Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1975-09-14 / 37. szám, Vasarnapi Új Szó
1975. IX. 14. Hat éve A bratislavai Magas- építkezési Vállalat szakiskolájának tanítónője Kiss Magdolna. A vállalathoz 1951-ben került. Munkásnő volt, téglát hordott, lapátolt. Két év múlva, amikor szakképzett dolgozókra volt szükség, iskolázásra jelentkezett. Bátran vállalta a tanulással járó fáradságot, gondot, s évek múlva már a technikai rajzolás tantárgyát ő tanította a szakiskolában. És persze azóta Is szüntelenül képzi ma-? gát, pedig két gyermek gondos édesanyja, oktató, nevelőmunkáját is példásan végzi. Tankönyvet Is írt, mely az idén jelent meg „Technikai rajzolás“ címmel. Tettei dicsérik őt. F. SzaM Béla Jól nyaraltak Nem fukarkodott a pénzzel az idén sem a gömör- horkai papírgyár szak- szervezeti bizottsága, amikor arról volt szó, hogy az arra érdemes dolgozókat üdülésre, nyaralásra kellene küldeni. Gál Zoltán elvtárs, a szakszervezeti bizottság elnöke tájékoztatott. hogy az idén nyáron hogyan alakult a dolgozók nyaraltatása. Tízen családtagjaikkal együtt külföldön, a Szovjetunióban, Romániában, Bulgáriában, Magyarországon nyaraltak. Nyolcán, ugyancsak családjukkal belföldön. A szolnoki papírgyárral közösen megvalósított csereakció során 54 dolgozó és 17 gyermek üdült Magyarországon. Két csoportban bojnicei kirándulást szerveztek a nyugdíjasok számára. Három alkalommal tanulmányi kirándulást a testvérüzemekbe. ötezer koronát költöttek a brnói nagyvásár megtekintésére szervezett kirándulás megvalósítására. Külön a nők számára 15 000 koronáért szerveztek üdültetést. Öt dolgozót pedig gyógyfürdőbe küldtek. Az idén 138 ezer koronát költöttek a dolgozók nyaraltatására, hiszen jelszavuk: Mindent az ember, a dolgozó ember egészségéért! Nem vitás, hogy jól nyaraltak az idén a papírgyári dolgozók. Bár a fiatalok természetesnek veszik ezt, de az idősebbek még jól emlékeznek rá, hogy nem mindig volt ez így. Prihradszky Lajos Az érem két oldala A Košlce-vidéki járásban már évek óta gondosan foglalkozunk a cigányszármazású lakosok problémáinak megoldásával. A járásban HO kunyhót kell eltüntetni. Ebből már 34 eltűnt, mert helyettük házat építettek. Ez az akció Kecerovce községben volt a legeredményesebb, ahol 19 kunyhót leromboltak, s volt lakói ma már szép házakban laknak. Tervünk szerint az idén további 25 munkára alkalmas lakost kell munkába állítani. Ez a folyamat sikeres, mert 22 cigán yszármazású lakos már igazi kenyérkereső. Jó ütemben halad a cigány- gyermekek beszervezése az óvódákba. Terv: 410. Eddigi eredmény: 342. Az érem másik oldala, hogy intézkedéseink nem mindig találnak megértésre. Ezért az év első felében a nemzeti bizottságok 25 alkalommal visszatartották a gyermekre járó családi pótlékot, felvették a kapcsolatot a munkaadókkal, s intézkedtek. Több községben, Drienovec (Somo- di), Jasov (Jászó), Veľká Ida (Nagyida) községekben már gyűléseket tartottunk, hogy megértessük szándékunkat, hiszen ebben a problémakörben két oldala van az éremnek. Egyik oldala: jog. Másik oldala: kötelesség. Iván Sándor Ösztönzéssel A Béke Efsz vezetősége VeTké Túrovce (Nagytúr) községben anyagi ösztönzéssel szeretné elérni, hogy a tejtermelés feladatait teljesíthessék. Az a fejő, aki eléri a 2900 literes fejési átlagot, az év végén ezerkoronás jutalomban részesül. Szabó László, az efsz alelnöke úgy vélekedik, hogy nagyszerű siker lesz az akció vége, mert a fejők vállalták, hogy az év végére mindannyian elérik a 2900 literes fejési átlagot. Ábel Gábor Zemné (Szímő) községben a CSEMADOK és a SZISZ helyi szervezetének kultúrfelelőse Őszi Ilona. Beceneve: A színésznő. Ugyanis hat évvel ezelőtt állt először a színpad deszkáira, a közönség elé, s azóta mindene a színjátszás. Volt már segédren=? dező, maszkírozó, rendező Is. Ö miiga így mondja: mindenes. Már hat vígjátékban szerepelt, s most arra készül, hogy a hetedikben is fellépjen. Vezetésével a szímői együttes a műkedvelő színjátszók járási versenyén máso* dik helyezést ért el. A legjobb női alakítás díját ő kapta. A legjobb férfi alakítás díját pedig az ugyancsak szímői Kollár József, akivel már többször szerepeltek közösen. Érdekes ahogy a színésznő, azaz őszi Ilona a műkedvelők munkájáról beszél: — Fizetségünk a felcsattanó taps, amelyért sok-sok estét, éjszakát áldozunk fel. De a falusi dolgozók arcáról el akar* Juk űzni a fáradság felhőit, azt akarjuk, hogy a velünk töltött három órán át Igazán jól érezzék magukat. Ha ezt sikerült elérnünk, annyit jelent, hogy célt értünk. Reméljük, további tevékenysége során gyakran állapítja majd meg, hogy célt ért. Schmidt László Tankönyvet írt Új múzeum Tiszteletteljes, ünnepi csend, állandó, meghitt hangulat... Ez ami eszünkbe jut, ha egy múzeumról hallunk, hiszen minden múzeum egyben emlékhely is. A Közbiztonsági Szervek és a Belügyminisztérium hadtestének prágai múzeumában azonban pezsgő élet, tevékeny munka tapasztalható. Négy hónappal ezelőtt nyitott kaput ez az új múzeum. Azóta több mint 18 000 látogató tekintette meg a Közbiztonsági Szervek és a határőrség történetét, munkáját bemutató kiállítást. Számos szovjet, magyar, lengyel, kubai, egyiptomi, szíriai csoport is felkereste. A prágai pionírok körében új szokás, hogy a fogadalomtételre itt, a kötelességük teljesítése során hősi halált halt tagok emléktáblája előtt kerül sor. Nemrégiben és a jövőben is itt tartja majd ünnepi gyűléseit a Népimilícia Központi Bizottsága. Ha Prágában járnak, nézzék meg ezt az új múzeumot! Érdemes. Pálházy József Példás parancsnok Huszonöt éve áll a zbroj- níkyi tűzoltószervezet élén Hagyunga László, a szervezet elnöke. Azóta a fegyverneki tűzoltók min-, den évben részt vesznek a járási versenyen. Az elnök legszívesebben az 1962-es évre gondol vissza, mert ebben az évben a fegyverneki tűzoltók a különféle versenyeken 9 aranyérmet szereztek. Elmond ta, hogy „civilben“ a helyi gazdálkodási üzem lakatosa, s számára a tűzoltószervezetben végzett tevékenység bizonyos mértékig kikapcsolódást jelent. A tűzoltóság családi hagyomány náluk, hiszen édesapja és nagyapja is tűzoltó volt. Amikor 1950- ben részt vett Nitrán a tűzoltóparancsnokok iskolázásán, nem gondolta, hogy még 25 év múlva is ő lesz a község tűzoltóparancsnoka, de nem bánja, hiszen szívesen vállalta a tisztséggel járó munkát. Legfontosabb feladatnak a tűzoltók jó felkészülését tartja. Jól emlékszik arra az esetre, amikor néhány évvel ezelőtt égni kezdett az efsz istállója. Alsó részében tehenek voltak, a padláson pedig búzát tároltak. Akkor a tűzoltók jó felkészültségén múlott, hogy sem a tehenekben, sem a búzában kár nem esett. Ezért tartja fontosnak a felkészültséget. Gondosan törődik a biztonsággal is. A szervezet tagjai sohasem mulasztják el a falu tűzbiztonságának évi ellenőrzését. S a parancsnokban az a tudat, hogy tevékenységével már sok értéket megmentett, arra készteti, hogy a további munkát is vállalja, hiszen a közvagyon védelménél még nagy szükség lehet rá. Benyák fózsef Brigádosok az Acélműben Jelentős mozgalmi életet éltek városunkban, Nővé Zámkyban (Érsekújváron) negyven évvel ezelőtt az építőiparban dolgozó munkások és a nyomdászok. Ennek előzménye volt, hogy városunkban már 1898-ban megalakították a szociáldemokrata párt helyi szervezetét. Chmelár Alajos, Krajanovics Vilmos, Krajanovics fózsef, Krajanooics Béla, Karádi Ferenc, Turcsek István voltak a vezetők. Később, a világháború után forradalmasították a mozgalmat, megismerték a marxista—leninista tanokat, katonái voltak a Vörös Hadseregnek és úgy kerültek haza 1919-ben, 1920-ban. Bihari Mihály, Bakonyi István, Zácsek Lajos és a többiek. A ma már történelmi jelentőségű lubochfiai kongresszuson, 1921. január 16—17-én városunk munkásmozgalmi központját a következő elvtársak képviselték: Pekarőík fán, Alföl- dy Károly, Suchy Gusztáv. Egyébként a szociáldemokrata párt baloldali ifjúságának 1920 tói a Komáromi utca 74 számú házban volt az otthona, majd ugyanebben a házban kapott otthont később a Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezete. Negyven évvel ezelőtt, 1935. szeptember 10-án azérí szerveztek sztrájkot az építőmunkások, mert a vállalkozók nem tartották be a kollektív szerződést. Akkoriban kétféle bért fizettek a munkaadók: a szakmunkásoknak 4,80 kronás órábért, a segédmunkásoknak pedig 1,80 koronásé órabért. Annak ellenére, hogy a vállalkozók és a munkások kéjjviselői a kollektív szerződésben ilyen munkabéreket határoztak meg: a szakmunkásoknak 5,50 koronás órabér, a segédmunkásoknak pedig 2,50 koronás órabér jár. Az építőmunkások jogos követelésük teljesítése érdekében tehát sztrájkot szerveztek. Felvételünkön ennek a sztx*ájknak egyik mozzanata látható. Kommunisták, szociáldemokraták és párton kívüli munkások vettek részt. Eredményes volt a sztrájk, mert az egység jelszavával népfront alapon szervezték meg. PhDr. Hofer Lajos öt éve szokás már, hogy az Acélművek kladnói vállalata a nyári hónapokra brigádmunkára hívja a diákokat, hiszen több ezer munkás dolgozik itt, s a szabadságolások idején szükséges, szinte nélkülözhetetlen a helyettesítés. Legkevesebb négy hétig dolgozik itt egy- egy bri- gádos, de nem ritkaság az sem, hogy két hónapig marad. Heti negyven órát dolgoznak. Napi 4 koronáért a modern munkásszállóban kapnak szállást, az üzemi étkezdében 3,50 koronáért ebédelnek. Szokássá vált az is, hogy a fiatalok katonai szolgálatukra való bevonulásuk előtt dolgoznak itt néhány hetet, hónapot. Az idén nyáron is több száz diák dolgozott brigádrnunkásként az Acélműben. A Konyev marsai Írói elnevezett üzeni magaskemencéinél dolgozó Poláöek Karéi mester a komáromi brigádosokat dicséri. Júliusban 56, augusztusban 14 komáromi diák dolgozott a „keze alatt“. Közülük Novotny Stano és Kunya Ferenc a csapágykerekek mé reteinek ellenőrzésénél dolgoztak, s ha kellett, a rücskös felületet leköszörülték. Napi 417 darab volt a normájuk. Tíz koronás alapórabért kaptak. Jól dolgoztak. Megérdemelték a mester dicséretét. Akárcsak a többiek. Borzi László Negyven évvel ezelőtt
