Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-03 / 31. szám, Vasarnapi Új Szó
Tóth László: Könözsi István felvétele a Generációk című ciklusból ■ i MmúAamJ \. A szűz térből kitörtem és alig futottam löl később Wroclawig, süllyedek már, le az agyagba: áttöretlen földi anyagba Hat körön át legalsó körbe, alászállni csők, mindörökre! Hol fa sem jelzi már e tájat, minden oldalra ázzál lázad. kinek árnyéka tovalendül önmagán Hó hull az egekből, kibomlik szirom és lósörény: a vér patakzik egy tárgy szügyén? II. Kék és félzöld sebek borítnak a felekről. Meg nem hódítlak már magamnak Tompo hullámok ritmusára olykor hullámzók még magam is, s bár összefognak a zene kék szirmai. Oltnak s Dunának még hallom a hangját, törődöm én, akár az akkád szerető, ki rég elomolt már. Könnyű szél fű*. A sarki bo tnál sírül vitorlám. Ügy igazíts, hogy engem a halállal hódíts! III. Nézd: megleng az óriás ingái Fogyóban már, mi kínból kínba menekítsen únos-úntalan, elfele fordul hatalmasan istenes arca, oszt’ béborul nagy ködökbe. Hozzám szomorúi a fű, pille árnyát veszejti, s szétbomlik atomokra. Mert ki a tűz hullámiból fölbukkan szüntelen, húsorgón megnyisszan zugyvorékos hejton keminyge. Leng, lobog o szélben az ümge . .. IV A virradat bétog a táncba, perdülésbe, jaj, látomásba, virágom, virágom, hajdina, üszkösödik számon az ima! Átlendül, alászáll, hét körbe, marcangol örökre hét körme Kékül, jaj, álom és fájdalom, hajdina, hajdina, olta om! Fölbukkan számon az alázat. Süllyedek, nem érzem, ha lázad az ima: megszakad az ina? Hajdina, hajdina, hajdina! V. Fekete fellegek vonulnak, sási kíjók összeborulnak, kicsi ősök vigadozának, tyuhajos táncot ők járónak. Kőmijes Kelemen falánáli megálla, tövében ahogy áll gondola az ő asszonyára: meg kell halni, jaj, mi az ára?! Víz partján malom teketéllik. jó bort iszom reggeltől estig. Nikotin mardossa a nyelvem; haljak, ha kell, az anyanye ven! VI A törvényt kiáltom, s nem esdem kegyelemérti ö, hányszor estem térdre, s hányszor álltam újra föl! Nem sírok már, ha bú s kétely öldös. Gyökér tűz tépi tudatom. Hogy meddig? Magam sem tudhatom. Ameddig élek! S még százezer évig. Nap éget, jégeső ver: edződöm? Bőröm keményedik. Virradattól estéli estig a törvényt kiáltom! Halld hát: így élt, ki nem adta hatalmát. Augusztusi könyvújdonságok E mlékeztetni akarunk mindenkit, kortársainkat és az új nemzedéket arra a felelősségre, amellyel az áldozatok millióiért és az emberiség jövőjéért tartozunk“ — olvassuk a most megjelent „ „A második világháború képei“ című kétkötetes albumban, amely az Európa Kiadó és a Madách Kiadó közös gondozásában került a könyvpiacra gyönyörű kivitelben, áttekinthető felosztásban, gazdag képanyaggal. A képeket a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Magyar Távirati Iroda, a szovjet APN, az olasz Fototeca Sto- rica Nazionale, valamint magánszemélyek bocsátották a szerkesztők rendelkezésére. Ízelítőképpen lapozzunk bele a több mint hatszáz oldalas nagy formátumú két kötetbe! „így kezdődött!“ — olvassuk az első fejezet élén. s látjuk Hitlert, Mossolinit, Hindenburgot, az égő Reichstagot, a Mein Kampf „örök időkre“ készült példányát és az egész beinduló háborús masinériát. „A nácizmus mohó örfiköse mindannak, ami a német múltban sötét volt, de mindenek)ölött és elsősorban a pángermán imperializmus hódító politikáidnak nagyobb szabású és oestiálisabb folytatása“ — olvassuk a fejezet mottójában. Megrendítő olvasmány „A második világháború képei“ című album. Me- mentóként ott a helye minden családi könyvtárban. Szabó Bélát az olvasóközönség legnagyobb része prózaíróként ismeri. A Madách Kiadónál most megjelent, „Kenyér meg tej“ című kötet a szerzőnek azokat a verseit tartalmazza, amelyeknek a zöme a két világháború között született. E versek legnagyobb pozitívuma a rideg szociális valóság, a proletársors megejtően együttérző, nyersen őszinte bemutatása, az izzó gyűlölettől fűtött, forrongó, tíiár-már anarchikus hangvétel. A kötet fejlődésében mutatja be a költőt, akit a szegénység, a nyomor, a jogfosztottság, az éhség tölt el gyűlölettel a kizsákmányoló társadalom ellen, s így talál rá osztálytestvéreire, hogy velük együtt vállalja a harcot. A „Harminc év" sorozatban jelent meg az utóbbi évtizedek egyik legsikeresebb magyar elbeszélőjének. Sánta Ferencnek, két regénye, a „Húsz óra“ és „Az áruló“. A Húsz óra eseményeiben húsz év történetét mondja el Sánta regényes krónikája. Tragédiák színhelye: könny, vér, süket-konok gyűlölet színhelye volt nemrégiben a falu. Pedig, akik szereplői és okozói voltak a tragédiának, azokat is az igazuk tudata hajtotta, mert az egy fészekalja, a régi közös cselédsors különbözőképpen formálta őket: gerinces-bátrakká az erősszívűeket, s félős-puhákká a gyengébbeket. A paraszti — különösen a szegényparaszti élet keserűségéről, fájdalmáról kevesen vallottak olyan mélységgel, hitelességgel, egyben mesébe hajló költőiséggel, mint Sánta Ferenc. Hangja most szándékoltan visszafogottabb. Önnön belső igazságukban, de közelről kérlelhetetlen pontossággal vállatja hőseit. Mint krónikás, aki egész hűséggel szólhat csak, mert a teljes igazságot kell elmondania. A másik Sánta-regény, „Az áruló“ pedig számunkra is ismert világba, a huszitán korba helyezi hőseit, s vallatja őket ugyanazon kérdésekről, mint a „Húsz órában“, csak ezúttal történelmi mezbe öltöztetetten. „Égszínű fátyol“ címmel jelent meg az Európa-zsebkönyvek sorozatban a legújabb szovjet elbeszélőket bemutató antológia. Ugyancsak ennek a sorozatnak kiadványa a Nobel-díjas Mauriac négy regényét tartalmazó kötet, ! Anyaisten, A szerelem sivataga, Thérese Desqueyroux, A kis idétlen). A Magyar Remekírók sorozat legújabb kötete Kölcsey Ferenc válogatott műveit, illetve Kosztolányi Dezső négy regényét (Néró, a véres költő — Pacsirta — Aranysárkány — Édes Anna] tartalmazza. Mindeddig kiadatlan Krúdy-regényt olvashatnak a gordonkahangú mesemondó hívei (A Tiszaeszlári Solymo- si Eszter), míg Ady Endre összes verseit a Nagy Klasszikusok sorozat két kötetében találhatják meg újra az érdeklődők. Az iskolások Könyvtárának legújabb kiadványa Mikszáth Kálmán két legismertebb elbeszélésgyűjteményét tartalmazza: a „Tót atyafiadat és „A jó palócok“-at. A Móra Könyvkiadó és a Madách közös vállalkozásában jelent meg József Jolán nagy sikerű, A város peremén című József Attila életrajzának legújabb, immár ötödik kiadása. Ugyancsak most jelent meg Vámos Magda Darwin-életrajza, az így élt Darwin. E két utóbbi könyv természetesen elsősorban a tudásra szomjas ifjúság érdeklődését hivatott kielégíteni, de a felnőtt korosztály képviselői is sok érdekességet olvashatnak a könyvből. Megkülönböztetett figyelmet érdemel a Gondolat Kiadó pompás kiadványa, a „a Zsebenciklopédia“, a korszerű tudás nélkülözhetetlen segédkönyve. „Önfia vágta sebét“ címmel jelent meg Nemeskürty István történelmi esszétrilógiája. Nemeskürty esszéi nem véletlenül kerültek az érdeklődés középpontjába, hiszen a méltán népszerű író arra a feladatra vállalkozik, hogy egész generációk köztudatában élő, megfellebbezhetetlennek érzett történelmi igazságokra kérdez zen rá. vállalva ezzel annak veszé: lyét is, hogy sokak szemében tudományos eretnekké válik. Az egy kötetben újra megjelenő „Krónika Dózsa György tetteiről“ az „Ez történt Mohács után“ és az „Elfelejtett évtized“ arra a kérdésre keres választ: kit terhel a felelősség azért, hogy Magyarország évtizedeken át védtelenül ki volt szolgáltatva a törökök és a Habsburgok hódító törekvéseinek? A trilógia annak az „agyonhallgatott“ korszaknak a története, amelyben számtalan lehetőség kínálkozott volna, hogy a magyarság megszabaduljon legnagyobb ellenségétől, a törököktől, de amelyben végül mégiscsak Buda faíaira tűzik a lófarka zászlót. — il —
