Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1975-09-19 / 221. szám, péntek
Látogatás óvodaügyben A nők nemzetközi évében mindenütt fokozott figyelmet szentelnek a nőket érintő problémák megoldásának. A galántai járásban többek között az óvodai hálózat bővítését szorgalmazzák. Fokozottabb ütemben végzik a tavaly oagy még tavalyelőtt megkezdett építkezéseket. Az év végéig Trsti- cén f Nádszegen], Horné Salibyn I Felsöszelinj, Dolné Salibyn I Alsösze Unj, Veľké U lanyban (Nagyfődémesen), felkán Jókán adnak át új óvodát. így lényegesen meg növekszik az óvodai férőhelyek száma. Ŕ open ébredeztek a gyerekek, áruikor uz óvodába érkeztünk ALIG VÁRIAK A DECEMBERT Egy kellemes nyárvégi napon Jókén jártunk. A hnb épületével szemben épülő új óvodán dolgozó kőműveseknek kedvezett a napsütés. Az épület hátsó falait brizolitozták. A nemzeti bizottság helyi gazdái ko dási üzemének a dolgozói tavaly áprilisban rakták le a négyosztályos gyermekgondozási intézmény alapjait. S e7 év decemberében át szeretnék ad ni az épületet. Ez azt jelenti, hogy derekas munkát végeztek, ezért dicséret illeti őket. Es a hnb vehetőit is, akik eiő teremtették Ifc óvodához szükséges anyagiakat. Nem kis épületről van szó. Az óvoda négyosztályos, ez azonban nem azt jelenti, hogy csak négy helyiség lesz benne, hanem ettől sokkal több. Egy-egy osztályhoz játékterem, ebédlő, szociális helyiségek is tartoznak. Továbbá egy gazdasági épület, amelyben a konyha és a raktár, illetve az igazgatónő irodája és az óvónők öltözői lesznek. — Az épület több mint három és fél millió koronába kerül — tájékoztat bennünket Görföl József, a hnb elnöke. S nagy megelégedéssel mondja, hogy a lakosság nagyon odaadőan segít az építkezésnél. A munkaképes lakosok személyenként 12 óra ledolgozására vállalkoztak. Azok a szülők, akiknek óvodás gyermekeik vannak, ezt még 16 órával megtoldottéit. Ha elkészül az Oj óvoda, 120 gyermeket vesznek fel, s ezzel kiküszöbölik az óvodahiányt a faluban. A jelenlegi óvodánkba, saj nos, nem tudnak minden jelentkezőt felvenni, mert kicsi az a két épület, amelyekben a magyar, illetve a szlovák óvoda van. A felvételnél azokat a gyermekeket részesítették előnyben, ahol mindkét S7.iih> őPáshnn vm, s nincs oly.in személv a r^alárlban, aki az. anya munkaidőié alatt vigyáz na a gyermekre. Az egyik óvodába ellátogat-, tünk Görföl elvtárssil. \ gyermekek dé'utáni pihenője ve gére érkeztünk meg. \ tanítónénik segítségével ölf/V/ködtek. Utána uzsonn-'t kaptak és várták, hogy szüleik értük jöj jenek. Miután a gyerekek felkeltek ágyacskáikból, a tanítónők, Seres Ibolya és Lancz Erzsébet hozzáfogtak a takarók és az ágyak összerakásához. Mert ez az egy helyiség szolgál tanteremnek, étteremnek, hálóterein nek. A helyiség egyik sarkában egy kályha áll. — A másik óvodában központi fűtés lesz — mondja Görföl elvtárs, amikor észtre vette, hogy a kályhára néztem. — Az előjelek szerint minden szempontból előnyösebb lesz ott a gyerekekkel való foglalkozás — egészíti ki Gör föl elvtárs szavait Seres lbo lya. Ezért nem is csoda, ha a tanítónők, a falu vezetői s azok a szülők, akiknek gyermekei eddig férőhely hiányában nem járhattak óvodába, alig várják a decembert, amikor átadják az új óvodát. vOVACS ELVIRA Görföl József hnb elnök és az óvoda két tanítónője A kőmüvescsoport tagjai, akik látogatásunk napján az új óvodát építették. (A szerző felvételeij A figyelem homlokterében Szocialista társadalmi rendünk alapelve a dolgozók életszínvonalának állandó emelése. Ezzel a kérdéssel függ össze szorosan a termelés, mindenekelőtt az iparosítás fokozódó üteme. Az éremnek természetesen két oldala van, az iparosítással bizonyos problémák is járnak, amelyekkel az ökológia foglalkozik. A környezetvédelem ma világprobléma. Viszont nem elhanyagolható momentum, hogy szocialista társadalmunk vezető szervei rendkívüli komolysággal foglalkoznak vele. Űj gyárak, új üzemek — lő ként a vegyipar terén — a törvényes előírások értelmében mindaddig nem kezdhetik meg a termelést amíg nem rendelkeznek megfelelő tisztító-állomással. így sorolhatnánk tovább a környezet védelmére hozott intézkedéseket, amelyek többek között a vontató gépjárművek sebességkorlátozására is kiterjednek. Ne feledjük azonban, hogy az emberi környe zet védelmében mindannyian tehetünk „valamit“. Hiszen az a személygépkocsi tulajdonos, aki a halastó vizében, esetleg a halastó partján mossa járművét, ugyancsak nehezen jóvá tehető károkat okofe népgazdaságunknak. Mert mi lenne, ha mindenki ezt tenné? Tudományos tény, hogy egy liter olaj ezer liter vizet szeny- nyez be „állandó jelleggel“. Mint ahogyan az is, hogy a parkokban, erdeinkben „felejtett“ konzervdobozok és egyéb hulladékok nem használnak a természet, a fák, a bokrok, a zöld övezetek szépségének, sőt irtják, pusztítják azokat. Az ökológia valóban olyan tudományág, amely teljes mértékben, minden vonatkozásban felöleli az emberi környezet problémáit. Az évről-évre Ostravában megrendezett kiállítások híven példázzák mennyit tehetünk környezetünk védelme érdekében. Ugyanis nem csupán a víz és levegő szeny nyeződéséről van szó. A munkakörnyezet kérdéseiről, a zajártalomról a lakberendezés számos problémájáról. Az elmúlt hetekben egy építkezésen dolgoztam brigádosként. Valóban meglepett, amikor a munkavezető kellő tekintéllyel és szigorral figyelmeztetett: „Tessék feltenni a reszpirátort! A „Perlit“ nem ismer tréfát, belepi az ember légcsövét, tüdejét gyomorémelygést idilliét elő!“ Az előbb úgy mondtam meglepett a figyelmeztetés. Pedig nincsen ebben semmi meglepő, a munkavezető kötelességét teljesítette amikor a porszűrő készüléket a kezembe adta. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy nincsen ez mindenütt így. Annak ellenére, hogy szigorú előírások védik a dolgozók egészségét, akadnak olyan munkavezetők is akik nem lépnek fel az előbb említett „kellő szigorral“, A kérdés tehát teljesen egyértelmű. Szocialista törvényességünk előírásai ezekre a problémákra is kiterjednek. Sokoldalú figyelmességgel, humanista gondoskodással foglalkoznak állampolgáraink egészségvédelmével. És ez szintén környezetvédelem! ... Az a pont, szint amelyért mi is tehetünk valamit. Hogy ne keserítsük meg lakótársaink életét. Hogy tudjunk a .bejáratban“ — a saját lépcsőházunkban — azokról a szomszédokról, akik éjjeli műszak után a nappali órákban pihennek. Figyelmeztessük gyermekein két, hogy lehetőleg a játszótéren ,Rajongjanak“ és ne a folyosón, mert felébresztik a „szomszéd bácsit“, aki pedig este tíztől reggel hatig a munkapad mellett állt. A víz és a levegő tisztaságával szocialista államunkban kormányszintű szervek foglalkoznak. Mindannyiunk meggyőződése, hogy optimális módon oldják meg a problémákat. Viszont ehhez az igyekezetükhöz valamennyiünk segítsé gére szükségük van. Ezt a segítséget adjuk meg, ebben a törekvésükben támogassuk őket, hiszen figyelmünk homlokterében az emberi környezet védelme áll. Ez pedig nem más, mint a szocia lista életstílus kialakítása! fbpi) farosiav Bnnlitela komplex racionalizációs brigádja a Tesla nemzeti vállalat lmlesovicei világítótesteket gyártó üzemében a CSKP küszöbönálló XV. kongresszusának tiszteletére szucialista felajánlást lett elsősorban az anyagmegtakarításra vonatkozóan. Évente 470 ílfll) korona megtakarítást akarnak elérni, főleg a termelés ésszerűsítésével és az eddigi hutladékanyagok felhasználásával. Felvételünkön: FrantiSek Zikmnnd (bal oldalon) és Karé) Modry a villanykörte-kontaktusok hegesztésének problémájával foglalkozik. (Felvétel: CSTK — S. Bartosj Orvosi tanacsadó A beteg jogai és kötelességei Az ember egyik legfontosabb kincse az egészsége, testi és szellemi tevékenységének egyensúlya. Szocialista társadalmunk egyik fő jellemvonása, hogy a legmesszebbmenőkig óvja az ember egészségét. Hazánkban az egészségügyi gondoskodás és ellátás az egész lakosságra kiterjed. Ebből adódik az is, hogy az egyénnek kötelességei is vannak saját egészségi állapotának megőrzésével, illetve helyreállításával kapcsolatban, mégpedig: egészséges életmódot folytatni, segíteni az egészségi állapot helyreállításában és embertársaink segítségére lenni szükséges esetekben. Betegség tünetei esetén pedig orvoshoz fordulni, a továbbiakban pedig az orvos utasításai szerint cselekedni. A betegnek nyilvánított dolgozó igazolást kap átmeneti munkaképtelenségéről. A munkaképtelenség akkor kezdődik, amikor az ember egészségi állapotában olyan jelentős változás áll be, aminek a helyreállításához szükséges a testi és a lelki nyugalom, vagyis araikor nem képes elvégezni megszokott feladatkörét. Általában a körzeti vagy üzemi orvos határozza meg, hogy a betegnek mennyi időre van szüksége a gyógyuláshoz. Főleg a fertőző, lázas megbetegedéseknél, sérüléseknél fontos, hogy a legrövidebb időn belül orvoshoz forduljanak. Az ilyen esetekben ugyanis erősen csökken a munkateljesítmény, a figyelem összpontosítása és baleset vagy egyéb vesaély áll fenn. A beteg az orvos által kitöltött nyomtatvánnyal igazolja (Potvrdenie pracovnej neschopnosti — kladenské tlačivo) munkahelyén a távollétét. Ezt a kitöltött nyomtatványt legfeljebb három napon belül át kell adni a munkahelyén. A betegállományba helyezett dolgozó azonkívül, hogy kezelése és a gyógyszerjuttatás ingyenes, táppénzre jogosult. A táppénz a társadalombiztosítás egyik legnagyobb jelentőségű juttatása, rendszerint egy évig kaphatja a keresőképtelen beteg. A táppénz összege a munkában ledolgozott évek száma szerint változik, a fizetés 50— no, némely esetben 100 százaléka is lehet. Ennek kiszámítása a munkahely bérosztályára tartozik. A betegnek jogai mellett kötelességei is vannak. Mégpedig: a saját érdekében törődnie kell azzal, hogy az egészsége minél előbb helyreálljon. Ha nem teljesíti kötelességeit, tudatosan rosszabbítja egészségi állapotát, vagy késlelteti a gyógyulás idejét, a társadalom érdekei ellen cselekszik. Az ilyen magatartás következményekkel járhat., A betegállományban levő dolgozó kötelességei közé tartozik: — gyógykezeltetni magát, amíg a betegsége tart, — három napon belül jelenteni munkaadójának a betegség kezdetét és végét, — pontosan megjelenni az orvos által előírt ellenőrző és egyéb vizsgálatokon, — betartani az orvos utasításait az életrendre, kijárásra vonatkozóan, előírás szerint szedni a gyógyszereket és elkerülni minden olyan körülményt, amely meghosz- szabbítaná a betegállomány idejét, — az ellenőrzést végző dolgozónak felmutatni a munkaképtelen igazolványát. Ezekre a kötelességekre nem ok nélkül hívjuk fel olvasóink figyelmét. Sajnos előfordul, hogy a beteg visszaél a társadalom ilyen magasfokú segítségével, juttatásaival. Megtörténik, hogy a keresőképtelennek nyilvánított, táppénzt élvező „beteg“ az orvos és a munkaadója tudta nélkül mással fog* lalatoskodik, esetleg másodállásban dolgozik, elhanyagolja a gyógyszerek előírt használatát, nem tartja be az orvos utasításait. Az ilyen beteg akarva- akaratlanul meghosszabbítja a gyógyulás idejét, bonyolultabbá teheti a betegség pontos felismerését, s nem utolsó sorban jogtalanul élvezi a táppénzt. Ezért az egészségügyi szervezetek erre kijelölt dolgozóinak jogukban áll meglátogatni a betegállományban levő dolgozót, ellenőrizni állapotát és azt, hogy betartja-e az előírt napirendet. Az ellenőrzés nemcsak a munkaidő tartamára vonatkozik, hanem a nap bármely szakára. Visszaélés esetén (más munkával való foglalatosság, alkoholfogyasztás, távoliét, házkörüli munkák végzése, építkezés, kertészkedés) az ellenőrzést végző dolgozó jelentést tesz a kezelő orvosnak, illetve a munkahely szakszervezeti bizottságának. Ha a munkaképtelen dolgozó bizonyíthatóan nem teljesíti kötelességeit, a betegse- gélyző illetéket csökkenthetik, vagy megvonhatják. A szocialista társadalom nyújtotta egészségügyi gondoskodás élvezése mellett tehát nemcsak erkölcsi, hanem jogilag meghatározott kötelességeink is vannak, amelyek betartása mindenki számára kötelező. Dr. CSIBA JÓZSEF