Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-26 / 200. szám, kedd

ÚJ szó 1975. VIII. 26. 3 VÁLASZTÁSOKRA KÉSZÜLNEK AZ AMERIKAI KOMMUNISTÁK TANÁCSKOZNAK AZ EL NEM KÖTELEZETTEK A felszabadító mozgalmak is képviseltetik magukat Lima — A perui fővárosban hétfőn — közép-európai idő szerint a késő esti órákban — kezdődött ei az el nem köte­lezett országok külügyminisz­tereinek értekezlete. A tanács^ kozás színhelyéül szolgáló Cril- lon szálló előtt több mint száz ország zászlaját vonták fel. Az el nem kötelezettek mozgalmá­nak 78 tagországán kívül ugyanis részt vesznek a kon­ferencián különböző felszabadí­tási mozgalmak delegátusai, va­lamint — megfigyelői minőség­ben — más államok képviselői is. Az értekezletet Juan Velasco Alvarado perui elnök nyitotta meg, a konferencia elnöke a Washington — William Col- by, a CIA főnöke egy interjú­ban kijelentette: „Amerikáé e világ legjobb hírszerző szerve­zete“ de „kétségkívül történtek dolgok, amelyeknek jobb lett volna nem megtörténniük ...“ Az amerikai kémszervezet mint ismeretes, a Watergate- hotrány óta áll a közvélemény és a sajtó érdeklődésének elő­terében. Az elmúlt két évben sorra nyilvánosságra került a CIA szerepe külföldön: tervek Fidel Castro, Salvador Allende meggyilkolására stb., még na­gyobb feltűnést és visszatet­szést keltett, amikor fény de­rült arra, hogy a CIA — a tör­vényekkel ellentétben — bel­földön is gigászi méretű kém­kedést folytatott mindenekelőtt a baloldali személyek és moz­galmak ellen. Colby a közelmúltban állott a CIA ügyeit vizsgáló kongresz- szusi bizottság előtt. A televí­zióban arról panaszkodott, hogy a nyilvánosság mennyit ártott neki: egy sor külföldi hírszerző intézmény, mondotta, amellyel kapcsolatban állanak, vendéglátó ország külügymi­nisztere, Miguel Angel de lei Flór. A koordinációs bizottság már előkészítette a konferencia napirendjére vonatkozó ajánlá­sait — bár ezeket nem hoz­ták nyilvánosságra, hírügynök­ségek tudni vélik, hogy példá­ul az új felvételi kérelmek el­bírálásakor a 17 tagország megbízottait magában foglaló testület pozitívan foglalt állást a VDK, a KNDK és a három volt portugál gyarmat ügyében. Mivel a felvételhez a résztve­vők teljes összhangja szüksé­ges, szinte biztosra vehető, hogy elutasítják Dél-Korea és a Fülöp-szigetek felvételi kérel­mét. most fél, hogy nyilvánosságra kerülhet ez a kapcsolat — és azok az adatok, amelyeket megosztanak az amerikaiak­kal ... Colby szerint a CIA sok külföldi állampolgárságú ügy­nöke is leleplezéstől tart. A titkosszolgálati főnök „igen hasznosnak“ minősítette a CIA belföldi tevékenységét. „Sok amerikai polgár megosztja ve­lünk külföldi vonatkozású is­mereteit“ minek külföldre men­ni és igen veszélyes tevékeny­séget folytatni, ha az informá­ciót itthon is megszerezhet­jük ..Colby annyit hajlandó volt elismerni, hogy a három­százezer amerikairól felfekte­tett akta, a CIA belföldi tevé­kenységének bizonyos részei törvénytelenek voltak.“ Colby változatlanul csak jelentékte­len számú és méretű törvény- sértő tevékenységről hajlandó tudni. Megerősítette, hogy a CIA emberei negyedszázadon át törvényen felül állottak: ha törvénysértő cselekményt kö­vettek el, a CIA kívánságára az eljárást megszüntették ellenük. New York — Az amerikai kommunisták tevékenyen ké­szülnek a városok és az ál­lamok közigazgatási szerveinek választásaira. Washington állam legfelsőbb bíróságának döntése értelmében 27 év óta először a kommunis­ta jelöltek részt vehetnek a helyhatósági választásokon eb­ben az államban. A bíróság el­törölte a mccarthyzmus éveiben bevezetett megkülönböztető rendelkezést, amelynek értel­mében a választási jelölteknek eskü alatt kellett kijelenteniük, hogy nem tartoznak „felforgató szervezetekhez“. Az Egyesült Államok Kommu­nista Pártjának Washington-ál- lambeli szervezete két jelöltet állít ebben az évben a válasz­tásokon. Norma Reider egye­temista, Tacoma város tanácsá­ba jelölteti magát, Elmer Kiest- ler asztalos pedig az állam tör­vényhozásába. New York — Az ENSZ deko- lonizációs bizottsága külön ülést tartott abból az alkalom­ból, hogy decemberben lesz 15 éve a gyarmati népek függet­lenségéről szóló ENSZ-deklará- ció elfogadásának. A bizottság ülésén Kurt Waldheim, a világszervezet fő­titkára hangsúlyozta, hogy a deklaráció elfogadása a nem­zetközi élet egyik kiemelkedő eseményévé vált. Ez a törté­nelmi dokumntum — mondotta Waldheim — nagymértékben hozzájárult a népek nemzeti felszabadítási harcához. A dek­laráció erkölcsi és politikai tá­mogatást jelent a gyarmati uralom alatt álló népek szá­mára. Az ENSZ főtitkára síkraszállt azért, hogy Angola, Rhodesia és Namíbia népei teljes sza­badsághoz jussanak. A dekolonizációs bizottság határozatot hozott a gyarmati népek függetlenségéről szóló Norma Reider kijelentette, azért vesz részt a választási kampányban, mert el akarja ér­ni, hogy a városi tanács élére álljon a munkanélküliség meg­szüntetéséért, a normális lakás- viszonyokért és a nép más lét- fontosságú szükségleteiért ví­vott harcnak. A jelölt vélemé­nye szerint a városi hatóságok sokat tehetnek, többek között a szocialista országokkal való ke­reskedelem fejlesztéséért. A szocialista országok nagyszámú hajóinak kirakása és berakása sok munkahelyet teremtene a munkanélküliek számára — mondotta Norma Reider. Lemer Kiestler hangsúlyoz­ta, hogy Washington állam törvényhozásában részt kell venniük a munkások igazi kép­viselőinek, akik kijelentenék, hogy nem tudnak tovább úgy élni, mint most és hatalmukban áll a dolgok állásán változtat­ni. ENSZ-deklaráció elfogadásának 15. évfordulója alkalmából és azt a világszervezet közgyűlé­se elé terjeszti. Az ENSZ dekolonizációs bi­zottsága határozatot fogadott el a gyarmati népek független­ségéről szóló ENSZ-deklaráció alapvető tételeinek teljesebb megvalósításáról, azoknak az afrikai országoknak az eseté­ben, amelyek még mindig gyar­mati uralom alatt állnak. Az Afganisztán, Bulgária, Csehszlovákia, India, Tanzánia és más országok kezdeménye­zésére elfogadott és az ENSZ- közgyűlés elé kerülő határozat hangsúlyozza: „Az ENSZ-nek és szakosított szerveinek első­rendű kötelességük, hogy er­kölcsi és anyagi segítséget nyújtsanak a gyarmati terüle­tek népeinek és nemzeti felsza­badító mozgalmainak. A határozat felhívást tartal­maz a dél-afrikai és a rhode- siai fajüldöző rezsimnek nyúj­tott mindennemű támogatás beszüntetésére is. A CIA negyedszázadon át törvényen felül állt SZABADSÁGOT A GYARMATI NÉPEKNEK Tárgyalások a „senki földjén" yambia és Rhodesia hatá- rán, a Viktóiria-vízesés közelében egy hídra tolatott vasúti szalonkocsi különös ta­lálkozó színhelye. Itt, a „senki földjének“ nyilvánított övezet­bein találkoztak a rhodésiai fel­szabadító mozgalmak képviselői és lan Smith miniszterelnök, hogy az ország új alkotmány- jogi rendezéséről tárgyaljanak. A szalonkocsiban elkezdődött tárgyalások önkéntelenül a múltat idézik, éspedig az euró­pai történelmet. A compdegne-i erdőben egy vasúti szalonkocsi- ban az első világháború végén az antant és Németország írt -alá fegyverszüneti egyezményt, majd 1940-ben ugyanebben a ko­csiban kapitulált Franciaország a fasiszta Németországnak. Itt mindkét esetben győztes, illet­ve győztesek és legyőzött ült az asztalnál... Ha túlzott is a hasonlat, a kérdésit feltehet­jük: vajon az afrikai „senki földjén“ megkezdődött tanács­kozásoknak is lesz győztese és vesztese? Vagy végre megtörté­nik az igazságos- megegyezés? A találkozó híre nem keltett meglepetést, hisz már hetekkel előtte Londonban egyengették az útját s a tárgyaló felek ösz- szehozása érdekében igen buz- gólkodott Callaghan brit kül­ügyminiszter. A tanácskozást a körülmények teszik érdekessé. lan Smith fehértelepes rend­szere tárgyalni kényszerül az afrikai lakosság képviselőivel, ez pedig nem „jóindulatának“ a jele, hanem a kényszer meg­lan Smith miniszterelnök, John Wrathall miniszterelnök-helyet­tes és Wickus de Kock tájé­koztatásügyi miniszter vesz részt. A Rhodesia jövőjéről folyó tárgyalásokon jelen van Vors- ter dél-afrikai miniszterelnök és Kanuda zambiai elnök is. A két politikus előzőleg egyórás tárgyalást folytatott, de erről a hírügynökségek nem közöl­tek pontosabb értesüléseket. nyilvánulása. Smith két okból is tárgyal: a portugál gyarmat- birodalom felmoblása után a dél-afrikai és a rhodésiai faj­gyűlölő fehértelepes-rendszer az utolsó szégyenfolt Afrika tér­TÁV LATO IC VAGY ÚTVESZTŐ? képén, mindinkább elszigetelő­dik s ebben a helyzetben nem hagyhatja figyelmen kívül az ellene foganatosított, de a neo- kolonialista pártfogók segítsé­gével kijátszott ENSZ-szankció- kat, másodszor Dél-Afrika és főként Rhodesia határvidékén nemzeti felszabadító harc bon­takozik ki s a partizánok tevé­kenységét sem lehet lebecsülni. Még egy körülmény játszik szerepet abban, hogy lan Smith a tárgyalóasztalhoz ül a benn­szülöttek képviselőivel. Dél-Af­rika példája. Vorster miniszter- elnök rutinosabb és ravaszabb politikusnak bizonyult rhodésiai kollégájánál s nyilván ő taná­csolta, egyezzék bele a tárgya­lásokba, akas.’ színlelve a meg­egyezési készséget. Vorster ugyanis jól tudja, hogy a NATO- államok mindenkor szövetsége­sei maradnak, viszont nagyobb rugalmasságot kívánnak part­nerüktől. Smith ezt sokáig nem értette meg. A kapcsolatfelvétel a felsza­Nahodka — Egy hónapon be­lül befejeződik a csendes-óceá­ni szovjet partvidéken a na- hodkai Vrangel-öbölben épülő új óriáskikötő első részlegének próbaüzeme. A szovjet tervek alapján, ja­pán berendezésekkel épülő ult­ramodern kikötő az emberi fi­zikai munka teljes kiküszöbö­lésével biztosítja óránként 800 tonna faanyag berakását. Megkezdődtek a Vrangel­badító mozgalmak vezetői és a rhodésiai kormány között a múlt óv vége óta tart kisebb nagyobb kihagyásokkal. Közben merényletek is történtek afri­kai vezetők ellen, ami a fehé­rek vezetőinek nem éppen őszinte szándékaira vall. Mint ismeretes, a rhodésiai nemzeti felszabadító mozgal­mak az év elején a Zimbabwei Afrikai Nemzeti Tanácsba (ANC) tömörültek. Ez a moz­galmak csúcsszerve lett Ábel Muzorewa metodista püspök ve­zetésével. Smithéknek jobban megfelel az ANC keretében folytatott tárgyalás, mert Mu­zorewa a mérsékeltebb irány­zatot képviseli, s a mozgalmak vezetői egyetértettek abban, hogy elsősorban a politikai meg­oldás módját fogják keresni. Nehéz tárgyalások következ­nek, mert a lényegről kell dön­teni: ez edig a fehér lakosság­hoz 20:1 arányban viszonyuló néger lakosság többségi képvi­seleti elvének elfogadása és gyakorlati érvényesítése. Hajlandó lesz-e Smith bele­egyezni végső soron ilyen meg­oldásba? Aligha. A „senki föld­jén“ folytatott tárgyalások hát­terében ott állnak a „statisz­ták“ is. Tanzánia és Zambia nyugodt határvidéket akar s ugyanilyen okból a szomszédos Mozambik és Botswana is komp­romisszumos békés megoldást szorgalmaz. A tárgyalásokra azonban Vorster dél-afrikai mi­niszterelnök is „kiszállt“, sőt különmegbeszéléseket is folyta­öbölben a szénkikötő építési munkálatai is. Mint ismeretes, a Szovjetunió és Japán között kompenzációs megállapodás született a jakutföldi szénme- dencék kiaknázásáról. A japán hitelt a Szovjetunió szénszállí­tásokkal egyenlíti ki. A szén­kikötő egyidejűleg csaknem egymillió tonna szén raktáro­zását és óránként 15 000 tonna szén hajókba való berakását biztosítja majd. tott Kaunda zambiai elnökkel. A jelekből és a fajüldöző afri­kai államok magatartásából ar­ra következtethetünk, hogy újabb cselszövés készül az af­rikaiak ellen. Ezt a feltevést konkrét té­nyek is alátámasztják. A rho- desiai partizánellenes harcok­ban dél-afrikai katonák és ren­dőrök is részt vettek és Loxton tábornoknak, a dél-afrikai had­ügyminisztérium szóvivőjének beismerése szerint nemrégen 67-en vesztették életüket és 118-an sebesültek meg a har­cokban. Ám dél-afrikai katonák a közelmúltban egy angolai erőmű „őreiként“ is feltűntek. Dél-Afrika egyébként 36 száza­lékkal növelte katonai költség- vetését, nagy összegeket irány­zott elő urándúsításra, vala­mint a simonstowni, Port Elisa- beth-i ós durbani támaszpontok bővítésére és korszerűsítésére, ami nyilván nem az afrikaiak­kal való békés megegyezés cél­ját szolgálja. A tárgyalások megkezdődtek, a végkövetkeztetés azonban még korai volna. Smith és Vorster cselezése, ügyeskedése nyilván­való, de az afrikai népek nin­csenek egyedül. A szocialista országok és a haladó emberi­ség az utolsó gyarmati rendsze­rek mielőbbi felszámolását kö­vetelik. Erre pedig jó alkalom lenne az ENSZ ismert dekolo­nizációs nyilatkozatának 15. évfordulója, amelynek jelentő­ségével a világszervezet köz­gyűlése foglalkozik majd. SCHLESINGER amerikai had­ügyminiszter háromnapos láto­gatásra Szöulba érkezett, hogy a két ország közötti katonai együttműködésről tárgyaljon. Felkeresi a Dél-Koreában állo­másozó amerikai csapatokat is. BAHREINBEN lemondott Kha- lifa Bin Szulman-al Khalifa kormánya, mivel a miniszter- elnök szerint az ország parla­mentje akadályozta a kabinet munkáját. MAURITÁNIÁBAN Moktar Ould Dadah államelnök vezetésével új kormány alakult. A külügy­miniszter továbbra is Hamdi Ould Mouknass. KOPPENHÁGÁBAN „A milita­rizmus és a háború ellen a bé­kéért és a biztonságért“ jel­szóval tömegtüntetést rendez­tek Dániának a NATO-ból való kilépéséért. A tüntetést követő nagygyűlésen felszólalt Jesper- sen, a Dán Kommunista Párt el­nöke. A GENERAL MOTORS egyik Ohio állambeli autószereldéje dolgozóinak sztrájkja győze­lemmel fejeződött be. A mun­kások a munkagyorsítás ellen tiltakoztak és az egyhónapos sztrájk eredményeként a cég vezetősége beleegyezett a mun­kaütem lassításába. DÉL-GEORGIÁBAN a Sapelo- öbölben az Egyesült Államok vámőrsége elkobzott 3600 font marihuánát, s az akció során 21 csempészt letartóztattak. Hatálvtalanították a halálos ítéleteket Athén — A görög kormány úgy döntött, hogy hatálytala­nítja a katonai diktatúra há­rom volt vezető személyisége, Papadopulosz, Pattakosz é&Ma- karezosz perében hozott halálos ítéleteket. A kormány tegnapi rendkí­vüli üléséről kiadott hivatalos közlemény szerint a halálos ítéleteket életfogytiglani bör.- tönbüntetésre változtatják. A kormány döntése ország­szerte felháborodást keltett. Egyes megfigyelők a politikai válságot sem zárják ki. Átszervezések Bangladesben Űj-Delhi — A PAP lengyel távirati iroda új-delhi tudósí­tója a bangladesi helyzetről szóló jelentésében megállapít­ja: Immár egy hét telt el azó­ta, hogy fegyveres államcsíny során megölték Mudzsibur Rah­man elnököt, de a helyzet Bangladesben még mindig nem normalizálódott. Bár a kijárási tilalmat feloldották, Dacca ut­cáit még mindig katonai jár­őrök ellenőrzik, harckocsik és katonák védik a főbb intézmé­nyeket. A bangladesi rádió hétfői közlése szerint jelentős átszer­vezést hajtottak végre a fegy­veres erők élén. A legfontosabb változás az, hogy Ziaur Rahman vezérőrnagy személyében új ve­zérkari főnököt neveztek ki. Elődjét, Safiullah vezérőrna­gyot a külügyminisztérium „rendelkezésére bocsátották“. A személyi változások további ve­zető posztokat is érintettek. Zavargások Korzikán Bastia — A hét végén folyta­tódtak a zavargások Korzika szigetén; szombaton és vasár­nap bomba robbant Bastiában egy francia vasárukereskedő üzletében és egy bankfiókban. A merénylet következtében egy személy megsebesült. A korzikai szeparatisták a múlt hét közepén léptek fegy­veres akcióba, hogy visszaszo­rítsák az elsősorban Algériából bevándorolt francia telepesek befolyását a francia igazgatású szigeten, pénteken a rendőr­séggel vívott tűzharc során két rendőrt megöltek, további ket­tőt megsebesítettek. A csoport vezetője ugyan megadta magát a rendőröknek, a többiek azonban teherautóra szállva, lövöldözve elmenekül­tek arról a tanyáról, hol koráb­ban — túszaikkal együtt — el- barikádozták magukat. LÁZAS ÉPÍTKEZÉS A VRANGEL-ÖBÖLBEN Kommentárunk Victoria Falls — Hétfőn a Rhodesiát és Zambiát elválasz­tó Zambézi folyó egyik hídján, egy vasúti szerelvényben meg­kezdődtek a Smith-rezsim és a Rhodesia fekete bőrű többségét képviselő Afrikai Nemzeti Ta­nács közötti tárgyalások. A megbeszélésen az Afrikai Nemzeti Tanács részéről Ábel Muzorewa püspök, Joshua Nko- ma és Ndabaningi Sithole, a fehértelepes kormány részéről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents