Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1975-09-18 / 220. szám, csütörtök

A SZOLIDAMTAS JEGYEBEN Hazánk dolgozó népe már óvek óta élénk érdeklődéssel fi­gyeli a chilei eseményeket, s aggódva, egyiittérezve kövpti nyomon a fasiszta junta elleni küzdelmet. Levelezőink, tudó­sítóink most arról számolnak be, hogy a szolidaritás jegyé­ben milyen akciókat szerveztek dolgozóink a múlt héten. ' VELETEK VAGYUNK! Amikor Ro2iíaván (Rozsnyón) ,megtartották a szolidaritási .gyűléseket, szinte minden gyű­lésnek ez volt a mottója: Ve­letek vagyunk! A fasiszta jun­ta ellen harcoló chilei népnek ezt üzente a Járási Egészség- ügyi Intézet (OÖNZ) több mint 1500 dolgozója, amikor a gyű­lésen felolvasták a Csehszlovák Béketanácshoz címzett tiltako­zó levelet. Hasonló gyűléseket szervezett a Szolgáltatási Vál­lalat, a Járási Építőipari Vál­lalat, több más üzem és a SZISZ járási bizottsága. A vas­ércbánya dolgozói pedig harcos .szavukon kívül felajánlották, hogy havi keresetükből 2 ko­ronát hefizetnek a Szolidari­tási Alap folyószámlájára. Kez­deményezésük nyomán most a városi nemzeti bizottság gyűj­tési akciót szervez. Má2ik litván NAGYGYŰLÉSEN A múlt héten a Sarai (vág- sellyei) DUSLO nemzeti válla­lat dolgozói munkahelyeiken {tartottak szolidaritási gyűlése­Népgazdaságunknak az utób­bi időben nagy károkat okoz a tűz. Hogy a galántai járásban mi a helyzet, afelől Ján Války tűzoltóhadnagynál, a járási tűz- felügyelőség főnökének helyet tesénél érdeklődtünk. ■ Ebben az évben hányszor fitötte fel a fejét a vörös kakas, és milyen károkat okozott? — Szeptember 1-ig járásunk­ban 37 tűzeset volt, amelyek 3 239 379 korona kárt okoztak. A következetes kár, illetve a termelésből való kiesés további 1410 000 koronát tesz ki. A tűz egy emberéletet oltott ki, és nyolc egyén megsebesült. A tűzoltók és a lakosok gyors közbelépése mintegy 3,5 millió korona értéket mentett ki a vörös kakas karmai közül. Az év első felében csupán öt tűz esettel volt több, mint az előző év azonos Időszakában, de az anyagi kár, sajnos, 2 770 330 koronával volt nagyobb. ■ Hol voltak nagyobb tűz­esetek, és mi okozta a legtöbb tüzet? — A májusi hónap végzetes volt számunkra. Az említett hó­napban hibás villanyvezeték miatt leégett a Vízgazdálkodási Építő Vállalat salai (vágsely- lyei] raktára, ahol 2 269 000 ko- ronányi érték lett a lángok martalékává. Az említett hónap 25-én ugyancsak Vágsellyén két. Tegnap pedig a Nemzeti Front járási bizottságának kez­deményezésére, a tömegszerve­zetek közreműködésével a vá­ros lakosai tartottak nagygyű­lést a művelődési házban. A nagygyűlésen chilei vendégek is jelen voltak. Beszámolóikat élénk érdeklődéssel hallgatták a résztvevők. Végül felhívást fogadtak el, melynek szövegét megküldték Prágába, a Nemze­ti Front Központi Bizottságá­nak. A felhívásban kifejezésre juttatták meggyőződésüket: Chile népének igazsága győzni fogl Pintér Vera A PIONÍROK IS Nem nagy község Pózba, de lakosai annál nagyobb lelkese­déssel kapcsolódtak be a szo­lidaritási akciókba. Az agitációs központ munkatársai több hangszórós adást közvetítet­tek, melyekben Ismertették az eseményeket. Az alapiskolában képdokumentációs kiállítást rendeztek a chilei nép hánya­tott életéről, a hazafiak és a kommunisták szenvedéseiről. A pusztított a vörös kakas. A Duslo üzemben műszaki hiba miatt tűz keletkezett. A köz­vetlen kár csupán 200 000 ko­rona, de a következetes kár megközelíti a 2,5 millió koro­nát. Ilyen nagy tüzeknél az okok megállapítása igen nehéz. A többévi tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a legtöbb esetben a gondatlanság és a felelőtlenség a tűz okozója. Já­rásunkban a gyerekek is tíz tü­zet okoztak, s ez elgondolkoz­tató tény. ■ Mit tesznek annak érde­kében, hugy a tüzet megelőz­zék? ­— Évente kétszer körüljárjuk az üzemeket és felülvizsgáljuk, hogy a tűzrendészeti előíráso­kat hogyan tartják meg. Ahol fogyatékosságot észlelünk, ott jegyzőkönyvet írunk, pénzbírsá­got szabunk ki. Ahol ez sem segít, ott büntetőeljárást indí­tunk. A tűzrendészeti előírások megtartásával, főleg a kisebb üzemekben és a szövetkezetek­hnb tanácsa gyűlést szervezett: Követelték Luis Corvalán elv­társ és a bebörtönzött hazafiak szabadon bocsátását. Kobolka György A FELSÖ- CSALLÖKÖZBEN A szolidaritási gyűléseket fő lég a kommunisták szervezték, így került sor nyilvános párt- gyűlésre a Hu bicéi (Gombai) Állami Gazdaság, a Mierovói (Békéi) Efsz, valamint Zlaté Klasy (Nagy magyar) község kommunistáinak kezdeménye­zése nyomán. A gyűlések részt­vevői táviratot küldtek a CSKP Központi Bizottságának, s ab­ban hangsúlyozták: Bíznak a nemzetközi szolidaritás erejé­ben. Méri István MINDENKI VÉLEMÉNYE A levicei (lévai) járás né­hány mezőgazdasági szakem­berét kerestük fel, akik véle­ményt mondtak a szolidaritási akcióról. Kajtár Ernő mérnök, a Sárói 1948. szeptember 17 Efsz elnöke: — Hozzákezdtönk az őszi munkákhoz, de azért tagságunk élénk figyelemmel kíséri a világpolitikai esemé­nyeket, s tudja, hogy míg mi békében és biztonságban igyek­szünk minél jelentősebb terme­ben van baj. A nyáron szerzett tapasztalatok azonban azt mu­tatják, hogy a rendszeres el­lenőrzés Itt is sokat segít. Pél­da erre az aratás, amely alatt egyetlen tűzeset sem volt, még kisebb tarlótűz sem. Ami a csa­ládi házakat illeti, ott az ellen­őrzést a tűzoltószövetség tag­jai végzik el. Egyébként minden tervrajzot felülvizsgálunk, hogy így is megelőzzük a tűzrendé­szeti előírások megkerülését. ■ A községi önkéntes tűzol- téesapatok megfelelő felszere­léssel rendelkeznek-e? — Erre a kérdésre igennel válaszolhatok. Csupán két köz­ségnek nincs tűzoltószertára. A „Z“-akció keretében minden községben tatarozzák a tűzoltó- szertárt, illetve építenek. Járá­sunkban csaknem minden köz­ségben két fecskendő is van. Annál több gondot okoznak a vontatógépkocsik. Kiöregedtek, nehéz hozzájuk alkatrészt sze­rezni, még jó, hogy itt-ott a katonák segítenek rajtuk. A lési eredményeket elérni, Chile népe a szabadságért Küzd. Ml ezt a küzdelmet támogatjuk, segítjük. Sztreda László, a Farnadi Efsz közgazdásza: — Szerin­tünk Chile dolgozó népe addig folytatja a harcot, amíg vissza nem nyeri szabadságát. Segít­jük őket, egyben követeljük az emberi jogok tiszteletben tar­tását. mert az felháborító, aho­gyan a fasiszta junta cselek­szik. Dóka Ernő, a zselízi Garam- víiigye Efsz zootechnikusa: — Tiszteljük, becsüljük a zsarnok­ság ellen harcolókat és köve­teljük, hogy Chilében állítsák helyre a demokratikus szabad­ságot, a betiltott politikai nár- tok és tömegszervezetek műkö­dését.-Pakusza Lajos, a Tek. Luza- ny-i (Nagysallói) Haladás Efsz elnöke: — Dolgozóink szabad­ságot követelnek Luis Corva­lán elvtársnak és a többi chi­lei hazafinak. Greman Franlifcek mérnök, a |M! pártszervezetének elnöke: — Erélyesen támogatjuk a a Szovjetunió és a Béketanács ajánlatát a Chilével kapcsola­tos nemzetközi konferencia összehívására. Egyben szolida­ritásunkat fejezzük ki a chilei nép igazságos harcával. A véleményekből kitűnik, hogy járásunk mezőgazdasági dolgozói, és mindenki, azono­san vélekedik: Szabadságot Chilének) Ábel Gábor legnagyobb probléma az, hogy a tűzoltáshoz a legtöbb község­ben nincs elegendő víz. Ezért a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a kis víztárolók épí­tésére. Ami az önkéntes egysé­gek felkészítését illeti, jónak mondhatom. Az idén már tíz tűz oltásban vettek részt. ■ Mi a helyzet a kézi tűzol- tékészülékek terén? — Sajnos, ezekből nincs ele­gendő. Az illetékes üzem — Kovospracujúci podnik — két technikusa az említett készülé­keket rendszeresen ellenőrzi, és ha kell feltölti. Hogy kevés van belőlük, úgy hiszem, an­nak több oka van. Az egyes üzemekben nem megfelelő ezek nyilvántartása, így könnyen „lá­ba kel“. E téren föltétlenül ren­det kell teremtenünk, hiszen ezek behozatala devizába kerül­nek. A szövetkezetek egyesítése lehetővé teszi, hogy ezekben tűzoltóegységet hozzunk létre. E célra hét fecskendőt rendel­tünk meg, de a gyártó vállalat csak jövőre ígérte meg leszál­lításukat. ■ Hogyan foglalkoznak a fia­talokkal? — A fiatalok körében végzett munkánkat nagymértékben elő­segíti a Plameň-verseny, amely­ben az iskolák ifjú tűzoltói vesznek részt. Az idei verse­nyen a meglevő 27 kollektíva TETTEKKEL Topol'níky (Nyárasd) község­ben néhány héttel ezelőtt a SZISZ helyi szervezete meghí- vott egy hazánkban tanuló chi­lei főiskolást, aki elmondta sze­mélyes élményeit. Akkor kéz- dődött a mi községünkben a szolidaritási akció, melybe be­kapcsolódtak a Nemzeti Front tömegszervezetei, s még a o’o- nírok is. Ugyanakkor kialakult az általános vé’emény is: Tet- tekkel támogatjuk a chilei nép harcát. A pionírok, a SZÍSZ he­lyi szervezetének tagjai már több száz órai brigádmunkát dolgoztak le s a bevételt be­fizették a Szolidaritási Alap folyószámlájára, a chilei hala­dó evők megsegítésére.- Géz.) AZ EGÉ3Z GYÁR A Stúrovói (Párkányi) Papír? gyárban a dechtochema részleg villanyszerelői kezdeményez­ték a szolidaritási akciót. Her- bánszky Jenő vezetésével az élen, a 19 tagú ifjúsági mun­kacsoport felhívással fordult az üzem dolgozóihoz: Mi, a szocialista munkabrigad tagjai, nem hagyhatjuk figyelmen kí­vül a világpolitikai eseménye­ket, Chile népének sorsát.., Így kezdődött a felhívás, mely­hez már más részlegek dolgo­zói is csatlakoztak. A gyár egész kollektívája követeli: Szabadságot Chile népének! Dániel Erzsébet közül 24 vett részt, ebből öt csapat a lányok soraiból került ki. Az ifjúsági fényszóró kere­tében is figyelemre méltó ered* ményt értünk el. Ugyanis a SZISZ járási bizottságának egyik titkára a tűzoltószövetség ifjúsági szakbizottságának az elnöke, így az együttműködés jó és hasznos. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a jö­vőben e téren nem lesz javítani való. A tűz elleni harcra a gyerekeket kellő időben fel kell készíteni. Jó alapot nyújt erre a tűzoltószövetség és több más intézmény által meghirdetett „Gyermekek okozta tűzesetek elleni harc éve“, amelyre járá­sunkban is nagy súlyt helye­zünk. ü Az elmondottakat mivel egészíti még ki? — Talán csak annyival, hogy jó volna, ha a járási szék­hely is mielőbb megfelelő tűzol­tószertárat kapna. A jelenlegi nem megfelelő. Télen csak az egyik helyiséget tudjuk fűteni, így két készültségi kocsi motor­ját állandóan járatni kell. Ez nem gazdaságos, és nem is a legjobb megoldás. Végezetül még annyit, legyünk mindnyá­jan mindenhol óvatosabbak, kö­rültekintőbbek, hogy az ember által létrehozott javakat ne vá­molhassa meg a vörös kakas. N. I Védjük hatékonyabban ÉRTÉKEINKET KÉPVISELŐ, NÉPBÍRÓ A férje nyitott ajtót. Felesége táskájára pillantott, kissé meghökkent. — Te is vettél kenyeret? ... Hát igen, nem mindig „jön ki a lépés“. Szulányi Mária rendkívül elfoglalt ember. A Szlovák Nemzeti Tanács képvi­selője, népbíró és nem utolsó­sorban családanya. És az álla­mi vasút alkalmazottja, műsza­kokra dolgozik, „nappalos“, „éjjeles" — ahogyan a munka­rend megkívánja. Férje segíti őt felelősségteljes munkájában, vállalja a bevásárlás gondját is. így történt, így történhetett meg, hogy a kenyerek „meg­szaporodtak“. Most is éppen gyűlésről jött. Gyűlésről, éjsza­kai műszak után, alig aludt pár órát... Bevezetés nélkül az elevené­be vág: — A lakásépítkezés körül problémák merülnek fel. Lema­radás mutatkozik. Persze, a választási időszak évei nem teltek el tétlenül. Szencen a jövő év május else­jéig szeretnék átadni rendelte­tésének az új művelődési ott­hont. — Ideje már bizony — fűzi tovább a szót Szulányi Mária — az épület-komplexum egyik része már ebben az esztendő­ben elkészül. Komolyabb probléma az egészségügyi központ építése. A tervek készen állnak, az épít­kezés a napokban kezdődik meg. — Rádöbbentünk, hogy a múltban több hibát követtünk el. Az új vezetésnek elsősor bán ezeket kellelt kiküszöböl­nie. És sikerült. A választási programban foglaltakat becsü­lettel teljesítik. Ám felvetődik a kérdés: vajon a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője elégedett-e végzett munkájá­val? — Az ember sohase legyen elégedett — válaszolja moso­lyogva. — Catajon korszerű is­kolát adtunk át rendeltetésé­nek. Blatnéban utakat portala- nítottunk, egy további község­ben sporttelepet létesítettünk. Senkvicében a közművesítésre helyeztük a hangsúlyt, elkép­zeléseink szerint a jövő eszten­dőben megkezdjük a szolgálta­tóház építését... Tervek, célkitűzések rajza­nak elő. Szulányi Mária jól is­meri választókörzetét. Elisme­rőleg szól a helvi nemzeti bi­zottságok képviselőinek a mun­kájáról. — Aktív, angazsált emberek. Mondhatom úgy is, hogy vala­mennyien, a közösség javán, a szocialista társadalom építésén fáradoznak. Szulányi Mária immár a má­sodik választási időszakban népbíró. Szókimondó természe­tét, a szocialista társadalom­mal szemben tanúsított pozitív viszonyát ismerik választói is. — A törvényesség normáinak a betartása közügy — szögezi le határozottan. — Szívesen vál­laltam ezt a megbízatást is, hi­szen nagyon jól tudom: a köz érdekében, mindannyiunk érde­kében vállaltam. Sőt, azt is tu­datosítottam. hogy nem lehet visszaélni az emberek bizalmá­val. Úgy ércein, én nem éltem vissza! Törvényszerűen vetődik fel a kérdés, va jón mikor készül fel a gyűlésekre, mikor tanulmá­nyozza át az „anyagot“. Nos, Szulányi Mária megadja rá a választ. Vaskos „kőnyomatost“ vesz le a polcról. — A szabad időmben ... Tehát a szabad idejében, ö, aki „szó nélkül nem hagy sem­mit“. ö, aki végeredményben a nap minden percét munkával tölti!... — Családokat kellett megfe­lelő lakásba elhelyezni. A hosszan tartó esőzések hét ré­gi házat „mostak alá“. A helyi nemzeti bizottság azonnal in­tézkedett, anyagi segélyben ré­szesítette a károsultakat. Per­sze, fájó érzés, hogy ebben a valóban súlyos helyzetben akad­tak olyan polgártársaink is, akik nem voltak hajlandók üre­sen álló lakásaikba legalább átmeneti időre befogadni a kárvallottakat... Szulányi Máriára ráillik a' jelző: választókörzetének a „mindenese“. Választói útlevél- ügyeitől a nyugdíjügyekig szinte mindent elintéz. Lakásán naponta többször cseng a tele­fon ... Ö azonban „sohasem fáradt“, mindig rendelkezésére áll választóinak. És kételke­dik ... abban, vajon teljesíti-e a rábízott feladatokat, küldeté­sét; mindig és mindenkor helytáll-e felelősségteljes meg­bízatásának posztján? Ügy gondoljuk, igen! (bpl) 1975. ix. iá.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents