Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1975-09-19 / 221. szám, péntek

Látogatás óvodaügyben A nők nemzetközi évé­ben mindenütt fokozott figyelmet szentelnek a nőket érintő problémák megoldásának. A galán­tai járásban többek kö­zött az óvodai háló­zat bővítését szorgalmaz­zák. Fokozottabb ütem­ben végzik a tavaly oagy még tavalyelőtt megkezdett építkezése­ket. Az év végéig Trsti- cén f Nádszegen], Horné Salibyn I Felsöszelinj, Dolné Salibyn I Alsösze Unj, Veľké U lanyban (Nagyfődémesen), felkán Jókán adnak át új óvo­dát. így lényegesen meg növekszik az óvodai férő­helyek száma. Ŕ open ébredeztek a gyerekek, áruikor uz óvodába érkeztünk ALIG VÁRIAK A DECEMBERT Egy kellemes nyárvégi napon Jókén jártunk. A hnb épületé­vel szemben épülő új óvodán dolgozó kőműveseknek kedve­zett a napsütés. Az épület hát­só falait brizolitozták. A nem­zeti bizottság helyi gazdái ko dási üzemének a dolgozói ta­valy áprilisban rakták le a négyosztályos gyermekgondo­zási intézmény alapjait. S e7 év decemberében át szeretnék ad ni az épületet. Ez azt jelenti, hogy derekas munkát végez­tek, ezért dicséret illeti őket. Es a hnb vehetőit is, akik eiő teremtették Ifc óvodához szük­séges anyagiakat. Nem kis épületről van szó. Az óvoda négyosztályos, ez azonban nem azt jelenti, hogy csak négy helyiség lesz ben­ne, hanem ettől sokkal több. Egy-egy osztályhoz játékterem, ebédlő, szociális helyiségek is tartoznak. Továbbá egy gazda­sági épület, amelyben a kony­ha és a raktár, illetve az igaz­gatónő irodája és az óvónők öltözői lesznek. — Az épület több mint három és fél millió koronába kerül — tájékoztat bennünket Görföl József, a hnb elnöke. S nagy megelégedéssel mondja, hogy a lakosság nagyon odaadőan segít az építkezésnél. A mun­kaképes lakosok személyenként 12 óra ledolgozására vállalkoz­tak. Azok a szülők, akiknek óvodás gyermekeik vannak, ezt még 16 órával megtoldot­téit. Ha elkészül az Oj óvoda, 120 gyermeket vesznek fel, s ezzel kiküszöbölik az óvoda­hiányt a faluban. A jelenlegi óvodánkba, saj nos, nem tudnak minden je­lentkezőt felvenni, mert kicsi az a két épület, amelyekben a magyar, illetve a szlovák óvo­da van. A felvételnél azokat a gyermekeket részesítették előnyben, ahol mindkét S7.iih> őPáshnn vm, s nincs oly.in személv a r^alárlban, aki az. anya munkaidőié alatt vigyáz na a gyermekre. Az egyik óvodába ellátogat-, tünk Görföl elvtárssil. \ gyer­mekek dé'utáni pihenője ve gére érkeztünk meg. \ tanító­nénik segítségével ölf/V/ködtek. Utána uzsonn-'t kaptak és vár­ták, hogy szüleik értük jöj jenek. Miután a gyerekek felkeltek ágyacskáikból, a tanítónők, Seres Ibolya és Lancz Erzsébet hozzáfogtak a takarók és az ágyak összerakásához. Mert ez az egy helyiség szolgál tante­remnek, étteremnek, hálóterein nek. A helyiség egyik sarká­ban egy kályha áll. — A másik óvodában köz­ponti fűtés lesz — mondja Görföl elvtárs, amikor észtre vette, hogy a kályhára néztem. — Az előjelek szerint min­den szempontból előnyösebb lesz ott a gyerekekkel való foglalkozás — egészíti ki Gör föl elvtárs szavait Seres lbo lya. Ezért nem is csoda, ha a ta­nítónők, a falu vezetői s azok a szülők, akiknek gyermekei eddig férőhely hiányában nem járhattak óvodába, alig várják a decembert, amikor átadják az új óvodát. vOVACS ELVIRA Görföl József hnb elnök és az óvoda két tanítónője A kőmüvescsoport tagjai, akik látogatásunk napján az új óvodát építették. (A szerző felvételeij A figyelem homlokterében Szocialista társadalmi rendünk alapelve a dol­gozók életszínvonalának állandó emelése. Ezzel a kérdéssel függ össze szorosan a termelés, mindenekelőtt az iparosítás fokozódó üteme. Az éremnek természetesen két oldala van, az ipa­rosítással bizonyos problémák is járnak, ame­lyekkel az ökológia foglalkozik. A környezetvé­delem ma világprobléma. Viszont nem elhanya­golható momentum, hogy szocialista társadal­munk vezető szervei rendkívüli komolysággal foglalkoznak vele. Űj gyárak, új üzemek — lő ként a vegyipar terén — a törvényes előírások értelmében mindaddig nem kezdhetik meg a termelést amíg nem rendelkeznek megfelelő tisztító-állomással. így sorolhatnánk tovább a környezet védelmére hozott intézkedéseket, amelyek többek között a vontató gépjárművek sebességkorlátozására is kiterjednek. Ne feledjük azonban, hogy az emberi környe zet védelmében mindannyian tehetünk „vala­mit“. Hiszen az a személygépkocsi tulajdonos, aki a halastó vizében, esetleg a halastó part­ján mossa járművét, ugyancsak nehezen jóvá tehető károkat okofe népgazdaságunknak. Mert mi lenne, ha mindenki ezt tenné? Tudományos tény, hogy egy liter olaj ezer liter vizet szeny- nyez be „állandó jelleggel“. Mint ahogyan az is, hogy a parkokban, erdeinkben „felejtett“ konzervdobozok és egyéb hulladékok nem hasz­nálnak a természet, a fák, a bokrok, a zöld öve­zetek szépségének, sőt irtják, pusztítják azokat. Az ökológia valóban olyan tudományág, amely teljes mértékben, minden vonatkozásban felöleli az emberi környezet problémáit. Az évről-évre Ostravában megrendezett kiállítások híven pél­dázzák mennyit tehetünk környezetünk vé­delme érdekében. Ugyanis nem csupán a víz és levegő szeny nyeződéséről van szó. A munkakörnyezet kérdé­seiről, a zajártalomról a lakberendezés számos problémájáról. Az elmúlt hetekben egy építke­zésen dolgoztam brigádosként. Valóban megle­pett, amikor a munkavezető kellő tekintéllyel és szigorral figyelmeztetett: „Tessék feltenni a reszpirátort! A „Perlit“ nem ismer tréfát, belepi az ember légcsövét, tüdejét gyomorémelygést idilliét elő!“ Az előbb úgy mondtam megle­pett a figyelmeztetés. Pedig nincsen ebben semmi meglepő, a munkavezető kötelességét tel­jesítette amikor a porszűrő készüléket a kezem­be adta. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy nincsen ez mindenütt így. Annak ellenére, hogy szigorú előírások védik a dolgozók egészségét, akadnak olyan munkavezetők is akik nem lép­nek fel az előbb említett „kellő szigorral“, A kérdés tehát teljesen egyértelmű. Szocialista törvényességünk előírásai ezekre a problémákra is kiterjednek. Sokoldalú figyelmességgel, hu­manista gondoskodással foglalkoznak állampol­gáraink egészségvédelmével. És ez szintén kör­nyezetvédelem! ... Az a pont, szint amelyért mi is tehetünk valamit. Hogy ne keserítsük meg lakótársaink életét. Hogy tudjunk a .bejáratban“ — a saját lépcsőházunkban — azokról a szom­szédokról, akik éjjeli műszak után a nappali órákban pihennek. Figyelmeztessük gyermekein két, hogy lehetőleg a játszótéren ,Rajongjanak“ és ne a folyosón, mert felébresztik a „szom­széd bácsit“, aki pedig este tíztől reggel hatig a munkapad mellett állt. A víz és a levegő tisztaságával szocialista államunkban kormányszintű szervek foglalkoz­nak. Mindannyiunk meggyőződése, hogy optimá­lis módon oldják meg a problémákat. Viszont ehhez az igyekezetükhöz valamennyiünk segítsé gére szükségük van. Ezt a segítséget adjuk meg, ebben a törekvésükben támogassuk őket, hiszen figyelmünk homlokterében az emberi környezet védelme áll. Ez pedig nem más, mint a szocia lista életstílus kialakítása! fbpi) farosiav Bnnlitela komplex racionalizációs brigádja a Tesla nem­zeti vállalat lmlesovicei világítótesteket gyártó üzemében a CSKP küszöbönálló XV. kongresszusának tiszteletére szucialista fel­ajánlást lett elsősorban az anyagmegtakarításra vonatkozóan. Évente 470 ílfll) korona megtakarítást akarnak elérni, főleg a termelés ésszerűsítésével és az eddigi hutladékanyagok felhasz­nálásával. Felvételünkön: FrantiSek Zikmnnd (bal oldalon) és Karé) Modry a villanykörte-kontaktusok hegesztésének problé­májával foglalkozik. (Felvétel: CSTK — S. Bartosj Orvosi tanacsadó A beteg jogai és kötelességei Az ember egyik legfontosabb kincse az egészsége, testi és szellemi tevékenységének egyensúlya. Szocialista társa­dalmunk egyik fő jellemvoná­sa, hogy a legmesszebbmenő­kig óvja az ember egészségét. Hazánkban az egészségügyi gondoskodás és ellátás az egész lakosságra kiterjed. Ebből adódik az is, hogy az egyénnek kötelességei is van­nak saját egészségi állapotá­nak megőrzésével, illetve hely­reállításával kapcsolatban, még­pedig: egészséges életmódot folytatni, segíteni az egészségi állapot helyreállításában és em­bertársaink segítségére lenni szükséges esetekben. Betegség tünetei esetén pedig orvoshoz fordulni, a továbbiak­ban pedig az orvos utasításai szerint cselekedni. A betegnek nyilvánított dolgozó igazolást kap átmeneti munkaképtelensé­géről. A munkaképtelenség ak­kor kezdődik, amikor az em­ber egészségi állapotában olyan jelentős változás áll be, ami­nek a helyreállításához szük­séges a testi és a lelki nyuga­lom, vagyis araikor nem képes elvégezni megszokott feladat­körét. Általában a körzeti vagy üzemi orvos határozza meg, hogy a betegnek mennyi idő­re van szüksége a gyógyulás­hoz. Főleg a fertőző, lázas meg­betegedéseknél, sérüléseknél fontos, hogy a legrövidebb időn belül orvoshoz forduljanak. Az ilyen esetekben ugyanis erősen csökken a munkateljesítmény, a figyelem összpontosítása és bal­eset vagy egyéb vesaély áll fenn. A beteg az orvos által ki­töltött nyomtatvánnyal igazolja (Potvrdenie pracovnej neschop­nosti — kladenské tlačivo) munkahelyén a távollétét. Ezt a kitöltött nyomtatványt leg­feljebb három napon belül át kell adni a munkahelyén. A betegállományba helyezett dolgozó azonkívül, hogy keze­lése és a gyógyszerjuttatás in­gyenes, táppénzre jogosult. A táppénz a társadalombiztosítás egyik legnagyobb jelentőségű juttatása, rendszerint egy évig kaphatja a keresőképtelen be­teg. A táppénz összege a mun­kában ledolgozott évek száma szerint változik, a fizetés 50— no, némely esetben 100 száza­léka is lehet. Ennek kiszámítá­sa a munkahely bérosztályára tartozik. A betegnek jogai mellett kö­telességei is vannak. Mégpedig: a saját érdekében törődnie kell azzal, hogy az egészsége minél előbb helyreálljon. Ha nem teljesíti kötelességeit, tu­datosan rosszabbítja egészségi állapotát, vagy késlelteti a gyó­gyulás idejét, a társadalom ér­dekei ellen cselekszik. Az ilyen magatartás következményekkel járhat., A betegállományban levő dol­gozó kötelességei közé tartozik: — gyógykezeltetni magát, amíg a betegsége tart, — három napon belül jelente­ni munkaadójának a beteg­ség kezdetét és végét, — pontosan megjelenni az or­vos által előírt ellenőrző és egyéb vizsgálatokon, — betartani az orvos utasítá­sait az életrendre, kijárásra vonatkozóan, előírás szerint szedni a gyógyszereket és elkerülni minden olyan kö­rülményt, amely meghosz- szabbítaná a betegállomány idejét, — az ellenőrzést végző dolgo­zónak felmutatni a munka­képtelen igazolványát. Ezekre a kötelességekre nem ok nélkül hívjuk fel olvasóink figyelmét. Sajnos előfordul, hogy a beteg visszaél a társa­dalom ilyen magasfokú segítsé­gével, juttatásaival. Megtörté­nik, hogy a keresőképtelennek nyilvánított, táppénzt élvező „beteg“ az orvos és a munka­adója tudta nélkül mással fog* lalatoskodik, esetleg másodál­lásban dolgozik, elhanyagolja a gyógyszerek előírt használatát, nem tartja be az orvos utasí­tásait. Az ilyen beteg akarva- akaratlanul meghosszabbítja a gyógyulás idejét, bonyolultabbá teheti a betegség pontos felis­merését, s nem utolsó sorban jogtalanul élvezi a táppénzt. Ezért az egészségügyi szerve­zetek erre kijelölt dolgozóinak jogukban áll meglátogatni a betegállományban levő dolgo­zót, ellenőrizni állapotát és azt, hogy betartja-e az előírt napi­rendet. Az ellenőrzés nemcsak a munkaidő tartamára vonat­kozik, hanem a nap bármely szakára. Visszaélés esetén (más mun­kával való foglalatosság, alko­holfogyasztás, távoliét, házkö­rüli munkák végzése, építkezés, kertészkedés) az ellenőrzést végző dolgozó jelentést tesz a kezelő orvosnak, illetve a mun­kahely szakszervezeti bizottsá­gának. Ha a munkaképtelen dolgozó bizonyíthatóan nem tel­jesíti kötelességeit, a betegse- gélyző illetéket csökkenthetik, vagy megvonhatják. A szocialista társadalom nyújtotta egészségügyi gondos­kodás élvezése mellett tehát nemcsak erkölcsi, hanem jogi­lag meghatározott kötelessége­ink is vannak, amelyek betar­tása mindenki számára kötele­ző. Dr. CSIBA JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents