Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-09 / 186. szám, szombat
Kiváló munhaeredménvph A Bratislavai Elektrotechnikai Üzemek idei első kel évi tervének teljesítésében jelentős szerepet játszott a 02-es számú üzem, ahol a transzformátorokat gyártják. Az üzem a termelési tervet 100,X százalékra teljesítette, és kiváló eredméoyeket ért el a minőségi mutatók terén is. A kiviteli tervüket és a dolgozók szocialista felajánlását szintén sikeresen teljesítik. Felvételünkön: a transzformátorok szerelése. (Felvétel: J. Lolaj — CSTK) Amint azt V a r g » Mirha) mérnök nek. a Vojanyi Hőerőmű igazgatóhelyettesének tájékoztatásából megtudtuk, az 1601) dolgozót foglalkoztató vállalatban 1975 első felében kiváló munkaeredményeket értek el. A villamos energiatermelés féléves tervét 1UB százalékra telje sítették, ami az évi tervfeladat 58,4 százalékát teszi ki. Ugyanakkor 300 tonna tüzelő anyagot megtakarítottak. Ha sonló eredményeket értek el a tüzelőanyag, a szén átrakása terén is (a szovjet vagonokból a mieinkbe). Az erre vonatkozó féléves munkatervükst UK),2 százalékra teljesíieí ék. A Vojanyi Hőerőmű dnlgo'ói ezeket az eredményeket mindenekelőtt a CSKP KB tavalyi, novemberi plenáris ii!ése h»"rn- zatainak megvalósításával érték el. A határozatok szellemében akciótervet dolgoztak ki, msly az évi tervfeladatok teljes tésé- re számos hatékony intézkedést tartalmazott. A Vojanyi Hőerőműben 1975 első felében a tiszta nyereség tervéi 172 százalékra teljesítették. am1 azt jelenti, hogy a terven felüli gazdasági eredmény 3 millió 232 ezer koronát tesz ki. ÚJ LÉGKÖR A „VIRRADAT“ EFSZ-BEN beérik az osszefogas erOMDicsE KÖZÖS ERŐVEL Két Latorca menti szomszédos község: Szinyér és Rád egyenlő arányú földterületéből alakult az 1973 január ö-a óta „VIRRADAT“ névét viselő H46 hektáros közös gazdaság. Saját tapasztalataim alapján állíthatom, a két község egyikében sem ment könnyen a szocialista nagyüzemi gazdálkodás meghonosítása. Sőt. a későbbi évek folyamán, amikor a környező bodrogközi közös gazdaságok kedvezően fejlődtek, gazdaságilag erősödtek és jó megélhetést biztosítottak a szövetkezeti tagságnak, mind a szinyéri, mind a radi szövetkezetben ez másként alakult. Dolgoztak ugyan itt is az emberek, termeltek, de ennek a közös munkának év végi mérlege eléggé siralmas volt. Szinyérben 1967 februárjában, azon az évzáró közgyűlésen, amelyen Haminda András elvtársat - a szomszédos Zétény községből — a szövetkezet elnökévé választották, a tagok közül többen hangoztatták: „A tagság eddig is dolgozott, de nem akadt olyan helybeli ember, aki biztos kézzel őrködött volna a közös vagyon felett“. Milyen jólesik leírni, hogy ez a helyzet már a múlté. Azóta a Szinyéri Efsz a trebisovi járás jól gazdálkodó szövetkezetei közé küzdötte fel magát. Ezt az időszakot a falu krónikája így hitelesíti: „Ugyanaz a nép él és dolgozik itt a közösben ina is, a különbség mégis óriási. Valamikor nyolc korona előleget, majd tíz koronát fizetett a szövetkezel egy-egy munkaegységről tisztségváltás óta rendszeresen folyósítják a fizetést, évről- évre nagyobb a munkaegység értéke. Haminda András elnök több mint nyolc esztendeje csak néhány órás éjjeli pihenésre liitf szakítani időt. Keveset tartózkodik faluiában, Zétényben, hiszen kora reggeltől a késő esti órákig a szinyéri szövetkezet problémáival él. szervezi, irányítja a munkát. Kérésünknek eleget téve, az elnök így foglalta össze az utóbbi évek eredményeit. — Amikor 19ö7-ben ide kerültem, a kalászosokból 1fi va- gonra valót takarítottunk be, 1970-ben ugyanannyi területről ugyanazokkal az emberekkel 40 vagonra való terményt sikerült fedél alá gyűjteni. Ezzel egyáltalán nem azt akarom mondani, hogy ez a kedvező változás az én érdemein. Hiszen a legjobb elképzelések megvalósítására is képtelen lennék a tagság szorgalma, összefogása, a kialakult kölcsönös bizalom nélkül. Nagyon örülök annak, hogy egyre inkább sikerült szót értenünk egymással, s elmélyítenünk a vezetés és a tagság bizalmát. , Tudjuk, nem volt ez könnyű munka, s az elnök bármennyire is szerénykedik, az igazság az, hogy Haminda András neve és Megváltozott o község arculata # Igényes tervek Pluve&kij Stvrtofc löbb mint 500 éves fennállása alatt többször változtatta meg a nevét. A felszabadulás óta azonban nem a neve változott, hanem a község egész arculata- A korszerű alapiskola épületében létesített forradalmi hagyományok szobájában részletesen megismerkedhettünk a község történetével. A kiállítás anyaga bemutatja a mai lakosok elődeinek nehéz életét és. azokét, akik fegyverrel a kezükben harcoltak a fasizmus ellen és a felszabadulásért. — Már régebben elhatároztuk, hogy kiállítást rendezünk községünk múltjáról.— mondja louchlm Kővár. « helyi nemzeti tantermes óvoda épült. A legutóbbi választási időszakban újjáépítettük a helyi nemzeti bizottság és a bölcsőde épületét, kibővítettük £ csatorna- és a gázvezeték-hálózatot. A helyi nemzeti bizottság mellett kisebb üzemegységet létesítettünk, amelyben lakatos, építő, asztalos; kertész, szabó, cipész, dolgozik. Van saját fodrász- és borbélyüzletünk is. A községben két élelmiszerüzlet, ügy cipő-, textil-, hús-, zöldségboltunk és tejcsarnokunk is van. Üzlet- hálózatunk azonban nem kielégítő, ezért tavaly a „Z“-akcióban bevásárlási központot kezdj tünk építeni. — Mint ismeretes, az álltánáldozatkész tevékenysége az elismerés jegyében íródik be a szinyéri „Virradat“ Efsz történetébe. Maguk a tagok általában így vélekednek: az elnök mindenütt ott van, szakértelemmel, szívvel-lélekkel rendezi a közös gazdaság gondjait, bajait: Szilárd legyeimet, rendet köve tel, tudjuk, ezzel is azt akarja elérni, hogy a szövetkezét tagsága megtalálja a számítását. Ezt sikerült elérni. A szöyet kezet főkönyvelőjétől. Kóbort Miklóstól megtudjuk, hogy a szinyéri „Virradat“ már évek óla forgalmi hitéi nélkül gaz- dálkíKlik, és összvagyonának értéke megközelíti a 22 millió koronát. A két szomszédos közös gazdaság közül a szinyéri nagyol fejlődött, így — amint említettük — 1973 elején, szükségsze rűen Rád község szövetkezetét hozzácsatolták. Kezdetben vonakodtunk ettől a társulástól, — tájékoztat Kó- bori elvtárs —, a radiak is féltek tőle, de már a „házasítás“ után egy esztendővel az volt a véleményünk: jó liugv összeállHaminda András, a szövetkezel elnöke. tünk, így jobban kihasználjuk erőnket, gépeinket. A munka- szervezést, irányítást is megosztva végezzük. Az eredmények mindennél jobban beszélnek. A társulás első esztendejében a kalászosokból 47,1 mázsás, kukoricából 5H,4 mázsás, cukorrépából 335,5 mázsás hektárhozamot értek el. Árutermelésük értéke meghaladta a 6,8 millió koronát, s a tervezett. 835 000 koro na helyett csaknem 1,5 millió korona tiszta nyereségre leltek szert. 1974 gazdasági mérlegének az évzáró taggyűlésen történt ismertetésekor Haminda András elnök azzal kezdte beszámolóját: ez az év is sikeres volt. Bizonyítják az eredmények, melyek közül csak néhányat említünk. A kalászosokból átlag 43, kukoricából 60, cukorrépából 693 mázsás hektárhozamot értek el. S a tiszta nyere Kóburi Miklós, könyvein bizottság elnöke, aki készségesen végigkísért bennünket a kiállításon. Az idén adtuk át és ezzel teljesítettük a Nemzeti Front választási programjának egyik feladatál. Létesítésében nagy részt vállaltak az iskola tanítói, akik az oktalásí folyamatban is kitűnően ki tudják használni a múltra vonatkozó emlékeket. A mai Plavecký Štvrtok ősz, sze sem hasonlítható a 30 év előtti községgel. Láttunk egy fényképet a húszas évekből. Sáros utakon játszadozó gyermekeket ábrázol. Mögöttük agyagból összetákolt viskók, többnyire szalmatetővel. Es ma? Már nem is beszélhetünk faluról, inkább valamelyik város villanegyedére emlékeztet. Korszerű utak és gyalogjárók, sok virág és fa. A községnek a felszabadulás után 1300 iakosa volt. ma már csaknem 2250. en laknak a mintegy. 500 családi házban. A község lakosságának élele nagymértékben megváltozott. Harminc évvel ezelőtt a megél bélést kizáró1 qg a föld - biztosította. Míi a lakosság jelentős része Bratislavában dolgozik. Sokan az állami gazdaság, a Kozalex termelőszövetkezet és a Nafta vállalat alkalmazottai. Ez visszatükröződik az életszínvonalban is. Erről tanúskodik a a község megváltozott arculata, a számtalan személygépkocsi, motorkerékpár stb. A községben a háztartások 90 százaléka összkomfortos, gázfűtéses, a lakásokban korszerű bútor, hűtő- szekrények. televíziókészülékek. Mindezt ma már természetesnek tart iák. r- Hála polgáraink igyekezetének, a ,,Z“-&kció keretében nagyon sok minden épült köz ségiinkben — tájékoztat ben nünket a belvi nemzeti bizottság elnöke. A ,,Z“-akció keretében csaknem kél hektárnyi parkot sportpályát, kultúrháiat, egészségügyi központot építőt tünk. Az állami építkezési beruházások keretében 1972-ben Ifi tantermes alapiskola és három polgárok nagyon aktívan részt vettek a választási program teljesítésében. Mondjon nekünk erről néhány szót. — 1972-1974-ben a „Z“-ak- ció keretében 4 millió 327 ezer korona értékű létesítményeket építettünk. A lakosság tavaly több mint 54 000 órát dolgozott le brigádmunkában, ami 3L ezerrel több, mint amennyit a SZNF évfordulójának tiszteletére vállaltak. Az állami költség- vetésből 1 millió 209 ezer koronát fordítottunk az utak karbantartására és más munkálatokra. A község fejlesztése terén sok mindent lettünk már, így, például felépítettük az Ifjúsági parkot, gáz- és vízvezetékhálózatot építettünk lebontottuk a régi házakat, bővítettük a bölcsődét, a szolgáltatásokat, korszerűsítettük a villányiié lózatót és a helyi han- gosbeszéíőt stb., de ennek ellenére még sok munka vár ránk. Már megkezdtük a nyugdíjasok klubjának építését és rendezzük a vasútvonal melletti területet. Ojabb parkokat létesítünk, befejezzük a csatornázást, karbantartjuk a sportpályát, felszámol juk a régi szeméttelepet stb. — Ez bizony nagyon sok feladat. Mindennel meg tudnak birkózni? — Bizonyára. Állampolgáraink szívügyüknek tekintik az életkörnyezet szépítését. A felszabadulás 30. évfordulójának tiszteletére vállalták, hogy több mint 16 500 órát dolgoznak le az említett akciókban. Csak a „Z“-akció beruházási részében 1 millió 65 ezer korona értékű művet létesítünk és tia^yon örülünk hogy az akciók többséget már be is feieztük Az első b«t hónaljban már több mint 10 500 órát dolgoztak le a község lakosai. Azt tervezzük, ho^v az >dén az iskola udvarán terven r<->lül kézilabdapályát és s^ánk^zó- dombot építünk. Bízunk abban, hogy megoldjuk a mozihelyiség kérdését és köztereink a jövőben még szebbek lösznek. PAVEL SLUKA '975. III. 9. ség a tervezett 1,5 helyett 1,7 millió koronát tett ki. Az idei feladatok mércéjét a tavalyinál magasabbra emelték, a mezőgazdasági bruttó termelés tervezett értéke meghaladja a 11 millió koronát, csaknem 15 százalékkal nagyobb, mint az elmúlt évben. Az elnöktől és a főkönyvelőtől az «lért eredmények felöl érdeklődve megtudtuk, hogy az első félévben az állati termékekből 100 százalékon felül tel- lesfti a szövetkezet az állami felvásárlási tervet. A gabona felvásárlási tervét július 17-én teljesítették. A kalászosok termesztése es begyűjtése ebben a közös gazdaságban is nagy gondokat okozott. Két hétig tartott, míg 290 hektárról öt gabonakombájn segítségével begyűjtötték a termést. 42 mázsás átlaghozamot terveztek, de ennyi nem volt. Akudt ugyan olyan 30 -hektáros parcella, melyen hektáronként 52 mázsa búza termett, de ahol ii szemképzés idején besültek a szemek, ott csak 1H mázsás hozamot értek el. — A tőlünk vári 56 vagonra való terményt így is eladtuk — jegyzi meg az elnök. — Kukoricából az idén is elérjük a 60 mázsás hektárhozamot és cu- kor répából legalább 600 mázsát minden hektárról. Az időjárás megtette a ma gáél — úgymond — „speciálisan“ is — a szinyéri „Virradat“ Efsz határában. Június végén a jégverés több mint 300 000 ko róna kárt okozott a zöldségesben, „leszüretelte“ az egyébként jelentős jövedelmet bizto sító uborka termését. A medréből kilépett Latorca vize 90 hektár rétről lekaszált állapot bán vitte el a füvet. Mindezek ellenére, a szövetkezeti vezetők optimisták, menet közben is számolnak, céltudatosan intézkednek, s úgy látják, az idén túlszárnyalják a tavalyi tiszta jövedelmet. KULIK GELLERT Ilye» kunszerit lakóházakban laknak ma a község lakosai. |A szerző feSvétele)
