Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1975-09-14 / 37. szám, Vasarnapi Új Szó
A Szepesség és Gömör vidéke régóta ismert réz- és vastartalmú érceiről. A krónika szerint már a XIII. és XIV. században is folytattak itt kisebb méretű érckitermelést. A Sze- pes-gömöri Érchegység leggazdagabb lelőhelyei Rudňany és Poráč községek határában találhatók. A bányászat fellendülését az 1874-es év, a ko- šice—bohümíni vasútvonal építése hozta magával, ekkor kezdték szállítani a rudftanyi bányászok Vítkovicére és más kohókba a vasércet. A század végén a sziderit mellett a legértékesebb kísérő ásványt, a tetraedritet is egyre nagyobb mértékben bányászták, ebből nyerték a higanyt. A rudftanyi vasércbányák ma is a legjelentősebb helyet foglalják el a Spišská Nová Ves-i járás ipari termelésében. Itt is a felszabadulás hozta meg a nagyarányú műszaki és szociális fejlődést. Az ötvenes évek elején már kétszer annyi ércet bányásztak itt, mint a háború 'előtt, 1937- ben. — Az első és a második ötéves tervidőszak alatt főleg az üzem újjáépítésére s ezáltal a kitermelt mennyiség növelésére fordítottuk figyelmünket — tájékoztatott Kornél Malatinský főmérnök. — Ezt a népgazdasági szempontból is nagy jelentőséggel bíró jó minőségű vasérc, valamint az értékes ásványokban, mint például a ba- ritban és a tetraedritben gazdag lelőhelyek tették szükségessé. Az 1964nes esztendő úgyszintén jelentős állomás az üzem életében. Akkor kezdte meg működését az új Ipari üzem. További beruházások is folyamatban voltak, mint pl. a X. körzet alatt a bánya, vagy a higanygyártó részleg kiépítése. Az új ipari üzem lehetővé tette a sziderit komplex feldolgozását, a nálunk alkalmazott technológiához hasonlót alig találni. Mindez lehetővé tette, hogy üzemünk 100 százalékosan kielégítse a hazai szükségletet a baritból gyártott termékekkel és higannyal, valamint jelentős mennyiségű dúsított rezet és vasat szállítunk a kohóipar számára. Amint a főmérnök tájékoztatott, összesítve teljesítik az évi tervüket, de az egyes mutatóknál lemaradások tapasztalhatók. Az év első hét hónapjában az ércfejtés tervét 103,1 százalékra teljesítenék ez 16 709 tonna többletet jelent. A bányászaton kívül ércdúsítással és félkész termékek előállításával is nagy mértékben foglalkoznak. Ez utóbbiak közül a négy legfontosabbat említjük. Az aglomerált szideritből 7227 tonnával gyártottak többet, míg a dúsított baritnál, mely a gumi-, papír- és textilipar, valamint a gyógyszergyártás és sok más ágazat alapanyaga is, csak 97,1 százalékra teljesítették tervüket. A réz és az ipari higany termelése terén eleget tettek feladataiknak, ez utóbbinál pl. 108,4 százalékos volt a teljesítés. Exportfeladataiknak a baritnál nem tudtak maradéktalanul eleget tenni. A kitermelt mennyiség egyötödét szállítják külföldre, főleg Magyar- országra, az NSZK-ba és Ausztriába. — Kedvezően alakult az üzem bevételi terve, az utolsó három hónap alatt több mint 3 millióval léptük túl — folytatja a főmérnök. — Ez annak köszönhető, hogy 3,6 százalékkal több árut termeltünk a tervezettnél. A rudftanyi bányákban közel 2,5 ezer dolgozót foglalkoztatunk. Ez évi célkitűzéseink szerint egymillió tonna ércet kell kibányásznunk, ami 70 000-rel több a múlt évinél. — Milyen módon akarják ezt elérni? — A hatékonyság növelésével, a munkafolyamatok ésszerűsítésével, a tökéletesebb technika alkalmazásával. Természetesen a minőségi mutatókról sem feledkezünk meg, főleg a már említett dúsított ércekre gondolok. De talán néhány szó erejéig még visszatérek az előzőleg említettekre. A hatékonyság növelésében nagy jelentősége van a gépállomány felújításának. A felszabadulás után a termelési objektumokkal, a szociális létesítményekkel, valamint a lakásépítéssel együtt 900 millió korona beruházást valósítottunk meg. A bányákban a munka gépesített, a hagyományos csákányra és kalapácsra már nincs szükség. Akár a különböző légkalapácsokat, vagy a svéd gyártmányú T2 GH típusú rakodókocsikat is említhetem. Az új üzemben az előkészítő és dúsító részleg a legkorszerűbb gépi-műszaki felszereléssel rendelkezik. Itt a gyártási folyamatok lehetővé teszik az érc sokoldalú ipari felhasználását és feldolgozását. Hazánkban elsőként alkalmaztuk a szovjet dokumentáció alapján készült nagy intenzitású mágneses szeparátorokat stb. A termelés növelésében fontos szerep jut az újítómozgalomnak és a szocialista múnkabrigádok- nak. Papírra kívánkozik Nagy Márton neve, akinek a bányakocsik tisztításával kapcsoltos találmánya jelentős anyagi hasznot hozott. Szabó László és kollektívája a baritkoncentrátumok nemesítése terén ért el kiváló eredményeket. A szocialista munkabrigádok mellett létrejöttek a komplex racionalizációs brigádok. Mindhárom a bányászok körében alakult. A Ján Ilkovifi, Ján Marfiák és František Karlovský vezette kollektívák közös célkitűzése a termelés ésszerűbbé, hatékonyabbá tétele. A V-es akna bejáratánál Ladislav Dono technikus fogad bennünket. Helyeslően bólint, amikor elmondjuk, hogy az egyik racionalizációs brigád tagjaival szeretnénk beszélgetni. Megkapjuk a bányászfelsžerelést, a „mundért“, gumicsizmát és lámpát. A bányalift közel 90 métert ereszkedik velünk. Jelenleg ebben a rétegben folyik a munka, de amint Dono elvtárs mondotta, félig kimerült tárnáról. van szó, azelőtt 250 méternyi mélységben dolgoztak. Kizárólag csak a barit kitermelése folyik Itt, havi 8,5 ezer tonna a kibányászott mennyiség. Lehajtott fejjel, bokáig érő vízben lépkedünk a zeig-zugos folyosókon, majd egy szűk nyílásba helyezett létrán néhány méterrel lejjebb ereszkedünk. A távolban három bányászlámpa fénye villog, hangos robajjal telik meg és ürül ki a rako- dókocsi. Mivel a délutáni műszakban vagyunk, Ján Marčák komplex racionalizációs brigádjának csak három tagja dolgozik ezen a helyen, a többiek másutt végzik feladatukat. Ondrej Sirák, a brigádvezető helyettese leállítja a radokócsit. Mosolyogva kérdezi, nem akarunk-e „besegíteni“. Majd komolyra fordítva a szót elmondja, hogy csak néhány hete helyezték át őket erre a szakaszra, mivel u nehéz körülmények miatt nem ment zökkenőmentesen a munka. — Jelenleg új folyosót vájunk, egy műszak alatt átlag 1,8 métert tudunk előrehaladni — mondja. — Feladatunk tulajdonképpen az, hogy meggyorsítsuk a termelőmunkához szükséges előkészületeket. Közben két társa, Ján Svržin és Emil paciga bemutatják a rakodókocsi működését. — Nagyban megkönnyíti a munkát, s összehasonlíthatatlanul gyorsabb a hagyományos munka- módszereknél — mondják. — Mikor és milyen céllal hozták létre ti brigádot? — öt évvel ezelőtt alakultunk meg, 15 taggal — válaszolt Sirák elvtárs. — Elnyertük a szocialista munkabrigád címet, s a 38 brigád között folyó üzemi versenyben általában elég jó helyezéseket értünk el. Arra a közös meggyőződésre jutottunk, hogy a munkaverseny során nem szabad a jelszavaknál megállni. így született meg a komplex racionalizációs briigád. Vannak kisebb újításaink, takarékoskodunk, például a robbantóanyagokkal és a munkához szükséges egyéb szerszámokkal. Ha itt lenne a brigádvezető, néhány számmal is illusztrálni tudná az elmondottakat. — Az Is ösztönző hatással van, hogy ha az ember eredményesen bekapcsolódik a szocialista verseny bármely formájába, annak a család is hasznát látja, vastagabb a fizetési boríték — mondják társai. — Tehát megtalálják számításukat? — Igen. Egy műszak alatt 180—220 koronát keresünk. Mindenki igyekszik „hajtani“, hiszen az eredmény uz összmunkától függ. Jó a kollektívánk, gyakran együtt töltjük szabad Időnket is. A mozitól a sportrendezvényekig már minden szerepelt közös programunkon. Nevetnek. „A korsóigyűlést is beírhatja. A műszak után szeretünk egy-két sörre betérni a restibe.“ Búcsúzkodunk. Erős, kemény férfikezeket szorítunk meg. „Csak sok sikert ne kívánjanak nekünk“ — mondják. „Kéz és lábtörést lehet, de csakis azt, hogy komolyabb baj ne történjen.“ — Tudja1, ezek az emberek már megszokták a bányát — mondja Ladislav Dono már a felvonóban. — Szép ez a foglalkozás, vannak nálunk Is bányászcsaládok, ahol apáról fiúra szállt a mesterség. Ezek a legbüszkébbek szakmájukra. És méltán tzok. MALINAK ISTVÁN EMIL PACIGA ^ Tóthpál Gyula felvételei JÄN SUŔŽIN ONDREJ ŠIRÁK
