Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-28 / 202. szám, csütörtök

A KGST LEVELE AZ ENSZ FŐTITKÁRÁHOZ New York — A KGST leve­let intézett Kurt Waldheim ÉNSZ-főtitkárhoz, s hangsú­lyozta: a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához tartozó országok, a szocializmus és a nemzeti felszabadító mozgal­mak közötti szövetség politiká­jához hűen, állandóan bővítik és mélyítik egyenjogú gazda­sági kapcsolataikat a fejlődő országokkal az együttműködés fontos részeként. Állandóan növekszik a KGST- tagországok által nyújtott gaz­dasági és műszaki segítség, amelyben jelenleg 64 afrikai, ázsiai és lat in-amerikai ország részesül. A KGST tagországok csaknem 11 mi'li*r:l rubel ösz- szegű hosszúlejáratú hitelt nyújtottak a különböző fejlődő országoknak; árucsere-forgal­muk jelenleg az 1950. évinek több, mint 17-szerese. A KGST-tagországok mintegy 2900 ipari és egyéb objektum építéséhez nyújtanak gazdasá­gi és műszaki segítséget a fej­lődő országoknak; ez lehetővé teszi évi 35—40 milliárd kilo­wattóra elektromos energia, 14 millió tonna nyersvas, 16 millió tonna acél, 13 millió tonna hen­gerelt áru előállítását, valamint 12 millió tonna vasérc, 18 mil­lió tonna kőolaj és 20 millió tonna szén kitermelését. A fejlődő országokban mint­egy 180 gépgyártó vállalat épült a KGST-tagországok hoz­zájárulásával. Az indiai Ran- chiban létesített nehézgépgyár kohászati, bányászati, öntő- és fúróberendezéseket állít elő. Az egyiptomi Heluánban épült gépgyár az ágazat legnagyobb vállalata az afrikai földrészen. A KGST-tagországok segítségé­vel mintegy 30 millió tonna összesített éves kapacitású ko­hászati vállalatok épültek In­diában, Egyiptomban, Algériá­ban, Iránban, Törökországban, Sri Lankában és más országok­ban. A Szovjetunió és más KGST- országok segítségével felépített első iraki állami olajipari vál­lalat évi kapacitása 5 millió tonna kőolaj. A Szovjetunió, Lengyelország, az NDK, Csehszlovákia és Ma­gyarország segítségével 46 fel­ső- és középfokú oktatási intéz­ményt, száznál több szakmun­kásképző iskolát létesítettek a fejlődő országokban. A KGST-tagországok tovább­ra is bővítik együttműködésü­ket a fejlődő országokkal, megadják a szükséges támoga­tást az imperializmus és a neo- kolonializmus ellen, a termé­szeti kincseikkel való rendel­kezésükre irányuló elidegenít­hetetlen jogukért vívott har­cukhoz — hangsúlyozza vége­zetül a KGST levele. Elutasították a görög ellenzék javaslatát Az ANC nyilatkozata ói szó 1975 VIII. 28. Czokásos napi postájukban ^ tegnap reggel a brit pol­gárok egy meglepetéskül­deményt is találtak: a kis csomag tartalma egy 16 olda­las kiadvány, melyet Wilson miniszterelnök utasítására dob­tak a postaládákba a levél­kézbesítők. j Bizonyára a vékony brozsúra fellapozása neim derítette jó kedvre a briteket, hiszen az újabb takarékossági intézkedé­seket helyezett kilátásba. Egy­idejűleg a tegnapi angol napi­sajtó közhírre- tette, hogy a kis könyvecske tartalma tájékoz­tatja Nagy-Britannia lakosait a kormány új, inflációellenes programjáról. Az „új“ kifeje­zés talán egyeseket meg is té­vesztett, a tartalma ugyanis valójában a régi,. Csak külső megjelenési formájában kü­lönbözik az eddigi tájékoztató könyvecskétől: nem színes, mint az eddig kiadott hasonló kék, vagy fehér könyvek, ha­nem egyszerű, figyelmet nem magára hívó szürke színű. Egyes rossz nyelvek már azt is tudni vélik, hogy Wilson azért látta jónak ilyen színű fedőlappal ellátni a brozsúrát, mert maga is szürkén borúlá­tó annak hasznosságát illető­en. A tizenhat oldal tartalma senkit sem lepett meg, mert az ott leírottakat már lényegében Wilson korábban szóban is el­mondta, a múlt hét végén, ami­siához, az Afrikai Nemzeti Ta­nács viszont nem látja ott sza­vatoknak képviselőinek bizton­ságát, mert egy régebben ho­zott, s azóta vissza nem vont rendelet értelmében letartóztat­hatják őket. VLACK TEMPÓ 75 fedőnéven szeptember 5—13-ra között nagyszabású hadgyakorlatot rendeznek az NSZK területén amerikai, nyugatnémet és bel­ga egységek részvételével. PÁPUA ÜJ-GUINEA, Ausztrá­lia egykori gyámsági területe 1975. szeptember. 16-án, az ENSZ-közgyűlés 30. ülésszaka megnyitásának napján válik függetlenné — jelentette be az ENSZ dekolonizációs bizottsá­ga. HAILÉ SZELASSZIÉ trón­fosztott etiópiai császár az etiópiai rádió tegnap déli hír­adása szerint 83 éves korában elhunyt. Szelasszié 44 évig uralkodott Etiópiában ps ta­valy szeptemberben haladó ka­tonatisztek csoportja fosztotta meg hatalmától. HERBERT MIES, a Német Kommunista Párt elnöke egy aktívaértekezleten kijelentet­te, hogy a német kommunisták szolidárisak testvérpártjuknak, a Portugál Kommunista Párt­nak a reakció ellen vívott har­cával. SPANYOLORSZÁG 8 börtöné­ben mintegy 280 politikai fo­goly éhségsztrájkot kezdett tiltakozásul ómiatt, hogy két baszk hazafi ellen Burgosban tegnap katonai bírósági eljá­rást indítottak. Azzal vádolják őket, hogy több rendőrt meg­öltek. A CAPE CANAVERAL ameri­kai kilövő-telepről Föld körüli pályásra bocsátották a francia- nyugatnémet közös vállalko­zásban elkészített Symphonie-B távközlési mesterséges holdat. Athén — Görögország-szerte fokozódik az elégedetlenség az­zal a döntéssel kapcsolatban, hogy az egykori görög fasiszta katonai junta három vezetőjére kiszabott halálbüntetést élet-. fogytiglani börtönre enyhítet­ték. A görög ellenzék követelést nyújtott be a görög kormány­nál, melyben erélyesen köve­teli, hogy hívják össze rendkí­vüli ülésre a parlamentet azon döntés megvitatására, amely a fasiszta katonai junta vezetői­re kiszabott halálbüntetéseket életfogytiglani börtönre enyhí­tette. A görög kormány tegnap elutasította ezt a követelést. Egy kormányszóvivő kijelen­tette, hogy a kormány ellene van a nyári szabadságon lévő törvényhozás összehívásának. A halálos ítélet megváltoztatásá­ra vonatkozó döntést a szóvivő „humanitárius megfontolások­kal“ indokolta. SCHLESINGEIR: Az Egyesült Államok megvédi a Pák Csöng Hí rendszert Washington — Schlesinger amerikai hadügyminiszter teg­nap befejeződött szöuli látoga­tásán újabb harcias hangú nyi­latkozatokban biztosította a Pák Csöng Hi rendszert Ame­rika változatlan elkötelezettsé­géről Dél-Korea megvédésére „külső támadás ellen“. Ameri­kai kormánykörök a vietnami vereség után „északi agresszió“ veszélyével riogatva támogat­ták erkölcsileg és katonai­lag a növekvő belső ellenzék­kel küzdő szöuli diktatúrát. Amerika változatlanul 42 000 főnyi katonaságot, valamint taktikai atomfegyvereket tart Dél-Koreában. Washington távo­labbi elképzelései szerint Szöul­nak a jövőben fokozottan saját szuronyaira kell majd támasz­kodnia: Egy 1970-ben megindí­tott program alapján a dél­koreai rendszer újabb, ezúttal 15 milliárd dollár értékű fegy­vert kap Amerikától. Az öt év­re tervezett szállítások azonban késnek, a hadianyagnak eddig csak kétharmada érkezett meg — jelentette Szöulból a Wa­shington Post. A lap szerint a szöuli rend­szer a nemzeti jövedelem egy­negyedét fordítja „védelmi cé­lokra“, ezen túlmenően Schle- singertől azonnali hiteleket kérnek most további fegyver­zet, elsősorban harci repülőgé­pek vásárlására. „Jóllehet, nem szerepel a napirenden, minden valószínű­ség szerint szóba kerül majd az emberi jogok kérdése ebben a szorosan ellenőrzött ország­ban“ — írta a Washington Post. Emlékezetes, az amerikai törvényhozás egyes tagjai is­mételten tiltakoztak az ellen, hogy a fegyverszállítások a miden belső ellenzéket elnyo­mó szöuli diktatúrát erősítik. Chile népe üdvözli a helsinki konferenciát Volodiä Teitelboim állásfoglalása A Jakut ASZSZK-ban a Viljuje folyó felső folyásán gyors ütem­ben folyik a vízi erőmű második szakaszának építése. Jelenleg az erőmű kapacitása 308 ezer kilowatt. A második szakasz felépítése után az egész erőmű kapacitása 340 ezer kilowatt lesz. Felvételünkön a viljuji vízi erőmű befejezése előtt álló gépházának építése látható. (Felvétel: CSTK — TASZSZ) Moszkva — Helsinki történel­mi jelentősége abban van, hogy az ott elfogadott záróokmány nemcsak a mai, hanem az el­jövendő nemzedékek életét és sorsát is alapvetően befolyásol­ja. Helsinki példája lett an­nak, hogyan kell más kontinen­seken is megoldani az időszerű problémákat — állapítja meg Volodia Teitelboim, a Chilei Kommunista Párt Politikai Bi­zottságának tagja, a Szelszkaja Zsiznyben megjelent állásfogla­lásában. Az Amerikai Államok Szerve­zetének a Costa Rica-i San Jó­séban megtartott legutóbbi kül­ügyminiszteri értekezlete is ar­ról tanúskodik, milyen nagy hatást gyakorol a helsinki ér­tekezlet a latin-amerikai fejle­ményekre. A nemzetközi hely­zetben végbement változásokat tükrözte az a határozat, amely­nek értelmében — többségi sza­vazással — szabad kezet adtak az AÁSZ tagjainak Kubával va­ló kapcsolatainak rendezésé­ben. A maoistákat kiábrándította és felbőszítette a helsinki ta­lálkozó eredménye. Peking ba­rátja és szövetségese, a chilei hatalombitorló Pinochet sem titkolja, hogy benne dühöt és gyűlöletet keltenek az új nem­zetközi fejlemények. A chilei ellenállási mozga­lomtól olyan híreket kaptunk — mondotta befejezésül Volo­dia Teitelboim —, hogy a chilei nép forrón üdvözli az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményeit, a San Jóséban hozott döntéseket. kor tengerparti vakációját meg­szakítva táviratozott London­ba: sürgős bejelentenivalója van. Egyesek e hirtelen beje­lentés következtében még tév­hitbe estek: azt remélték, a brit miniszterelnök, ha még va­kációját is képes fébeszakítani, valóban újszerű dologról szól. az áremelkedések miatt a brit állampolgár az élelmiszerért, közlekedésért és a postai ille­tékért. A közvélemény már most észrevehetően elégedetlen az új programmal, amely alap­jában véve nem is inflációelle­nes program, hanem sokkal féle magyarázkodásokkal áll­na ki, ezért a brit kormányfő egyszerűen a „nadrágszíj meg­szorítására“ szólította fel a dolgozókat. Szinte kérte a pol­gárokat, hogy a program sike­re érdekében legyenek hajlan­dók még áldozatvállalásokra is. SEGfl-E A SZOROSABB NADHÁGSZÍJ-POLITIKA? Aztán már Wilson első szavai lehűtötték ezt a várokozást: jól ismert, régen, a megúnásig is­mételt mondatokat hangozta­tott. Tárgyilagosan beszélt: Ha nem leszünk úrrá az infláción, újabb munkanélküliség, gyárak sorozatos bezárása és a terme­lés további visszaesése vár reánk.“ Megismételte ismert és kedvenc tételét — mintegy vé­delmezve a néhány hete elfoga­dott béremcléskoriátozási tör­vényt. „A béremelés mindig áremelkedést von maga után, és ez az infláció gyökere“ — hangoztaotta. Helyeselte az említett törvényt, amely sze­rint jövőre minden iparágban legfeljebb hat ponttal növe­kedhet a heti munkabér, ha ugyan a munkásoknak sikerül egyáltalán bármiféle béreme­lést elérniük. Arról viszont ta­pintatosan — tudatosan meg­feledkezett, hogy elméletileg a heti hat fontos béremelés nem egyenlíti ki azt a kiadáskiilön- bözetet, amellyel többet fizet inkább béremelési-korlátozó jellegű. Azért okozott a szé­les néprétegekben csalódást, mert senki sem ott várta a megoldást, hogy csaknem vál­tozatlan szinten befagyasszák a bérét. Egyedüli hatékony meg­oldás onnan indulhatna ki, ha elsődlegesen a brit kormány korlátozná egyes áruk, főleg az élelmiszerek árának növeke­dését. Ezt viszont éppenséggel nem teheti meg a brit kabinet, mert így összeütközésbe kerül­ne a monopóliumok érdekeivel, melyeknek csak kapóra jön, ha magasabb áron adhatják el termékeiket. A hatalmon lévő Wilson-kormány tehát éppen azért nem mert- és minden bi­zonnyal a jövőben sem mer — folyamodni árstopintézke- désekhez, mert fél rossznak tűnni a nagyvállalatok szemé­ben, melyek mindeddig anya­gi és politikai támogatásukról biztosították a kormányt. Érthetően a munkások előtt lehetetlen lenne, ha Wilson ef­Éppen a Wilson bejelentés idején hozták nyilvánosságra azokat az adatokat, amelyek tanúsítják, hogy a megélhetési költségek sokkal gyorsabban emelkednek, mint a bérek. Már eleve ez a körülmény is nagy mértékben befolyásolta, hogy ellenszenvvel fogadták a prog­ramot. A jelenlegi Wilson-ellenes hangulat a közös piaci tagság ügyében június elején megtar­tott népszavazás légkörét idé­zi. Mint ismeretes, két hónap­pal ezelőtt a brit miniszterel­nök az ország véleményét kér­te ki, vajon Anglia maradjon-e vagy sem a Közös Piac tagja. A szavazás eredménye is köz­tudott: csekély túlsúlyba kerül­tek a bennmaradás mellett szó­ló szavazatok. Viszont az is jellemző, hogy kik adták le az „igen“ szavazatokat. Elsősoi’- ban a nagytőke képviselői — akik így állandó értékesítési piacokhoz jutotattak a közös piaci országokban, és néhány fondorlatosán megtévesztett kispolgár, akik — mint kide­rült később — alig tudtak va­lamit a Közös Piac létezéséről, a tagságból eredő hátrányok­ról vagy előnyökről. A brit munkások körében általános a vélemény, hogy a tagság csak hátrányt jelent Angliá­nak. A britek így kénytelenek lényegében importálni az inflá­ciót Nyugat-Európából és a tagországokból beszerzett jó­val drágább élelmiszerárak is az infláció egyik fő mozgató­erői. Azóta már Nagy-Britannia Kommunista Pártja is több nyi­latkozatban ítélte el a tagság ügyében rendezett „mesterkélt népszavazást“ és hangsúlyoz­ta: a tagsággal csak súlyosbod­nak az ország gazdasági gond­jai. A népszavazás óta eltelt két hónap is ezt a megállapí­tást támasztotta alá. Nőtt a munkanélküliség, emelkedtek az árak, lanyhult az ipari ter­melés. Ilyen helyzetben nagyon kétséges, hogy a most meghir­detett újnak mondott gazdasá­gi program képes lesz-e javí­tani a brit gazdaság és a mun­kások helyzetén, mivel semmi újat nem tartalmaz és csak a munkások életszínvonalának további romlását vonja majd maga után — amely általános kísérőjelensége a nyugati kor­mányok gazdaságpolitikájának. P. VONYIK ERZSÉBET Kommentárunk Livingstone — Muzorewa püspök, az Afrikai Nemzeti Ta­nács (ANC) elnöke hivatalos nyilatkozatot olvasott fel újság­íróknak, és ebben a Rhodesia alkotmányjogi jövőjéről hétfőn megkezdett tárgyalások szabo- tálásával vádolta lan Smith-t, a fehér telepes-kormány mi­niszterelnökét. „lan Smith úgy határozott, hogy zátonyra futtatja az al­kotmányjogi konferenciát, ame­lyet olyan nagy várakozás elő­zött meg országszerte — han­goztatja a nyilatkozat, majd hozzáteszi: A kormányfő meg­torpedózta minden arra irányu­ló erőfeszítésünket, hogy ered­ményesen megtartsuk az érte­kezletet. Kenneth Kaunda, az előzetes megbeszéléseken részt vett zambiai elnök, elutazásakor úgy nyilatkozott, hogy azért történt valamelyes haladás a megbeszéléseken, kijelentése azonban még az ANC nyilatko­zata előtt hangzott el. A fehér telepes-kormány és az ANC közötti érdemi tárgya­lások megtartásának legfőbb akadálya az értekezlet majdani színhelyének kérdése. Smith-ék ragaszkodnak ugyanis Rhode-

Next

/
Thumbnails
Contents