettek ki. Aranyérmet kapott a KSZ-6-os szovjet önjá* ró cukorrépaszedő, valamint há­rom szovjet traktortípus, közöt­tük az MTZ 80-as traktor. Az NDK nemzeti napja alkal­mából dr. E. Poosch, a kiállítá­si részleg igazgatója, valamint a kiállításon tartózkodó szak­emberek tájékoztatták a sajtó képviselőit az ország mezőgaz­daságának és • élelmiszeripará­nak helyzetéről, valamint fejlő­déséről. A mezőgazdasági ter­melés fokozását — tekintetbe véve természeti feltételeiket — elsősorban kemizálással, komp­lex gépesítéssel, talajjavítással, valamint új, nagy hozamú faj­ták termesztésével valósítják meg. Számításaik szerint csu-* pán kemizálással lehetővé vá­lik a mezőgazdaság bruttó ter­melésének 50 százalékos növe­lése. Talaj javítási _ célokra az 1971—1975-ös években nem ke­vesebb, mint 4113 millió márkát fordítottak. A mezőgazflaság gé­pesítésének fokára jellemző, hogy jelenleg 140 000 traktor, 20 900 W-50 típusú tehergépko­csi, 235 000 pótkoffsi, 10 000 kombájn, 11000 burgonyakom­bájn és 10 000 cukorrépafejelő és rakodó áll a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. Így ért­hető, hogy ;i gabonafélék átla­gos hektárhozama húsz év alatt kétszeresére növekedett. Kiváló eredményeket értek el az NDK-ban az állattenyésztés­ben is. Míg a szarvasmarha-állo­mány 1950-ben 3316 ezret tett ki, 1974-re már 5584 ezerre, a sertésállomány pedig ugyan­ezen idő alatt 4322 ezerről 11 518 ezerre növekedett. A tej­termelés az elmúlt 25 esztendő alatt csaknem megháromszoro­zódott, míg a tojástermelés négyszeresére, a hústermelés pedig háromszorosára nőtt. A munkatermelékenység nö­vekedésére jellemző, hogy míg 1950-ben egy mezőgazdasági dolgozó kilenc, 1974-ben már harminc ember számára termel­te meg az esztendei élelmet. Az eredmények elérésében nagy jelentősége van a dolgozók ál­landóan növekvő szakképzettsé­gének. Ezt tükrözi az a tény is, hogy jelenleg a mezőgazdaság­ban 10 867 főiskolai és 36 274 szakközépiskolai végzettséggel rendelkező dolgozó van. További jelentős eseménye volt a kiállításnak a Lengyel Népköztársaság nemzeti napja. A lengyel mezőgazdaságban el­ért eredményeket híven tükrö-,- zi az a tény, hogy az élelmi- szeripari termelés 1970—1975 között 54 százalékkal növeke­dett, s ezen időszak alatt 1500 féle új terméket dobott piacra. A felszabadulás óta eltelt har­minc esztendő alatt a gabona­félék hektárhozama megkét­szereződött, a burgonyáé és cu­korrépáé pedig másfélszeresére növekedett. 1980-ig további je­lentős növekedést irányoztak elő. A lengyel mezőgazdaság legnagyobb ütemű fejlődését a jelenlegi ötéves terv folyamán éri el, a bruttó mezőgazdasági termelés 1971—1974 között 25 százalékkal növekedett. Az eredmények eléréséhez itt is nagyban hozzájárult a gépe­sítés és a kemizálás. Míg 1959- ben egy hektár megművelt te­rületre csupán 30 kilogramm mű­trágya jutott, ma az egy hektár területre eső mennyiség eléri a 160 kilogrammot. A mezőgaz­daság gépesítésének fokára vi­szont jellemző, hogy a len-- gyei mezőgazdaságban jelenleg 320 ezer traktor, több mint 20 ezer gabonakombájn és más gé­pek ezrei dolgoznak. Nem kisebb jelentőséggel bír ugyanakkor a tudomány ered­ményeinek gyors és széles kö­rű alkalmazása és a szakembe­rek számának állandó növelése a mezőgazdaságban. Ezt a célt szolgálja az ország 12 kutatóin­tézete és 18 kerületi kísérleti állomása, valamint hét felső­fokú mezőgazdasági tanintéze­te. A mezőgazdaságban elért óriási eredményekről tanúsko­dik egyébként az a tény is, hogy Lengyelország világvi­szonylatban az egv főre eső burgonyatermelésben a máso­dik, tejtermelésben pedig a ha­todik helyen áll. Az AGROMASEXPO-n néhány igen értékes lengyel gyártmé* nyú mezőgazdasági gép is be­mutatásra került. Ezek közé tartoznak a különböző föld- megmunkáló, trágyázó, növény- védelmi és terménybetakarító pépek. Figyelmet érdemel min­denekelőtt az RCW-3/AW típusú trágyaszóró, továbbá az arany­érmes SANO-2 típusú permete­ző, a bronzérmes KZ-644 típusú burgonyakombájn, valamint a BIZON-GIGANT gabona- és ku­korica betakarító kombájn, amely teljesítmény szempontjá­ból világviszonylatban is a legjobbak közé tartozik. KOHAN ISTVÁN EGYRE TELJESEBB A nők nemzetközi éve kapcsán levelezőink, tudósítóink több szempontból is foglalkoztak a nők társadalmi helyzeté­nek, életének lényeivel. Főleq abból a szempontból vizsgálták ezt a problémakört, hogy milyen jelenleg nálunk a nők helyzete. Tapasztalataikról tájékoztatnak az alábbi írásokban. A legjobbak között Hazánk egyik legnagyobb szárazföldi kikötője a Cierna nad Tisou-i (ágcsernyőij ra- kodóálíomás. így szokás em­legetni, ez már köztudott. Azt már kevesebben tudják, hogy az itteni munkában a férfiak mellett derekasan helytállnak a nők is, pedig arra is talál­hatunk példát, amikor a leg­jobbak között emlegetik egyi­ket vagy másikat. A komplex ésszerűsítő brigád tevékeny­ségét Novotny Franttsek fő­mérnök szervezi és irányítja. A brigád abban a műszakban tevékenykedik, mely a BVHM típusú magas emelőkocsikkal dolgozik. Ebben a műszakban négy dolgozó ért el kiváló munkasikert: Valach Ján, Bé­res Géza, lámbor László és egy nő, Vari/a Margit. A mű­szak fél év alatt 422 586 koro­nás megtakarítást ért el. A rakodóállomás vezetősé­gének egyébként az a vélemé­nye, hogy a nők körülmé­nyein legelőször gazdaságilag, anyagilag kell változtatni, s akkor politikailag, szakmailag is fejlődni fognak. Ezért az utóbbi félévben 72 lakást ad­tak át a fiatal házaspároknak. Orosz, német és angol nyelv- tanfolyamokat szerveztek, és szorgalmazzák, hogy azokon minél nagyobb számban ve­gyenek részt a nők. A szak­iskolában pedig szabó-varró tanfolyamot szerveztek. Erre hatvannyolcán jelentkeztek. SZIVÁK BÉLA Szakszervezeti titkár Tizenkilenc évvel ezelőtt lépte át először a Stará Turá-i CHIRANA nemzeti vállalat kanuián»1 1 fipzöbét Krchna­vá Marin. ,atvégiünkön látható. Sikeresen elvégezte tanulmányait az üzem szak­tanintézetében. és azóta a lég- súlymérőt és gázmérőt gyártó üzemrészleg dolgozója. Elein­te segéd munkásként dolgo­zott, de már tizennégy éve minőségi ellenőr. A szocialista munkaversenyben példásan helyt áll. öt alkalommal ér­tékelték munkáját a legjobb­nak. Az idén, május elsején, amikor a vállalat negyven al­kalmazottja megkapta ,,A vállalat legjobb dolgozója“ ki­tüntetést, közöttük volt ö is, hiszen tagja a szocialista munkabrigád címért versenyző munkacsoportnak, és tőle tel- hetőleg mindent meglesz a verseny sikeréért. Ugyanakkor szakszervezeti titkár, és szinte napi problémája az ügyek in­tézése, hiszen 850 dolgozó ér­dekeit képviseli a 13 tagú szakszervezeti bizottságban. Pártunk tagjelöltje. Viktory János elvtárs, az 5. sz. párt- bizottság titkára így véleke­dik róla: A novemberi taggyű­lésen fogjuk értékelni tevé­kenységét. Tény, hogy sokré­tű. gazdag tevékenységet ér­tékelünk majd. Bizonyára min­denki jóváhagyja majd, hogy pár lünk tagja legyen, mert megérdemli. MATÖ PÁL Áftolónos érdek Az úgynevezett nőkérdésí il letően úgy vélekedik Lörincz István elv társ, a Hrobonovói fAlistáli) Hnb elnöke, hogy a nők érdekében kifejtett tevé­kenység általános érdek, hi­szen a nők helyzetének meg­javítása el sem képzelhető másképpen. Megemlíti hogy a fogászati és gyermekrendelő átadásával lényegesen javí­tottak az egészségügyi szol­gáltatásokon, s ez jelentősen érinti a nőket, a gyermekes anyákat is. Másik példának az üzlethálózat bővítését em­líti. Új élelmiszerüzletet, zöld­ség- és hentesüzletet nyitot­tak. Az új vendéglátó üzem keretében nagyszabású közsé­gi konyhát is létesítettek, mely 250—300 személy számá­ra biztosít ízletes, főtt ételt naponta. Az általános érdek tehát bizonyos vonatkozásban a nők helyzetének megjavítá­sával is számol. Természete­sen, erről a jövőben sem fog­nak elfeledkezni. A 6 ötéves terv keretében egy három­osztályos óvoda építéséhez kezdenek hozzá. 1977-ben megkezdik a Szolgáltatóház építését, s abban helyet kap majd a mosoda, a fodrászüz­let, Felistálon pedig eszpresz- szót és cukrászdát nyitnak majd. Arra is tud példát a hnb elnöke, hogy a nők egyre nagyobb mértékben bekapcso­lódnak a társadalmi munkába, s így bizonyítják egyenjogúsá­gukat. A faluszépítési akció során a lakosok rózsafákat, díszbokrokat ültettek ki, zöld- sávokat, parkokat létesítettek. Munkájuk értéke: 77 800 ko­rona. És a Nőszövetség helyi szervezetének tagja’ igazán lelkesen, másokat is buzdí- tóan kapcsolódtak be ebbe a munkába. Écsi Ilona, az isko­la igazgatója vezetésével igen eredményesen tevékeny­kedik a Polgári Ügyek Testü­lete. KRASCSENICS GÉZA Büszke ró Ha valaki a Túróéi Gépgyá­rak hliníki üzemében meg­kérdi a pártbizottság vagy a szakszervezeti bizottság tag­jaitól, hogy. a zömében nőket foglalkoztató üzemben ki szervezi és irányítja a nők társadalmi tevékenységét, mindenki Bucsi Anna nevét említi. S mindannyian meg­jegyzik: Büszkék vagyunk rá. És nem ok nélkül, hiszen négy évvel ezelőtt ez az esz­tergapad mellett dolgozó mun­kásnő szervezte meg a Nőszö­vetség üzemi szervezetét, melynek jelenleg több mint 250 tagja van. A szervezet te­vékenysége. különösen most, a nők nemzetközi évében, sok­rétű. Előadásokat vetélkedő­ket. veterán pártharcosokkal találkozókat szervez. Ugyan­akkor pedig egvre nagyobb mértékben irányítja a nők fi­gyelmét a társadalmi kérdé­sekre. A szervezet küldöt­tei rendszeresen belátogat­nak az üzem szaktanintézeté­be, s beszélgetnek a fiatalok­kal. Nem feledkeztek el azon­ban arról sem, hogy elsősor­ban a munkahelyen kell meg­nyilvánulnia a kezdeménye­zésnek, mert az igazi egyen­jogúság alapja a munka. Há­rom női munkabrigádot szer­veztek, és Huszár Darina, Gra- hová Vilma, Prőcková lúlia ve­zetésével mind a három mun­kacsoport benevezett a mun­kaversenybe. Céljuk a szocia­lista munkabrigád kitüntető cím megszerzése. TADIAN JULO A mindennapi életből vett néhány példa azt bizonyítja, hogy hazánkban a nők élete egyre teljesebb. A nők helyzetét javí­tó intézkedések azonnal beépülnek társadalmunk életébe. És ez a lényeg, mert az úgynevezett nőkérdés úgy oldódik meg, ha kilép szűkén értelmezett keretei közül, mindennapi életünk szerves része lesz, mert így tel jesebb az életünk.

Next

/
Thumbnails
Contents