Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1975-09-18 / 220. szám, csütörtök
A lionvé-Ieiini játékokat közös étkezés követi Szocialista hazafisáqra nevelik a fiatalokat Látogatás egy prágai iskolában Fővárosunk egyik legnagyobb alapiskolájába, az Ostrovní utcaiba látogattunk el az elmúlt napokban. R. Beerová igazgatónő a nyolcadikos tanulók közé vezet. A diákok felállva üdvözölnek, majd jelentkezve válaszolnak kérdéseinkre, ök még a nyári vakáció eseményeit idézik fel. A nyurga termetű Vili elmondja, hogy szüleivel a Szlovák Érchegységben töltötte a nyarat. A kócos fejű Petr a seči nemzetközi pionírtáborban külföldiekkel ismerkedett. Martin moszkvai rokonai vendégeként a Volga vadregényes tájaival is megismerkedett. Alena valamennyink büszkeségére a ír Alt év decemberében megnyitott Hagyományok Termére hívja fel figyelmemet. A beszélgetés után ezt a termet látogattam meg. — A Hagyományok Termének legfontosabb célja — mondja jarmila Freitágová, Prága I. körzeti nemzeti bizottsága oktatásügyi főosztályának a vezetője —, hogy a tanulók számára fényképekkel és más dokumentumokkal idézze fel pártunk és dolgozó népünk hősi harcát és így járuljon hozzá szocialista hazafiságra való nevelésükhöz. A teremben az 1945-ös prágai felkelés, a Győzelmes Február eseményei elevenednek fel. Nézelődés közben kísérőm az iskola politikai és eszmei oktató-nevelő munkájának a fontosságáról beszél. A Hagyományok Termének létrehozása elsősorban Beerová elvtársnő érdeme. Elsősorban az ő fáradozásának köszönhető a-: iskola és az utcai párt- alaprzervezet közötti kitűnő kapcsolat. Az iskola igazgatósága együttműködik a társadalmi szervezetekkel, a népi miliciával és a közbiztonsági szervek dolgozóival is. — Különösen jó a kapcsolatunk a közbiztonsági szervekkel — folytatja a tájékoztatást jarmila Freitágová. — A pedagógusok arra törekszenek, hogy a fiatalok a közbiztonság szerveinek dolgozóiban ne csupán az igazságügy végrehajtóit tiszteljék, hanem barátként, segítőtársként is tiszteljék őket. Ez az együttműködés már évek óta gyümölcsöző. A köz- biztonsági szervek képviselői rendszeresen látogat iák az iskola tornatermét és úszómedencéjét. Örömmel fogadták azt is, hogy ünnepélyes rendezvényeink színvonalát a tanulók munkásdalokkal, forra- dalmi költemények szavalásával igyekeztek még vonzóbbá tenni. Ellenszolgáltatásként a közbiztonsági szervek képviselői érdekes előadások keretében emlékeztek vissza történelmi jelentőségű harcaikra, sőt mai felelősségteljes munkájukba is beavatták kis barátaikat, akik nagy érdeklődéssel figyelik a közbiztonsági szervek sokrétű, gyakran bizony izgalmas munkáját. A tanulók kedvelt szórakozásai közé tartozik a rendszeres testgyakorlás. Ebből az alapiskolából nagyon sok tanuló vett részt az országos sparta- kiádon. Akik nem léptek fel, azok a vendégek elszállásolásában segédkeztek. Az új tanév tervei rendkívül igényesek, örvendetes, hogy a feladatok megvalósításában a szülők is jelentős részt vállalnak. — Még azok sem tartják távol magukat a munkától — tájékoztat az igazgatónő —, akiknek gyermekeik már elvé geztek az alapiskolát. — Nem beszéltünk még a tanári karról — folytatja vendéglátóm. — Tanítóink nemcsak pedagógusok, hanem — az 54 tanerő közül 22 tagja a pártnak — politikai dolgozók is, akik közül sokan a választásokat megelőzően agitátorokként keresik fel a családokat. Mások az orosz nyelv tolmácsaként segédkeznek. Pedagógusaink segítik a prágai Károly Egyetem pedagógiai tanszékének munkáját is. Ebben az iskolában jövendőbeli pedagógusok is rendszeresen tartanak órákat. Az órák után a ped igó- gusjelöltek és a tanszék dolgozóinak jelenlétében értékelik az óra tapasztalatait. Beerová elvtársnő ezekkel a fiatalokkal Is szívesen foglalkozik. Hangsúlyozza, hogy a tanulókat politikai és szakmai szempontból egyaránt igényesen kell nevelni, mert csupán így lehetnek hasznos tagjai szocialista társadalmi rendszerünknek. Beerová elvtársnő munkája tehát termékeny talajra hullik. Az iskola tanulói nemcsak a fővárosban, hanem országos viszonylatban is a legjobbak közé tartoznak. J. Freitágová ezeket az eredményeket az igazgatónő több éves politikai tevékenységével is magyarázza. Beerová elvtársnő a körzeti nemzeti bizottság plénumának tagja, s ezen kívül több más politikai funkciója is van. Az iskolában igényes növendékeivel szemben, de azok mégis második anyjukként szeretik őt, s felnőttként is gyakran visszatérnek hozzá. Kivaló pedagógiai munkájáért és politikai elkötelezettségéért az igazgatónőt nemrég „Kiváló. Pedagógus“ címmel tüntették ki. KARDOS MARTA Viv'-ülteiés T.i " Igó Aladár, a faragómester, így hallottam őt emlegetni. Valójában népművész, őstehetsög. fából faragott szobrocskáit és domborműveit a falubelijein kívül megcsodálták már mások is. üe ne vágjunk a dolgok elébe, látogassunk el hozzá. Hamvai házának udvarán ezernyi galamb, egyik sarkában a műhelye. Oda már vele együtt nyitunk be. — Hát itt szoktam dolgozgatni — néz körül szabad időmben, csak úgy, kedvtelésből. A hangjában van valami vonzó, valami megnyerő, mely rokon a madárfütty ős mezővel, az udvar idilljével és a műhely lyel is, melyben tucatszámra sorakoznak a félig kési szobrocskák. — Hz egy öreg vesszőszedő — mutat az egyikre. Sajó parti emlék. Ihletőm édesapám volt... Ez itt a kisfiúm ... Az ott egy aratásról hazatérő család ... Miközben sorra veszi munkáit, képzeletünkben megmozdul az udvar, az utca és a mező. Szinte halljuk a pásztorfiú kürtölését, érezzük a fonók vidám hangulatát. Megelevenedik előttünk a szövetkezeti élet is. A cstllerakó, a zootechni- kus, a zsákot kötő, a pihenő traktoros, vagy fejőnő figurája egy egy régi emlék nekütik is. Fába vésett élet, mozdulat lan elevenség. Gondolatainkból a mester hangja zökkent ki. — Mielőtt szobrot faragnék, rajzot készítek — magyarázza. — A figurákat nyers fából faragom, félhold alakú vésőkkel. Legértékesebbek a gyümölcsfák: a dió-, a körte-, a cseresznye- és az eper fa. Az utóbbiból már kevés van, de azokból a hajtásokból, melyeket én ültettem, idős koromban még szeretnék szobrokat faragni. Negyvennégy éves vagyok, talán még megérem. A műhelyből a lakásba in dulunk. Ott található Igó Aladár régebbi munkái. Az előszó bábán többek között Petőfi- és Tompa mellszobrát, majd Ady- domborművét fedezzük fel. Bent az egyik szobában se szeri, se száma korábbi munkáinak. Ezekből négyet megvásároltok, három meg jelenleg kiállításon szerepel, tudjuk meg tőle. Igó Aladár festeget is. Hogy mit? Mindent, ami megihleti. Maga tervezte a házát is. Hat ablakos műteremmel és tornáccal, melyről hat falut látni. A vidéket, mely művészetének kiapadhatatlan ihletője. -őrUj emberi kapcsolatokért HELSINKIRŐL AZ OKTATÁSBAN A z idei tanévnyitás előtt egy hónappal, augusztus elsején ért véget az európai biztonsági és együttműködési értekezlet. Ez olyan történelmi jelentőségű esemény, amely a pedagógiai munka terén szinte kínálja az eddig elért eredményeink koordinálását. Tudatosítanunk kell, Európa országainak a vezetői első ízben találkoztak ilyen konferencián annak érdekében, hogy földrészünk biztonságát, békéiét és jövőjét illetően egyetértésre jussanak. Történelmi jelentőségű ez a találkozó azért is. mert harminc évvel a második világháború után Európa szocialista gazdasági rendszerű államai kezdeményező szerepet vállalva egyre erősödő világrend- szerként képviseltették magukat azon a konferencián, amely célul tűzte, hogy felszámolja a kontinensünket sújtó nehézségeket. Meg kell mondanunk, hogy a Helsinkiben lezajlott nagy találkozón valóban kedvező változás történt, mert az európai népek végre elindultak az együttműködés útján, és ez a fordulat megindította az enyhülés folyamatát az egész nemzetközi politikában. Nem lenne azonban helyes — a tanulókkal folytatott beszélgetéseink, vitáink során — említés nélkül hagyni, hogy még mindig sok a nézeteltérés és feszültség is, hogy az osztályszempontból is megosztott világban még mindig ténykednek külső és belső reakciós erők is, amelyek veszélyeztethetik emberek és népek biztonságát és békéjét. Iskoláink pedagógusai számára v— minden bizonnyal — nem csupán többletmunkát fog jelenteni a harminchárom európai és két észak-amerikai ország képviselője által aláírt záróokmány határozatainak a megismertetése és elemzése, hanem ennek a dokumentumnak mind az eszmei-politikai nevelésben, mind az oktatásban való hatékony kiaknázását. Elsősorban azokra a kötelező és választható tantárgyakra gondolunk, amelyek a legközvetlenebbül szolgálják a záróokmány alapgondolatainak az el» mélyítését, gyakorlati érvényesítését. Ebben a vonatkozásban a történelem, polgári nevelés, földrajz, nyelv- és irodalomtanításra jut a feladatok többsége. A többi kötelező tantárgyon kívül, a választható társadalomtudományi vagy irodalmi szeminárium, a népgazdaságtan, a szociológia, vagy a dokumentarisztika és statisztika, nem utolsósorban az osztályokon kívüli ideológiai iskolázások, valamint mindazok az előadások, viták, amelyeket az ifjúsággal végzett munkák folyamán az eszmei nevelés hatékonyabbá tétele céljából elhangzanak, mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy tanítványainkat gazdagabbá tegyük tanulságokban. E zen a téren a szóbeli vagy csak az írásos meggyőzés azonban a nevelésnek egy leszűkített értelmezését jelentené. Nekünk, pedagógusoknak a társadalmunkban élő embereke,t érintő hatásokat alaposan figyelembe kell vennünk. Hiszen minden állampolgárunk — ezért, mert a mi társadalmi rendszerünkben él, dolgozik és művelődik — úgyszólván egy szüntelenül tartó ideológiai iskolát is végez, sokszor anélkül, hogy ezt tudatosítaná. Ennek a folyamatnak a pedagógusok aktív irányítói. A közgondolkodásban gyökereztessük meg, hogy Helsinki óta Európa a béke és a népek közötti megértés jelképe, amely követendő példát ad az egész világ valamennyi emberének. Oktató-nevelő munkánk során meg kell értetnünk, hogy a közelmúltban elért eredmé ' nyék megőrzése és továbbvitele érdekében fokoznunk kell erőfeszítéseinket, hogy közöttünk is teljesebb emberi kapcsolatok jöjjenek létre. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága már 1973 júliusában a ;övő távlatait tekintve határozatot hozott az ifjú nemzedék szocialista neveléséről, a fejlett szocialista társadalomban való életre és munkára történő felkészítésről. Itt állapították meg azt is, hogy bár fokozódott a párt- és az állami szervek. társadalmi szervezetek nevelési aktivitása, ezen a téren továbbra is a pedagógusoKuak, az iskoláknak van a legjelentősebb szerepük. Pedagógiai hatáskörünkön belül meg kell valósítanunk azokat a feladatokat, amelyek az ideológiai és tudományos- technikai fejlődés következtében az iskolákra hárulnak Oktatásügyünk egyik legfontosabb feladatának a marxista—leninista eszmék világos megértetését és következetes érvényesítését kell tartanunk. Ennek keretében elengedhetetlenül fontos a szocialista hazaíiság és a proletár nemzetköziség gondolatának a kiemelése és valóra váltása. Hazánk minden iskolájában következetesen kell magyaráznunk és bizonyítanunk, hogy mind a nacionalizmus, sovinizmus, mind pedig a kozmopolitizmus a legártalmasabb megnyilvánulások, amelyek ellen csak az őszinte és közös harc hozhatja meg a várt eredményt. Nemzetiségi politikánk Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának szerves része, ezért ennek a maradéktalan érvényre juttatásához mindnyájunknak — nemzetiségre való tekintet nélkül — hatékonyan hozzá kell járulnunk. P olitikai nevelőmunkánkban meggyőzően kell érvényt szerezni annak az igazságnak, hogy a következetesen megoldott és alkalmazott nemzetiségi politika, a következetes internacionalizmus és az igazi szocialista hazafiság nemcsak, hogy nem zárják ki egymást, hanem dialektikusai) kapcsolódnak egymáshoz. Erre mindenkor a legjobb bizonyítékot nyújthatja nekünk és másoknak is a Szovjetunió, ahol elsőként alkalmazták eredményesen a lenini nemzetiségi politikát, amely ilyen vonatkozásban is egységessé tette ezt a hatalmas, soknemzetiségű államot. Az európai béke. biztonság és együttműködés alapokmánya behatóan foglalkozik az emberi jogokkal. Rögzíti azt a tíz évet, amelyeknek az a célkitűzése, hogy a részt vevő államok „...elősegítik egymás közölt a jobb kapcsolatok kialakulását és biztosítják a feltételeket, amelyek között népeink valódi és tartós bekében élhetnek“. Megkülönböztetett figyelmet érdemel az alapdokumentumnak az első és a hetedik pontja. Az előbbiben az államok szuverenitását, az utóbbiban pedig a nemzetiségek jogait fogalmazták meg: „A részt vevő államok, amelyek területén nemzetiségi kisebbségek élnek, elismerik a kisebbségek tagjainak a törvény előtt uz egyenlőségre való jogát, és teljes lehetőséget nyújtanak számukra az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tényleges érvényesítésére.“ A z európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának utolsó fejezete kölcsönös eszmecseréket irányoz elő. A következő tanácskozásra pártunk XV. kongresszusát követően, 1977-ben kerül majd sor. A jövőt illetően bízunk abban, hogy Európa őrködni fog a világ békéje felett, és a gazdasági segítség- nyújtáson kívül szellemileg is tovább fogja gazdagítani az emberiséget; fajra, nemre és nyelvi hovatartozásra való tekintet nélkül. Országaink, népeink érdeke marad, hogy az elkövetkezendő vélemény- és tapasztalatcsere további és őszinte emberi kapcsolatokat eredményező folyamattá váljék! Dr. PÁRKÁNY ANTAL 1975. IX. 18. 6 A faragó- mester
