Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-27 / 201. szám, szerda

Példásan teljesítik tervfeladataikat a növénytermesztés és az állattenyésztés terén egyaránt a Ve­seléi (trnavai járás) E. Thalmann Efsz tagjai. A CSKP XV. kongresszusának tiszteletére 350 000 korona értékű szocialista felajánlást tettek. A zootechnikusok és a sertésgondozók munkacsoport­ja kötelezettséget vállalt, umelynek értelmében 100 métermázsa húst termelnek terven felül. A kötelezettségvállalás értéke 150 000 korona. Felvételünkön fán Ravas (jobboldalt) és Michal BaZa- ny, az állattenyésztők csopuetvezeföje megvitatja, hogyan lehetne a sertések súlygyarapodását to­vább növelni. (Felvét©!: B. Palkoviő — CSTKJ Elévülhetetlen gaztettek A IMACI HÁBORÚS BŰNÖSÖK ELLENI HARC 30 ESZTENDEJE Már harminc év telt el a második világháború befejezése óta és a Szövetségi Belügymi­nisztérium, a két Igazságügyi Minisztérium, a Főállamligyész- ség és a Náci Háborús Bűnösök Üldözésére Létesített Csehszlo­vák Kormánybizottság dolgozói mégis gyakran kénytelenek visszatérni az úgynevezett cseh- morva protektorátus és a szlo­vák áillam időszakába. Főképp az 1944-es és az 1945-ös év gaz­tetteivel foglalkoznak. , Az elmúlt hónapokban közös pró ve 1 sikerült felfedezni a közép-szlovákiai 13-as és 14-es Einsatzkommando gaztetteit. Ezek az egyének brutálisan fel­léptek a partizánok és a haladó gondolkodású személyek ellem a Szlovák Nemzeti Felkelés részleges elfojtása utáni idő- sza/kban. Tevékenységükről gaz­tetteik jegyzéke és másfajta bi­zonyítékok tesznek tanúságot. Jelenleg Szlovákia más vidékein is tovább nyomoznak a koman- dók gaztetteinek kiderítésére. Ezenkívül más fasiszta szerve­zeteik tevékenységét is kutatják, főleg Szlovákia délkeleti részén. Folyik a vizsgálat a Gestapo 1944. és 1945-ben Ostrava kör­nyékén kifejtett tevékenységé­nek felderítésére. A halálmene­tek résztvevői sorsának kutatá­sa is folyik. 1945 tavaszán az előrenyomuló Vörös Hadsereg elöl menekülő nácik felszámol­ták a front közelében levő kon­centrációs táborokat, és nyuga­ton új táborokat létesítettek. A halál menetek sok résztvevőjét brutális módoin meggyilkolták. Ezit bizonyítja számos tömegsír. Harminc évvel a háború befe­jezése után is szép számmal akad még náci háborús bűnös, akinek a tevékenységét nem is­merjük eléggé, vagy akinek va­lamilyen módon mások segítsé­gével sikerült kibújnia az igaz­ságos büntetés alól. Hazánkban a második világháborút köve­tően a háborús bűnösöket vi­szonylag gyorsan megbüntettük. Röviddel a háború befejezése uitáin rendkívüli népbíróságokat alakítottak, amelyek kb. száz­ezer bűncselekményt tárgyaltak meg. Mintegy 33 000 olyan sze­mélyt ítéltek el, akik hazánk területén tevékenyen részt vet­tek a fasiszta önkényuralom­ban, vagy kiszolgálták a fasisz­tákat. Később a külügyminiszté­rium külön bizottságot létesí­tett, amely 233 olyan náci bí­róiról dolgozta fel az írott anyagokat, akik cseh hazafia­kat ítéltek halálra és a hábo­rú után az NSZK területén él­tek. És végül 1965 óta működik a Náci Háborús Bűnösök Üldö­zésére Létesített Csehszlovák Kormánybizottság, amely egy- beh angol ja az összes külföldön élő háborús bűnös elfogására indított akciókat. Csehszlovákiáiból származó okmányok és bizonyítékok alap­ján 1963-ban Grazban (Ausztria) életfogytiglani börtönbüntetés­re ítélték Roykót, a terezíni kís­érőd hírhedt hóhérját. Az NDK- ban elfogták Wachholz náci tisztet, ós ugyancsak Csehszlo­vákiából származó bizonyítékok alapján halálra ítélték. A bizottság létesítése óta a csehszlovák kormány hivatalo­san a Ludwigsburgban (NSZK) működő tartományi központi joghatóságnak 500, a náci bű­nösök gaztetteit leíró emlékira­tot adott át, amelyek alapján meg lehet kezdeni a bűnvádi el­járást. Az emlékiratokban gyak­ran nem egy háborús bűnös ne­ve, hanem a gaztetteket elköve­tő egész csoport névsora szere­pelt. A vallomások, visszaemlé­kezések és más okmányok ter­jedelme esetenként több száz, sőt több ezer oldal. Az iratok­ban utalás található konkrét személyek gaztetteire, ennek ellenéire az NSZK-ban egyet sem állítottak közülük bíróság elé. Több háborús bűnös meg­halt, több esetben nem sikerült felkutatni jelenkori lakhelyü­ket az NSZK-ban, néhány eset­ben az eljárás orvosi igazolás hatására elmaradt. Több olyan orvosi igazolást készítettek, amely megállapítja, hogy az érintett például magas kora miatt nem vallatható. Olyan esetek i^.előfordultak, amikor a nyugat^németországi bűnüldöző szervek nem eléged­tek meg a hazánkból származó terjedelmes bizonyítékanyaggail, és a bűnvádi eljárást arra hi­vatkozva nem indították meg, hogy az érintett személy nem tud visszaemlékezni, semmit sem kezdeményezett vagy az akkori államhatalomnak közön­séges eszköze volt, akinek pa­rancsoltak, és amit tett, saját akarata ellenére, kényszerből tette. így sok esetben a nyu­gat-németországi bíróságok kép­viselői kijelentették: nem ta­lálnak okot arra, amely elégsé­ges és bűnvádi eljárás megkez­désére. Kormányunk például az NSZK-beli bűnüldöző szervek­nek átadta az Ernst Gerke gaz­tetteire fényt derítő emlékira­tot. Gerke 1942 őszétől a hábo­rú végéig a Gestapo prágai szervezetének főnöke volt, ós több ezer cseh hazafi meggyil­kolására adott parancsot. A számos terhelő bizonyíték elle­nére Gerke a Düsseldorf mellet­ti Bethelbein szabadon él. Arról, hogy a náci háborús bűnösöknek az NSZK-ban nem kellett túlságosan tartaniuk a bírósági eljárástól, a prágai Fankrác-bortön volt hóhérjának alábbi esete is meggyőzhet min­denkit. Az illető nemcsak, hogy nem titkolja a múltban ki­fejtett aljas tevékenységét, ha­nem levelet írt Csehszlovákiába, amelyben igazolást kór a Pank- rác-börtönben leszolgált évei­ről, hogy azokat beleszámíthas­sák a nyugdíjába. A csehszlo­vák bizottság Wedss hóhér te­vékenységéről is egész sor ter­helő bizonyítékot adott át a nyugatnémet szerveknek. Mire azonban lassacskán áttanulmá­nyozták a terhelő anyagot, Weiiss meghalt. Harminc év telt el a háború l>efejezése óta A bizottságnak mégis még miydig bőven akad dolga. A munka rendkívül igé­nyes, nehéz ós sok-sok olyan levéltári anyagot- kell áttanul­mányozni, amit a náciknak nem sikerült megsemmisíteni­ük. Több száz tanút is kihall­gatnak. Több esetben eredmény­re vezetett az együttműködés a szovjet Főállamügyészséggel, a Náci Háborús Bűnösök Felku­tatására Létesített Lengyel Fő­bizottsággal, vagy az NDK Fő- államügyészségével. Sok eset­ben a vizsgálatot jóval gyorsab­ban lefolytathatnák, ha illeté­kes szerveink birtokában olyan náci levéltárakból származó anyagok lennének, amelyeket ma a nyugati tőkésországokban őriznek. A hatvanas években több or­szág azt javasolta, hogy a náci háborús bűnösök gaztetteit húsz év elteltével elévültté nyilvá­nítsák. Lengyelország és több szocialista ország kezdeménye­zésére három évi vita után 1968-ban az ENSZ-közgyűlés ha­tározatot fogadott eil a náci há­borús bűnösök gaztetteinek elé- vűlhetetlenségóről. Az elévülhe- tetlenségről szóló javaslatot a közgyűlés annak ellenére elfo­gadta, hogy az Egyesült Álla­mok, Anglia és Franciaország — a náci Németország elleni koalíció tagjai — nem támogat­ta a jogos követelést. Az ENSZ-közgyűlés ezen ha­tározatának rendkívüli jelentő­sége van. A határozat szelle­mében a csehszlovákiai bűnül­döző szervek is arra töreksze­nek, hogy a háborús bűnösök közül senki se ússza meg büntetlenül. A szigorú büntetés elriasztja a fasizmus követőit, azokat akik fasiszta módszerek alkalmazásával szeretnének ha­talomra kerülni és ezekkel az embertelen módszerekkel ural­kodni. Nyugati politikusok szá­jából gyakran hallható az a vé­lemény, hogy a nácizmus és a fasizmus már rég a múlté. A jelen azonban n^m bizonyítja, hogy ez a vélemény helyes len­ne. Elég ha Chilére gondolunk. }ÁN BLAŽEJ Számadás előtt A nemzeti bizottságok ezekben a napokban országszerte arra törekednek, hogy a Nemzeti Front választási program­ját maradék nélkül teljesítsék. Az idei év ugyanis a megbí­zatási időszak utolsó évét jelenti. Így tehát az évvégi haj­rá a nemzeti bizottságok irányította „Z“-akció keretében épülő létesítményeknél is bekövetkezik. Ám ott, ahol az el­múlt négy év alatt jó szervező munkát végeztek, ott nincs szükség a hajrára, sőt azon fáradoznak, hogy a választási programot túlteljesítsék. Az idén Szlovákiában „Z“-akciós beruházásokra 2 milliárd 60 millió koronát irányoztak elő. Ezt az első félévben a nem­zeti bizottságok 42 százalékban merítették ki. A nyugat- szlovákiai kerületben például 178,5 millió korona ráfordí­tással 313 millió korona értéket hoztak létre. A kelet­szlovákiai kerületben 249, a közép-szlovákiai kerületben 234, Bratislavában pedig 67 millió korona értéket alkot­tak. Az év hat hónapja alatt Szlovákia az említett akció keretében 677 új létesítménnyel gyarapodott. A számok, az eredmények mögött kétségtelenül látni kell a lakosok, a képviselők, a tömegszervezetek, a nemzeti bizottságok, az üzemek dolgozóinak és az iskolák diákjainak önfeláldozó munkáját, amellyel nagy mértékben elősegítették közsé­gük, városuk, illetve Szlovákia fejlesztését. Sorolhatnánk a jelentős és kevésbé jelentős létesítmé­nyeket. Igazi értéküket azonban csakis azok tudják fel­mérni, akiknek szolgál, akik a környéken élnek. Örven­detes tény az is, hogy szlovákiai viszonylatban sikerült csökkenteni az 5 millió koronán felüli beruházást igény­lő be nem fejezett létesítmények számát, de a félév végén még így is 74 ilyen volt, ebből 27 a kelet-, 25 a közép-, 15 a nyugat-szlovákiai kerületben, a többi pedig Bratisla­vában. Bár az említett be nem fejezett építkezések értéke az év első hat hónapjában 100 millió koronával csökkent, még így is meghaladja a 600 millió koronát. A nemzeti bizottságoknak tehát a következő időszakban arra kell tö­rekedniük, hogy a be nem fejezett építkezések számát a minimumra csökkentsék. A második félévben mintegy 1,7 milliárd koronát kell a „Z“-akció keretében beruházni. Nem kis feladat ez. Ám az őszi mezőgazdasági munkák mellett lehetőség nyílik arra, hogy járási vagy helyi fejlesztési műszakot szervez­zenek, és ebbe az üzemek dolgozói bekapcsolódjanak. A legtöbb üzemben ugyanis a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére tett kötelezettségvállalásukban a falu- és vá­rosfejlesztés érdekében brigádórák ledolgozására tettek ígéretet, és ezt ki kell használni. Az üzemek és az efsz-ek gépi segítségét koordinálni kell. Egyszóval, minden épít­kezésre megfelelő ütemtervet kell kidolgozni, teljesítését pedig rendszeresen ellenőrizni. A nemzeti bizottságoknak már a közelgő számadásra, a jövő választásokra is készülniük kell. Fontolóra kell ven­niük, hogy az elkövetkező választási programba mi is ke­rüljön be. Ezek során józanságra kell törekedni, mérle­gelni a helyi adottságokat, igényeket. Ahol sok a be nem fejezett építkezés, ott természetesen ezek befejezését és nem újak megkezdését szükséges szorgalmazni. NÉMETH JÁNOS (CSTK) — Több mint 63 mil­lió 550 ezer korona értéket hoztak létre a Dunajská Stre­da-i (dunaszerdahelyi) járás la­kosai az idei év első hat hó­napjában a nemzeti bizottságok szocialista versenyében kitű­zött feladatok teljesítése és a Nemzeti Front választási prog­ramjának megvalósítása révén. A járás dolgozói a nyugat-szlo­vákiai kerület versenyében a második helyen végeztek a ko­márnói járás mögött. A „Z"-akció beruházási részé­ben 28 millió 670 ezer korona értéket hoztak létre 16 millió 400 ezer korona költség ráfor­dítása mellett. Egy lakosra szá­mítva 126 korona érték jut. összesen 72 akciót fejeitek be, és további 189 et indítottak be. Átadtak rendeltetésének két au­tóbuszmegállót, két boltot, 1400 folyóméter vízvezetéket, egy- egy általános iskolát, szolgálta­tó házat, sportpályát, óvodát és két ravatalozót. A járás lakosai összesen több mint 160 ezer órát dolgoztak önkéntes társa­dalmi munkában. A ,,Z“-akció nem beruházási részében 34 millió 833 ezer ko­rona értéket hoztak létre, vagy­is egy-egy lakosra 343 korona érték jut. A járás lakosai össze­sen 2 millió 550 ezer órát, eb­ből a fiatalok csaknem 820 300 órát dolgoztak önkéntes társa­dalmi munkában. Dr. Jozef Za- char és felesé­ge, dr. Daria Za- charová, a Szlo­vák Tudomá­nyos Akadémia levelező tagja, az Akadémia bratislavai Nor­mális és Pato­lógiai Fizioló­giai Intézetének tudományos dolgozói az ideg- és izom­sejtek elemen­táris működésé­nek vizsgálatá­val foglalkoz­nak. Az ideg- és izomrendszerek alaptevékeny­ségének felde­rítésére szako­sították magu­kat. Elért ered­ményeik azt bi­zonyítják, hogy igényes munká­juk kifizetődött. Az általuk pub­likált több száz szakirodalmi cikk nagy visszhangot keltett nem­zetközi viszonylatban is. Társadalmunk kiváló tudományos mun­kásságukat a Klement Gottwald Államdíjjal, valamint „A kivá­ló munkáért“ és „Az építésben szerzett érdekemért“ kitüntetés­sel értékelte. Felvételünkön: A tudós házaspár szabad idejében. (Felvétel M. Borodácová (CSTK) Gyümölcsöző társadalmi munka

Next

/
Thumbnails
Contents