Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-29 / 203. szám, péntek
Teljesítjük az SZNF forradalmi hagyatékát írta: VILIAM ŠALGOVIČ, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZNT elnöke 1975. VIII. 29. N apjainkban, amikor szocialista hazánkban a dolgozók milliói szorgalmas munkával és határtalan áldozatkészséggel igyekeznek következetesen teljesíteni Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusának határozatait, mély tisztelettel és hálával emlékezünk meg a Szlovák Nemzeti Felkelés 31. évfordulójáról. A 31 évvel ezelőtti dicsőséges és történelmi Jelentőségű augusztusi eseményekre emlékezve megadjuk a tiszteletet a Szlovák Nemzeti Felkelés és az antifasiszta küzdelem sok ezer hős harcosának, s kegyelettel adózunk azok emlékének, akik ebben a népeink szabadságáért, mai szocialista jelenünkért és egyre szebb jövőnkért vívott kíméletlen küzdelemben az életüket áldozták. Egyidejűleg elgondolkodunk a Szlovák Nemzeti Felkelés forradalmi hagyatéka felett, afelett, hogyan teljesítjük ezt a fejlett szocialista társadalom építésének jelenlegi feltételei között Csehszlovákiában. A Szlovák Nemzeti Felkelés, amely betetőzte a kommunista párt vezette szlovák dolgozó nép sokévi nehéz, szenvedésekkel telt antifasiszta nemzeti felszabadító harcát, a legdicsőbb helyen áll népeink újkori történetében. A Szovjetunióban megalakult csehszlovák egységek harcaival, a partizánmozgalommal és a csei nép májusi felkelésével együtt elválaszthatatlan része lett annak az internacionalista küzdelemnek, melyet Európa leigázott népei folytattak a hitleri Németország vereségének meggyorsításáért, a fasiszta iga szétzúzásáért, a világ békés, nyugodt életéért. Azonban a Szlovák Nemzeti Felkelés nemcsak népünk tömegméretű fegyveres felkelése volt a fasiszta elnyomás és megalázás ellen, hanem politikai céljaival nagy forradalmi tettet jelentett abban a harcban, melyet népeink nemzeti és szociális felszabadulásukért vívtak s annak a nemzeti és demokratikus forradalomnak a kezdete volt, amelyből Csehszlovákiában a jövendő szocialista változások eredtek. A Szlovák Nemzeti Felkelés, valamint népeink egész antifasiszta nemzeti felszabadító harcának jellegét és eredményeit az határozza meg, hogy a küzdelem élén Csehszlovákia Kommunista Pártja állt, amely megalakulásától kezdve hűségesen és becsületesen teljesítette élcsapat szerepét, mint a munkás- osztály és a dolgozó nép vezére a békéért, a szociális haladásért és a szocializmusért vívott küzdelemben. A sokévi nehéz osztályharcokban megacélozédva, a méiy illegalitás feltételei között is önfeláldozó módon és céltudatosan szervezte az antifasiszta harcot, és megnyerte e harc számára a nép demokratikusan és haladó módon gondolkodó rétegeit. Enneik az egységnek a kifejezője volt a Szlovák Nemzeti Tanács, amely az SZLKP V. illegális Központi Bizottságának a kezdeményezésére még 1943 decemberében alakult meg mint az ellenállás központi szerve és a szlovák nemzet egyedüli politikai képviselője, s amely egyesített minden antifasiszta erőt Szlovákiában. A Szlovák Nemzeti Tanács — mint a felszabadítási mozgalom legfelsőbb szerve Szlovákiában— a felszabadított területeken átvette a törvényhozó, a kormány- és a végrehajtó íatalmat, az ország védelmét ós egész igazgatását. A kommunista párt ösztönző erejének és — ami a Szlovák Nemzeti Felkelés előkészítését és vezet és át illeti — az SZLKP V. illegális Központi Bizottsága érdemeként, amelynek Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottsága jelenlegi főtitkára, köztársaságunk elnöke is tagja volt — a Szlovák Nemzeti Felkelés valóban az egész nemzet tömegméretű népi felkelése lett. A kommunista párt jóvoltából a dolgozó nép ismerte a jövendő harc irányát és céljait és tudta, hogy ebben a harcban az áldozatok nem lesznek hiábavalók. Az izgalommal teljes és hősies események óta eltelt 31 esztendő igazolta népeinkneik ezt a történelmi tapasztalatát. A munkásosztály és a dolgozó nép a kommunista párt vezetésével 1948 februárjának történelmi jelentőségű napjaiban betetőzte a reakciós burzsoáziával vívott küzdelmét, és a szocializmus építésének útjára lépett. Népeink Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével kimagasló eredményeket értek el társadalmi életünk minden területén. A párt vezetőségének — élén Gustáv Husákkal, a CSKP KB főtitkárával — következetes marxista—leninista politikája lehetővé tette, hogy aránylag rövid idő alatt felszámoljuk az 1968 és 1969. évi mélyreható politikai, társadalmi válság és gazdasági felfordulás súlyos következményeit. A CSKP XIV. kongresszusa határozatait teljesítve a biztonság érzetével haladunk új eredmények felé, a mindnyájunknak drága csehszlovák szocialista haza felvirágoztatása feilé. A Szlovák Nemzeti Felkelés és az egész csehszlovák ellenállás egyik alapvető eszméje az volt, hogy felszabaduljunk a fasiszta elnyomás alól, visz- szanyerjük nemzeti és állami szabadságunkat a csehek és a szlovákok közös államában — a Csehszlovák Köztársaságban. A szlovák dolgozó nép az 1944. évi augusztusi napokban határozott felkelésével meggyőzően bebizonyította, hogy so- la nem nyugodott bele Csehszlovákia erőszakos szétzúzásába, sem a fasiszta megalázásba. Amikor a felkelés által felszabadított területeken kinyilvánították a Csehszlovák Köztársaság felújításának követelményét, egyértelműen csatlakozott a csehszlovák államiság eszméjéhez. Szlovák Nemzeti Felkelésben megszilárdultak a két testvérnemzet, a csehek és a szlovákok kapcsolatai, s így kialakultak a mai köztársaság alapjai Két testvérnem- zetünknek és a hazánkban élő nemzetiségek életének szocialista föderatív államjogi rendezése is azoknak az eszméknek a beteljesülése, amelyekért a szlovák néppel vállvetve harcoltak a cseh hazafiak is a Szlovák Nemzeti Felkelésben. A CSKP moszkvai vezetősége saját tagját, Jan Svermát, a Lapasztalt forradalmárt küldte a felkelés színhelyére, hogy elméleti és gyakorlati tapasztalataival segítsen ebben a nehéz küzdelemben a szlovák dolgozó népnek. Jan Sverma életét áldozta a csehek és a szlovákok testvériségének» ideáljáért, szoc la 1 i st a j ed en ü n k éirt. A szlovák nemzet harca a Szlovák Nemzeti Felkelésben az európai népek nagy antifasiszta küzdelmének a része és az antifasiszta ellenállási mozgalom történetének jelentős fejezete volt. A csehszlovák hazafiakkal együtt 27 nemzet tagjai vettek részt benne. Azonban a Szlovák Nemzeti Felkelés internacionalizmusának legjellemzőbb kifejezője az volt, hogy egyértelműen a Szovjetunióra támaszkodott/ amely a fasizmus elleni harc legnagyobb súlyának hordozója volt. A Szovjetunió a szlovák népnek a Szlovák Nemzeti Felkelésben és az egész nemzeti felszabadítási küzdelemben sokoldalú anyagi-műszaki, emberi, erkölcsi, politikai és harci segítséget nyújtott. Ez a segítség túlnőtt a szovjet íadsereg eredeti stratégiai hadműveleti terveinek a keretén is, ahogyan azt a nehéz kárpát-duklai hadműveletet bizonyítja. A Duklaá- hágóért vívott kemény harcokban született a történelmi jelentőségű gottwaldi jelszó: „A Szovjetunióval örök időkre“. A Szlovák Nemzeti Felkelés 31. évfordulója alkalmából ismét tudatosítjuk, milyen döntő Amikor a rádió fegyverbe szólított jelentőségű a Szovjetunióhoz fűződő testvéri szövetségünk, valamint az a tény, hogy a szocializmus országainak a közösségéhez tartozunk. A Szovjetunióval való gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális együttműködésnek és a Szov ;etunió önzetlen testvéri segítségének, valamint a szocialista közösség országaival való együttműködésnek köszönhető, hogy a CSKP XIV. kongresszusa irányvonalának tel jesítésében elért eredmények reális derűlátásra jogosítanak fel hennánkét. A Szlovák Nemzeti Felkelés eszmei hagyatéka a szocialista internacionalizmus és hazafiság örökké élő és mély forrása, amely növeli a tartós békét, az emberiség valamennyi forradalmi és demokratikus erői együttműködését és barátságát célzó erőfeszítéseinket. Ennek konkrét megnyilvánulása volt a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési érte kezlet is, amelyre a Szovjetunió és a szocialista országok kezdeményezésére került sor. Ennek eredményeihez a maga részével a Csehszlovák Szocialista Köztársaság is hozzájárult. A szocialista Csehszlovákia a szocialista közösség nagy családjának szilárd tagja és tevőlegesen vesz részt fejlesztésében, megszilárdításában, valamint az új nemzetközi kapcsolatok kialakításában. A Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országaival együtt elősegíti a béke, a demokrácia és a szocializmus erőinek no- I vekedését. A nemzeti felszabadító küzdelem eszmei hagyatékát teljesítve megszilárdítottuk szocialista hazánk egységét. Szlovákia iparosítási politikájával, a mezőgazdaság szocialista átalakításával és a kulturális fejlődéssel biztosítottuk a magas életszínvonalat és a szociális létbiztonságot, s megteremtettük a feltételeket arra, íogy elérjük népeink és a hazánkban élő nemzetiségeik tényleges egyenjogúságát. Az új Szlovákia, mint a szocialista Csehszlovákia szilárd része, a csehszlovák nép közös harcából és munkájából született. A Szlovák Szocialista Köztársaság ma a szlovák nép becsületes munkájának eredményeivel járul hozzá közös szocialista hazánk erejének és egységének a megszilárdításához. A felkelés forradalmi hagyatékát jelenleg a CSKP XIV. kongresszusának programja fejezi ki, mégpedig a gazdaság, az országépítés, az ideológia és a nemzetközi kapcsolatok területén kijelölt konkrét feladatok formájában. Jelen napjaink forradalmisága, a társadalom részére végzett mindennapi szívós munkában, a fogyatékosságok iránt és az előrehaladásunkat fékező minden tényező iránti k é r 1 el h e t et 1 enség ben gyök e r ed - zik, abban a harcos alkotó és nagyon aktív magatartásban, amivel pártunk politikájának a megvalósítására törekszünk. A felkelés forradalmi hagyatékát fejlesztjük tovább szocialista hazánk építésével, ez lüktet állampolgáraink új örömteljes életében. Ez az öntudatos, tettekben gazdag munka, melyet népünk a társadalom számára végez, s amelyet a CSKP XIV. kongresszusán kitűzött építési feladatok lelkiismeretes teljesítése é>s túlteljesítése fejez ki, ma a jövőben is a legszebben, a legjobban és a legkonkrétabban bizonyítja, hogy magunkénak valljuk a Szlovák Nemzeti Felkelés, a nemzeti felszabadító harcok forradalmi hagyatékát, s annak a történelmi eseménynek a hagyatékát is, hogy a dicsőséges szovjet hadsereg szabadította fel hazánkat. E zzel járulhatunk hozzá legméltóbban pártunk közeledő XV. kongresszusához és készülhetünk fel azoknak a feladatoknak a teljesítésére, amelyeket a kongresszus szocialista társadalmunk további sokoldalú fejlődése biztosítására elfogad. RUDÉ PRAVO Telefonon megbeszéltük, hogy másnap találkozunk. Igyekeztem pontos lenni, de néhány percet késtem. Nem történt azonban baj, még csak magyarázkodásra sem volt szükség, mert így is várnom kellett. Egy funkcionáriusnak mindig közbejöhet valami. így járt ezzel Ondrej Máté is, a Honvédelmi Szövetség (Svazarin) kerületi bizottságának elnöke. Tíz perc múlva azonban már szemben ültünk egymással, hogy felelevenítsük életének menetét, harcos útját, a Szlovák Nemzeti Felkelés eseményeit. — Trebisovban születtem — kezdi el a beszélgetést. — Apám idénymunkásként dolgozott, keveset keresett. Amikor kikerültem az iskolából, engem is munkára fogtak, hogy mint hét gyermek közül a legidősebb, enyhítsek a család gondjain. Alkalmi munkásként dolgoztam hol itt, hol ott. így telt el életem 1944-ig, amikor is behívtak tényleges katonai szolgálatra. Poprádon, a légierők műszaki egységénél szolgált. Az alapkiképzés után gépkocsivezetői tanfolyamra küldték. Amikor a vizsga után 1944. július 3-án a Tri dnby i repülőtérre vezényelték, már sokat hallott a partizánokról. Hamarosan találkozott is velük, természetesen titokban, mert ezért akkor főbe- lövés járt. — A felkelés előestéjén lejöttek a partizánok. Kővel megdobták a hangár oldalát, hogy az őrnek felhívják a figyelmét, és az ő közvetítésével felvegyék velünk a kapcsolatot — mondja. — Az őr ijedtében a levegőbe lőtt, s erre a laktanyában riadót rendeltek el. Egész éjjel lövöldöztünk, de amikör kivirradt, senkit sem láttunk. A reggeli után fölsorakoztattak bennünket a laktanya udvarán, és Kriško főhadnagy kihirdette, hogy átállunk a partizánokhoz, és a fasiszták ellen fordítjuk fegyverünket. A legénység ezt hurrá/ással fogadta. Nagy feladat várt rájuk. Gyorsan a szovjet repülőgépek fogadására kellett a repülőteret előkészíteni. Ezek éjszaka jöttek. A leszállási pályák megjelölésére bárom tábortűz szolgált. A repülőgépek hozták a fegyvereket, az élelmet. Mire megvirradt, nemcsak a repülőgépek tűntek el, hanem a szállítmány is. Ugyanis a fasiszta gépek rendszeresen naponta dél felé bombázták a repülőteret. — A bombatölcséreket estére feltöitüttük. Tartálykocsi helyettesítette a gőzhengert. így ment ez mindaddig, amíg szeptember 17-én meg nem érkeztek a Szovjetunióban megalakult csehszlovák vadászezred gépei. Máté elvtárs tartálykocsijával rendszeresen hordta a repülőknek a benzint. Az egyik alkalommal Hronská Dúbravám küldték. A németek karmaiba került, de éjszaka megszökött, és visszatért a Tri duby-i repülőtérre. A napok múlásával a felkelés területe egyre kisebb lett. Nagy volt a túlerő. Október végén számukra is elrendelték a visszavonulást. Amit nem tudtak magukkal vinni, azt megsemmisítették. — Én Remeň százados csoportjával mentem. Az ejtőernyős dandár katonái fedezték a visszavonulást. Ľubietován keresztül eljutottunk a Kokava melletti Vepor hegyre. Itt rendezkedtünk be partizánharcra. Az egyik hidat háromszor is felrobbantottuk. Utekácra is gyakran lejártunk. Engem a törzskar a partizánok élelmezésével bízott meg. Kaptam százezer koronát, és bejártunk élelmet vásárolni a környező falvakba. Tizenkét magyar katonaszökevényt osztottak be hozzám, mivel tudtam egy kicsit magyarul. Ezek nevére már, sajnos, nem emlékszem. Utekác ... Itt esett el Nyikolaj, a partizánok kedvence, akt gyűlölte a fasisztákat. Amikor az egység a túszok kiszabadítására indult. Nyikolaj a közelükbe férkőzött, és az egyik ellenséges géppisztolysorozat kioltotta életét. Az üvegfújók és a partizánok ezt követően 4 kilométer hosszúságban eltorlaszolták az oda vezető utat, felrobbantották a vasutat, s így ide már a németek többet nem tették be a lábukat. — Amikor találkoztunk a román csapatokkal, Konyev marsall tói azt a parancsot kaptuk, hogy a harcoló csapatok nyomában menjünk el a Tri dubv-i repülőtérre, és mielőbb helyezzük üzembe. Én itt a rendfenntartó egységhez kerültem. Később azt javasolták, álljak be a rendőrség kötelékébe. Odahaza feleségem és két fiam volt. Kilenc hónap óta nem tudtam róluk semmit. így azt mondtam, hogv először hazamegyek. Az utazás romantikus volt. Lucenecig autóval, onnét Miskolcra mozdonyon és innét Ko- sicére gyalog. Végül az utánpótlási oszloppal ért haza, ahol már elsiratták. Amikor éjnek idején bekopogott, nem is akarták beengedni. Az út fáradalmait még ki sem pihente, amikor ismét jelentkeznie kellett, és a poprád' repülősökhöz irányították. Itt érle meg a háború végét. — Polgári ruhát azonban csak 1946. május 20-án ölthet- tem magamra 30 hónapos katonai szolgálat után. Hazamentem, de nálunk akkor nem volt munkalehetőség. A sógorom hívására Ostí nad Labembe mentem. Két év múlva — mivel 1945-től párttag voltam — a járási pártbizottságra kerültem dolgozni. Itt értek a februári események, és akkor újra fegyvert fogtunk. Részt vett a falu szocializálásában, a népi milícia munkájában. Eredményesen dolgozott, ezért 1951-ben iskolába küldi ték, és a néphadsereg politikai tisztje lett. Szolgált Kbelyben, Zatecon, majd Banská Bystricán, s később a Polgári Honvédelmi Szövetségbe küldték dolgozni. Különböző beosztások után került mai munkahelyére, ahol az elnöki tisztség mellett a szövetség szlovákiai központi bizottságának elnökségi tagja. — Szeretek a fiatalokkal dolgozni, felkészíteni őket a honvédelemre, a haza védelmére. Olyan ez számomra, mint egykor a harci feladat teljesítése, bár az igazat megvallva, ez minden szabad időmet igénybe veszi. — Hol itt, hol ott van a kerületben egy-egy rendezvény, és mindenütt jó volna ott lenni, megvőződni az elért eredményekről. A rendezvények kapcsán jut eszembe egy érdekes epizód. Néhány évvel ezelőtt a duklai emlékversenyen találkoztam a zilinai repülőtéren megismert Viktor nevű szovjet katonával. Ma a Do- szaafnál dolgozik. Megörültünk egymásnak. Ekkor tudtam meg a vezetéknevét is. A Máté családban öt gyermek van. Az egyik fiú pilóta, a másik gépkocsivezető. A három leány egyike, Melánka, párttagjelölt. A családban van tizenegy unoka is, s ha a nagyapa ünneplőbe öltözik, 12 állami és pártkitüntetés díszíti zubbonyát, köztük a Vörös Csillag és a Kiváló munkáért érdemrend. — ötvenhárom éves vagyok — jegyzi meg befejezésül —, de még nem gondolok a pihenésre. A békeidőben is folytatni akarom a harcot, amelyet 31 évvel ezelőtt elkezdtem, természetesen más módszerekkel, de ugyanolyan lelkesedéssel. NÉMETH JÁNOS
