Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1975-09-14 / 37. szám, Vasarnapi Új Szó
A z ENSZ XXII. közgyűlése 1967. november 7-én egyhangúlag elfogadta 2263. számú határozatát, amely a nők hátrányos megkülönböztetésével foglalkozik. A szóban forgó határozat — a Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köztársaság küldöttsége is megszavazta — egyértelműen követeli a diszkrimináció megszün tetését. Minderre azért került sor, mert a közgyűlés „nyugtalanságát fejezte ki“ a nők helyzetével kapcsolatosan, illetve rámutatott: annak ellenére, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmánya, számos más dokumentuma kifejezésre juttatja a nők egyenjogúságát, a nők hátrányos megkülönböztetése több országban mind a mai napig fennáll. Az idézett EN SZ-határozatnak tizenegy cikkelye van, amelyek közül az egyik kimondja, hogy a nők egyenjogúságát a tagállamok alkotmányában is szükséges rögzíteni. Nem érdektelen tehát, ha a nők nemzetközi éve atkalpiából összevetjük, miként érvényesül az ENSZ- határozat szelleme hazánkban és néhány más országban. E kérdésről tr a Rudé právo hasábjain dr. Anna Vaskóvá, a CSSZSZK Legfelsőbb Bíróságának alelnöke, Az alábbiakban ismertetjük írását. A Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köztársaság Alkotmányának 20. cikkelye kimondja. „A férfiak és a nők helyzete a családban, a munkahelyen és a közéleti tevékenységben egyenlő. A dolgozók társadalma egyenlő lehetőségek és egyenlő alkalmak létrehozásával biztosítja az állampolgárok egyenjogúságát a társadalmi élet minden szakaszán Alkotmányunk 27. cikkelyében a következők olvashatók: „A nők egyenjogú érvényesülését a családban, a munkában és a közéleti tevékenységben a munkafeltételek külön szabályozása, a terhességben és az anyaságban nyújtott külön egészségügyi gondoskodás, továbbá azoknak az intézményeknek és szolgáltatásoknak a fejlesztése biztosítja, amelyek lehetővé teszik a nők képességeinek érvényesülését a társadalom életében.“ Alkotmányunk idézett cikkelyeiből indul ki valamennyi törvényünk, jogi előírásaink, amelyek a társadalmi viszonyok törvényes normáit szabályozzák, tehát a dolgozó nők, családanyák és általában polgártársnőink helyzetét is. A társadalmi viszonyok valamennyi területén törvényes előírások, törvénykiigazítások biztosítják a nők és férfiak egyenjogú helyzetét. Ezeknek a törvényeknek a tisztelete mindenki számára kötelező. Ebből a tényből arra következtethetünk csupán, hogy a nők jogi helyzete semmiben sem különbözik a férfiak jogi helyzetétől. Egyenjogúság a házasságban A nők és férfiak egyenjogú helyzetét törvényeink félreérthetetlenül rögzítik olyan vonatkozásban is, amikor bizonyos társadalmi előítéletek, múltból örökölt téves nézetek folytán kerülhet a nő hátrányos helyzetbe. Így például a házasság esetében. A családjogi törvény többek között hangsúlyozza, hogy a házasságban nő és férfi ,egyenjogúak, hogy a házasság megkötéséhez a két fél önkéntes beleegyezése szükséges,; amelyet az illetékes állami szerv képviselője előtt nyilvánítanak ki a házasulandó felek. A házastársak egyenlő jogokkal rendelkeznek, egyenlők a kötelességeik, közösen döntenek a családi ügyekben, hiva* tásuk gyakorlásához nem szükséges a férj, illetve feleség beleegyezése, mindennapi hivatalos ügyek intézésébe^ ; helyettesíthetik egymást. A házastárak jogai és kötelességei gyermekeikkel szemben szintén azonosak. Mint ahogyan válás esetén sem áll fenn a jogi megkülönböztetés lehetősége. A polgárjogi törvénynek, amely mindenekelőtt az állampolgárok anyagi és kulturális igényeinek kielégítését szabályozza, nincsenek külön rendelkezései a nők helyzetével kapcsolatban. Viszont a vagyoni helyzet és vagyonjogi kapcsolatok területén, ahol következetesen érvényesülnek a családjog elvei a nő és férfi egyenjogúságáról, immár konkrét jogi előírásokat találhatunk. Éppen erre utal az ENSZ-határozat 2. és 6. cikkelye, amelyek követelik, bogy a tagállamok alkotmányába foglalják bele: a nők helyzete a családban a polgárjog tekintetében is teljesen egyenlő. Az ENSZ-határozal ugyanakkor kö veteli a nők egyenjogúságát a művelődés területén, szociális és ökonómiai vonatkozásban, hogy szűnjék meg mindenütt a nők hátrányos megkülönböztetése terhesség, vagy anyaság esetében. A határozatnak ez a cikkelye hivatott biztosítani a nők munkához való jogát házasságkötés után, illetve terhesség esetében. Mindezzel természetesen szorosan re a könnyebb, számukra előnyösebb" munkabeosztásról szóló rendeletek és előírások is érvényesek. Közismert tény, hogy szocialista hazánk a nőkről való gondoskodás terén világviszonylatban is az elsők között áll. Az anyasági szabadság időtartaméi 2ö hét, ezt- követően az édesanyának jogában áll gyermekéről gondoskodnia odahaza, míg be • nem tölti második életévét. Amennyiben nem él utóbbi jogával, lehat az anyasági szabadság letelte után visz- szatér munkahelyére, a szoptatás idejére megszakíthatja munkaidejét, természetesen munkabéréi megtéríti az üzem. Az anyasági-szabadság időtartamát tekintve (26 hét) világvi szonylatban csupán Svédország tartja velünk a lépést, ugyanakkor náluk ha Ikerpár, esetleg hármas ikrek születnek még az egyedülálló nők anyasági szabadságát sem hosszabbítják meg. • i « A nők méltóságának védelme A nők egyenjogú helyzete hazánkban következetesen valósul még az állampolgárság megszerzését, illetve elvesztését illetően is. Az erre vonatkozó törvényes rendelkezések értelmében a CSSZSZK áltampotára há összefügg a fizetett anyasági szabadság biztosítása, továbbá az a követelmény, hogy a nők anyasági szabadságuk letelte után visszatérhessenek eredeti munkahelyükre, foglalkozásukhoz. Nem kevésbé fontos a sokoldalú szociális biztosítás, megfelelő számú bölcsőde és óvoda létesítése. Nyilvánvalóan nem szükséges kü löüösképpen b4ngsúlyoznir hogy a szocialista társadalomban teljesültek a felsorolt követelmények. Erről végeredményben ki-ki meggyőződhet a saját szemével. •; Számunkra egészen természetes, ‘ho^y a nők egyenjogúak a társadalmi ej^l valamennyi területén, szabadon választhatnak hivatást stb. Az ENSZ-hatarozat követelményei következetesén- érvényesülnek szocialista törvényességünkben. Sőt, a nők munkafeltételeit és munkakörülményeit olyan rendeletek szabályozzák, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy maradéktalánul teljesíthessék családanyai kötelességeiket. így a nők —r- vezető beosztás, egészségügyi szolgálat kivételével -‘- nem dolgozhatnak bányákban és általában a föld alatt. Szigorú rendeletek szabályozzák a nők bekapcsolásál éjjeli műszakokba, nem szólva a terhes nőkről és kisgyermekes anyákról, akikzássága megkötése után megtartja állampolgárságát, illetve az egyik házastárs állampolgárságának nincsen befolyása a másik fél állam- polgárságára. . Aliglia 'lehetne ezen . a helyen felsorolni a bizonyítékok hosszú sorát, amelyek á csehszlovákiai nők valóban kedvező jogi helyzetét jellemeik. Viszont e.rövid áttekintésből is kitűnik, hogy az ENSZ határozatának a követelményei teljes mértékben megvalósultak'.' Hiszen mindeddig nem szólottunk arról — nyilván mert természetesnek tartjuk —, hogy hazánkban a nők választójoggal rendelkeznek, bármely tisztséget betölt- hetnek képviseleti szerveinkben, az egyenlőség elvei alapján örökölhetnek vagyont és szabadon rendelkezhetnek azzal stb., stb. Egyenjogúság a gyakorlatban Törvényhozásunk több tekintetben, főként szociális- vonatkozásban meghaladja az ENSZ határozatának követelményeit. Többet, lényegesen többet tesz a nők érdekében, ugyanakkor a teljes egyenjogúság kérdéséhez nem. férhet kétség. Éppen ezért a, nők nemzetközi évének hazánkban nem az egyenjogúságért folytatott harc a súlyponli kérdése. Ebben az időszakban arra törekszünk, hogy hazánkban a nők alaposabban ismerkedjenek meg jogaikkal, kötelességeikkel. Ám nem csupán a nők, hanem az egyes szervezetek és valamennyi állampolgár. Tény ugyanis, hogy a nők. csupán akkor élhetnek minden esetben jogaikkal, ha ismerilc azokat. Feltétlenül el kell érnünk, hogy a szocialista törvényesség jogi normái maradéktalanul érvényesüljenek a gyakoriéiban is. A törvényesség betartása magától érthetően nem kizárólag, a jogok viselőinek a fel adata, hanem az ezzel megbízott ál ■liimj szerveké is. És né feledkezzünk meg róla, hogy a törvényesség betartásának az ellenőrzésében rendkívül fontos feladat hárul a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalommi Tehát az állami szervek és a társadalmi szervezetek, mindenekelőtt a Csehszlovákiái Nőszövetség még szorosain együtt működése szükséges ahhoz, hogy szocialista társadalmunk (örvényei, amelyek a. nők teljes egyenjogúságát szavatolják, a gyakorlatban is az utolsó betűig érvényesüljenek. A törvényesség betartásának egyik alapvető feltétele a, jogismeret. Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszus.i ép pép ezért szentelt nagy figyelmet polgáraink jogi tudata f o ríná I á sá n a k, e I m él y í lésének. A nők egyenjogúságának jogi rendezése ugyanis még nem jelenti a problémák teljes megoldását, s bármennyire fontos, nem mindig jelent teljes egyenjogúságot. Éppen ezért nem öncélú az a követelmény, amely a nők jogi helyzetének állandó tökéletesítéséi hangsúlyozza. Tekintettel arra, hogy a nők egyenjogúságát szocialista törvényességünk a társadalmi élet valamennyi területén és szintjén szentesíti, az esetleges módosítások még árnyaltabb, még humánusabb intézkedéseket vonhatnak maguk után. Ugyanis ne feledjük, hogy a nő családanyai kötelességei teljesítése közepette valóban bonyolult helyzetekbe kerülhet, amelyeket a legnagyobb felelősséggel és körültekintéssel szükséges megoldani. Egyetlen példát említsünk csupán: a szovjet törvények a terhes nő beleegyezése nélkül nem teszik lehetővé a férj számára uálókereset beadását, sőt csak a szülést követő egy esztendő elteltével élhet ezzel a jogával. Egy-egy társadalom fejlettségének a szintjét gyakorta a nők jogi helyzetén keresztül mérik le. Szocialista hazánk esetében ez annál lényegesebb, mert a munkaerőknek mintegy felét bők alkotják. Tény viszont, hogy a nők a férfiak szabad idéj'£* nfek mindössze 60 százalékával ren* delkeznek, a házi munkák elvégzése átlagosan egy műszak 75 százalékát teszi ki. Ezekkel a kérdésekkel párt és állami szerveink a legnagyobb komolysággal foglalkoznak és mindent meglesznek a helyzet javulása érdekében. •Hazánkban a nők jól tudják, hogy nem csupán a teljed egyenjogíőSágéí-t folytatott törekvések „tárgyát“ alkotják, hanem maguk is aktívan bekapcsolódnak ebbe a mozgalomba, S hogy törekvéseinket siker koronáz^ za, annak egyik feltétele a kollektív munka. Ez viszont már nem csupán a nők helyzetét érinti, hanem egész társadalmunk ügye. Nem férhet hozzá kétség, hogy a nők nemzetközi éfre további komoly eredményeket hoz, hiszen mind a pártszervek, mind az államigazga* tás szervei,’ a gazdasági és társadat mi szervezetek szorosan együttmű^ ködnek a nők helyzetének javítása érdekében. (A Rudé právo cikke nyomán! Szocialista hazánkban megbecsüljük a nők munkáját. Lányok, asszonyok tevékenykednek nagyüzemeinkben, korszerű gyáraink gépsorai -mellett; hozzájárulásuk a népgazdaság gyors ütemű fejlődéséhez vitathatatlan. A nők egyenjogúságának bizonyítéka, hogy szabadon választhatják meg foglal kqzásukat. Nos, technikai érzékük gyakorta túltesz a férfiak „tudományán”, Á
