Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-09 / 186. szám, szombat
Hétvégi hírmagyarázatunk HELSINKI UTÁN ÚJ SZÓ A nemzetközi közvéleményt továbbra is élénken foglalkoztat ja az európai l ztonsági és együttműködési értekezlet hel sinki zárószakasza, a történelmi jelentőségű dokumentumnak, az európai országok békés egymás mellett élése és biztonsága alapokmányának a 35 vezető államféri által törtem aláírása. Az elmúlt héten számos nyilatkozat, elemzés látott napvilágot a sajtóban, amelyek a helsinki korszakos esemény jelentőségét méltatják, s rámutatnák a finn fővárosban leszü gezett elvek következetes valúraváltásának szükségességére. A szocialista országok politikája elvszerűségének, türelmének és rugalmasságának köszönhető, hogy a 35 állam kollektív munkájának eredménye a kapcsolatok olyan szabályait szilárdítja meg, amelyek elfogadhatók valamennyi résztvevő számára, s az összehangolt elvek biztosítják a különböző társadalmi rendszerű országok közötti kapcsolatok tényleges javulását. ALAPVETŐ ÉRDEK A nehézsóg&k leküzdésében döntő volt a népeknek az az alapvető törekvése, hogy tartós béke legyen Európában. Ezt az alapgondolatot fejtette ki Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára az európai biztonsági értekezlet zárószakaszán elhangzott felszólalásában: „A résztvevő államok közötti kapcsolatok szilárd alapot nyertek azokból az alapvető elvekből, amelyek meghatározzák az államok közötti viszonyban követendő magatartás szabályait. Ezek a békés egymás mellett élés elvei, amelyekért olyan meggyőződéssel küzdött a szovjet állam megalapítója V. I. Lenin, és amelyekért ma is harcol népünk.“ Az a szilárd érdek, hogy tarlós kapcsolatok alakuljanak ki az európai kontinens békés együttműködésében vörös fonalként végighúzódott a többi szocialista testvérország vezetőinek a felszólalásán is. Ebben az értelemben hangsúlyoz, ta Gustáv Husák elvtárs, hogy az atomkor viszonyai között nincs más alternatívája az államok kölcsönös kapcsolatainak, mint a békés egymás mellett élés. A történelem arra tanít bennünket — mondotta —, hogy a számtalan európai agresszió összefüggött a hatalommal való visszaéléssel, az erőszakkal és az elnyomással. A müncheni diktátum, Csehszlovákia megszállása, Lengyel- ország, Franciaország és Jugoszlávia, a Szovjetunió és további európai országok megtámadása, a második világháború összes borzalmai és áldozatai ezt bizonyítják. A béke és a biztonság szavatolása megköveteli, hogy utasítsák vissza és az európai államok kapcsolataiból iktassák ki ebeket a módszereket. E szemszögből elsősorban abban látjuk az értekezlet Jelentőségét, hogy a kialakult európai területi és politikai realitás elismerése alapján formálja és erősíti meg az európai államok kapcsolatainak alapelveit. Egyöntetű elfogadásukat ezen az értekezleten lóldrészünk békére és tényleges biztonságra vágyó lakossága sikerének tekintjük. ÚJ SZAKASZ KEZDETE Kétségtelen, hogy Európa történelmének új, fontos szakaszát nyitja meg a helsinki három nap. A záróokmányban lefektetett elvek, s az államférfiak megnyilatkozásai világosan bizonyítják: sikerült lezárni a hidegháború korszakát s megteremteni a szilárd alapot az enyhülés folytatásához, a tényleges biztonsági rendszer jövőbeni megteremtéséhez, a széles körű együttműködéshez. A hidegháború frontjának áttörésében igen fontos szerepet játszott a Varsói Szerződésben tömörült szocialista országok összehangolt külpolitikája. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének 1966. évi bukaresti, 1969. évi budapesti, 1970. évi berlini, 1972. évi prágai értekezlete következetesen tovább fejlesztették és egyre konkrétabb tartalommal töltötték meg az európai biztonság és együttműködés eszméjét azzal a céllal, hogy megvalósuljon valamennyi — az európai békében és biztonságban érdekelt — állam értekezlete. Ennek a történelemben páratlan találkozónak az előkészítése és lebonyolítása természetesen nem volt könnyű. Az értekezlet két szakaszának munkája során számos problémát és nehézséget kellett leküzdeni, ami elkerülhetetlen volt, hisz a tárgyalásokon különböző társadalmi rendszerű államok vettek részt, két ideológia, két osztály tartalmában különböző külpolitikai álláspont került szembe egymással. Neon volt könnyű, de sikerült végül megtalálni a közös nevezőt a két társadalmi rendszerhez tartozó több mint harminc állam között a kérdések rendkívül széles körében, mégpedig a teljes egyetértés — a konszenzus — elve alapján. A tanácskozáson elért megállapodások különleges politikai Jelentőségét és erkölcsi erejét a résztvevő államok legfelső vezetőinek a záróokmányon álló aláirása is alátámasztja. A Helsinkit követő új szakaszban a tanácskozáson részt vett minden állam közös feladata a megállapodások teljes megvalósítása. A KÜZDELEM TOVÁBB FOLYIK Számos hírmagyarázó a helsinki záróokmányban foglalt, az államok közötti kapcsolatokat szabályozó tíz alapelvet a békés egymás mellett élés, a józan ész tízparancsolatának is nevezte. Ezeknek az elveknek a betartása és következetes érvényesítése — amelyek a szuverén egyenlőséget, az erőszaktól való tartózkodásra, valamennyi államhatár sérthetetlenségére vonatkoznak — hosszú tartamra biztosítja Európa békéjét. Szem előtt kell tartani azonban, hogy a részt vevőknek, s az egész békeszerető közvéleménynek továbbra is kemény küzdelmet kell vívniuk azokkal az erőkkel, amelyek még nem hajlandók elfogadni korunk realitásait és szeretnék visszafordítani az enyhülés folyamatát. Tovább kell küzdeni az általános leszerelés előmozdításáért, ami korunk egyik legdöntőbb feladata. Helsinkiben számos felszólaló hangsúlyozta azt a kívánságot, hogy a most létrehozott politikai enyhülést ki kell egészíteni a katonai enyhüléssel. A békére vágyó világ megnyugvással vette tudomásul, hogy a finn fővárosban Leonyid Brezsnyev és Geraid Ford kétoldalú eszmecseréi során ji stratégiai támadó fegyverek korlátozása tekintetében további előrehaladást értek el.-A politikai feltételek megteremtése után meg van a reális remény arra, hogy eredmények születnek.a fegyverkezési verseny megfékezésében is. A katonai enyhülés realitásáról tanúskodnak a záródokumentum e kérdésekre vonatkozó fejezetei is, amelyek erősítik az államok közötti bizalmat. Ha sikerül Bécsben tovább lépni a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről folyó tárgyalásokon, s a csökkentést valóban az egyenlő biztonság elve alapján végrehajtani, akkor ez pozitív hatással lesz egész földrészünk tartós békéjére és biztonságára. A helsinki ünnepélyes pillanatok után most a békéért és biztonságért folytatott küzdelem hétköznapjai következnek, hisz az értekezlet befejezésével egyáltalán nem merült ki az európai béke és együttműködés tartós alapjainak biztosítása, még sok a teendő a tényleges kollektív biztonság rendszeréhez vezető úton. PROTICS JOLÁN AMERIKAI SZENÁTOROK LENINGRÁDBAN Moszkva — Carl Albertnak, az Egyesült Államok képviselőiláza elnökének vezetésével I.e- nlngrádba érkezeit az Egyesült Államok kongresszusának küldöttsége. Az amerikai szenátorok ezzel a látogatással viszonozzák a szovjet parlamenti küldöttségnek tavaly nyáron az Egyesült Államokban tett látogatását. Albert szenátor újságírókkal folytatott eszmecseréje során elmondotta, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetet két jelentős eseménnyel lehet pillanatnyilag legjobban jellemezni: az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres befejezésével, melynek során Ford amerikai elnök találkozott leonyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával, valamint a közös szovjet—amerikai Szojuz—Apollo-ü rrandevú sikeres megvalósításával. A Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokról a szenátor elmondotta, hogy a két ország között nem merülhet fel olyan probléma, melyet nem lehetne tárgyalás útján rendezni. Rámutatott arra, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok hatalmas katonai potenciállal rendelkezik és annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy .íz amerikai kongresszus tagjainak mostani látogatása tovább erősíti majd azt a folyamatot, melynek célja a nemzetközi feszültség enyhülése. (CSTK| Washingtoni gáncsoskodás az ENSZ-ben Naiv York — A Dél-vietnami Köztársaság és a VDK állandó ENSZ-megfigyelői kormányaik nevében tiltakoztak a világszervezetben az Egyesült Államok magatartása ellen. Mint ismeretes, Washington megvétózta a VDK és a Délvietnami Köztársaság felvételét az ENSZ-be. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma kijelentette, hogy mindaddig nem egyezik bele a két vietnami állami ENSZ-tagságába, amíg a két Vietnam kérelmével együtt el nem fogadják a dél-koreai tagsági kérelmet is. A VDK és a Dél-vietnami Köztársaság tiltakozó jegyzéke megállapítja, hogy az Egyesült Államok magatartása szöges ellentétben áll az ENSZ-tagorszá- gok túlnyomó többségének álláspontjával. Washington magatartása ugyanakkor ellentétben áll az ENSZ Chartájával is. A jegyzék a továbbiakban megállapítja, hogy mindkét Vietnam hajlandó a normális kapcsolatok felvételére az Egyesült Államokkal a párizsi megállapodások szellemében. Ennek előfeltétele, hogy az amerikai kormány felhagyjon Vietnam-elle- nes politikájával. Az el nem kötelezett ENS2- országok koordinációs bizottsága felhívással fordult valamennyi el nem kötelezett országhoz és „valamennyi békét és igazságot óhajtó államhoz“, hogy támogassák a VDK és a Dél-vietnami Köztársaság felvételét az ENSZ-be. A 77 el nem kötelezett országot magába tömörítő bizottság ezt a dokumentumot a két vietnami állam képviselőivel történt tanácskozás után hozta nyilvánosságra. (CSTKJ ŐSSZEL MEGTARTJÁK A BRIT KOMMUNISTÁK 34. KONGRESSZUSÁT London — Londonban bejelentették hogy november 15— 18-a között megtartják Nagy- Britannia Kommunista Pártjának XXXIV. kongresszusát. A brit fővárosban nyilvánosságra hozták a Nagy-Britannia Kommunista Pártja határozati javaslatait a kongresszusra, amelyek arról tanúskodnak, hogy a brit kommunisták síkraszállnak haladó kül- és belpolitikai irányvonal mellett. A határozat hangsúlyozza, hogy a legutóbbi kongresszus óta eltelt két év alatt jelentő* sen előretörtek a világ haladó erői és súlyos vereségeket szenvedtek az imperialista erők. Az európai biztonsági konferencia is ennek az új enyhülési folyamatnak a kifejezője, tartalmazza a dokumentum. A dokumentum a továbbiakban megállapítja, hogy a brit munkáspárti kormány javította a kapcsolatokat Nagy-Britannia és a Szovjetunió, valamint a 'többi szocialista állam között. A brit kommunisták egyidejűleg azonban síkraszállnak a brit külpolitikai koncepció ra=? dikális megváltoztatása mellett. A brit kommunisták figyelmeztetnek arra, hogy ellentétben a kapitalista világgal, amely mély gazdasági válságot él át, a Szovjetunióban és a többi szo-t cialista országban egyenletes gazdasági fejlődés szemtanúi vagyunk. (ČSTK) Bíróság előtt a junta-főnökök Athén — A hét elején Athénban megkezdődött annak a 37 volt görög tisztnek a pere, akik 1975. április 21-én kormányellenes puccsot kíséreltek meg Görögországban. A per, amely agyonlőttek, több százat pedig megsebesítettek. A vádlottak között van jor- gosz Papadopulosz volt görög diktátor és Dimitriosz Joanni- disz, a katonai rendőrség volt rendkívüli biztonsági intézkedések közepette folyik, előreláthatólag több hétig is eltart. Tanúkként megjelennek a bíróság előtt a görög politikai élet vezető képviselői. A bíróság előtt álló tisztek egy részét azzal vádolják, hogy 1973 novemberében rész vettek az athéni politechnikai intézet diákjai junta-ellenes felkelésének véres elnyomásában, mely« nek során a katonák és a rendőrök 25 diákot és munkást főnöke, továbbá Dimitriosz Za-. girianakosz tábornok, a görög fegyveres erők volt főparancsnoka, két volt miniszter, Pante- lisz Karajannisz tábornok, a rendőrség főnökhelyettese és Konsztantinosz Ladiasz, Pireusz város rendőrfőnöke. Felvételünkön a vádlottak láthatók a bíróság előtt: az első sorban balról az első Jorgosz Papadopulosz volt diktátor.. [CSTK] Libanoni tiltakozás a Biztonsági Tanácsban Bejrút — A libanoni—izraeli határon már negyedik napja súlyos fegyveres összecsapások zajlanak. Az izraeli csapatok libanoni határmenti falvakat támadnak meg és a határ túloldalán j>alesztin harci egységek szintén fokozzák akcióikat. New York — A libanoni kormány tiltakozott a Biztonsági Tanácsnál az egyre súlyosabb izraeli agressziós harci cselekmények miatt. A Biztonsági Tanácshoz intézett levelében a libanoni kormány megállapítja, hogy a folytonosan meg-meg- újuló izraeli támadások durván megsértik a tűzszünetről kötölt megállapodást és ugyancsak ellentétben állnak az Izrael ha sonló akcióit elítélő BT határozatokkal. (CSTK) Befejeződött az indiai parlament ülésszaka Delhi — Tegnap befejeződött az indiai parlament rendkívüli ülésszaka. Az ülésszak több fontos javaslatot hagyott Jóvá, többek között jóváhagyta a rendkívüli állapot bevezetéséről még júniusban hozott elnöki döntést, valamint két gazdasági jellegű alkotmánymódosítást. A rendkívüli állapot bevezetéséről folytatott vitában a kormányképviselők hangsúlyozták, annak bevezetését a reakció mesterkedései tették szükségessé, amelyek zűrzavart igyekeztek előidézni az országban. Mint ismeretes, az indiai reakció támadása a hatalmon levő Gandhi-kormányzat ellen azzal kezdődött, hogy Indira Gandhit olyan vádakkal illették, mely szerint a miniszterelnök-asszony választási kampányában nagyobb pénzösszeget használt fel a választások megnyerésére. A parlament mostani ülésén olyan alkotmánymódosító törvényt fogadtak el, amely szabályozza a képviselőknek a választási kampányokban való részvételi jogát és számos korábbi merev tilalmat érvénytelenít. A visz- szamenő hatályú módosítás semmissé teszi azokat a vádakat, amelyek alapul szolgáltak arra, hogy az illahabadi körzeti bíróság elmarasztalja In- dira Gandhi miniszterelnököt. (CSTK) Enyhülés Ázsiában? Neu> York — Miki Takeó, ja pán miniszterelnök, aki egy hete már egyesült államokbeli látogatáson tartózkodik, New Yorkban kijelentette, hogy szerinte már az ázsiai kontinensen is kezdenek körvonalazódni a feszültség enyhülésének bizonyos jelei. Kijelentette továbbá, hogy a vietnami háború befejezése „nemcsak lehetővé, hanem egyenesen szükségessé tette, hogy Ázsia népei politikai és nem pedig katonai eszközökkel igyekezzenek biztosítani Ázsia biztonságát“. Miki Takeo holnap fejezi be tíznapos látogatását az Egyesiig ÁllirpnUhnn ífíSTKl NE HÁNY ______________ ! SORBAN MA X LEONT, az Humanité állandó moszkvai tudósítóját sokéves szovjetuniőbeli újságírói tevékenységéért és a szovjet—francia nép közti barátság megszilárdításáért a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a Népek Barátsága Érdemrenddel tüntette ki. NAZAR MATCSANOV, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének alelnöke a Kremlijén fogadta azt a csehszlovák jogászküldöttséget, amely Ján FiejeS főügyész vezetésével a Szovjetunióban tartózkodik. A CHARLES PERCY amerikai republikánus szenátor vezetésével Kínában tartózkodó amerikai kongresszusi küldöttség tagjai tegnap több mint kétórás megbeszélést folytattak Teng Hsziao-ping kínai miniszterelnök-helyettessel. A NATO katonai vezetőségének döntése szerint hamarosan az NSZK déli részéből az ország északi részére helyeznek át két gépesített amerikai katonai alakulatot.
