Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1975-09-14 / 37. szám, Vasarnapi Új Szó
A kohászati és gépipari komplexum, amely a CSSZSZK ipari termelésének csaknem 40 százalékát adja, a CSKP IX. kongresszusán, 1949-ben kitűzött távlati programnak köszönheti eredményes fejlődését. Az erős kohászati és gépipari alap, különösen a vasipar kiépítése helyes, és a mi feltételeink között egyedül járható út volt. így a gépipar saját kohászati alapunkra támaszkodva eredményesen hozzájárulhatott a népgazdaság többi ágazatának fejlesztéséhez. A kohászati és gépipari termelés ma a csehszlovák kivitel 56 százalékát adja, s külkereskedelmünk fontos fizetési eszközét képezi. Az ötödik ötéves terv feladatait a kohászai és a gépipar a legfontosabb szakaszokon túlszárnyalja, s a feladatokat a szerkezeti változások terén is teljesíti. Az átlagosnál gyorsabb ütemben növekedett a termelés a fő fejlesztési ágazatokban, különösen a megmunkáló és alakítógépek, a számítási, mérési és szabályozási technika, az építőipari gépek és berendezések, traktorok, teherautók, textilipari és egyéb gépek gyártásában. Az acélgyártás eléri a 14,3 millió tonnát, miközben jelentős minőségi változásokra kerül sor a termelés szerkezetében. A piéhek részaránya a hengerelt anyagok gyártásában az 5. ötéves terv végére eléri a 46 százalékot. A kohászati és gépipari termelés fejlesztését az 5. ötéves tervben lényegében a munkatermelékenység növekedése alapján valósítottuk meg. Ehhez természetesen a szocialista államokkal kapcsolatos nemzetközi munkamegosztás, szakosítás ós kooperáció Is hozzájárult. A fejlesztés belső és külső feltételei A 6. ötéves terv alapvető céljainak megfogalmazásánál abból indultunk ki, hogy a jövőben is be kell biztosítani szocialista társadalmunk folyamatos fejlődését. A gazdaság fejlesztésében elért sikerek ellenére egész sor fogyatékossággal és problémával kell megküzde- nünk. Az 1975-ös év első felében a kohászat és a gépipar 23 vállalata maradt el a terv teljesítésében. Rendszeresen előfordulnak hiányosságok a beruházások terén. Nem mindig sikerül elérni a kitűzőn határidőket az új kapacitások beindításánál, s megkésve érjük el a tervezett teljesítményeket. Állandóan megújulnak a hiányosságok a szállítói-megrendelői kapcsolatokban, ami kedvezőtlenül befolyásolja a végtermékek gyártását. Az ed digi Igyekezet ellenére számos vállalatban nehezen érvényesül a komplex szocialista racionalizáció. Az irányítás új módszerei nem honosodtak meg a vezető dolgozók széles táborában. A belső problémák nagyságát az is fokozza, hogy jelentős változások küszöbén állunk a tüzelőanyagok, az energia, a nyersanyagok és az élelmiszerek, valamint a késztermékek világpiaci árai között. A termelőerők magas színvonala és gyors fejlődése következtében új feltételek alakulnak ki a KGST-tagállaw mokban. Előtérbe kerül ezekben az államokban a nyersanyagok és anyagok magasabb fokú hasznosításának objektív folyamata, s ennek eredményeként a gépek és berendezések kivitelének gyors növekedése. Űj Irányzatok alakulnak ki a fejlődő államokkal folytatott kereskedelemben, amelyek a nyersanyagok növekvő ára alapján eszközökhöz jutnak magasabb műszaki színvonalú beruházási egységek vásárlására. Ezek a hatások új feltételeket jelentenek gazdaságunk fejlesztésében, sa 6. ötéves terv előkészítése során ezekből kell kiindulni. A világgazdaságban végbemenő változások szükségessé teszik a tudományos-műszaki haladás és az ezzel ösz- szefüggő szerkezeti változások folyamatainak meggyorsítását. Ebben döntő és pótolhatatlan szerepe van a gépiparnak és a gépipar anyagi alapjának, a kohászatnak. Azzal is számolni kell, hogy a munkaerőforrások a következő ötéves tervidőszakban továbbra is nagyon csekély mértékben bővülnek. A kohászati és gépipari termelés magas fo^ kú fejlesztését tehát a termelési-gazdasági egységekben és vállalatokban levő tudományos-kutatási és műszakifejlesztési alapok optimális kihasználásával kell elérni, s a beruházási forrásokat elsősorban a kiemelt perspektív szakágazatok fejlesztésére, az intenzitás növelésére, a komplex szocialista racionalizáció elmélyítésére kell felhasználni. Az alapvető feladatok A kohászat és a gépipar egyik fő feladata az, hogy az új gazdasági feltételek között helyes arányban legyen öáSűywwQ «í S y «$888350« ^ UT r 58c SSäfiS yJcSí oSK 888 SS 800808Í■ írta: Ing. JOZEF SIMON, a CSSZSZK kormányelnökének helyettese % a források képzése a nemzeti jövede^ lem felhasználásával, amikor rendkívül nagy jelentőségű a tüzelőanyagok, az energia és a fémek takarékos fel- használása. Ennek az objektív szükségszerűségnek egyaránt meg kell nyilvánulnia a műszaki tervezésben, a technológiában és a termelésben, valamint a hulladékok gazdaságos fel- használásában. Az 5. ötéves tervhez viszonyítva jelentősen meggyorsul a gépipar fej lesztésl üteme, melynek termelésében 50 százalékos növekedési kell elérni. Lényeges mértékben növekszik a kivitel üteme, főleg a Szovjetunióba. A kapitalista államokba irányuló gép Ipari kivitel feladatai szintén Igénye sek. A gépipari termelés feltételezett fejlődése Csehszlovákia részvételének fő Irányzatait képezi a nemzetközi munkamegosztásban, s ez egyúttal alapvető feltétel a népgazdaság fejlesztéséhez szükséges tüzelő-» és nyersanyagforrások beszerzéséhez. Növelni kell tehát a gépipari termékek exportképességét elsősorban szerkezeti változásokkal, a termékek műszaki és gazdasági paramétereinek javítás sával. A hazai beruházási szállításoknak a megelőző tervidőszakhoz viszonyított csökkenése azzal magyarázható, hogy ebben a tekintetben fokozottabb mértékben támaszkodunk a KGST-tag=» országokkal megvalósított szakosításra és kooperációra. Figyelembe kell venni, hogy a csehszlovák gépipari kivitel olyan igényes beruházási komplexumok exportjára irányul, amelyek főleg a KGST-tagállamok nyersanyagA Kiadná melletti POLDI^Il elektroacélinű építését 1972-ben kezdték el. Az építés első szakaszát 7 milliárd korona értékben inost fejezik be. Az építés fo tervezője a Prágai Kohászati tervezőiroda, a technológiai berendezések szállításáról a Vítkovicei Klement Gottwald Vasmű gondoskodik. A hatalmas méretű építkezésen összesen 43 aiszállító vesz részt. A két száztonnás elektromos kemencét, amelyek hazánkban a legnagyobbak, a Szovjetunió szállította. Felvételünkön Oleg Kaznafiejenko szovjet mérnök, Jan CernoSek, a VKG Vasműből, Ji’rí Kocián, az ostravai Kohászati Szerelővállalatból, valamint Frantisek fanáö, Jan Krmenőík és Jilrf Zimák, a Prágai Villanyszerelési Művek dolgozói a műszaki terveket tanulmányozzák. Az e,ső olvasalást a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára tervezik. |A CSTK felvétele) és tüzelőanyag-forrásainak kiaknázását szolgálják. Az ilyen irányú igé- nyes feladatok teljesítéséhez mindkét reszortban meg kell teremteni a feltételeket. A belkereskedelmi szállításokat eU sősorban a tartós fogyasztási cikkekre kell irányítani, hogy azok a behozatallal együtt teljes mértékben fedezzék a hazai szükségleteket. A gépgyártók feladata az. hogy a termékek innovációjával lényegesen emeljék azok minőségi színvonalát és használati értékét ItfffETOl A kohászat fejlesztése a belső minőségi változások fokozatos végrehajtására, a munkatermelékenység növelésére irányul. A hatodik ötéves tervben a nemes acélok gyártásának növelése céljából tovább folytatjuk a Kladnói Egyesült Acélművek kiépítés sét és korszerűsítését. Az egész népgazdaság fejlődése szempontjából jelentős lesz az atomenergetikai berendezések termelési-műszaki alapjának kiépítése, valamint a csőgyártó kapa-« citás lényeges bővítése. A következő ötéves tervben a koksz, a nyerSvas, az acél és a hengerelt anyagok gyártásánál megkezdődik az átmenet a nagy teljesítményű berendezésekre, ami lényegesen növeli majd a munka termelékenységét. Egyelőre még bonyolult a helyzet a színesfém-ellátásban. Saját forrásaink és a szocialista államok szállításai nem fedik teljes mértékben az egyes ágazatok szükségleteit, ezért e nyersanyagok és félkész termékek jelentős részét a kapitalista, főleg a fejlődő országokból kell importálnunk. Az ércek hazai jövesztésének, feldolgozásának, s a színesfém-kohászat fejlesztésének kérdéseiben a világpiacon bekövetkezett változásokból kell kiindulnunk. Saját forrásaink nagyobb fokú kihasználását azonban fékezi a geológiai munkák jelenlegi állapota, a beruházások és a munkaerő korlátolt mennyisége. Ebben a helyzetben csak a színesfémek maximálisan gazdaságos felhasználása jelenthet megoldást, miközben konkrét feltételeket kell teremteni az ércek hazai jövesztésének és feldolgozásának fokozásához 1980 után. Lényeges változásokat kell elérni a gépgyártás ii’ányzataiban, a gépipari termelés szerkezeti felépítésében. A világpiac Igényeinek megfelelően elsősorban a komplett beruházási egységek szállítása kerül előtérbe. Gyors ütemben fogjuk fejleszteni az atom- energetikai berendezések, a vegy- és műanyagipari gépek és berendezések, a számítás-, mérés- és szabályozás- technikai berendezések, az alakító- és megmunkálógépek, a textil-, bőr- és cipőipari gépek, az építőipari és útépítő gépek, a teherautók stb. gyártás sát. E célkitűzésekkel összhangban arányosan kell majd fejleszteni a tér,« melést a kapcsolt szakágazatokban. Azok a gépipari ágazatok, amelyek növekedési üteme nem éri el az átlagon felüli mértéket, a hagyományoknak megfelelően továbbra is fontos feladatokat látnak majd el a hazai beruházások ellátásában, valamint a külkereskedelemben elfoglalt pozU cióik megtartásában. A kiválasztott ágazatok gyors növekedési üteme megköveteli majd a KGST-tagállamokkal kapcsolatos szakosítás és kooperáció hatékonyabb kihasználását. Az elmélyülő nemzetközi munkamegosztásban arra fogunk tö* rekedni, hogy gépipari termelésünket a kiemelt fejlesztési programokra összpontosítsuk, s a gépipari termékek választékának szűkítésével további tartalékokat, üzemegységeket, munkaerőt stb., szabadítsunk fel azok szá^ mára. Ez lesz a gépipari ágazatok fő feladata, amely nem nélkülözheti az irányítás középső szerveinek aktív és kezdeményező támogatását, valamint a helyi politikai «tervek aktív segítségét. A végtermékeket, főleg beruházási egységeket gyártó ágazatokban a termelés csak úgy növelhető, ha megfelelő arányban növekszik a félkész tér* mékek gyártása is a gépipari kohászatban, valamint a kiegészítő részegységek gyártása a reszorton belüli és reszorton kívüli alszállítóknál. A következő ötéves terv koncepciójából eredő nagy gépipari feladatok sikeres teljesítéséhez az ágazatok harmonikus együttműködésére van szükség, mely^ hez már a terv előkészítési szakaszában meg kell teremteni a feltételeket. Folytatás a Vasárnapi Dj Szó következő számában I# A FEJll .ESZTtí "FELADATAI
