Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1975-09-20 / 222. szám, szombat

LÁTÓHATÁR A NYOMDÁBAN Tomanovics Zoltán főmettor 1975. IX. 20. Az olvasók nagy része aligha tudja pontosan elképzelni, mi­lyen is lehet a nyomda, a nyomdászok munkája. Pedig abban, hogy a lap megjelenik, a nyomdának kulcsszerepe van. Az újságírók kézirata ugyanis a szerkesztőségből a nyomdába kerül. Oda, ahol az újság tulaj­donképpen elkészül. Az Üj Szót a Pravda bratislavai nyomdájá­ban nyomják, ahová ezúttal el-- látogattunk. Utunk először a mettőrök, vagyis a tördelők termébe veze­tett. a szerkesztőségből kike­rülő kéziratoknak is ez az első állomása. Tomanovics Zoltán főmettőr, a kéziratot (gépelt szöveget) szétosztja a szedők­nek, attól függően, milyen be­tűtípusból kívánja kiszedetni a szerkesztőség. A szerkesztőség a kívánt betűtípust kéziraton jelzi. A nyomdában kiszedett szöveget a mettőr ólomban kapja vissza. Minden újságsor egy-egy darab ólom. Az ólom­ba öntött sorokat a tördelő egy az újságoldal méretének és alakjának megfelelő fémkeret­ben, ún. hajóban rögzíti. Hogy melyik cikk hova kerül az új­ságban, azt a szerkesztőség, pontosabban a tördelőszerkesz- tő írja elő. így a mettőr a gya­korlatban megvalósítja a törde- lőszerkesztő elképzelését. Az Üj Szónak négy mettőrie van: Gajdos Ferenc, Mitscha Frigyes, Weiss Henrik és a főmettőr, Tomanovics Zoltán. A főmettőr koordinálja a nyomdai munkát, a mettőrök, a gép- és a kézisze­dők, a korrektorok, valamint a rotációs gép kezelőinek mun­káját. Tomanovics elvtárs 1950- től dolgozik a munkahelyén. — Mi tetszik a munkájában? ■— érdeklődöm tőle. — Az, hogy gyorsan értesü­lünk a világ eseményeiről, és hogy sajtóterméket adunk a magyar olvasónak. Jó kollektí­va vagyunk: mindenki tudása legjavát nyújtja. Ahhoz, hogy a lap sikeresen megjelenjen, a szerkesztőség és a nyomda jó kapcsolatára van szükség. A mi esetünkben ez a kapcsolat jó, s egyre javul. Közös célunk a szerkesztőséggel, hogy minél tölpb friss hírt hozzunk a lap­ba. Ennek ellenére — a korai zárás miatt — néhány sport- és egyéb hírt nem tudunk behoz­ni. Erről nem tehPtünk, hiszen az Üj Szót a Pravda előtt nyomják — ugyanazokon a gé­peken. Tomanovics Zoltán a harma­dik és h hatodik újságoldalt tördeli. Ezeken az oldalakon külpolitika, illetve tudomány és technika, válasz olvasóinknak, hirdetés és egyéb anyag jele­nik meg. — Melyik oldal tördelése a legérdekesebb? — Külalak tekintetében az első oldal, zárás szempontjából pedig a második. Ezit zárjuk utoljára. Vagyis ezen múlik, hogy idejében elkészül-e, vagy „elúszik-e“ az újság. Az első oldalt már jó né­hány éve Gajdos Ferenc, a kö­zösség legidősebb tagja tördeli. — Egy-egy oldal elkézsítésére (a szedést is beleértve) 100— •105 percünk van — mondja Gajdos elvtárs. — A terminu­sok megtartása igen fontos, hi­szen ezzel elkerülhetjük a fe­lesleges kapkodást. A politikai eseményektől függően akadnak nyugodt és mozgalmas nap­jaink. Olykor váratlanul jön valamilyen esemény, amit be kell hoznunk. Gajdos elvtárs 1955-től készí­ti az Űj Szót. Ebben az évben nyugdíjba megy, de szükség esetén szívesen jön segíteni azután is. Utánpótlásról ó nyomdászat­ban is gondoskodni kell. — Kivált gépszedőkbői lenne szükségünk utánpótlásra — mondja Tomanovics elvtárs. — Olyan fiatalokra, akik jól isme­rik a magyar nyelvet és helyes­írást. Jelentkezni érettségivel és anélkül is lehet. A Bratisla­vában székelő ötéves iparita- nulóiskola érettségivel végző­dik. Az Űj Szó jelenlegi gép- szedői a következők: Boráros, Schranimné, Flaskay, Kolekné, Nagy, Pesko,. ifj. Szkalka, id. Szkalka és Szabó *elvtárs. Megállók az egyik szedőgép­nél és elbeszélgetek Boráros Gáborral. Megtúdom, hogy 1958-től dolgozik jelenlegi munkahelyén. Most éppen egy sportcikket szed. — A legkülönbözőbb szöve­geket •szedem, s ez „rákény- szerít“, hogy állandóan növel­jem általános ismereteimet. A legjobban a kulturális témájú írások érdekelnek. — ön szerint mi jellemzi a jő gépszedőt? — Gyorsan és pontosan kell dolgoznia. És ismernie kell a nyelvet. Én magyarul, szlová­kul és németül is tudok, sőt passzívan angolul is. A gépsze­dőnek tökéletesen kell ismer­nie a gépet, hogy a kisebb hi­bákat el tudja távolítani. A szedőgép mellett az ember szinte eltörpül, pedig Boráros elvtárs atlétatermet. A szedő­gép billentyűi az írógép bil­lentyűihez hasonlítanak. Borá­ros Gábor tíz ujjal szed. A ki­szedett ólomsorok a bal kezé­nél esnek ki a gépből. A friss- sen kiszedett sorok természete­sen még forróak. — Szabad idejében mivel foglalkozik a legszívesebben? — kíváncsiskodom. Elmosolyodik, mert tudja, hogy meglepődöm a válaszán. — Kaktuszt gyűjtök — mond­ja. — Tagja vagyok a Bratisla­vai Kaktuszgyűjtők Klubja el­nökségének. A klubban havonta egyszer kicseréljük „szúrós“ ta pasztalatainkat. Ezután a korrektorokat ke­restük fel. A korrektorok egyeztetik össze a kiszedett szöveget a kézirattal. Az eset­leges eltéréseket, illetve hibá­kat megjelölik, hogy újból szedje ki a szedő. — Mindig nagyon szerettem olvasni, s most mint korrektor lényegében állandóan ezt te­szem — mondja JaruSek Mag da. Aztán Donáth Daniela veszi át a szót: — Főleg az olyan hibák fel ismerése nehéz, amelyekben az eredeti helyett leírt szónak is van értelme. Ugyanez vonatko­zik egy-egy írásjel, szó, sor fel­cserélésére vagy kihagyására is. A munkahelyi olvasás elle­nére, otthon is szívesen olva­sok. Ezen kívül a zenét sze­retem. Közben elnézem Rózsa Jánost, amint egyezteti a szöveget: há rom-négy szót olvas el a kéz­iratban. s hármat, négyet a le­vonaton. Ezalatt Fatul Károly kézbe veszi a csőpostán érke­zett újabb, olvasásra váró le­vonatokat ... Az említetteken kívül még Bedecs Rudolf és Jánoska TamáS korrigálja az Oj Szót. Hasonló munkát végez — hibát keres a levonatban — Komlósi Lajosné, a szuperos. A rotációs gépek, melyeken az újságot nyomják a pincében vannak. Ide felvonón szállítják az ólomba öntött félgömbölyfi újságoldalakat. Ezeket réteszik a rotációs gép hengerére, s kezdődhet a nyomás. Az egyik gépmester Kutak Lőrincz. Min­den váltásban egy gépmester és nyolc segédmunkás dolgozik. Az ő feladatuk nemcsak az Űj Szónak a nyomása, munkájuk lényege az ólomöntvények fel­helyezésén kívül a papír befű­zése, a festékezés, a nyomás minőségi ellenőrzése. Az Oj Szót egyszerre két gépen nyom­ják, s hétköznap egy óra alatt készül el a mintegy 80—90 ezer példány. A Vasárnapi Oj Szó példányszáma kb. százezer. A nyomda kijáratánál már vára­koznak a gépkocsik, hogy idő­ben eljusson az újság az olva­sóhoz. FÜLÖP IMRE Boráros Gábor munka közben Közös munkává! — Egy ember nem érhet el ered ményt a sajtó terjesztésében. Be kell kapcsolni ebbe a munkába a pártszer­vezeteket, a tömeg szervezet ekei, az is­kolákat és mindazokat, akik tehetnek valamit annak érdekében, hogy to­vább gyarapodjon a rendszeres új­ságolvasók száma- A Dunajská Stre­da i fdunaszerdahelyi) járásban ép­pen azért érnek el jó eredményeket ezen a területen, mert a párta ppará- tus dolgozóinak, a posta, a hírlap­terjesztő vállalat, sok üzem és intéz­mény alkalmazottainak szívügye a sajtó terjesztése. A mai sikerek — a járás az első fél évben at a Pravda Faj tókombinát lapterjesztési versenyében — egy lelkes kollektíva sokéves rendszeres munkájának eredménye. Ezekkel a szavakkal válaszol Chmelár Gizella, amikor a dunaszerdahelyi járási pártbizottság sajtóbizottságában végzett munkájáról érdeklődőm. Mint a nyugat szlovákiai kerületi párt- bizottság sajtóbizottságának tagját még tizenöt évvel ezelőtt azzal bízták meg, segítsen a járásban a lapterjesztés szerve­zésében. Chmelár Gizella már a harmincas években bekapcsolódott a munkásmozgalomba, részt vett az agitációs munkában, szer­vezett, tanított, segített ahol tudott. A háború után a Pravda Kiadóvállalat dolgozójaként hivatása lett a kommunista sa/tó te?jesztése. Tizenkét évig mint lapterjesztő dolgozott és tz a munka annyira szívéhez nőtt, hogy nyugdíjba vonulása után sem vált meg tőle. Gazdag tapasztalatait a sajtóbizottságban kamatoztatja. — Az elst években bizony nem volt ilyen kedvező a helyzet mint napjainkban. Ezért első lépésként felmértük, hogyan fog­lalkoznak az egyes pártszervezetek a sajtóval, ahol hiányossá­gok mutatkoztak, ott javaslatokat tettünk tevékenységük meg­javítására. Aztán a nagyobb üzemek, pártszervezetek bevonásá­val megszerveztük a saftóbizottságot. Olyan időszak is volt, amikor személyesen látogat lünk el a családokhoz, így toboroz­tunk előfizetőket. A kezdeti nehézségeket régen leküzdötték, ma már a járásban szinte minden családba eljut a sajtó. Számunkra nagyon örven­detes, hogy a legolvasottabb az Oj Szó, naponta 12 911 példány jut el az olvasókhoz. A Pravdának 1035, a Pártéletnek, illetve Život stranynak 1115 előfizetője van. A sajtónav alkalmából ünnepli megjelenésének 15. évfordulóját a járási lap — a Csalló­köz, amelynek nyolcezer példányszámát megje7enése után mind­járt elkapkodják, nem is jut belőle minden érdeklődőnek. Szép eredménnyel büszkélkedhetnek a dunaszerdahelyiek — terjesz­tési tervüket teljesítik, sőt egyes mutatóit túl is teljesítik. Járá­sukban 100 lakosra 50 különböző sajtótermék jut. Ez valóban nagy siker, amely csakis széles körű, alapos szervezőmunka ered­ményeképpen született meg. Lelkiismeretes munkájukkal hozzá­járulnak a Postai Hírlapterjesztő Vállalat dolgozói és nem utolsó­sorban a kézbesítők is. Arról vall, hogy a járás lakosai élénken érdeklődnek hazánk és a nagyvilág eseményei iránt. A rendsze­res újságolvasás bővíti látókörüket, elmélyíti eszmei nevelésüket. Ez meg is nyilvánul mindennapi helytállásukban, gazdasági eredményeikben, aktivitásukban és kezdeményezésükben. — Többször gondoltam már arra, hogy abbahagyom ezt a mun­kát, de nagyon hiányozna nekem. Örömöm telik benne és nagyon jó érzés, hogy ha szerény mértékben is, de hozzájárulhatok kö­zös sikere' hkhez — mondja búcsúzóul Chmelár Gizella. '"’SfZMÁR ESZTER Vesemenyjormaíó erő A nyomtatott szó már gyermek­korában vonzotta, nagyon szeretett olvasni. Décsi Lajos mindössze 16 éves, amikor véget ér a második világhá­ború és lehetősége nyílik, hogy szak­mát tanuljon. Tanoncéveit könyv- és papírkereskedésben tölti, ezen a sza­kaszon szerez szakképzettséget. Régi vágya teljesült, amikor szülővárosá­ban, Nővé Zámkyban, az egyik könyv- kereskedésben kezdett dolgozni. Rövi­desen úgy érezte, a könyvárusítás számára nemcsak szakma, hanem hobby is. Az egyikhajdani munka­társa az ötvenes évek elejére emlé­kezve mondta: „Lajos életét már ak­kor is a könyvvel való munka töltötte ki, amikor csupán elárusí­tó volt.“ Nem véletlenül figyeltek fel munkájára, s 1952 ben megbízták a könyvesbolt vezetésével. Lehetőséget kapott elgon­dolásainak megvalósítására, s ö bizonyított. Közel tíz évig volt üzletvezető, majd ugyanannyi ideig irányí­totta az érsekújvári járásban a könyvesboltok munkáját. 23 évet töltött — különböző beosztásokban — a Slovenská kniha nemzeti vállalatban, hosszú évekig a pártalapszervezet elnöke volt. Mun­katársai és a szakmabeliek elismeréssel szólnak munkájáról. Szakmai ismereteit, a gyakorlati munkál cin szerzett tapaszta­latait 1971 óta a párt járási bizottsága propaganda- és agitációs osztályán kamatoztatja. Nem szakadt el szakmájától, munkate­rülete, a sajtó terjesztése, a könyvvel való munka és a szemlél­tető agitáció irányítása. Eredményes munkát végez mint a járási pártbizottság sajtóbizottságának vezetője. Az elmúlt évben a Pravda Sajtókombinát lapterjesztési versenyében járásuk a má­sodik helyet szerezte meg. A sajtó terjesztését irányító öttagú bizottsáq jó munkáját bi­zonyítja, hogy évek óta túlteljesítik a terjesztési tervet s évről évre bővül a j>ártsajtó előfizetőinek tábora. A sajtóbizottság ne­gyedévenként ülésezik, s minden ülésre két-három pártalapszer­vezet vagy cisszüzemi pártszervezet sajtó felelősét hívják meg. Természetesen elsősorban azokból az alapszervezetekből, ame­lyekben problémákat ■ észlelnek. A tanácskozásokon megvitatják a tapasztalatokat, elősegítik a problémák megoldását. — fórásunkban a pártalapszervezetek nagyon felelősségre!je­seň foglalkoznak a pártsajtó terjesztésével és felhasználásával, ezt különbéií az eredményeik is bizonyítják. A párt sajtó terjesz­tését nem kampányszerűen, hanem egész évbe i tudatosan, terv­szerűen végezzük. Az idén többek között azt tűztük ki célul, hogy 500 új előfizetőt nyerünk. Ezt a vállalást túlteljesítettük, július végére az előfizetők száma 833 mai bővült, jelenleg járá­sunkban pertunk napilapjaira és folyóirataira 24 035 lakos fizet elő. Az Új Szóhói naponta 9222 példányt kézbesítenek járásunk­ban. — -Nagyon fontos feladatnak tartom a pártsajtó terjesztését, az előfizetők számának bővítését, de ez csupán egyik része a feladatunknak Nagy gondot fordítunk a pártsajtó felhasználásá­ra. Nem közömbös számunkra, hogy egy egy laoszámot hányon olvasnak el a családban vagy a munkahelyen. A sajtó vélemény- formáló erő, s pártunk politikájának megvalósítását szolgálja. Ezt naponta érezzük, látjuk a munkahelyeken. Ezért a pártsajtó terjesztését továbbra is elsődleoes kötelességünknek tartjuk. CSETÖ JÁNOS így készül az ÚJ SZÓ

Next

/
Thumbnails
Contents