Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1975-09-21 / 38. szám, Vasarnapi Új Szó
tVMüui 1975. szeptember 21. A NAP kel — Nyugat-Szlovákia: 5.34, nyugszik: 17.53; Közép Szlovákia: 5.25, nyugszik: 17.44; Kelet-Szlovákia: 5.16, nyugszik: 17.35 órakor. A HOLD kel: 17.45, nyugszik: 6.26 érakor. NfiVN*P|OKON SZERETETTEL KÓSZONTIUk MÁTÉ — MATÚŠ nevfi kedves olvasóinkat A SAJTÓ, A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ NAPJA # 1920 bán jelent meg a RUDÉ PRÁVO, a csehszlovák kommunista munkásmozgalom napilapja. A következő tartalmából A Szovjetunió és a gazdasági verseny L. Bolodorszkij egyetemi tanár cikke Népgazdaságunk fejlődési irányai Zdenék Šedivý írása Hatékonyabb munkaerőgazdálkodást! Krocsány Dezső miniszter írása Jó szerencsét! Kövesdi János riportja Szlovákia egyedülálló bányaskanzen jéről Romokból újjáépült város Protics Jolán jugoszláviai útijegyzete Ihlet Fülöp Imre elbeszélése £1 kell oda mennem Janka Bril novellája ÚJ FELADATOK ELŐTT Ezekben a napokban országszerte benépesültek a színházaink is. A művészeti vezetők, a színészek s mások a korábban elvégzett jó munka tudatában kezdenek dolgozni. Az elmúlt színházi évad ugyanis országszerte figyelemre méltó volt. Színházaink eszmei és művészi szempontból egyaránt igényes és vonzó előadásokkal köszöntötték felszabadulásunk harmin- cadik évfordulóját. A siker jelentőségét növeli az a tény is, hogy az országos bemutatók több mint egyharmadát kortárs szerzők alkotásai képezték. Ez még önmagában nem jelent sokat, ám ha tudatosítjuk, hogy számos mai tárgyú, időszerű társadalmi és emberi problémákat felelevenítő darabot láttunk, akkor az eredmény nyilvánvaló. Az e’múlt évadban számos érdekes szuvjet darabot láttunk, s különösen a cseh országrészekben számos más szocialista országbeli drámaíró alkotását vitték színre. Az itt felsorolt és más értékes eredmények színházaink valamennyi dolgozóit még jobb munkára sarkallják. Az idei évad dramaturgiai tervei sok pozitívummal biztatnak, habár, — lé- vén a színházművészet az „itt és most“ művészete — ez önmagában még csupán jó alapul szolgál az eredményes tevékenységhez. Végső soron csak az előadások döntik el, hogy a jó elképzelésekből mennyit sikerült valóra váltani. Nem vagyunk tehát elbizakodottak, csupán mértéktartóan optimisták. Ilyen szemszögből vizsgálva is, a dramaturgiai tér. vek azt niHtatják, hogy színházaink jó úton haladnak. Ebben az évadban is több ősbemutató tanúi lehettünk. A prágai színházak a tervek szerint ebben az évadban több fiatal drámaírót avatnak, s az elmúlt évadokban megismert szerzők is új színművekkel jelentkeznek. A szlovák fővárosban B. Urbanec operájának ősbemutatójára készülnek, a Hviezdoslav Színházban pedig P. Kováčik drámáját, a Szlovák rapszódiát is láthatjuk. Üj színművel jelentkezik O. Zahradník is, míg J. Solovič korábbi években nagy sikert aratott darabját, a Kolduskalandot most zenés játék formájában az Új Színpadon láthatjuk majd. Igényes és vonzó a Magyar Területi Színház dramaturgiai terve is. Itt egy ősbemutatót (Lovicsek: Alattunk a város, felettünk az ég), egy szlovákiai bemutatót (Dávid Teréz: Bölcs Johanna) szemlélhetünk meg, s színre viszik Ján Solovifi tavalyi sikerdarabját, az Ezüst Jaguárt. Ebben az évadban is több szovjet és más szocialista országbeli szerző művét adják elő. Színházaink a mai tárgyú darabokon kívül nem feledkeznek meg a klasszikusokról sem. A rendezők elsősorban arra törekszenek, hogy eleven, a mai nézőhöz szóló előadásokat kreáljanak. E darabok közül különösen a prágai Nemzeti Színházban novemberben színre kerülő Fjodor cárt és a Hviezdoslav Színház idei első bemutatóját, a Lear királyt várjuk nagy érdeklődéssel. Ebben az évadban tovább bővülnek a színházak közötti nemzetközi kapcsolatok is. Több operaénekes, rendező és színtársulat szerepel külföldön. A bratislavai operaegyüttes például Romániában, Belgiumban és valószínűleg Angliában szerepel, a Hviezdoslav Színház a Szovjetunióban, Magyarországon és Lengyelországban lép föl. Prágában és Bratislavában, továbbá más városokban ebben az évadban is több neves énekes és színtársulat vendégszerepei. Az előjelek tehát biztatóak, s reméljük a folytatás szintén színvonalas lesz, és színházaink ebben az évadban is jelentős részt vállalnak lakosságunk szocialista tudatának, életmódjának formálásában. SZILVÄSSY JÖZSEF KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Az enyhülés ellenfelei Az európai biztonsági értekezlet eredményes befejezése, az indokínai tűzfészek kioltása után kétségtelenül békésebb lett a világ, mint annak előtte. A nemzetközi helyzet politikailag enyhült. Most, hogy a helsinki „nemzetek találkozója“ mögöttünk van, a mérlegkészítés a jövőbe tekintéssel kapcsolódik egybe. A mérleg legfontosabb eleme, hogy az európai értekezlet egyszerre tükrözte és elő is segítette azl a folyamatot, amelynek lényege a fordulat 3 hidegháborútól a nemzetek békés együttműködése felé. Abban az okmányban, amelyet Genfben két esztendő alatt kidolgoztak, s amelyet Helsinkiben a 33 európai ország, s az észak-amerikai kontinens mindkét államának vezető képviselői aláírtak, a hidegháború helyét átvevő új európai rendszer körvonalait rajzolták fel. Az államok közötti kapcsolatokat szahályozó tíz alapelvet a békés egymás mellett élés, a józan ész tízparancsolatának is nevezték. Ez a megállapítás jogos, hiszen ezeknek az elveknek — a szuverén egyenlőség, erőszaktól való tartózkodás, valamennyi államhatár sérthetetlensége — a következetes betartása és érvényesítése hosszú távon biztosítja Európa békéjét. Az enyhülés ellenfelei részéről nyugaton nemegyszer elhangzott az a kijelentés, hogy a helsinki okmány formális szerződés, nincs nemzetközi jogi érvénye, ebben az értelemben tehát nem kötelező erejű. Egy nemzetközi okmány valódi értékét azonban végső fokon soha nem az határozza meg, hogy milyen jogi kategóriába sorolják, hanem az, hogy mennyire érdekük és szándékuk megtartani a benne foglal* takat az aláíróknak. Nyugaton mind szélesebb körben támogatja a közvélemény az enyhülés irányvonalát. Világos azonban, hogy minden egyes kedvező lépés az enyhülés ellenfeleinek éles ellentámadását váltja ki. Különösen az európai biztonsági értekezlet eredményes befejezése után aktivizálódtak az enyhülés ellenfelei. A NATO saját nehézségeivel kapcsolatban, amelyekért e szervezet most a szocialista államokra szeretné hárítani a felelősséget, meg kell állapítani azt az igazságot, hogy ezeket a nehézségeket Washington és NATO-szövetségesei maguk hozták létre, maguk teremtették a hidegháború évei alatt. A Szovjetunió és a többi szocialista ország — állapítja meg az Izvesztyija —, amikor széles körű békeoffenzívát, aktív és következetes harcot indított az enyhülésért, a békés egymás mellett élés elveinek diadaláért, nem vállalta és nem is vállalhatja azt a kötelezettséget, hogy biztosítsa a világban jelenleg fennálló „status quot“, megállítsa az osztályharc és a nemzeti felszabadító harc folyamatainak történelmi fejlődését, amit objektív törvények hoztak létre. Ha egyes nyugati politikusok beszédei alapján akarunk ítélni — írja a lap — akkor az derül ki, hogy a Helsinkiben elért megállapodásokat tulajdonképpen a szocialista országok belügyeibe való beavatkozás eszközévé szeretnék avatni, ennek segítségével szeretnék felforgatni az ott kialakult rendet és társadalmi rendszert. Más szavakkal arról van szó, hogy az enyhülés segítségével próbálják meg elérni azt, amit nem sikerült nekik sem fegyveres erővel, sem pedig a nyomásnak azon különféle formáival, amelyeket a hidegháború időszakában alkalmaztak. A Szakszervezeti Világszövetség megalakulásának 30. évfordulója alkalmából Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársaságunk elnöke hétfőn fogadta a szövetség legfelsőbb tisztségviselőinek küldöttségét. Husák elvtárs Enrique Pastorino elnöknek és Pierre Gensous főtitkárnak érdemeik elismeréseképpen a Győzelmes Február Érdemrendet adományozta. (CSTK) Lubomír Strougal, a szövetségi kormány elnöke és Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke a hét elefén tárgyalásokat folytatott a két ország kölcsönös kapcsolatainak további elmélyítéséről és fejlesztéséről. (Telefoto: CSTK) Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára párt- és állami életünk vezető képviselőinek jelenlétében szeptember 15-én fogadta V. Ny. Remeszlov akadémikust, a mironovkal búzanemesítő tudományos kutatóintézet igazgatóját, s beszélgetést folytattak a mironovkai intézet tevékenységének fő feladatairól és a nagy hozamú szovjet búzafajták termesztésében elért sikerekről. (CSTK) E heti karikatúránk Egy sorban Jaroslav Pop rajza BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK
