Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-28 / 202. szám, csütörtök
Helsinki a gazdasági realitások tükrében Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet záróokmányának aláírásával új fejezet kezdődött az európai államok, az USA és Kanada népeinek életében, s a záróokmányban vázolt elvek érvényesítése érezhetően befolyásolja majd az egész világ további fejlődését. A történelem nagy igazságtételeként könyvelhetjük el azt a tényt, hogy a kardesörtető évszázadok s a két világháború borzalmai után öreg kontinensünk végre követendő példát mutathat a különböző társadalmi berendezkedésű országok békés együttműködésében, s a világbéke megőrzésére irányuló kezdeményezésben. IVladimír Icha főművezető, a pfíbrami uránbányák dolgozója, a szocialista munka úttörője, az „Építésben szerzett érdemekért“ kitüntetés tulajdonosa, szocialista munkabrigád-vezető, a vállalati pártbizottság tagja, aki munkásságáért 1970-ben megkapta a Vörös Csillag Érdemrendét. Felvételünkön Olga nevű lányával otthonában. [Felvétel: CSTK — J. Vrabec) Jó vetés — gazdag aratás Együttmüködés o kereskedelemben Megnyugvással állapíthatjuk meg, hogy az európai gazdasági együttműködésban nem a semmiből indulunk ki, hiszen ilyen irányban már eddig is értünk el eredményeket, és főleg hasznos tapasztalatokat gyűjtőt, tünk össze. Különösen az utóbbi években élénkült meg a kereskedelem és a gazdasági együttműködés a kapitalista és a szocialista országok között, beleértve a termelési és a tudományos-műszaki kapcsolatuk felvételét. A két társadalmi rendszer egymás mailett élésének voltak azonban más periódusai is, amelyek következményei máig is kísértenek, és nem lehetünk optimisták abban a tekintetben, hogy egyhamar megszűnnek, bár a záróokmány ezt kifejezetten kilátásba helyezi, mondván: „A részt vevő államuk elismerik, hogy a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazása kedvezően halhal a kereskedelem fejlődésére“. Elsősorban a hidegháború, az USA és a tőle függő fejlett kapitalista államok részéről alkalmazott embargó időszakát kell megemlíteni, melynek maradványai különböző diszkriminációs intézkedések formájában — vámpolitika, mennyiségi korlátozások, különböző pénzügyi rendszabályok — máig is fennállnak. Az embargónak a kapitalista világban kezdettől fogva voltak helytelenítői, bírálói, akik rámutattak, hogy a szocialista államok saját erejükből is képesek lesznek megoldani a gazdaságfejlesztés anyagi és műszaki problémáit, s hogy a diszkriminációs intézkedések inkább közelebb hozzák azokat egymáshoz, siettetik a szocialista világrendszer kialakulását. E nézetek hirdetői akkor a háttérbe szorultak, de a történelem őket igazolta. Ők voltak az előhírnökei' a kapitalista gazdasági életben ma megnyilvánuló reálisabb szemléletnek, amely a szocialista államok létezését objektív tényként fogja fel, s a szocialista rendszer felszámolására irányuló törekvések helyett kész elfogadni a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés politikáját. Ez persze csupán az első lépést jelenti ebben az irányban. Az említett diszkriminációs intézkedéseken kívül számos előítéletet, helytelen felfogást és szemléletet kell még leküzdeni ahhoz, hogy a kapitalista világ egészében helyes és elfogadható álláspontra helyezkedjen a szocialista államokkal folytatott kereskedelem és gazdasági együttműködés kérdéseiben. Ám az is igaz, hogy kettőn áll a vásár, s jelentősebb árucsere csak akkor bontakozhat ki, ha mindkét fél részéről olyan a kínálat, amely megfelel a partner szükségleteinek és igényeinek. A iparilag fejlett kapitalista államokban a második világháborút követő konjunktúra éveiben a magas fokú tőkekoncentráció eredményeként jelentős eredmények születtek egyes ipari ágazatok tudományos-műszaki fejlesztésében, s így ezek az államok ma korszerű technológiai berendezéseket, licenciákat, termelési alap- és segédanyagokat kínálhatnak fel. A szocialista államok iparosítási programjának sikeres teljesítése szintén ugrásszerű fejlődést eredményezett, s az olyan államokban is, mint például az agrárállam szintjéről felemelkedett Bulgária, a Szovjetunióval való szoros együttműködés eredményeként ma fejlett, exportképes ipari termelés folyik. Énnek ellenére a szocialista államok kivitelében még mindig aránytalanul alacsony a gépek és berendezések hányada. A kölcsönösen előnyös kereskedelem azonban feltételezi, hogy a külkereskedelmi forgalom struktúrája legalább megközelítően kiegyenlített legyen. A követendő út egymás szükségleteinek pontosabb megismerése, tehát a kölcsönös információcsere az ágazatok tervezett fejlesztéséről, a szükségletek távlati alakulásáról, s ezzel összefüggésben keresni kell az utakat a termelési kooperációban, a részegységek szakosított gyártásában és kölcsönös szállításaiban rejlő lehetőségek kihasználásához. A kapitalista és a szocialista államok közötti kereskedelem elmélyítése politikai és gazdasági szempontból egyaránt hasznos folyamat, s nem véletlen, hogy a záróokmány is nagy figyelxnet szentel ennek a kérdésnek. A KGST és oz Európai Gazdasági Közösség Az európai nemzetközi kereskedelem perspektíváit latolgatva nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy az utóbbi évtizedek gazdasági fejlődése Európában a KGST és az EGK kialakulásához vezetett, s ezek létezése jelentősen kihat az európai gazdasági együttműködés alakulására. Ezek az integrációs szervezetek a célkitűzések, a szervezeti felépítés, a befelé és a kifelé érvényesített jogi normák szempontjából merőben eltérnek egymástól, mint ahogy eltérő az a gazdasági-társadalmi alap is, amelyre épülnek. A KGST a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat a proletár internacionalizmus alapján valósítja meg, s a tagállamok a szervezet keretén belül teljesen megőrzik szuverenitásukat és egyenjogúságukat. A közös ajánlások csak akkor lépnek hatályba, ha azokat az illető országban törvényerőre emelték. Az együttműködés alapja tehát a kölcsönös baráti segítség és a teljes demokrácia. A nem szocialista országokkal folytatott gazdasági együttműködés kérdéseiben a Komplex Program pontosan meghatározza a tagállamok álláspontját: „A KGST-tagállamok az áíta- luk folytatott békés egymás mellett élés politikájának megfelelően és a társadalmi előrehaladás érdekében, valamint abból kiindulva, hogy a szocialista nemzetközi munkamegosz- las a világban végbemenő munkamegosztás figyelembevételével jött létre — folytatni fogják a többi országokkal fenntartott gazdasági és tudu- manyos-mííszaki együttműködés fejlesztését, függetlenül azok társadalmi és állami berendezésétől, az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és a szuverenitás tiszteletben tartásának elve alapján.“ A fentiekkel ellentétben az Európai Gazdasági Közösség tulajdonképpen egy állammonopolista szövetség, amely a nyugat-európai monopóliumok uralmának biztosítása érdekében gazdasági unió létrehozására törekszik. Az EGK tagállamai az egymásnak biztosított preferenciák, a közös külső vámtarifák, a különböző lefölözések és egyéb diszkriminációs intézkedések létrehozásával már eddig is súlyos zavarokat okoztak a világgazdaságban. Gazdaságpolitikájuk főleg a szocialista tábor és a fejlődő országok érdekei ellen irányult, de a tagországok között is az ellentétek elmélyüléséhez vezetett. A gazdasági unió szorgalmazóit a kapitalista „európai nem. zetközösség‘‘ régebbi keletű gondolata vezérli, ebből erednek az olyan törekvések is, amelyek arra irányulnak, hogy a szocialista országok gazdasági kérdésekben közvetlenül csak az EGK szerveivel tárgyalhassanak. Nem fér hozzá kétség, hogy ilyen feltételek mellett eleve zsákutcába jutna minden kezdeményezés. A gazdasági együttműködést csak demokratikus alapokon, egyenrangú partnerek, tehát szuverén jogokkal rendelkező országok között lehet megvalósítani. Az is nehezen képzelhető el, hogy ez a két integrációs szervezet tárgyalja meg és dolgozza ki az európai gazdasági együttmüködés programját, bár mindkét szervezet tehet ilyen irányban konstruktív javaslatokat. Érdekes lenne feleletet keresni arra a kérdésre, hogy az F.KG politikája hogyan módosul majd a jövőban, s hogyan alkalmazkodik a záróokmányban lefektetett alapelvekhez. Kőben többek Között az is szerepet játszik, hogy az EGK távolról sem egy jgységes szervezet, hiszen a hegemóniáért folytatott harc — az NSZK és Franciaország között, újabban pedig az angliai érdekek egyeztetése — már nemegyszer válságos helyzetbe sodorta az egész szervezetet, s így a gazdasági és távlatokban a politikai unió létrehozása meglehetősen illuzórikussá válik. Az utóbbi évek energiaválságának következményei egyébként is alaposan megváltoztatták a világgazdaság arculatát és az erőviszonyokat. A harmadik világ a nemzetközi gazdasági kapcsolatok új, demokratikusabb rendezését követeli, s ez lesz a programja az ENSZ hetedik rendkívüli közgyűlésének is. Ezek a követelések arra is vonatkoznak, hogy meg kell változtatni a nemzetközi szervezetek struktúráját, hogy azok pozitív szerepet tölthessenek be a nemzetközi kooperáció elmélyítésében. Remény van tehát rá, hogy sor kerül a nemzetközi gazdasági kapcsolatok feltételeinek rendezésére, s ez a KGST és az EGK viszonyában is új vonásokhoz vezet. MAKRAI MIKLÓS Az aratás gyors és sikeres elvégzése jó feltételeket teremt az őszi mezőgazdasági munkákhoz. Az egységes föld- múvesszövetkezetek és állami gazdaságok dolgozói időben láthattak hozzá a vetőszántások elvégzéséhez, és mivel a talaj nedvességtartalma is kielégítő, így adva van a lehetőség, hogy mezőgazdasági üzemeinkben az ősziek alá valóban kifogástalan magágyakat készítsenek. A jól előkészített magágy és az agrotechnikai időben elvégzett kifogástalan vetés a nagy hozamok lényeges előfeltétele. Tudják ezt a mezőn szorgoskodó dolgozók, tudják az agronő- musok és természetesen mezőgazdaságunk vezető szakemberei is. így minden igyekezetük arra irányul, hogy az őszi érésű növények betakarítását szolgáló gépek előkészítésével párhuzamosan megfelelő magágyakat készítsenek az ősziek számára. A galántai járásban például az idén megközelítően 20 000 hektáron vetnek búzát. A terület 30 százalékát már akár holnap bevethetnék, mivel vetésre előkészítve várja a magot. — Szeptember közepén kezdjük a búza vetését és az előkészítési munkák jó ütemben haladnak. Ez reményt ad arra, hegy a vetőmag megfelelően ülepedett talajba kerül. Vetni csak egyszer kell és csak egyszer lehet, így ha valamit elrontunk, vagy elhanyagolunk, azt csak részben lehet helyrehozni — mondta Iványi Vince mérnök, a jmi főagronómusa. Persze hiába állnának készen a magágyak, hiába lenne megfelelő mennyiségű és jó vetőmag, ha a gyors és minőségi vetést nem tudnák biztosítani. A galántai járásban erről sem feledkeztek meg. — Ha már megkezdtük a vetést — folytatta az agronómus, — az is nagyon lényeges, hogy gyorsan és jól vessük el a magot. Tavalyhoz viszonyítva mezőgazdasági üzemeink az idén sokkal több SeXJ-típusú, 48-so- ros vetőgéppel rendelkeznek, melyekkel az említett kettős feltétel maradék nélkül teljesíthető. Beszélgetésünk során a fajta- megválasztásról is szó esett, hiszen a tartósan nagy hozamoknak ez is elengedhetetlen feltétele.- A járásban az idén 19 946 hektáron termesztettek búzát, megközelítően 7000 hektáron Kaukazt, 4—4 ezer hektáron Jubilejnaját és Mironov- szkaját, 1250 hektáron pedig Szávát. Az átlaghozam 47,53 mázsa lett, és a fajták versenyében — átlaghozamuk szerint — Száva, Jubilejnaja, Mironovszka- ja és Kaukaz sorrend alakult ki. Az eredmények és a fajtatulajdonságok összehasonlítása az új vetést illetően lényeges tanulságokat nyújt a szakembereknek. Ezeket a járásban már az idei vetésnél is figyelembe veszik. — Elsősorban növeljük a Száva vetésterületét, szövetkezetenként a búza összterületének 20 — 25 százalékát teszi majd ki. Nagyobb százalékban Szávát nem vetünk, mivel ismerjük tulajdonságait. Amióta termesztjük, még nem volt sem hideg tél, sem száraz tavasz, vagyis olyan időjárás, amit a Száva nem szeret. Ahhoz, hogy tovább növelhessük a vetésterületét, a növények előbb ilyen időjárási körülmények kö^nt; jS jó] kell vizsgáznia. Természetesen más tanulságokat is hasznosítJiiak. így pl. a Kaukaz rovására növelik a Jubilejnaja vetésterületét. Bár ez a fajta intenzívebb termelési feltételieket kíván, gondosabb talajművelést és több tápanyagot, de e feltételek mellett na- pvobb hozamokat ad, és a járásban ezeket hiánytalanul tudják biztosítani. A Mironovszka- ja a kedvezőtlen feltételekhez kitűnően alkalmazkodik, de csúcshozamot nem várhatnak tőle. így fontosságban csak a Kaukaz mögött következik. A nyert tapasztalatokat a mező- gazdasági üzemek szintjére is lebontják, hiszen e^y-egy loka- litás, vagy talajtípus nagyon sokat jelent. így például járási méretben már nem kísérik figyelemmel az Aurórát, némely szövetkezel külön kérelmére mégis engedélyezik a vetését. Az idén Aurórát 1200 hektáron termesztettek és a selicei (sók- szetőcei) szövetkezetben a Száva után 53 mázsás legjobb átlaghozammal fizetett, vagy például a tomasíkovoi (tallósi) ■Szövetkezetben valamennyi fajta közül a legjobb átlagot adta. A vetés lényeges és nagyon fontos munka. Ezért a járásban csúcsmunkának minősítik, és akárcsak az aratáskor vagy más munkáknál az egyes mezőgazdasági üzemekben a vetést végző dolgozókkal is elbeszélgetnek. — Nagyon fontos -- hangsúlyozta a főagronómus, — hogy az emberek tudatában legyeinek felelősségteljes munkájuknak. Hogy milyen lényeges a pontosság, a követelmények közül csak a kellő sebesség betartását említem. Ha gyorsabban halad a traktor, kissé meg- errelkednek a vetőcsoroszlyák és már nincs meg az előírt mélység. A pontos és gondos vetés szükségét más járási példa is bizonyítja. Mint az agronómus elmondta a sekély vetés, a sok eső és a talajban mozgósított nitrogén következtében megdőltek a gabonák és a járásban bizony a tavalyinál kisebb átlagot értek el. De az is igaz, hogy Trsticén (Nádszeg), Salán (Vágsellye) és Ziharecon (Zsigárd) 60, 58, illetve 57 mázsás átlagot értek el. E szövetkezetek konkrét példája is igazolja, hogy a kedvezőtlen időjárás hatását lehet csökkenteni. Mégpedig minőségi munkával, aminek a megfelelő technika és a munkához való Y 'llő hozzáállás elenged mtetlen feltételei. Az említett szövetkezetekben e feltételeket már az elmúlt őszszel biztosították, és ennek pozitív eredményei mutatkoztak meg az idei aratáskor. EGRI FERENC Felvételünk a príbrami házasságkötő teremben készült, Jarmila Kocharová pionírvezető esküvőjén, amelyre eljöttek pionirőrsének tagjai is, hogy gratuláljanak a fiatal házaspárnak. (Felvétel: CSTK — J. Vrabec)
