Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1975-09-18 / 220. szám, csütörtök
Pártunk politikájának fő célja a dolgozó ember jóléte JOSEF KEMPNÝ ELVTÁRS BESZÉDE ÚJ SZÓ 1975. IX. 18. (Folytatás az 1. oldalról) nopóliumok érdekei megakadályozzák számos időszerű gazdasági, politikai és szociális probléma megoldását. A mai kapitalista világot a termelés korlátozása, az elbocsátások, az árak emelkedése jellemzi. A szocialista gazdasági és társadalmi viszonyokon alapuló társadalmunkban a tudományos-technikai fejlődés az egész társadalom anyagi, szociális és kulturális gazdasága növekedésének döntő eszköze- — mondotta a továbbiakban. A tudomány és technika fejlesztése és érvényesítése ' döntő szerepet 4ölt be a csehszlovák gazdaság fejlesztésének stratégiájában. Társadalmunk életére, életmódunkra, élet- és munkakörnyezetünkre egyre nagyobb hatást gyakoi'ol a tudományos-technikai forradalom. Oj termelések, új technológiák alakulnak ki. Ez óriási változásokat idéz elő minden állam gazdasági erejében. Mindez megköveteli, hogy megváltoztassuk gazdaságunk, és elsősorban az ipar struktúráját. Egyre szükségesebbé válik a társadalom arányos tervszerű fejlődése törvényének érvényesítése. í i \ ‘ v •• . • A társadalmi érdek a döntő A tudományos-technikai forradalom szerves része a fejlett szocialista társadalom építésének. Az eddiginél jobban kell kihasználnunk a szocializmus előnyeit, s ebben nagy szerepet tölt be a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom nevelő és szervező küldetése. El kell érnünk, hogy a tudományos-technikai haladás meggyorsítása iránti érdeklődés a lehető legmélyebbre hatoljon a tudományos kutatóalap munkahelyeinek tevékenységébe, az egyes üzemekbe és vállalatokba. Egyúttal el kell érnünk, hogy minden gazdasági dolgozó, a társadalmi szervezetek minden funkcionáriusa tudatosítsa, hogy a szocializmus viszonyai között az egész újratermelési folyamatban nem az üzem szempontja a döntő kritérium, hanem a társadalmi érdekek. Kempn? elvtárs a csehszlovák gazdaság fejlődésének viszonyait értékelve leszögezte, hogy a népgazdaság fejlődését elsősorban a külső gazdasági viszonyokban végbemenő változások, a korlátozott munkaerőforrások, az új nyersanyag-források biztosításával kapcsolatos nehézségek, valamint az életkörnyezet védelmével összefüggő szükségletek befolyásolják majd. Mindez megköveteli, hogy a hatodik ötéves tervben a gazdaság fejlődése maximális mértékben a tartalékok sokoldalú mozgósítására és az újratermelési folyamat hatékonyságának növelésére összpontosuljon. Ezért meg kell állapítani, hogy műszaki politikánknak a májusi plénum által meghatározott irányvonala a jövőben is érvényes. Az új feltételek még időszerűbbé teszik e plénum határozatainak megvalósítását. Aránytalanul nagy az anyagfogyasztás Ma már mindenki számára nyilvánvaló, hogy nem haladhatunk a fejlesztés extenzív útján. Több munkaerőnk nincs, a beruházási és a devizaalapokból csak annyit oszthatunk szét, amennyit kialakítunk. Jó gazdákként el kell gondolkoznunk azon is, hogy kellőképpen használjuk-e ki az állóalapokat, jól értékesítjük-e az élőmunkát. A további fejlődés szükségletei és az üzemek mai színvonala közti ellentmondást csak egy módon oldhatjuk meg — a tudományos-technikai haladás kihasználásával, a termékek magasabb technikai színvonalával, a munkások, a technikusok, a tudósok és a szervezők egybehangolt racionalizációs törekvésével. A következő évi terv és az egész hatodik ötéves terv sikeres teljesítése szempontjából előtérbe kerülnek gazdaságunk egyes központi problémái. Különösen fontos a tudományostechnikai haladás érvényesítése az energia és a fémfogyasztás teién. E téren nagyon sok a tartalékunk. Népgazdaságunk energia-igényességének összehasonlítása az 1970. évi adatok szerint tehát — még a nemzetközi energiaválság előtti évekből származó adatok alapján — azt mutatja, hogy termelésünk energiaigényessége 1,3 —1,9-szer nagyobb, mint Nagy- Britanniában, Svédországban, az NSZK-ban, Ausztriában, Franciaországban és Olaszországban. A megtakarítások ellenére továbbra is feszültség mutatkozik a források, valamint a tü- zelőnyag- és az energia-szükséglet között, s ezért ezen a téren a hatodik ötéves tervijen még jobb eredményeket kell elérnünk a tüzelőanyag- és a villanyenergia-gazdál kodás racionalizálásában és a tudományos-technikai fejlesztésben. További központi probléma és egyúttal a népgazdaság hatékonysága növelésének nagy tartaléka az aránytalanul nagy anyagfogyasztás. Gépiparunk aránytalanul anyagigényes. Ennek oka az anyagigényes ágazatok nagy részaránya, a termékek nagy súlya (ötven, sőt több százalékkal súlyosabbak, mint a külföldi termékek), továbbá az aránytalanul nagy anvag- és félkész-áru-tartalék. Világ- viszonylatban Csehszlovákia a közé a hat ország közé tartozik, amelyekben az egy főre eső acélfogyasztás több mint 600 kilogramm. Az egy lakosra jutó fémmennyiség ts nagyon nagy. A népgazdaságban felhasznált egy tonna acélból azonban kevesebb nemzeti jövedelmet állítunk elő, mint a gazdaságilag legfejlettebb országok. Éppen ebben rejlenek további fejlődésünk tartalékai. A munkáéi ömegtakarítás alapvető kritérium Még mindig nagyon lassú az új termékek innovációja. A legfontosabb ipari ágazatokban az új termékek részaránya az egész termelésben fokozatosan 11,4 százalékról 13,2 százalékra emelkedett. Az ötéves tervidőszak első négy évében több mint 12 000 új gépet, berendezést, anyagot és technológiát kezdtünk gyártani, ami jelentős anyag-, energia-, nyersanyag- és munkaerő-megtakarítást eredményezett. Ennek ellenére azonban nem lehetünk elégedettek az új technika bevezetésének ütemével. A gazdasági vezetők egyelőre még nem felelősek megfelelő mértékben a technikai fejlődés tervének teljesítéséért. Az új technika bevezetése pillanatnyi nehézségeket okozhat, de a céltudatos, jól előkészített fejlesztési intézkedések és következetes megvalósításuk jelentik gazdaságunk további hatékony fejlődésének egyedüli lehetséges irányzatát. Mint ismeretes — mondotta Kempn? elvtárs, yr a mi viszonyaink között a gazdasági fejlődés alapvető tényezői között kulcsfontosságú - szerepet tölt be a munkaerő. Rá kell mutatnunk, hogy a munkatermelékenység növelésével megváltoztatjuk a munkaigényességet. Míg az ötödik ötéves tervidőszak elején 1000 000 korona társadalmi termék kialakításához a termelési szféra 8 dolgozójára volt szükség, az ötéves tervidőszak végén már csak hat dolgozóra. Ez kedvező fejlődés. Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy az élőmunka szükséglete szempontjából Csehszlovákiában alacsonyabb hatékonyságot mutatunk ki, mint amilyent az adott gazdasági színvonallal elérhetnénk. Ez is egyik oka annak, hogy a májusi plénum határozatai miért hozlak konkrét intézkedést ezen a területen is a tudományos-technikai fejlődés érdé kében. Kempn# elvtárs a továbbiakban hangsúlyozta a beruházási építkezések területén előforduló fogyatékosságok kiküszöbölésének fontosságát, s felhívta a szakszervezetek összes tagját, hagy aktívan járuljanak hozzá beruházási politikánk érvényesítéséhez. Alkalmazzuk bátrabban a tudomány és technika vívmányait A továbbiakban a íi épgazdaság irányítása színvonalának emelésével kapcsolatos feladatokra mutatott rá. A CSKP KB májusi plénuma után intézkedéseket foganatosítottak annak érdekében, hogy a gazdasági gyakorlatban jobban érvényesüljön a technikai fejlődés. Kiemelték az ágazati központi szervek felelősségét a kutatás — fejlesztés — termelés ciklusának tervszerű megvalósításáért. Ezek az intézkedések csak az első lépéseket jelentik, de eddigi ismereteink arról tanúskodnak, hogy az egyes minisztériumok, vállalatok és intézetek nem oldották meg megfelelően ezt a feladatot. Ezért elvárjuk. hogy az illetékes szervek és munkahelyek az 1976. évi terv és a hatodik ötéves terv kidolgozásakor megfelelő figyelmet szentelnek — a párt májusi plénuma határozatainak szellemében — a koordinációs terveknek. A technikai fejlődés állami tervének a nép- gazdasági terv elválaszthatatlan részévé kell válnia. A hatodik ötéves terv időszakára dokumentumot dolgoztak ki a népgazdaság tervszerű irányítási rendszeréről, amely számos jelentős intézkedést tartalmaz a tudományostechnikai fejlődés támogatására. így például az anyagi ösztönzők eszközeinek rendszere feltételezi, hogy a gazdálkodás hatékonyságának egyik mulatója lesz a technikai fejlődés feladatainak megvalósítása. Megállapította, hogy a tervszerű irányítási rendszer jobb feltételeket biztosít a tudományostechnikai fejlődés érvényesüléséhez, de ez még nem jelenti azt, hogy már mindent megoldottunk. Az új ismeretek alapján el kell mélyítenünk az irányítási eszközök rendszerét. Fokozatosan ki kell alakítani a fejlesztési-kutatási munkahelyek kísérleti alapját, jobb és kedvezőbb szervezési viszonyokat kell kialakítani a kutatás, a fejlesztés, a tervezés, a konstrukció és a termelés között úgy, hogy ezt az egész folyamatot egységesen irányítsák," és az új Ismeretek folyamatosan érvényesüljenek a megvalósításban. Nem lehetünk elégedettek azzal, áhogy ehhez a feladathoz eddig viszonyulnak. A tudományos-technikai alap irányítási struktúrájának tökéletesítésére. a kutatás és a termelés hatékonyabb kapcsolatára vonatkozó javaslatokat nem dolgozták ki megfelelően, többnyire csak részmegoldásokat javasoltak úgy, hogy a feladatok megoldásának határidői a hatodik ötéves tervben a mai gyakorlathoz viszonyítva nem rövidülnek le. Ez a gazdasági vezetők /bátorságának hiányáról és következetlenségéről tanúskodik. A szakszervezetek a kommunizmus iskolái A párt Központi Bizottságának plénuma tavaly novemberben a XIV. pártkongresszus határozatai teljesítésének értékelésével kapcsolatban, és tekintettel a külső gazdasági viszonyok új helyzetére, azt a feladatot állította a politikai, a gazdasági és a társadalmi szervek elé, hogy bíráló igényességgel értékeljék saját munkájukat és abból induljanak ki, hogy ami tegnap jó volt. ma már nem elegendő, ami ina megfelel, holnap már nem felel meg. A Központi Bizottság júliusi plénuma újból kiemelte a bíráló igényesség módszerének fontosságát. Számunkra is nagyon időszerűek Leonvid Brezsnyevnek az SZKP XXIV. kongresszusán elhangzott szavai: Nemcsak azokat kell bírálnunk akik hibákat követnek el, hanem azokat is, akik akik nem használnak ki minden lehetőséget a termelés fejlesztésére, akik nem kezdeményezőek és akik passzívak. Céljainkat csak úgy valósíthatjuk meg. ha küzdünk a kényelmesség. az alibizmus, a fogyatékosságok és a csökevónyek ellen. Á kommunisták, a gazdasági vezetők, a szakszervezetek és az ifjúsági szervezetek funkcionáriusai személyes példamutatásukkal döntő mértékben hozzájárulhatnak a szocialista ember neveléséhez. Kempný elvtárs arra a lenini tanításra emlékeztetett, hogy a szakszervezetek a kommunizmus iskolái. Ez elsősorban azt Jelenti, hogy nemcsak a gyűléseken, hanem a mindennapi életben is hatást kell gyakorolni az emberek gondolkozás- módjára és állásfoglalásaira. Kezdeményezóen kell harcolni a szocialista erkölcs elveiért, harcolni kell a fegyelmezetlenség, a bürokratizmus ellen, s ugyanakkor kezdeményezően támogatni kell minden becsületes törekvést, érvényesíteni kell óz össztársadalmi érdekeket. A szocialista társadalom fejlesztésébe« a válságos évek óta elért eredmények egyértelműen bizonyítják a CSKP politikájának helyességét. Megszilárdult pártunk, megszilárdult és tovább fejlődik államunkban a szocialista rendszer. Megnövekedett Csehszlovákia nemzetközi tekintélye. A legjelentősebb eredménynek a párt és a nép egységének elmélyítését tartjuk. Ehhez jelentős mértékben hozzájárulnak a! legfontosabb társadalmi szervezetek, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a SZISZ, a CSSZBSZ és a Csehszlovák Nőszövetség. Az egység legjelentősebb megnyilvánulása a nép aktív alkotó részvétele a szocializmus építésében. A szakszervezetekre az a feladat hárul, hogy pártunk gazdasági céljai megvalósításának érdekében szervezzék a dolgozók aktivitását és kezdeményezését. Lehetőségeink döntő mértékében attól függnek, hogy munkásosztályunk hogyan érti meg és hogyan fogadja az új feladatokat. Nagyra értékeljük a munkások, a földművesek, az értelmiségiek aktivitását. Ezt az aktivitást most a racionalizálásra, a tudomány és technika előrehaladására kell irányítani. Ez azért is nagyon fontos, mert feladatainkat sokkal bonyolultabb és igényesebb viszonyok között valósítjuk meg. Fokozzuk a dolgozók aktivitását Ezért forrón köszöntjük azt az alkotó kezdeményezést, amely a XV. pártkongresszus összehívása után bontakozott ki. Népünk így fejezi ki már hagyományosan állásfoglalását, viszonyát országunk dicső évfordulói és jelentős eseményei iránt. A CSKP Központi Bizottsága, a CSSZSZK kormánya, a Szakszervezetek Központi Tanácsa és a SZISZ Központi Bizottsága közös felhívást adott ki a munka kezdeményezés fejlesztésére. A felhívás hangsúlyozza. hogy különös figyelmet szenteljenek a népgazdaság feladatai hatékony fejlesztésének a tudomány és technika hatékony fejlesztése és kihasználása, valamint a tartalékok sokoldalú felhasználása alapján. Meggyőződésünk, hogy ez a felhívás széles körű visszhangot vált ki. A munka, a termelés és a gazdálkodás racionalizálása módszer, amelynek segítségével biztosítani tudjuk a termelés további dinamikus fejlődését. Az anyag minden kilogrammjának, a munkaidő minden órájának, minden kilowattóra áramnak felhasználá. sát, minden korona ráfordítását jól meg kell gondolni, hogy a lehető legnagyobb eredményt érjük el. Nemcsak teljesíteni kell a tervet, de egyre progresszívabb Feladatokat kell elvállalnunk. Ez a vezetők legfontosabb feladata. A racionalizálási törekvés „Az új technikával jobbat, többet és olcsóbban“ jelszó értelmében kell irányítani. A racionalizálás érvényesítésének egyik jelentős formája a racionalizálási intézkedéseknek a termelési tanácskozásokon való kollektív megvitatása. Ezek jó alkalmát nyújtanak arra, hogy konkrétan megmagyarázzuk a racionalizálással kapcsolatos problémákat. Szocialista munkabrigádok az élvonalban A szocialista verseny egyik legmagasabb formáját a szocialista brigádok jelentik. A mozgalom célja eleinte, elsősorban a mennyiségi eredmények növelése volt, de a továbbiakban teljesítményeik növelése már összefügg az egyes technikai és szervezési módosításokkal, új munkafolyamatokat sajátítanak el, megismerkednek az új gépekkel és műszerekkel, javítják a munkaszervezést. A szocialista brigádok egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá a termelés növeléséhez. A komplex racionalizációs brigádok mozgalma: kétségtelenül a sza cialista verseny leghatékonyabb formáját jelenti. Fejlesztésében nagy érdemeket szerzett a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom. A pártvezetőség meggyőződése, hogy a népgazdaság eddigi sikeres fejlődése lehetővé teszi a szocialista verseny hatékonyságának további fokozását Már ma leszögezhetjük, hogy életünk valamennyi területén olyan eredményeket értünk *1 a XIV. kongresszus határozatainak megvalósításában, amelyek jó feltételeket biztosítanak t> jövő számára. A világbéke megszilárdítására törekszünk Építő törekvésünk nemcsak a szocialista Csehszlovákia gazdasági és’ politikai erejének megszilárdítására irányul, hanem egyúttal a világbéke megszilárdítására is. A helsinki európai biztonsági értekezlet kétségtelenül a hidegháború híveinek vereségét jelentette. Az európai békekonferencia gondolata a Szovjetunió béke- kezdeményezése eredményeképpen valósággá lett. Ez a szocialista országok egybehangolt külpolitikájának, egységes eljárásának óriási sikerét jelenti. Nem feledkezünk meg azonban arról, hogy a békés egymás meU lett élés politikájának teljes megvalósításáért folytatott harc még nem fejeződött be. Küzde- nttnk kell azért, hogy senki se sérthesse meg a békés egymás mellett élés elveit; hogy a feszültség enyhítése tartós és megmásíthatatlan legyen, és a politika területéről katonai térre is áthatoljon. Tudjuk, hogy a világbékéért folytatott harcban legfontosabb fegyverünk a szocialista Csehszlovákia gazdasági és politikai megszilárdítása. A szocialista világrendszer politikai, gazdasági és katonai erejével egyre inkább a történelem meghatározó világrendszerévé válik, szavatolja a békét, a haladást. Csehszlovákia egyre nagyobb mértékben kapcsolódik be a nemzetközi munkamegoszlásba. Erről tanúskodik növekvő külkereskedelmünk is. Ennek ellenére ezen a téren is nagy tartalékaink vannak. A szocialista gazdasági integráció nagy lehetőséget jelent számunkra a tudomány és a technika fejlesztésére. A tudományos-technikai együttműködésben figyelemre méltó eredménye’' t érünk el. A következő ötéves terv időszakára az együttműködési tervek szabják meg népgazdaságunk szükségleteit a tudományos-technikai együttműködés területén. A továbbiakban arra kell törekednünk, hogy hatékonyan érvényesítsük az együttműködés új formáit, mint például a nemzetközi tudományos technikai szervezetek, közös kutatócsoportok stb. megalakítását. Az a célunk, hogy a tudományos-technikai együttműködés eredményei a lehető leggyorsabban érvényesüljenek a termelésben, járuljanak hozzá a termelés növeléséhez és a dolgozók életszínvonalának emeléséhez. Kempn^1 elvtárs, befejezésül leszögezte, megvan minden feltételünk a további sikeres fejlődéshez. Népünk öntudatos munkája, kommunista pártunk bölcs lenini politikája, a párt és a nép egysége, a Szovjetunióval való megbonthatatlan barátságunk és együttműködésünk alapján derűlátóan nézhetünk a jövőbe.
