Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1975-09-14 / 37. szám, Vasarnapi Új Szó
Hírek a Szovjetunióból A Voproszi Ekonomtkl című szovjet folyóiratban jelent meg J. Kapusztyin tanulmánya „A szocialista életmód mint társadalmi-gazdasági kategória“ címmel. Alább részleteket közlünk a tanulmányból. A szovjet tudósok, kiváltképpen a közgazdászok, a szocialista életmód problémáját hosszú időn át az életszínvonal-fogalom szűk határai között tárgyalták. Hova-tovább azonban mindjobban érzékelték e fogalom korlátait. Ahhoz, hogy átfogóan és sokoldalúan jellemezzük az ember helyzetét a társadalomban, fizikai és szellemi fejlődését, nyilvánvaló nem kielégítő az életszínvonal fogalma. Nemcsak arról van szó, hogy az életmód fogalma szélesebb körű, mint az életszínvonal, hanem arról, hogy itt lényeges minőségi különbségek is vannak. Azonos életszínvonal mellett az életmód merőben különböző, sőt ellentmondó lehet. Valamely ország fölénye az életszínvonalban még nem bizonyítja fölényét az emberek életmódjában. Ugyanakkor az életszínvonal lényeges eltérése esetén is alapvonásaiban azonos lehet az életmód. Az életmódtól merőben eltérően az életszínvonal erős ingadozásoknak lehet kitéve ugyanazon társadalmi-gazdasági formáció keretében s rövid időközökben is. Az életmód megváltoztatásához viszont már lényeges társadalmi-gazdasági változások szüksémeg a termelési viszonyok jellegét, azokon keresztül hat a szocialista viszonyok összességére, és végső eredményben az ember életmódjára. Mint Marx írta, „az a módszer, amellyel az emberek az életükhöz szükséges eszközöket teremtik elő, mindenekelőtt eme eszközök sajátosságaitól függ“. E termelési módszert nemcsak abból a szempontból kell vizsgálnunk, hogy az egyének fizikai létezésének újratermelője, magasabb fokon ez az egyének tevékenységének meghatározott módszere, élettevékenységük meghatározott módja, életmódjuk. Amilyen az egyének élettevékenysége, olyanok ők maguk. Hogy ők milyenek, az közvetlen összefüggésben van azzal, mi lyen a viszonyuk a termeléshez, mit termelnek, hogyan termelnek. Hogy milyenek az egyének, az individuumok, az attól függ, milyen a termelésük anyagi feltétele. Emellett nem szabad elfeledkeznünk az életmód, a társadalmi és termelési viszonyok fordított hatásáról a termelőerők fejlődésére, azaz kölcsönhatásukról. Az anyagi és szellemi javak fogyasztásának viszonylagos hasonlósága elleA tőkés társadalomban az ember életmód ja szorosan összefügg oz adott rendszert jellemző antagonisztikus ellentmondások elmélyülésével. Ez kifejezésre jut az osztályharc kiéleződésében, a jövő bizonytalanságában, a borúlátásban, sok embernek abban a törekvésében, hogy kivonja magát a társadalomból, magába zárkózzon stb. fii i 'r* • • L xl; * JÉ * g ä ^ Líí^. í ? L á ü kN ä s ^ T T s il Társadalmi-gazdasági viszonyok • Nemzetek és nemzetiségek • Egyéni é$ általános gesek. Az életmód meghatározza az életszínvonal jellegét és változásainak irányát, az életszínvonal változása pedig csak fokozatosan hat ki az életmódra. A fogalom értelmezése A szocializmus alapvető gazdasági törvénye lényegének elemzése, a szocialista termelés céljainak sokoldalú feltárása elképzelhetetlen olyan társadat- mi-gazdasági kategória felhasználása nélkül, mini amilyen a szocialista életmód. Éneikül nem érthetjük meg teljesen a tervszerű fejlődés törvényét és működését, amely a tervszerűség körébe vonja nemcsak a termelőerők fejlődését, nanem a társadalmi gazdasági viszonyok fejlődését is. Ezek pontos ösz- szesitö mutatója a szocialista életmód, mely a társadalmi-gazdasági fogalom, s ezérl elválaszthatatlan elemévé kell váljon a szocializmus politikai gazda- sagíananak. h szocialista életmód kérdéseinek elemzésénél mindenekelőtt azt fontos hangsúlyozni, hogy ez a fogalom sokkal tágabb „az életszínvonal“ kategóriájánál, es nemcsak az anyagi és szellemi javak fogyasztásai értjük alatta, hanem a kérdés társadalmi oldalát is: a munkával való ellátottságot, az emberek kölcsönös kapcsolatát a termelés folyamatában, a mindennapi életben, a családban, a társadalomhoz, a hazához való viszonyukat, az életideálokat és azok eléré- senek módszereit. Ide tartoznak a társadalom tagjainak társadalmi gazdasági jogai és kötelességei, a politikai és szellemi értékek, a társadalmi közérzet és hangulat, az erkölcs, a hagyomány, a közösségi élet, a társadalom kultúrája. Életmód alatt értjük az egyes emberek életberendezését, társadalmi csoportok, osztályok, a nép életformáját az adott társadalmi-gazdasági formációban. Végeredményben a gazdasági-társadalmi, politikai és szellemi viszonyok koncentrált kifejezéséről van szó, amelyek az adott társadalomban uralkodnak, azaz a társadalmi élet valamennyi oldala és jelensége kölcsönhatásának eredményéről. Az életmód meghatározója Az életmód összetevői közt végső soron a gazdasági oldal a meghatározó. Súlyos hiba lenne azonban valamiféle közvetlen összefüggést keresni az emberek gazdasági helyzete, valamint gondolkodásmódja és célkitűzései között, mivel így bajosan tudnánk megmagyarázni az ember szellemi fejlődésének sok * esetben tapasztalt eltérését gazdasági helyzetétől. Természetesen a legfontosabb a termelőerők fejlődése, mivel az határozza nére a szocialista és a fejlett tőkésországokban az életmód elvileg különböző. És ez a különbség a szocializmus további fejlődésének arányában egyre nő. Ez nem is lehet másként, hiszen a szocialista életmód ellentétes a burzsoá életmóddal. A legjobban a fejlett szocializmusban domborodik ki a szocialista életmód elvi eltérése a burzsoá életmódtól. Történelmi kategória Az életmód történelmi kategória. Alapvető változásokon megy át a társadalmigazdasági formáció megváltozásával egyidejűleg. Mély változásokat tapasztalhatunk azonos évi alapok keretében ugyanazon formáció fejlődésének különböző szakaszain is. Különösen mélyreható minőségi elvi változások történnek a társadalom és az emberek életmódjában, amikor a kapitalizmust a kommunista termelési mód váltja fel. A szocialista életmód egy új társadalmigazdasági kategória, amely a szocializmus keletkezésével egyidejűleg jön lét- íe, és vele párhuzamosan fejlődik a szocialista termelési viszonyok erősödése, a társadalmi tudat, a kollektív társadalmi szemlélet és erkölcs fejlődése és meggyökeresedéso során, harcban a magántulajdonosi, individualista magatartás és erkölcs csökevényei ellen. Az életmód helyes értelmezésével kidomborodnak az adott társadalom embere életmódjának legáltalánosabb alapvető elvi eltérései, a különbözőség a társadalmi viszonyok rendszerében elfoglalt helyét illetően, s azokban a lehetőségekben, amelyeket az adott társadalmi rendszer élettevékenysége számára teremt. Minden társadalmi- és gazdasági formációt így nem csupán a sajátságos társadalmi-politikai rendszer jellemez, hanem az élet sajátságos módja is. E szemszögből tekintve a szocialista életmód elvileg különbözik a burzsoá életmódtól. A szocialista életmódot az együttműködés, a társadalmi egyenlőség jellemzi, azaz a társadalom összes tagjainak egyenlő viszonya a társadalom tulajdonában levő termelési eszközökhöz. A szocialista életmód viszonyai között a konkurrencia helyeit az emberek közötti merőben új kapcsolatok kerülnek előtérbe, és ez a szocialista verseny, amely nem más emberek ellen irinyul, hanem ellenkezőleg, az általános fellendülés elérésére, a legkorszerűbb és a legjobb módszerek révén, amelyek a szocialista verseny során létrejönnek. A szocializmusban az életmódot meghatározó fejlődés a még fennálló ellentmondások egyre teljesebb felszámolása irányában halad. Ez a szocialista társadalom mind nagyobb mérvű társadalmi egyneműségéhez vezet. A különbségek Az életmódfogalom kivetíthető egyes társadalmi csoportok, osztályok, nemzetek életmódjára, az adott társadalmi- gazdasági rendszer kereteiben. Ezen a szinten az adott termelési mód által meghatározott általános mozzanatokon kívül még al ípvető eltérések is megmutatkoznak, a társadalmi csoportok, osztályok, nemzetek életében. így a szocializmusban bizonyos eltérés mutatkozik az értelmiség, a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság életvitelében. Ezek az eltérések nem érintik a legalapvetőbb meghatározásokat, mivel a szocialista társadalom valamennyi osztályát és társadalmi csoportját a termelési eszközök társadalmi tulajdona egyesíti, azonos a céljuk — a kommunizmus építése. Van azonban különbség a jövedelem méreteiben, vannak bizonyos sajátosságai a szellemi és a fizikai dolgozók fogyasztási szerkezeiének, a város és a falu lakosainak, a különböző köztársaságok, országrészek. területek lakosai fogyasztásának, van eltérés az általános műveltségű és kulturális színvonalban, a munka és az élet feltételeiben. Ezeket a sajátosságokat sokoldalúan és mélyen tanulmányozni kell, számolva velük a gazdaságpolitika kidolgozásakor. Elvileg mások az antagonisztikus formációkban az osztályok, társadalmi csoportok életmódjában mutatkozó eltérések. A burzsoázia életmódja például gyökerében különbözik a proletariátus életmódjától, s ezt a termelőeszközök tulajdonához való, minőségileg különböző viszonyuk határozza meg. Ezek az alapvető különbségek mindjobban elmélyülnek, ami kifejezésre jut a proletariátus és az összes dolgozó tömeges osztályba reá nak fokozódásában. Tovább bontva az életmód fogalmát, következik az adott társadalmon belül egy meghatározott osztály életmódjának, az osztályon belül egy meghatározott társadalmi csoport, bizonyos szakmai csoport, valamely nemzetiség (ha az adott társadalom több nemzetiségű), terület, illetve kerület lakosainak „életmódja“ (abban az esetben, ha a történelmi, természeti és más adottságok folytán érzékelhető különbségek alakultak ki). Vegyük figyelembe, hogy a helyi viszonyok — a nemzeti, . történelmi és földrajzi sajátosságok — tükröződnek az életmodbin, bár azt alapjaiban a társadalmi gazdasági rendszer természete, a a termelés módszere határozza meg. Az elvonatkoztatás újabb fokán az életmód fogalma az egyének életmódjának különbsége. Egy-egy ember életmódjára természetesen lényegesen kihat a természete, lelki alkata, testi és szellemi fejlődésének színvonala, a neveltetése, és igy tovább (ezért bizonyos fokig ez már a pszichológusok hatáskörébe tartozik). De minden ember viszonylag nagy önállósággal rendelkezik abban a tekintetben, hogy megválasztja magának célkitűzéseit, azok elérésének útját és módszereit. Azonos jövedelem, azonos társadalmi csoporthoz való hozzátartozas esetén is lényeges különbségek lehetnek az emberek egyéni életmódjában. A szocializmus sajátossága Ám a legfontosabb elvi vonásokban a szocialista társadalom minden tagjának életmódját a szocializmus alapvető sajátosságai határozzák meg. A szocialista éieunódnak ezek a fő gyökeres vonásai nagyobb, vagy viszonylag kisebb mértékben megnyilvánulnak a társadalom valamennyi tagja élete egyéni vonásainak óriási különbözőségében. Tegyük hozzá, hogy a szocializmus érésének arányában a szocialista életmód fő elvei egyre teljesebb, habár egyénileg sokrétű módon nyilvánulnak meg az ember életeuen. A szocialista társadalom minden tagjának életmódjára mindenekelőtt az életkörülmények hatnak ki: a munka kötelező és altalános voltával, a jövedelem színvonalával és differenciálásával, azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a társadalom teremt tagjai szellemi és kulturális igényeinek, a pihenésnek és szórakozásnak fedezésére, az orvosi ellátásra. Fokozott figyelmet igényel ma a szocialista életmód problémája, hiszen napjainkban is folyik a harc a burzsoá ideológia ellen. Ma is szükségszerű a burzsoá propaganda és a jobboldali revizionista kísérlet leleplezése, hiszen ezek a nézetek eszményi képet festenek és megszépítik az úgynevezett „bőség társadalmát", a „fogyasztói társadalmat“, az „amerikai életmódot“ stb., és ugyanakkor befeketítik a szocializmusban élő emberek életmódját. Szükség van erre a „balos" revizionlzmus elleni harc során is, amelynek hirdetői úgy tüntetik fel a szocializmust, mint az általános egyen- lősdi és azkétizmus társadalmát. • A Krimi Asztrofizikai Obszervatórium munkatársai új üstököst fedezlek fel. Az 1975 E-nek elnevezett, halványan világító üstökös az Oroszlán és a Rák csillagkép határán található. Az égitest — mint ez mozgásából következtethető —- jelenleg a kisbolygók övezef- tében helyezkedik el. Megfigyelését folytatják. • Munkába állt a szverdlovszkí Uráli Gépgyár századik lépegető exkavátora. Az első ilyen óriást a Volga—Don-csatorna építésénél (1949—1952) alkalmazták. Most minden eddiginél nagyobb lépegető exkavátort készítenek: gémjének hossza 100 m, kotróputtonyának befogadóképessége 100 m3. A gép egy év alatt kb. 20 millió tonna földet tud majd megmozgatni. # A frunzei V. Ozarovszkij már több éve gyűjt élő kígyókat. Egyeljek közt boákat, siklókat, gyíkszerű mérges kígyókat és levantei viperákat őriz lakásában. A lelkes kígyóbarát Inkubátort épített, hogy mesterséges körülmények között tudja szaporítani levantei viperáit. # A Zsana Darját és a Kuvan- Darját — a Szir-Darja ősi folyómedreit — megtisztították a homok torlaszok tói, és hidrotechnikai berendezések segítségével összekapcsolták a Szir-Darjával. Idén nyáron már újra folyik bennük a víz az Anal-tóba. Ismét életre kelnek azok a földek, amelyek néhány évszázaddal ezelőtt még művelés alatt állak, de később a Kl- zil-Kum-sivatag futóhomokja betemette őket. O Sajt röntgengépet helyeztek üzembe Észtország egyik tejkombinátjában. Amint a sajt érni kezd, „szemek“ képződnek benne, melyeknek meghatározott rendben kell elhelyezkedniük. Ezt ellenőrzik most röntgengéppel, ami sokkal hatásosabb, mint a régi módszer, amikor próbavágásokat csináltak, s úgy győződtek meg a sajt minőségéről. 9 Georges Sinienoo, a népszerű francia író, a leningrádi Szaltikov- Scsedrin Könyvtárnak adta át meg őrzésre kéziratainak egy részét. Leningrádbiin él és dolgozik Simenon munkásságának kutatója, E. Srajber egyetemi docens. Az ő közreműködésével gyűjtik a könyvtárban azokat a kéziratokat, levél- fotokópiákat, újságcikkeket é>s monográfiákat. amelyek Simenon munkásságáról szólnak. # Az örök fagy zónájában, az Ingyigirka folyó felső szakaszán a fftldmunkálatok során a jégbe befagyva majdnem teljesen ép, kávébarna színű bozontos, fekete sft- rényű lovat találtak. A maradvány 37 000 éves, és eddig ismeretlen fajtához tartozik, melyet most Iván Cserszkij (1Ö45—1892) Szibé- ria-kutató tiszteletére Cserszkij-lo- vának neveztek el. A lelet tanulmányozásában Ch. Harrington kanadai tudós is részt vett. # A Tambov megyei Morsanszki- ban több mint tel évszázada működő növénynemesítő állomáson jól termő fűfajtákat tenyésztettek ki. A jelentős tudományos intézet a Szovjetunió különböző éghajlati övezetekben fekvő autonóm köztársaságok és megyék számára termeszt réti fűmagot. Vásárlói közé tartozik Magyarország, Mongólia, az NDK. Kanada és az NSZK is. 0 Felújították Vilnius valamony- nyi nagy könyvtárát. A Litván Tudományos Akadémia Központi Könyvtárának kétmillió kötelét új épületben helyezték el, melyben a polcok hossza összesen kb. 45 kilométer. A könyvtár kényelmes ós gyors használatát különleges berendezések biztosítják.
