Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1975-09-14 / 37. szám, Vasarnapi Új Szó
Megoldás útján o cigánykérdés # Élvonalban a járási tisztasági versenyben # Az iskoíakerülés már o múlté O Pillanatképek egy család életéből Gortva (rimaszombati járás) utcáin sétálva a látogatóban fel sem ötlene, hogy a község lakóinak löbb mint felét cigány származású polgárok alkotják. Takaros házak, rendezett udvarok fogadják az érkezőt. Ha ki- csat kíváncsiskodunk, azt is megtudhatjuk, hogy Gortva cigány származású lakosai — egy tizenhat esztendős fiú kivételével — valamennyien rendes munkaviszonyban állnak. A helyi alapiskola adatai szerint a cigány származású tanulók hiányzási arányszáma szinte minimális. Bettes lános elvtárs, a helyi nemzeti bizottság titkára tájékoztat bennünket, vajon hogyan oldották és oldják meg a ci- ‘gánykérdést a faluban. — Községünkben a kérdéssel tulajdonképpen 1964-től foglalkozunk komolyabban. A lakosságnak mintegy ötven százaléka cigány származású polgár volt ezekben az esztendőkben, érthető hát, hogy mindenekelőtt a lakáskérdés megoldása Jelentette számunkra a legsúlyosabb problémát. Ezen túlmenően természetesen sok gondot okoztak a munkát kerülő férfiak és az iskolakerülő gyermekek. Gortva nem tartozik az ún. központi községek közé. Ezany- nyit jelent, hogy a mezőgazda^ Ságban dolgozókon kívül senki sem kaphat építkezési engedélyt. A helyi nemzeti bizottság tehát mindent megtett annak érdekében, hogy a munkát kerülő cigány származású polgárok a környéken található üzemben helyezkedjenek el, és lehetőségeikhez mérten a kttz^ ponti községekben folyamodjanak építkezési engedélyért. Ebben az időszakban több cigány származású család költözött el a községből a járási székhelyre, Feledre esetleg a cseh országrészekbe. . — Községünkben pillanatnyi- tag 245 cigány származású pol- #ér él. A közelmúltban tizenkét Tossz állapotban lévő lakást bontottunk le. Ezek a családok megtakarított pénzükön és állami segéllyel megfelelő lakásokat vásároltak. örvendetes jelenség, hogy hovatovább megszűnik a rossz emlékű cigánysor. Bár mind a mai napig több család lakik itt, fokozatosan a község különböző pontjain rendezik be otthonaikat. KORSZERŰ ISKOLA A Rimavská Sobota-i (rimaszombati ] járás egyik legkorszerűbb alapiskolája (1 — Révfolyam) éppen Gortván épült bizonyult — folytatja Aleva igazgató elvtárs — hatékony segítséget nyújtottak számunkra a közbiztonsági szervek. Bírságoltuk, előfordult, hogy egyes családoktól megvonták a családi pótlékot igazolatlan hiányzások sorozatos előfordulása esetén, SZÍNVONALAS LAKASKULTÍJRA A higiénikusok közreműködésével sikerült elérni a cigány- származású családok lakáskultúrájának valóban ugrásszerű fejlődését. A járási tisztasági versenyben, amelyet a közel fel. Látogatásunk idején még szünidő volt, üresen ásítoztak az iskolapadok. Faliújságok, kézimunka kiállítás, rajzok, emléksarok és Aleva Gyula igazgató elvtárs tájékoztatása alapján formáltunk képet a tanulókról, az oktatás színvonaláról. — Az egyes osztályokban kilencven százalék a cigány származású tanuló számaránya. Az előmenetel — mondja nem kis büszkeséggel az igazgató elvtárs — válóban kitűnő. A hiányzások sem lépik túl a megszokott keretet, ez vonatkozik a higiéniával összefüggő kérdésekre is. Tény, hogy azok a családok, amelyek tíz esztendővel ezelőtt még nem küldték gyermekeiket rendszeresen iskolába, a tanulást feleslegesnek tekintették, nem tartották be a tisztálkodás alapvető elemeit, ma csak indokolt esetben tartják otthon gyermeküket. Jól öltözötten, tisztán járnak Iskolába a cigány származású tanulók. Semmiben sem különböznek többi osztálytársuktól. Pedig voltak idők, amikor az alapiskolát a negyedik, ötödik évfolyamban fejeznék bel .. . — Ha felvilágosító munkánk az elmúlt esztendők folyamán esetenként eredménytelennek múltban értékeltek ki, Gortva a második helyen végzett. Ezért az eredményért a járási nemzeti bizottság cigánykérdéssel foglalkozó albizottsága valamennyi családanyát megajándékoz. — Ma már ott tartunk, hogy csupán a nyugdíjasok nem dolgoznak. Ez természetes is! — Bettes elvtárs elgondolkodik, mintha rövid pillantást vetne a múltba. — A férfiak nagyobb része az Agrostavban és a Mezőgazdasági Építkezési Vállalatban keresett munkát. A nőket főként szezonmunkásként alkalmazza a szövetkezet. Ma még viszonylag kevés cigány származású fiatal jelentkezik középiskolába. Ketten mezőgazdasági technikumba, ketten pedig tanonciskolálw» járnak a faluból. A fiatalok többsége üzemekben dolgozik. Valamennyien tudatosították, hogy szocialista társadalmunkban csak becsületes munkából élhet meg az ember. S ami valóban örvendetes, egyre gyarapszik a takarékbetétek száma. Főként a fiatal házasok takarékoskodnak, hogy megalapozzák jövőjüket. * Persze, mint mindenütt, Gortván is akadnak problémák. Lassan halad az óvoda építése. Pedig nagy szükség lenne rá, hiszen a gyermekeket itt készítik fel az iskolára. A helyi nemzeti bizottság régi épületében ifjúsági klubot rendeztek be. A klub, bár működik, több olyan akciót is szervezhetne, amely a. művelődést, szakmai továbbképzést szolgálja. A községben sportpálya építését kezdték meg. Mind a helyi nemzeti bi-» zottság, mind az egységes .földművesszövetkezet jelentős támogatást biztosít a helyi labdarúg ócsa pa t n a k. Terin észetes e n szeretnék, ha a csapat magar sabb osztályba kerülne. Nos, ez már csupán a fiatalokon, a „csapaton“ múlik. PÉLDÁS család A község egyik logpéldásabb cigány származású családja Put- noky Barnáé. Bekopogunk a ház ajtaján. Idősebb Putnoky Barná- né és nem cigány származású menye fogad bennünket. Mindenütt rend, tisztaság. ízlésesen berendezett ’szobácskában beszélgetünk. Ez a szoba ifjabb Putnoky Barna családjának a „birodalma“. A családfő mester a talajjavítási üzemben. Ismerkedjünk hát meg egy családdal, amelyet a helyi nemzeti bizottság titkára így jellemzett: „A tanulás és munka terén valóban szép eredményeket érnek el..." Az előbb említett családfő tizenöt esztendeje tagja a pártnak. Legidősebb fia, Barna, gépészként dolgozik. Felesége, Vierka kékkői származású (Modrý Kameň), ö a modrai mezőgazdasági szakközépiskolában a szőlészeti-borászati szakon végzett. Szülei nem szívesen egyezlek bele a házasságba. Ezzel a közmondással bocsátották útra: „Ki mint veti ágyát, úgy alussza ál. mátlM — Nem bántam meg, hogy elfőttem. Szeretem a férjemet, pedig választhattam volna, ha éppen arról van szó A körzeti orvos is szívesen elvett volna.., Barnával két esztendőn keresztül „jártunk együtt*. Türelmesen megvárta, amíg be-» fejezem tanulmányaimat. Nemrég kislányunk született. Feri, a család további tagja a vendéglátóiparban dolgozik. Gabi a Mezőgazdasági Építkezési Vállalat alkalmazottja. Gyuszi, aki az alapiskola hatodik osztályába jár. kitüntetett tanuló. Orvos szeretne lenni. A lakásban rádió, televízió sugározza a kultúrát. A nap eseményeiről az Oj Szó, a Rolnícke noviny és a Práca napilap, valamint a Gö- möri Hírlap hasábjairól tájékozódnak. t Idősebb Putnoky Barna és családja szeretne a faluban maradni. Kényelmesebb családi ház építését forgatják a fejükben. A helyi nemzeti bizottság, lehetőségeihez mérten nyilván mindent megtesz, hogy megfelelő „házhelyhez“ jussanak. Ök sem akarnak sokáig a „cigánysoa ron“ maradni .. . Egy községben jártunk, ahol a helyi nemzeti bizottság, a kép* viselők és társadalmi szervezetek példás munkát végeznek a cigánykérdés megoldása terén. Példájuk követendő Tapasztalataik mindenütt hasznosíthatók. Ez volt hát látogatásunk célja!... BORZI LÁSZLÓ A címben használt „és“ szócska után bátran ■■ le kellene írni: jókedvűen végzett munka. Csakhogy úton-útfélen rengeteg közhelyei használunk. Bár mindjárt másképp lest a dolog, ha példát is mellékelünk hozzá: Az egyik szabad szombaton az Ipolyvölgy néhány falujába látogattunk, s útközben nemcsak a nyárutói táj szépségét figyeltük, hanem azt is, hogy melyik falúban, milyen a reggeli hangulat. Eszünkbe jutott, milyen kedves ezen a vidéken a koránkelő emberek köszöntése: Szép jó reggelt! Hasznos munkát! Leléden, az efsz telepének őrbódéja mellett most Is így köszöntött reánk egy fiúcska. Azután leplezetlen büszkeséggel hozzátette: Az őr most kötözi az elszabadult marhákat, addig én helyettesítem. Hümmögtünk és megkérdeztük tőle: Hol vannak a felnőttek? Hol találkozhatnánk velük? Kérdéssel válaszolt: Nem tudják, hogy szabad szombatonként már szokás a társadalmi munka? Salka községben már nem is kellett kérdezni, hogy szabad szombaton mit szokás dolgozni. Láttuk. Ez a falu Mária Terézia Idejében vásárjoggal rendelkező mezőváros volt. A régi dicsőségből azonban csak annyi maradt, hogy a falu közepén jókora üres térség, a valamikori vásárok helye, látható. S a falubeliek dicséretére legyen mondva: Már nem is olyan üres hz a térség, mert parkosítják. Betonba ágyazott, vasból kovácsolt kerítéssel kerítik körül. Sofőrünk tárgyilagos megjegyzéssel értékeli a munkát: Még sok szabad szombatra lesz szükségünk, hiszen nagy munkába kezdtek. Az egyik betonozó tréfálkozik: Na hallja, már be is rekedt a munkába hívó hangszóró hangja, mert eddig is sokszor elmondta, hogy milyen fontos feladat a faluszépítés. A másik biztatja: Kicseréljük a hangszórót, de a munkát folytatjuk, amíg el nem készül a park. ! Kiskeszi felé tovább haladva látjuk, hogv az £ mentén kosarakkal a kezükben asszonyok sorjáz vtií a gazdasági ttdtep felől a határ irányába. Mondom: Ott, a sor elején az a nyurga férfi Sanyi bá-«i állattenyésztési csoportvezető, lassítsunk, álljunk mellé. Sanyi bácsi a parolázás után, kérdezés nélkül is újságol: A hY'vmaföldre megyünk, segítünk, mert a csoport vállalást tett, hogy a felszedéskor, tisztításkor kisegíti a növénytermesztő csoportot, különben gwdig ssabad szombat van, Ilyenkor Jut Idő erne. Pastovce községben a főutcában nagy a sürgésforgás. A reggeli órához viszonyítva, népesebb az utca, mint ugyanebben az időpontban, máskor. Ebben a faluban régi ismerős Pásztor Lajos elvtárs, a CSEMADOK járási titkára. Az iskolától számítva a második házban lakik. Magyarázom: Szabadságon van, de talán otthon találjuk. A sofőr igyekszik megint tárgyilagos lenni: Ilyenkor? Amikor szabadságon van? Szabad szombaton? Aligha .,. Bizonyára kirándult valahová... Befordulunk az utcájukba, s azon nyomban csikorog a fék, a sofőr maga elé dünnyögi: Tévedtem. Ott jön ni, de ne is kérdezd hova megy, látni az öltözetén. Ipolyszakáilas felé tartunk. Az utat dicséri, mondván, hogv még néhány évvel ezelőtt mennyire bosz- szankodott, ha erre kellett jönni, most pedig egészen kellemes e/.en a? úion autót vezetni Ránngyom. Kérdezi: Alszol? Dünnyögök: Gondolkozom, meg bóbiskolok. Rám szóJ: Ilyenkor? És magyaráz: Szellő, napfény, gyönyörű táj, szorgos munka mindenfelé, ilyenkor nem is illő bóbiskolni. De nem is lehet, mert Ipolyszukállason nem álombéli látomás, hanem valós tény, hogy a járdák melletti zöldsávof öntözik, locsolják. Idézem egyik levelezőnk tudósítását: Külön bizottságot, héttagú bizottságot szerveztek a faluszépítési akciók irányítására, szervezésére. A sofőr megkérdezi: Ez nem riporttéma? Megérdemelnék pedig a dicséretet.., Kubáfiovo házsorai között már közösön figv^liük, hogy milyen a reggeli falukép. Csöndes. Úgy beszélek, mintha már fogalmaznám Is a riportot: Álmosnak tűnő falucska; de a népe szorgos . . . A s .*<■>, kimutat és folytatja: Szabad szombaton is dolgoznak, de Inkább csak a maguk portáján, hiszen kastélynak illő emeletes családi házakat építenek. A furcsa hangvételű folytatás ellenében már-már érvelnék: Hasznos munka, szükséges... De felesleges, mert mindketten látjuk, hogy a falu fölötti domboldalon a bálákba préselt szalmát gyűjtik, hordják. Társadalmi munkával bár, de behozzák a lemaradást. Ipolyvisk előtt figyelmeztet: Ez a falu az ipolyvölgyi kis Moszkva! Azután hozzáteszi: Itt nem úgy szokás mondani, hogy társadalmi munkát szervezünk, hanem egyszerűen kijelentik, hogy ma kommunista szombat van. Lassít és a Kisvárosnak nevezett gazdasági telep mellett kimutat, s kérdi: Mit mondtam? Ipolyságon a kórháznál állunk meg. Itt s3l)észeti pavilont építenek, mégpedig: Z akcióban. Szógel István elvtárs, a városi nemzeti bizottság elnöke így érvel: Számokkal a köznapi életben az elképzelhetetlent szokás megjelölni, viszont számok, adatok nélkül mit sem ér a munka értékelése. Vigyázat, tehát számok! A városnak 5000 lakosa van. A Z-akcióban épülő sebészeti pavilon értéke közel 5 millió korona. Ennek megfelelő társadalmi munkát végeznek a lakosok az építkezésen, hiszen úgy szokás, hogy az érték legalább harmadrészét tevékeny társadalmi munka adja. És tegyük hozzá: lelkesen dolgoznak, mert minél előbb tető alatt szeretnék látni az új sebészeti pavilont. Utunk véget ért. S útközben akaratlan is megfigyeltük, hogv ezen a tájon, nyárutón milyen is egy szabad szombat. Megmondtuk volna már a címben is, hogy melyek voltak a jellemzői, de mellőztük a közhelyet Bár mindjárt másképp fest a dolog, ha példát, példákat is mellékelhetünk hozzá. Olyanokat, amilyeneket láttunk, tapasztaltunk. HAJDÚ ANDRÁS Bettes fánns, a hnb titkára Idősebb Putnoky Barnáné Gyuszi fiával és unokájával.
