Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-09 / 186. szám, szombat
A KALIFÁ tól az omdehig A szakiéii eimeicinu Itt volt Karthágó és a mát Tunézia területe alkotta a római „Provincia Africa" magváí, amely a római colonusok letelepedése után Róma él (istáira lett. Aztön dinasztiák harcoltak egymás ellen az uralomért, az Agla- midák, a Fati- midák, a Zagri- dák és 1574-ben Tunézia az Oszmán Birodalom uralma alá került. A 19. században megkezdődött az európai fimánctőke behatolása, e'/- zel egyidejűleg l>e következett a pénzügyi válság és az ország kalózállammá züllött. 1869- ben Nagy-Bri- tannia, Francia ország és Olasz-, ország közös pénzügyi ellenőrzés alá helyezte^ Tunéziát, majd. 188:1-ben francia csapatok szállták meg és az 1883. május 12 i bardói szerződés értelmében ténylegesen francia protektorátussá vált. A még ez évben kirobbant népi felkelést a korszerűbben felfegyverzett gyarmati, katonaság leverte. A szervezett felszabadító mozgalom a 19i század végén az ifjútunéziai mozgalom megalakulásával kezdődött és az első világháború után a munkásosztály is aktívan bekapcsolódott a harcba. 1920-ban megalakult a Francia Kommunista Póri: Tunéziai Szekciója. A felszabadító mozgalmat az Alkotmány (Desztur) Párt vezette. 1934-ben, a párt kettészakadása nyomán alakult mog az Üj Dosztur Párt, amely — élén Habit) Burgibáoal — átvette a felszabadító harc vezetését, s cé- htl fűzte ki a nemzeti függetlenség kivívását. A második világháborúban Tunézia hadszíntérré váilt. Franciaország nem tartotta be azt az ígéretét, hogy a háború befejezése után megadja Tunéziának a függetlenséget, ezért a nép ismét harcba Indult. A francia kormány legkegyetlenebb intézkedései sem tudták megfékezni a szabadságharc lendületét, nem tudták megtörni a függetlenségért küzdő tunéziai nép erejét. 1955 júliusában! Franciaország elismerte Tunézia belső önkormányzatát, majd 1956 márciusában az ország függetlenségét. Az általános választásokkal létrehozót t rí emze t g y ű 1 és megszül > tette a monarchiát és kikiáltotta a köztársaságot. Köztársasági elnökké Burgibát választották. Az Üj Desztur Párt 1984 október VII. kongresszusán a Szó dialista Desztur Párt nevet vette fel. Ez a múlt, a véres-könnyes történelem — néhány sorban. Es milyen a jelen? AHOL A HALÁL ARATOTT A szakiét! emlékmű lépcsőjén egy leány és egy fiú üldögél. Fiatal szerelmesek. Ha idegen közeledik, a leány arcára húzza a fátylát. Arab országban vagyunk, ahol még mindig szokatlan, hogy egy nő a „csupasz“ arcát mutassa és ahol az uralkodó erkölcsi felfogást még mindig súlyosan sérti, ha egy lány egy fiatalemberrel mutatkozik a nyilvánosság előtt. Igaz — a nők egyenjogúságát törvénybe iktatták és a fővárosban, Tuniszban már ezen a téren is szemmellá Iható a tudat, a közfelfogás korszerűsödése. de Szakietet 200 kilométer választja e'l a fővárostól. A férfiak fején sem látni a piros posztósapkát, vagy a szalmakalapot, csak a hagyományos, fehér homlokkendőt. A lépcsősor egy emlékműhöz vezet és aki a hegytetőről a távolfia tekint, új egyemeletes házak sokaságát, falusi emberek modern otthonát látja maga előtt Az emlékmű a halál aratására emlékeztet! 19,58. február 8-án 10 óra 50 perckor a francia légierő 11 bombázója és 14 vadászrepülőgépe intézett támadást az akkor még falu-nagyságú Szakiét ellen. A támadás 11 éra 45 percig tartott. 127 ház megsemmisült, vagy súlyosan megrongálódott, rombadőltek az üzletek, az iskola, a postahivatal, 69 ártatlan ember meghalt, 130 pedig megsérült. A francia hadsereg egyik szóvivője szerint „csak katonai célpontokat ért találat!“ A Francé Sair című francia lap riportere viszont a helyszínről írt tudósításában így írt: „A tanterem teteje beomlott és megölte a gyermekeket az iskolapadban ... nyolc gyermek maradt holtan a romok között...“ A svéd Gösta Heumann, a Nemzetközi Vöröskereszt dolgozója, aki szemtanúja volt a támadásnak, kijelentette: „Soha nem tudom elfelejteni a szakiét! borzalmakat, az asszonyok és gyermekek véres tetemét.. A tragédia helyén épült új iskola udvarán önfeledten játszanak a gyermekek. Számukra a támadás — történelmi múlt, hiszen 1958. február 8-án még nem is voltak a világon. Talán majd a történelemórán megtanulják hazájuk nagy múltjának ezt- a tragikus fejezetét is. Megtanulják, hogy az imperializmus képviselői hogyan rabolták el a föld kincseit és a tunéziai munkások erejét. Megtanulják, hogy.'in tudat elnyomorításával is és jóllehet a haladás — a mi mércénkkel mérve —■ agyaglábakon jár, az úl előre vezet! GUTTA CAVAT LAPIDEM A vízcsepp ki váj ja a kövei! A haladás legyőzi a maradi,Ságot, a tudás izzó tényétől porrá válnak a szellemei béklyózó bilincsek. És bíztató, ho.iry egész Tunéziában a legnagyobb ered mén veket éppen az írástudat- lansátj elleni harcban érték ek Kétségtelen, hogy a nemzeti jövedelem nagyobb részéi még mindig a mezőgazdaság adja, de az elmúlt években már 4,1 millió tonna kőolajat és 3,1 millió tonna foszfátot termeltek és jelentősen emelkedik :v? Srctermelés- !s. Dinamikusan fejlődik az élelmiszeripar, a textil- és konfekcióipar. ,r/ épí tőanyaggyái tás, üzembe helyezték az első acélművet és olajfinomítót és 1973-ban. valamint 1974-ben az évi bruttó termelés 4,8 százalékkal emelkedett. Az egykori Karthágó, a rabszolgatartó állam földjén mn szabad emberek élnek, akik nem tudják, hogy hazájuk őstörténetében milyen szerepe volt a korai neolitikus Capsl kultúrának, de megtanulták, hogy a szabadságot nem elég kivívni, tudni kell megtartani, megvédeni: iskolával, fejlett, korszerű, gépesített mezőgazdasággal, tervszerűen és céltudatosan fejlesztett iparral, hogy szellemileg is erősödjön és számbelileg gyarapodjon a minden haladást hordozó élcsapat — a munkásosztály! Tudják ezt Szakiét ben is, ahol egyre több a kerékpár es a tranzisztoros rádió és a közelmúltban befejezték a második tanintézet építését is. AZ„OMDEH" MOSOLYOG Vajon járt-e ezen a tájon Darun al Rasid Abbaszida kalifa, mielőtt Észak-Afrikái helytartó jának, Ibn Aglabnak ajándékoz ta hűbéri birtokként? A kalifa emlékét néhány mese és zengő gázéi őrzi, de itt nem a múlt a fontos, hanem a jelen é& főleg a jövő! A lakosság az 1958. évi bőm ba-támadás után elmenekült a faluból és rokonoknál, ismerősöknél keresett menedéket» vagy a környező hegyek barlangjaiban tengette a hitét. A falu meghalt és csak a háború után sikerült nemcsak felépíteni, hanem benépesíteni is. Ha valaki ma azt kérdezi az omdehtől, a polgármestertől, hogy vajon nem vár e új halál Szakietre, hogy a fiatalság nem menekül-e a jobb, kényelmesebb, fényesebb élettel kecsegtető nagyvárosokba - az om cl e-h csak mosol vök és ráA minőségi színvonal emelésére törekszenek Dezider Gogo szlovák kereskedelmi miniszter nyilatkozata Tizenhét évvel ezelőtt itt robbantak a bombák küzdöttek az apák és a nagyapák a szabadságért. Szakiét — európai szemmel nézve — ma is csak falu. 3600 lakosa gabonatermeléssel és állattenyésztéssel foglalkozik, de már vízvezeték van a faluban és 1973-ban jAlgériából) megindult az áramszolgáltatás. A közigazgatási tanács tagjai kereskedők és tanítók. Ez egyébként az egész országra jellemző. Az idei tanácsi választások alkalmával megválasztott 2236 tanácstag (köztük 117 nő) 40 százaléka tanító, 10 százaléka vezető beosztású tisztviselő, 10 százaléka kereskedő, 9,4 százaléka gazdálkodó, 19 százaléka tisztviselő és 6,8 százaléka munkás. Igen, ez az utolsó adat kissé meghökkenti a szocialista állam polgárát. De ne feledjük, hogy honnan indult Tunézia, ne feledjük, hogy a gyarmatosítók nemcsak bombákkal pusztítottak, hanem a mutat egy épület alapjaira: már épül a gimnázium! Mi tudjuk és valószínűleg Tunéziában Is egyre többen tud ják, hogy nem elegendő isko Iákat építeni, az is fontos — sőt elsődlegesen fontos, hogy mit tanítanak majd ezekben az iskolákban! Megtanítják-e a fiatal nemzedéket a szoeialiiz mus igéire, elmondják e az igazságot a Szovjetunió és a szocialista országok dolgozóinak a hatalmas eredményeiről egyre szépülő életéről, fel vérté zik-e tudással és öntudattal a fiatalokat, hogy képesek legyenek szembeszállni az imperia lizwmssal, a belső és a külső reakcióval?! Szakiét is példázza, hogy Tunézia fejlődésében még sok a kérdőjel és ezeket csak a jövő oldhatja fel, és az ellenié teket megoldó közös eszmei nevező: a szocializmus! összeállította P GY. Dezider Goga. az SZSZK kereskedelmi minisztere az első félévi tervteljesífésről nyilatkozott a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának. A nyilatkozat ele»én rámutatott, hogy a szocialista kereskedelem dolgozói — a jelenlegi ötéves tervidőszak első iiéjusv évében elért eredmények után — fokozott igényességgel és felelííssé»tu- dattal igyekeznek teljesíteni a tervidőszak n»ot«ó pvr feladatait is. A miniszter közölte, hogy ebben az évben az SZSZK-ban a kiskereskedelmi forgalom tervezett növekedése 5,2 százalék, ebből az iparcikkeké 5,3. az élelmiszereké pedig 5,1 százalék. Az év első három hónapjában a kiskereskedelmi forgalom 8.3 százalékkal emelkedett. A második negyedévben a múlt évi, nagyobb terjedelmi vásárlások következtében az értékesítés némileg csökkent, különösen az iparcikkek szakaszán. Azonban arra számíthatunk, hogy az elkövetkező hónapokban emelkedik az iparcikkeladás is, s így kedvező feltételek alakulnak ki az évi tervfeUidatpk teljesítésére. A belkereskedelmi tárca második félévi fő feladataival kapcsolatban (Joga miniszter kijelentette: tt A szocialista kereskedelem elsőrendű feladata az lesz, hogy eredményesen tetőzze az ágazat területén azokat a jó eredményeket, amelyeket eddig a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak teljesítésében elért. Ezt teljesítendő az SZSZK Kereskedelmi Minisztériuma — a CSKP novemberi ülése és az SZLKP KU januári ülése határozataival- összhangban — kidolgozta akciótervét. A terv fő célja a kiskereskedelmi forgalom mutatójának teljesítése, a közszükségleti cikkekkel való zavartalan ellátás és az aktív kereskedelempolitika a KGST tagállamaival kötött árucsé>’e- forgalmi egyezmények alapián. Az akcióterv, tartalmaz olvan intézkedéseket is, amelyek a tanulóifjúság számára szükséges termékek zavartalan ellátását szolgálják Emellett nem feledkeztünk meg azokról a gyártmányokról sem, amelyek elősegítik a háztartási munka racionalizálását. Az ötödik ötéves terv’dőszak feladatainak teljesítésével egyidejűleg a tárca előkészíti a belföldi piac fejlesztésének feltételeit a hatodik ötéves tervidőszakban, amikor is mindenekelőtt a magasabb minőségi igényeket igyekszik majd kielégíteni. Ezért a kereskedelem és a termelés alapvető feladata az lesz, hogy felszámolja a belföldi piacon még tapasztalható áruhiányt, továbbfejlesztik a piackutatás rendszerét, a közszükségleti cikkek termékmegújító feladatát, növelik a gyártmányok és a csomagolás minőségét. A belkereskedelmi szolgáltatás fejlesztése lehetővé tesz*, hogy a lakosság jobban használhassa ki szabad idejét. Ezért már most gondolunk a fizetett és a díjtalan szolgáltatások terjedelmének bővítésére, minőségének lényeges javítására. Szeretném megjegyezni — mondotta Goga miniszter —, hogy a lakosság igényeinek maradéktalan kielégítése nemcsak a kereskedelmi dolgozók, hanem a termelés, valamint a kutató- és a fejlesztő intézetek ügye is. Tehát az ezzel kapcsolatos feladatokat teljesíteni kell mindenütt, ahol a dolgozók munkája hozzájárul életünk gazdagításához. A PÉNTEK IS MUNKANAP Életszínvonalunk emelkedésének legfőbb feltétele — a termelés hatékonyságának rendszeres fokozásával — a népgazdaság tervszerű fejlesztése. Közérdekű probléma ez, amellyel a párt és a kormány is behatóan foglalkozik. A tapasztalatok szerint a munkatermelékenység állandó növelése, a nagyobb mennyiségű és jobb minőségű termékek előállítása elképzelhetetlen az üzemek korszerűsítése nélkül. De a drága devizákért behozott nagy te'jesítményű gének és berendezések, a technika legújabb vívmányai sem sokat érnek, ha nem használjuk ki őket. A legtöbb üzemben ezt a mulasztást a munkaerő- hiánnyal indokolják meg. Ez a magyarázat azonban nem elfogadható, mert ha kevés is a dolgozó, a tapasztala *ok arra mutatnak, hogy a munka racionalizálásával, az új munkamódszerek bevezetésével figyelemre méltó eredmények érhetők el. A munkaidő pontos megtartása. gazdaságosabb kihasználása tehát elsődleges követelmény. Noha a dolgozók ezzel tisztában vannak, többen — az üzletek nyitvatartási idejének meghosszabbítása és a szolgáltatásoknak az igényekhez alkalmazkodó módosítása ellenére — még mindig munkaidőben járnak bevásárolni és ezt az időt használják fel magánügyeik intézésére is. Nem ritkaság, hogv egyesek niár péntek délben abbahagyják a munkát. A hét végét víkeiulházukban vagy valamelyik üdülőtelepen igyekeznek tölteni. Kiről nemrég a tévé egyik adásában is meggyőződ1 betűink. Az ezen a napon a szokottnál is forgalmasabb Prága környéki országutakon pénteken délben megjelentek a népi ellenőrző szervek és a közbiztonság tagjai, hogy megállapítsák, indokoltan hagyják-e el a gépkocsik utasai a íővíj.o Mondanunk sem kell, hogy csak kevesen adtak az ellenőrző szervek kérdéseire kielégítő választ. A meglepett, kínos helyzetbe került v/kendezők egy része zavartan igyekezett fegyelmezetlenségére magyarázatot találni. Többen a már ledolgozott túlórákért járó szabadnapokkal indokolták meg a munkahelyükről való idő előtti távozásukat, mások beteg hozzátartozóikra vagy egyéb sürgős magánügyeikre hivatkoztak. Az ellenőrző szervek feljegyezték az utasoktól kapott tájékoz tatásokat, hogy — a már bevált gyakorlat alapján — a munkaadó véleményét is kikérjék. Eltérő válaszok esetén megtették a szükséges intézkedést. Az említett tévéadás keretében az április 25-én megtartott ellenőrzések eredményeiről is tájékozódhattunk. A 37 megfigyelő helyen 2921 személyt igazoltattak, akik közül 215-en hagyták el jogtalanul, idő előtt munkahelyüket, 66 személy pedig — noha mint munkaképteleneknek otthon lett volna a helyük — üdüléssel igyekezett kellemesebbé tenni betegségét. Az ellenőrző szervek azt is mégállapították, hogy ; 1 munkafegyelmet megszegő 215 dolgozó közül munkaadója mindössze 140-et vont felelősségre. Ebből is nyilvánvaló, hogy nem minden gazdasági vezető teljesíti maradéktalanul kötelességét. Sokan még mindig nem vették tudomásul, hogy a péntek — télen-nyáron, akár jó az idő, akár nem — ugyanolyan munkanap, mint bármelyik más hétköznap. Tudatosítanunk kell, hogy életszínvonalunk fokozatos emelkedésének a feltétele a munkaidő gazdaságos kihasználása és pontos megtartása. Ezzel egyben a munkaerőhiány is lényegesen csökkenthető. KARDOS MÁRTA 1975 Vili. 9.
