Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-31 / 35. szám, Vasarnapi Új Szó
Hírek a Szovjetunióból • A karéliai Koszálma turls- fatelepet, amely egy tó part- 'ján, festői erdők, vízesések, műemlékek szomszédságában terül el, Moszkvából, Lerfingrádből, Rigából, Pszkovból és más szovjet városokból is nagy számban keresik fe] a téli sportok kedvelői. Két éve sítúrákat indítanak innen a nevezetes Kizsi vidékére, mely 200 kilofnéterre fekszik. Magát a tavat ós a tóparti üdülőt pedig kedvelik a „rozmárok“, vagyis a vakmerő téli fürdőzők. • Megkezdték a Picunda fokon (Abház ASZSZK) épült X. századi templom restaurálását. A falak és a boltozatok szerencsés elhelyezése révén ragyogó a templom akusztikája: néhány énetkes hangja is népes kórus illúzióját kelti. Rövidesen felállítják az NDK-ből rendelt orgonát, s a látogatók színvonalas hangversenyekben gyönyörködhetnek majd. • Leningrádi szakemberek azt javasolták, hogy öltöztessék jégtelenítő polimer „páncélba“ az északi szélességeken úszó halászhajók egyes részelt. Ha az általuk készített keverékkel kenik be az árbocokat, a kötélzetet és a fedélzeti részeket, a Jég tapadó ereje jelentősen csökken, s a lerakódások a saját súlyuknál fogva leválnak. A kísérletek Jó eredménnyel jártak. • Három méter magas szak- szaulerdők nőttek Kalmük-föld téli legelőin, ahol nemrég faiskolát létesítettek. Az itt nevelt facsemetéket tervszerűen telepítik ki a homokos területekre, hogy felfogják a homokot kergető szeleket, ós megóvják a sztyeppei legelőket. Már számos gazdaságban telepítettek Ilyen zöld védőfalat. • A Keleti Pamiron, 4000 mS- tér magasan van a Murgab-krá- ter. Nemrég egy expedíció járt ott, s megerősítette a kráter kozmikus eredetéről szóló hipotézist. Eszerint mintegy 300 évvel ezelőtt egy óriási meteorit zuhant le itt. A feltételezést alátámasztják a kőzetekben talált üvegszerű kristály szemcsék és a kráter közelében levő üszkös sziklák. • Az egyenlítő vonalán építik fel Kelet-Afrika első csillag- vizsgáló intézetét. Már visszatértek Kenyából Leningrádba azok a plukovói csillagászok, akik kijelölték az építkezésre alkalmas területet. Az obszerva^ tórium 2500 méter magasan, a kialudt Kenya vulkántól nem messze lesz, és a Nemzetközi Csillagászati Unió programjának megvalósításában segíti majd a tudósokat 0 Négyszáz, különböző szín- árnyalatú és különféle mintájú szőttes övét gyűjtöttek a Kudim- kari Helyismereti Múzeum munkatársai. Ezek az övék a koml- permjákoknál régi lakodalmi szokásokkal függnek össze: egykor a menyasszonyok ajándékoztak ilyet vőlegényüknek. Az ősi, hagyományos díszítéseik — a taréj, a fűrészfog, a cikcakk é® mások — ma is kedvelt motívumai a divattervezőknek • Hatalmas szilvinit-telepet fedeztek fel Petrikov beloruszk város közelében. A lelőhely 450 km-nyi területre terjed ki, melyet átszel a hajózható Pripjaty folyó és a Breszt—Gomel vasútvonal. Csupán egyetlen rétegben 2 milliárd 400 millió tonna található ebből a kálisót tartalmazó ércből, melyet a műtrágya- gyártásban hasznosítanak. •• • • • Wm’ ’ RJ, M 1*1 IIiKllUli' I HI Hi' il TaUI i (A cikk első részét a Vasárnapi Oj Szó előző szamában közöltük) T ermészetesen a burzsoázia, amikor bekapcsolódik a szocializmussal való üzleti kapcsolatok fejlesztésének folyamatába, nem’ feledkezik meg saját osztályérdekeiről. És itt nemcsak arról a törekvéséről van szó, hogy újabb piacokat nyisson meg, növelje profitját. Ez az adott esetben a kölcsönök sen előnyös partneri viszony természetes eleme. De nem hunyunk szemet afelett sem, hogy bizonyos imperialista körök arra spekulának, hogy a kelet—nyugati együttműködést a két rendszer hírhedt „konvergenciájának“ hajtóerejévé, egyszerűbben szólva, a szocializmus aláásá- sának, „belülről való bomlasztásának“ eszközévé változtassák. Az ilyen számít tások semmivel sem megalapozottabbak a korábbi blokádpolitikánál. A termelési eszközök társadalmi tulajdona, a külkereskedelem szocialista monopóliuma, a népgazdasági tervezés megbízhatóan védelmezi gazdaságunk szocialista jellegét az ilyen kísérletekkel szemben. De maga a tény, hogy az imperializmus nem tesz le az ilyen reményekről és tervekről, ismét arra figyelmeztet, hogy a két rendszer államai közötti gazdasági kapcsolatok és együttműködés kibontakoztatása szintén a köztük folyó harc egyik formája. AZ INFORMÁCIÓK cseréje A kontinensünkön kibontakozó politi^ kai vitákban egyre nagyobb helyet kapnak a kulturális együttműködéssel, az eszmék, információk cseréjével összefüggő kérdések. És ez egészen törvény- szerű. Hiszen a katonai és politikai konfrontáció enyhülése objektíve fokozta a nem-katonai szférák szerepét az ellentétes társadalmi rendszerű államok viszonyában. Ugyanakkor a népek közötti érintkezés bővülése, megismerkedésük egymás nemzeti kultúrájának eredményeivel, szokásaival, a tudományos ismeretek cseréje lényegesen elősegítheti a további európai enyhülést. A KOMMUNISTA ESZMÉK TERJESZTÉSE Az eszmék és információk nemzetközi cseréjének megnövekedett jelentőségét önmagában joggal tekinthetjük elsősorban a ml sikerünknek, hiszen a szocia^ lista közösség külpolitikája éppen arra irányul, hogy a két világrendszer küzdelmét mentesítse a veszélyes feszültség elemeitől, és teljesen átterelje a békés gazdasági versenynek, a politikai párbeszédnek, az eszmék harcának a medrébe. Ezzel kapcsolatban nyereségnek tekintjük azt is, hogy ilyen körülmények között nagyobb lehetőségeink van^ nak arra, hogy terjesszük Nyugat-Euró^ pában az igazságot a szocializmusról^ terjesszük a mi kommunista világnézetünket. Világos, hogy mind az e területen már elért sikereink, mind a megnyíló perspektívák arra ösztönzik a szocialista or-> szagokat, hogy tevékenyen részt vegyenek a népek közötti szellemi érintkezés bővítésével kapcsolatos nemzetközi erőfeszítésekben. De egy pillanatig sem tévesztjük szem elől, hogy az ideológia mindig az éles, kompromisszumok nélküli osztályharc területe volt és marad. Ezért a szocialista országok, midőn az európai népek közötti kulturális együttműködés fejlesztését, az információs kapcsolatok bővítését az enyhülés elengedhetetlen elemének tekintik, ugyanakkor nem adják fel és sohasem fogják feladni ideológiai álláspontjukat. Nagyon jól tudjuk, hogy az ideológiai harc frontján az imperialisták sem szándékoznak letenni és nem is teszik le a fegyvert. LENIN IGAZA Az élet napról napra megmutatja, hogy mennyire igaza volt Leninnek, amikor hangsúlyozta, hogy a haladó erők támadása idején a burzsoáziának éppen az eszmei ellenállása az, amely a legmélyebben gyökerezik és a legerősebb. (Lásd Lenin összes Művei, 41. köt., Budapest, 1974., 384. old). Ma szemtanúi vagyunk annak, milyen hevesen, érzékenyen reagál az imperializmus azokra a társadalmi és politikai változásokra, amelyek Európában a szocialista közösség erősödésének és az egész kontinens társadalmi életére gyakorolt nö-- vekvő befolyásának eredményeképpen végbementek. Az az óriási, költséges propagandagépezet, amelyet az Imperializmus a hidegháború éveiben hozott létre, nem csökkentette tevékenységét, éppen ellenkezőleg, bővíteni igyekszik a szocializmus elleni Ideológiai diverzió skáláját. Az utóbbi-Időben a burzsoázia különös előszeretettel veszi Igénybe a különféle revizlonlstáknak, a marxizmus renegátjainak, többek között a csehszlovák emigránsoknak a szolgálatait. S ebben a helyzetben Nyugaton akadnak politikusok, akik komoly képpel olyan engedményeket követelnek a szo-> cialista országoktól, amelyek lényegében az imperializmus ezen Ideológiai erőfeszítéseinek további aktivizálódását lennének hivatottak megkönnyíteni. Sőt ml több, a burzsoázia bizonyos politikai körei úgy próbálják feltüntetni a dolgot, mintha az ilyen engedményeknek a sora lenne az ár, amelyet a szocializmusnak az enyhülésért fizetnie kell. Nem nehéz átlátni, hogy -ezek az erők az európai béke megszilárdulásának meghiúsítására törekednek. NYÍLT VITA A szocialista országok a két világnév zet becsületes, nyílt vitája mellett szállnak síkra, olyan vita mellett, amely az államok közötti békés egymás mellett élés normáinak, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elveinek megfelelően folyik. Az információcserének és az ideológiai polémiának olyan formáit igyekszünk kifejleszteni, amelyek nem gátolják földrészünk fokozatos haladását a tartós béke felé. Nem szabad megengedni, hogy a szocialista és a burzsoá társadalom ideológiájának össze-- békíthetetlensége akadálya legyen az európai enyhülésnek. A szocialista közösség ezt külpolitikája egyik felelősségteljes feladatának tekinti. A szocialista országok, az európai nemzetközi kapcsolatok átalakítására törekedve, a földrész haladó erőivel szoros egységben lépnek fel. S ez természetes. Hiszen a politikai életben végbemenő pozitív változások elválaszthatatlanok a munkásosztálynak és a többi demokratikus erőknek a bókéért és a haladásért, a monopóliumok igája és a reakció mesterkedései elleni harcban aratott sikereitől. Az európai tőkésországok dolgozó tömegei a szocialista közösség országainak támogatásával nemcsak meghiúsítják azoknak a próbálkozásait, akik szeretnék visszafordítani az események menetét, hanem előbbre is viszik az enyhülés ügyét. Növekvő aktivitásuk a békéért és a demokráciáért folyó harc-! bán gyengíti az imperializmus politikai és társadalmi bázisát, megingatja a leg- reakciósabb, militarista körök pozícióit. A nemzetközi légkör egészségesebbé tételében egyre nagyobb szerepet játszik a békeszerető közvélemény. Ezt újra meggyőzően igazolta az európai biztonságért és együttműködésért küzdő társadalmi erők második tanácskozása, amely április végén ült össze, amelyen aktívan részt vettek a Csehszlovák Szó-, cialista Köztársaság képviselői Is. A BÉKEOFFENZiVA A szocializmus- békeoffenzívájának kibontakozása megerősíti Európa tőkés- országaiban azoknak a társadalmi erőknek a politikai és ideológiai pozícióit, amelyek mindig a népek békéjéért és biztonságáért folyó harc első vonalában küzdöttek, vagyis a munkásosztály, a marxista-leninista pártok pozícióit. A szocializmusnak az európai helyzetre gyakorolt növekvő befolyása lehetővé teszi a reakció belpolitikai manőverezési lehetőségének korlátozását is. Nagyobb lehetőségek vannak a monopolkapitalista burzsoázia szélső jobbszárnyának elszigetelésére, amely a hidegháború bajnokait és a legantidemokratikusabb belpolitikai intézkedések híveit tömöríti. Ez újabb kedvező feltételeket teremt ahhoz, hogy a proletariátus és vala-. mennyi dolgozó további, még nagyobb sikereket érhessen el a Jogaiért, a demokráciáért, a monopóliumok hatalma ellen vívott harcában. Mindez a valóságos szocializmus sikereit, nemzetközi aktivitását, olyan tényezővé teszi, amely meggyorsítja a társadalmi haladást kontinensünk kapita^ lista részében. A szocialista közösség országainak külpolitikája tehát egyszerre békeszerető és osztályjellegű. A szocialista országok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy századunk utolsó negyede új korszak kezdete legyen a Gén Európa életében — az ésszerű államközi kap-< csolatok, a tárgyilagos együttműködés, a szakadatlan társadalmi haladás korszakának kezdete. Az e cél felé vezető utak keresésében fontos szerepre hivatott a kommunista és a munkáspártok újabb európai konferenciája. „E konferencia előkészítése arról tanúskodik — mondotta Gustáv Husák elvtárs —, hogy növekszik az európai kommunista és munkásmozgalom egysége, cselekvőképessége és súlya. Továbbra is elő fog-, juk segíteni a konferencia előkészítésének sikeres befejezését, és a konferencia sikeres lebonyolítását.“ (Rudé Právo, 1975. január 24.) Az a hatalmas tömegtámogatás, ame- lyet a szocialista közösség országainak békeoffenzívája élvez, bizonyítja a marxista—leninista pártok tekintélyének növekedését s a kommunisták igazát, akiknek szilárd meggyőződésük, hogy a békés Európáért vívott harcuk összhangban van mind a népek azon követelésé-* vei, hogy hozza létre a nemzetközi biztonság szilárd rendszerét, mind pedig a dolgozók osztályérdekeivel. Helsinki, 1973. augusztus 3.
