Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-23 / 198. szám, szombat
FOROG AZ ÖRVÉNY Az optimistább megfigyelők néha néha megkockáztat Iák leírni: valamit enyhült a portugáliai válság. Optimizmusukra az- tán sajnálatos könyörtelenséggel rácáfolnak az események. Mind világosabbá válik ugyanis, hogy a tavaly áprilisban megkezdett forradalmi folyamat egyértelműen veszélybe került. Egyértelműen — még akkor is, ha ez a veszély két oldalról fenyegeti. A jobboldal gyorsan felocsúdott, és kiváló taktikai érzékkel megtalálta a pillanathoz leginkább megfelelő szövetségeket, fedöszervezeteket, pártokat. Nem volt térien az álforrudalmi szélsöbaloldal sem: felelőtlen akcióival úgy Un csak segített megteremteni a félelem és a bizalmatlanság légkörét, amelyben értékes pozíciókat őrizhet meg és még érté kesebbeket szerezhet meg az — ellenforradalom. A SZÖVETSÉG EREJE Többször leírtuk, hogy Portugáliában a forradalom sorsa a Fegyveres Erők Mozgalma és a haladó tömegerők szövetségén múlik. Az a kérdés: szövetségük lciállja-e a taktikai buktatók próbáit, vagy pedig ez a kötelék is csupán taktikai értékű, amelyet természetszerűleg túlhaladnak az események. A katonai mozgalom forradalmi szárnya, valamint a Portugál Kommunista Párt és a vele szövetséges Demokratikus Népi Mozgalom és a két baloldali párt körül csoportosuló politikai erőközpontok, valamint az egységes szakszervezeti mozgalom, az Intersindícal hosszá hónapok során bizonyították: mindent megtesznek azért, hogy ez a szövetség minél ko- pásállóbb legyen, s ennek érdekében hajlandók a helyzet megkívánttá taktikai engedményekre is. Amikor a párt politikai bizottsága a helyzet értékelését megfogalmazta, már ismeretesek voltak az északi fasiszta jellegű kilengések, akkorra már a sejtések, a politikai megérzések hangnemében kellett taglalni a „várható“ fejleményeket. Ezek a fejlemények ugyanis — bekövetkeztek. Sőt, a legfrissebb események vakító fényében már látszatnak azok a parányi repedések is, amelyek a hadsereg és a forradalmi tömegek egységét veszélyeztetik. Hiszen több alkalommal megtörtént, hogy a kivezényelt katonaság lábhoz tett fegyverrel, kíváncsiskodó cirkuszi nézőként szemlélte a kommunistaellenes csőcselék tombolását. De a fegyveres erők más szféráiban Is megmutatkoznak a veszélyes polarizáció jelel. A negyedik Goncalves-kabinet megalakításának n eh ézségei ugyanis ma már elsősorban az MFA egységének hiányával magyarázhatók; azzal, hogy a Portugál Szocialista Pártnak és a vele tartó Demokratikus Néppártnak sikerült olyan nyomást kifejtenie az MFA-ra, hogy a konstruktív elemek közül többen érezhetően veszítettek pozícióikból. A szavakban a forradalom mögé felsorakozó ellenzék az „első menetben“ elsősorban Vasco Goncalves fejét követeli — de a negyedik Goncalves- konnány „piszkozati listájának“ összeállításával megpróbálta lemorzsolni Carvalho tábornokot is. A COPCON, a belső hatalmi erők parancsnoka ugyanis tagja annak a háromtagú szuper-csúcsszervnek, amelyet annak idején a válság áthidalására hívtak életre. Ez lényegében azonos jogokat, hatalmi befolyást ígért Costa Gomes államfőnek, Goncalves miniszterelnöknek és a Kontinentális Operatív Parancsnokság vezénylő tábornokának. A negyedik Goncalves-kormány első listáján ugyanakkor Carvalho neve a miniszterelnök-helyettesek között szerepelt, — tehát a „második sorban“ — jóval Goncalves mögött. Azóta híre terjedt — és ezt senki nem cáfolta —, hogy Carvalho első hallásra visszautasította az elképzelést. A jobboldali előzetes spekulációk ebben a vonatkozásban tehát „bejöttek“: azóta néhány Carvalho-nyilatkozat Igazolja, hogv a szélsőbal bálványa — aki egyébként határozott. forradalmi fellépéseivel szerzett megbecsülést magának kommunista tömegek előtt is — több ízben szembekerült a mind nehezebb helyzetbe kerülő Gon- calvessel. Vagyis a „triumvirátus“ két baloldali tagja közt bizalmi válság lappang — ez pedig megkönnyíti azoknak a helyzetét, akik hajlanak a szociáldemokrata jellegű megoldásokra. A SZOCIALISTÁK FELELŐSSÉGE Más dolog —, hogy ez a hangosan követelt jobbraíordulás még optimálisabbá tenné a terepet az eJlenforadalmi próbálkozásokhoz. Éppen ezért mérhet*tleniil nagy a szocialisták felelőssége, amikor politikai ambícióik érdekében a válság szításának taktikájához folyamodnak. De ugyancsak nagy a felelősségük azoknak a nemzetközi szocialista és szociáldemokrata köröknek is, amelyek a többé-kevésbé nyílt beavatkozás politikáját választva, lényegében sugalmazzák Soare- séknek ezt a veszélyes taktikát. Suga,Imazásban egyébként sincs hiány: hiszen segítség- adást „latolgat“ az Európai Gazdasági Közösség és nem rejti véka alá kívánságlistáját a NATO sem. A baloldal elleni fellépés tehát mind összehangoltabb a külső és a belső erők között, éppen azért nem csodálkozhatunk azon sem, hogy a dekolo- nizációs folyamat negatív jelenségei is sajátos módon csapódnak le Lisszabonban. Az angolai válság — főleg, miután a portugál csapatoknak kellett ismét beavatkozniuk a felszabadító mozgalmak fegyveres vitájába — súlyosan terheli a llsz- szaboni légkört. ELKERÜLHETETLEN KÖVETKEZTETÉS A légkörromlás egyébként általánosba krízis konzerválása akadályozza a kormányzati adminisztráció t e v éken y ség ét. Emiatt ma már az országban nemcsak az történik meg, amit a haladó pártok és az MFA akarnak, hanem elsősorban az, amit a katonák még — eltűrnek. így, amint tovább gyengül a félig civil kormány pozíciója, úgy nyer szükségképpen nagyobb hangsúlyt a katonai elem. Vagyis: a szocialisták által elindított földcsuszamlás miatt a helyzet nemcsak áttekinthetetlen, hanem — ellenőrizhetetlen is Annyi azonban látható: az ellenzéki ellenforradalmi erők mindinkább hajlanak az egységre — de szembeötlő a spontán együttműködésük is. Ezzel szemben azok a népi és katonai erők, amelyek képesek lennének útját állni az ellenforradalmi lavinának — bátortalanul, bizonytalankodva keresgélik egymás kezét. Sőt soraikat megosztás gyengíti, és ezen nem változtat néhány szépen hangzó nyilatkozat sem. melyben a hatalom csúcsaira törő szocialista vezetés az egység jelszavait emlegeti. A legfrissebb fejleményekből azonban a szocialista pártvezérek nek Is le kellene vonniuk az elkerülhetetlen következtetési: szakadár- politikájuk, nemcsak a kommunistákat gyengítheti, hanem végveszélybe sodorhatja azt a polgári-pluralista demokráciát is, amelyben vezető szerepet akarnak játszani. Történelmi analógiák tanúskodnak arról, hogy a szocialis- ta-szociáldemokra ta pártvezetés időnkint milyen elképesztő vakságot tanúsít a fasiszta veszély- lyel szemben. Lisszabonban rövidesen ki fog derülni, hogy a PSZP hajlandó-e egyértelműen csatlakozni a forradalmi zászlóhoz, vagy megmarad a történelmi szociáldemokrácia kezéből már többször kivert „vakok fehér botjánál“? KRAJCZÁR IMRE ROMÁNIA NEMZETI ÜNNEPÉN NYIKOLAJ GLÜSKOVOT ne vezték ki a Szovjet Állami Árbizottság új elnökévé. Gluskov előző beosztásában a Szovjetunió színesfém-kohászati miniszterhelyettese volt. HAVANNÁBAN közös közleményt adtak ki Luis Echeverria mexikói elnök látogatásáról. Echeverria mexikói látogatásra hívta meg Fidel Castrót. BUDAPESTEN mély részvéttel kísérték utolsó útjára Kisfaludi Stróbl Zsigmundot, a magyar szobrászat nesztorát. A SZOVJETUNIÓBAN felbocsátották a Kozmosz—756 jel zésű mesterséges bolygót. GENFBEN tegnap újabb ülést tartott a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásával kapcsolatos tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai küldöttség. NORODOM SZIHANUK herceg, kambodzsai államfő tegnap Phenjanból visszaindult Pekingije. Szihanuk május közepe óta volt Kim Ír Szén vendége. CORDOBA argentínai városban csütörtökön ismeretlen fegyveresek megkísérelték .kiszabadítani Marcos; Osatinskyt, a Mon- tonerók néven ismert gerilla- szervezet egyik vezetőjét. A gerillavezért kísérő rendőrökkel vívott tűzpárbajban azonban magát Osatinskyt lőtték agyon. JOSEPH ALIOTO San Francisco polgármestere rendkívüli állapotot hirdetett ki a nagyvá rosban, hogy lehetővé tegye saját maga számára a sztrájkoló rendőrök bérköveteléseinek teljesítését. A városi tanács ugyanis elutasította a sztrájkoló rendőrök 13 százalékos bér- követelését, ezért a polgármester „magához ragadta a hatalmat“, hogy ezzel megmentse a várost a bűnözés fenyegető hullámától. Fidel Castro az amerikai embargá feloldásáról Havanna — Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, miniszterelnök csütörtökön közös sajtóértekezletet tartott Echeverria mexikói államfővel. A sajtóértekezlet fő témája a Kuba elleni gazdasági embargó részleges feloldása volt. Az a me r lka i k ülü g y m iniszt éri um csütörtökön bejelentette, hogy az amerikai kormány ezentúl az amerikai társaságok harmadik országban levő leányvállalatainak engedélyezi a Kubával való üzletkötést. Fidel Castro az amerikai kormány döntését „pozitív geszrtus“-nak minősítette, de megjegyezte, hogy a két ország közötti kereskedelmi embargó továbbra is fennmarad. A két ország közötti esetleges tárgyalásokról szólva Castro kijelentette, hogy amíg az 1962-ben elrendelt amerikai kereskedelmi embargó fő intézkedései fennmaradnak, addig Kuba nem hajlandó tárgyalásokat kezdeni. Colorado Vail — Ron Nes- sen, az amerikai kormány szóvivője Colorado Vailben kijelentette, hogy Ford elnök többé „semmi előnyt nem lát a Kubával szembeni állandó antagonizmus fenntartásában“. A szóvivő szerint a két ország kapcsolataiban egyelőre „számos probléma“ van, s nem lehet megjósolni, hogy megkezdik-e és mikor azok rendezését. fosé Luis Orfila, az Amerikai Államok Szervezetének főtitkára Washingtonban úgy nyilatkozott, hogy az amerikai kormány döntését, „nagyon kedvezően fogadja majd“ a latinamerikai országok többsége. McGovern amerikai szenátor, aki nemrég Kubában járt, kijelentette: „A kormány kevés idő alatt nagy utat tett meg". Ezzel szemben Jonathan Bingham, az amerikai képviselőház kereskedelmi albizottságának elnöke úgy vélte, hogy a döntés „nem megy élég messzire, s még nevetségesebb helyzetbe hozta az Egyesült Államokat Augusztus 23-án a Román Szocialista Köztársaság dolgozóival együtt a testvéri szocialista országok népei is megemlékeznek Románia felszabadulásának, ennek a nagy jelentőségű történelmi eseménynek a 31. évfordulójáról. Több mint három évtizede, 1944. augusztus 23-án szabadult tel az ország a fasiszta uralom alól és lépett történelmének új szakaszába. Az 1944. augusztus 23-i unti fasiszta leikelés ki robbantásának és sikerének döntő feltételét a szovjet hadsereg teremtette meg, amely 1944 nyarán és a fő termékek töblxságének termelésénél túlszárnyalták a kitűzött feladatokat. Számos ipari üzem, főként a fővárosban, már négy és fél év alatt teljesítette az ötéves terv feladatait és további üzemek ugyancsak határidő előtt telje sitik a tervben kitűzött felada taikat. \ román népnek ezt az erőfeszítését azonban nagy mértékben akadályozták az idei júniusi és júliusi óriási áradások. Kz az elemi csapás a népgazdaság valamennyi ágában és a lakosság személyes tulajdonában is tetemes anyagi veszteBukarest lakossága 1940 bejn nem egészen 900 ezer fő volt, napjainkban azonban már meghaladja a másfél milliót. A század végén a román főváros lakossága eléri a 2 millió 300 ezer főt, (CSTK felvételei megsemmisítő csapást mért a hitlerista Németország hadseregére. Az augusztusi felkelés po litikai előkészítése során a ro mán kommunisták céltudatosan arra törekedtek, hogy szorosabbra fűzzék kapcsolataikat mindenekelőtt a szociáldemokratákkal, megteremtve ezzel az antifasiszta koalíció magvát, melyet fokozatosan a román demokratikus erők antifasiszta egységfrontjává szélesítettek ki. A fegyveres felkelés győzelmével a román nép elnyerte tényleges függetlenségét és teljes szuverenitását, s a felszabadulás után a kommunista párt vezetésével viszonylag rövid idő alatt történelmi jelentőségű eredményeket ért el gazdasági, társadalmi, politikai, oktatási, tudományos, kulturális és művészeti téren, az életszínvonal, az anyagi és szellemi kultúra állandó emelésében egyaránt. A román nép áldozatos munkája, valamint a Szovjetunió internacionalista segítsége, Romániának a szocialista integrációban, a KGST-ben való részvétele eredményeképpen a Román Szocialista Köztársaság a sikeresen fejlődő ipari-mezőgazdasági államok közé tartozik. Az ország ipara ma tizen ötszörié több acélt, liúszszorta több villamos energiát, nyolcszorta több szerszámgépet termel, mint 1948-ban. A nemzeti jövedelem csaknem tízszerese az 1950. évinek. Korszerű mező- gazdaság jött létre, amely jelenleg háromszor annyit termel, mint egy negyedszázaddal ezelőtt. A román gazdaság fejlesztésében igen jelentős helyet foglal el az 1971—1975-ös ötéves terv. Ezen időszak alatt több mint 2400 termelő egységet helyeztek és helyeznek üzemije, az ipari termelés évente átlagoson 14 százalékkal emelkedett ségeket okozott. Az árvíz több mint 270 gyárat-, üzemet és or szágos jelentőségű építkezést rongált meg, s csaknem ugyan, ennyi helyi gazdasági és szövetkezeti termelőhelyet. Nagy károkat szenvedett a villanyhálózat, a vasúti, az úti és a távközlési összeköttetés. Mintegy 800 OdO hektár . mezőgazdasági földet árasztott el a víz, s tízezer számra pusztult az állat- állomány. A Román Kommunista Párt széles körű akciót indított, hogy a dolgozókat a súlyos feltétel yk között a tervfel adatok teljesítésére és túlszárnyalására mozgósítsa, arra, hogy mielőbb helyre hozzák az elemi csapás okozta óriási károkat. Az elkövetkező esztendőkben az eddigi sikerek alapján a román nép újabb nagyszabású programok végrehajtásába kezd. A Román Kommunista Párt XI. kongresszusain jóváhagyták a Románia 1976 és 1980 közötti gazdasági, társadalmi fejlesztését, valamint az ország 1990-ig történő fejlesztését célzó irányelvek határozatát. A pártprogramban megfogalmazott céloknak megfelelően Románia újabl» nagy lépést tesz m-ijd előre a szocialista társadalom épílésé. ben. Harmincegy évvel ezelőtt hazánk és Románia népének kapcsolataiban is új szakasz kezdődött. A felszabadulással, a szocializmus győzelmével létrejött feltételek teremtették meg annak alapját, hogy népeink között gyümölcsöző együttműködés jöjjön létre a marxizmus — leninizmus, a szocialista internacionalizmus elvei alapján. Ez a testvéri együttműködés nemcsak országaink népei javát, hanem a szocialista közösség egyetemes ügyét is szolgál* ja. PROT1CS JOLÁN ÁLLAMOSÍTOTTÁK A VENEZUELAI OLAJIPART Caracas — A venezuelai parlament csütörtökön jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely előirányozza az ország területén működő olajvállalatok államosítását. A törvényjavaslat Andrés Pérez elnök aláírásával 1976. január 1-i hatállyal emelkedik törvényerőre. A venezuelai kormány által Is támogatott törvényjavaslat összesen 21 vállalatot, köztük 19 külföldi céget érint. A külföldi vállalatok az angol—holland Shell kivételével amerikai tulajdonban vannak. A magáncégeknek fizetendő kártérítés mértékét később határozzák meg. becslések szerint azonban ezek együttes Összege 1,1 és 1.5 milliárd dollár között lesz majd Venezuela jelenleg napi 2.5 millió barreles termelésével a világ harmadik olajexportőre ós ötödik termelője. Exportjának több mint a fele az Egyesült Államokba irányul (napi 1,3 millió barrel), de jelentős Kanada részesedése is (napi 350 ezer barrel). Hivatalos források szerint az államosítás nem fogja érinteni Venezuela hagyományos fogyasztóinak ellátását. Hétvégi hírmagyarázatunk
