Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-03 / 31. szám, Vasarnapi Új Szó
Sikeresen te jesítik a választási programot * Tér málfürdö négy medencével • Parkolóhely, ven déglő, öltözők és fedett uszoda épül re azonban továbbra is a mezőgazdaság marad a 1 eg fon tosabb ágaza t. Lehetetlen, hogv felsoroljuk mindazt, ami a fel szabadulás óta a városban felépült. Említsük meg legalább az utóbbi választási időszakban megvalósí tott akciókat. Elsősorban több ezer folyóméter utat, gyalogjárót, csatornát és vízvezetéket építettek. Nagy területeket parkosítottak, több tízezer rózsatövet és díszcserjét ültettek el. Többek között felépült a Honvédelmi Szövetség autószervize, a közlekedési gyér mekjátszótér, a sportcsarnok, több száz garázs, a pionír sportpálya, a városi ravatalozó, a kulturális szórakoztató objektum, több mint ezer lakás stb. Nem említettük még meg az üzlethálózat, a szol gáltatások, az iskolaügy és az egészségügy fejieszté sét és az Üdülőközpont építését, amely a választási program keretében megvalósított legjelentősebb akciók közé tartozik. 1972—1974 ben, beleszámítva az idei első fél évet is. a lakosok, az üzemek és vállalatok dolgozói társadalmi munkában több millió órát dolgoztak le az élet- és a munkakörnyezet javításán. Az állami költségvetésből, valamint az egyéni és az állami lakásépítés keretében megvalósított akciók és a társadalmi munkában felépített létesítmények értéke több százmillió korona. Csallóköz lakosai már nagyon régen sejtették, hogy a Duna kavics- és homokhordaléka alatt gazdag vízforrá- sok, esetleg ásványvízforrások is találhatók. A különböző helyeken fúrt artézi kutak igazolták ezt a feltevést. A hévízforrások kihasználásának gon dolatáva) csak később kezdtek foglal kozni. A Duna menti terület gazdag hévízforrásait Magyarországon már néhány évtizede üdülési célokra és gyógyításra, az utóbbi időben üvegházak fűtésére is használják. Déli járá sainkban a felszabadulás után a tervszerű geológiai kutatás keretében több vízforrást találtak, sokat kö zülük ki is használnak a lakosság ivóvíz-ellátására, a hévízforrásokat kisebb mértékben a mezőgazdaságban hasznosítják, egyes helyeken már fürdőt is épí- tettek, így pl. Diakovcén (Deákin) Horné Salibyben (FelsőszelinJ és a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi} járásban. Dunaszerdaholy az utóbbi években egészen meg változott. Szép várossá fejlődik, és ami az idegen forgalmat illeti, rövidesen Hlohovecet, sőt Komárnőt (Komáromot) is megelőzi. A városfejlesztési tervek és a Nemzeti Front választási programja, hála a városi nemzeti bizottság képviselői és szervei kezdeményezésének, a helyi üzemek és természetesen a la kosság elkötelezettségének, valósággá válnak. Zardahelo* így hívták Dunaszerdahelyet a 13. szá zadban, már régen nem az a poros vidéki város, mint amilyen a felszabadulás előtt volt. Korszerű utcák és gyalogjárók, jól működő üzlethálózat és szolgáltatások, új lakótelepek és iskolák — mindez ma már természetes. Ugyanígy az ipar is. A München előtti kapitalista köztársaságban az emberek még csak nem is álmodhattak gyárakról. Ma kor szerű cukorgyár, konzervgyárak, építővállalatok stb. vannak a városban, biztos megélhetést nyújtanak a h<ílyi lakosságnak. A nagyszabású iparosítás ellenéveinek nagy támogatása lehetővé teszi, liogy a ftir dől tovább fejlesszük. Amit ma lát itt, az közös mu n ká n k eredménye. “ Viszkocs Károlynak, a vnb építési osztálya vezetőjének kíséretében megtekintettük a fürdőt. Az építést 1972-ben kezdték meg, s rövidesen felépült * nagy medence. A közeljövőben megvalósítják az ere deti terv további célkitűzését, felépül a fürdőgyögy kezelést lehetővé tevő kísérleti objektum. A tervem felül eddig három medencét építettek (jelenleg négy van — az úszómedence, a gyermekmedence, a fürdőmedence és az ún. olasz medence). Az öltözők egyelőre csak ideiglenesek. A közeljövőben kezdik meg az 1800 kabinos öltöző építését. Az egész fürdőt bekerítik, összterülete 19 hektár lesz. A villanyi) már bevezették. Az idén építik a röplabda- és a te niszpáJváí, valamint mínigolí-pályát. Nyolcvan százalékra befejezték a gyalogjárók építését. A kertészek is jó munkát végeztek. Azt tervezik, hogy nagy parkot létesítenek, több mint 2000 fát ültetnék eL .Azt akarjuk, hogy az egész fürdő olyan legyen, mint egy nagy park“ — mondja büszkén az építés» osztály vezetője. „A fürdő mai értéke 14 millió korona. Mit akarunk még építeni? jövőre a Csehszlovák 'restnevelési Szövetség Központi Bizottságával együtt működve megkezdjük a fedett uszoda építését. Már Az idősebbek is szívesen megmerülnek a kellemes vízben Gyurcsík Józsefnek, a Dunaszerdahelyi Városi Nemzeti Bizottság elnökének szobájában ülünk és azokat a terveket nézegetjük, amelyeket még az idén akarnak megvalósítani. „Minden erőnket a választási program teljesítésére fordítjuk, ez a jelszónk megbízatási időszakunk első napjától“ — árulja el az elnök és így folytatja: „Városunk nagyon gyors iramban fejlődik. Ez a fejlődés sok problémát hoz magával, ezeket rendszeresen, gyakran menet közben kell megoldanunk. Új lakótelepek nőitek fel, lakások épülnek, gyarapodik a lakosok száma. Egyre több utcára, gyalogjáróra, parkra, üzletre és szolgáltatás ra van szükségünk. Folyamatban van a művelődési ház építése, amelyre máris nagy szükségünk lenne. Sokat köszönhetünk polgárainknak és üzemeink dől gozóínak mindazért, amit sikerült felépítenünk, amit a munka és életkörnyezet javításában elértünk. Választási programunk tartalmazza egy üdülőközpont építését, nőben az évben is nagy figyelmet szén telünk a feladat teljesítésének.“ A kézdetet az 1971-ben végzett földfúrások jelen tették. Ezek igazolták a régi feltevéseket. Mintegy 600 -700 méterre a régi városi fürdőtől hévízforrást találtak. A 815—90 fokos hévíz gyógyhatású, ásványi anyagoKat tartalmaz. Elsőként az Agrofrigo használta ki a hévizet csarnokai fűtésére. A városi nemzeti bizottság is kihasználta az alkalmat. Télen .üveg- házakai fűtenek a hévízzel, nyáron pedig a strandfürdőben hasznosítják. „Eredetileg nem terveztük az üdülőközpont építé sét. A helyi lakosok javaslatára egy medence felépítését terveztük a választási program keretében. Ma már négy medencénk van, ‘ mondja Gyurcsík József elnök. „Az építésnél fokozatosan a lehetősé-w gekből és szükségletekből indultunk ki. A széles környéken nincs ilyen fürdőhely. Talán csak PieSťany- ban találhatunk hasonlót. Említettem a feltételeket. A polgárok, az üzemek dolgozóinak és a képviselők kezdeményezése, továbbá járási párt és állami szer Vígan lubickolnak a legkisebbek (A szerző felvételei) készülnek a tervek. Ugyancsak jövőre kezdjük építeni a gyógyfürdőt, amelyben naponta 200 kezelést nyújthatnak majd. A két létesítményt valószínűleg 1977-ben adjuk át.“ Megfigyeltük, hogy a szolgáltatásokat egyelőre ideiglenes elárusítóbódékban a jednota biztosítja. A városi nemzeti bizottság idén a „Z“-akció keretében egy fedett teraszú büfét építőit. De ez is kevésnek bizonyul. Vannak napok, amikor 15 000 en látogatnak a fürdőbe. Ezért egy nyári vendéglőt terveznek. Már jövőre megkezdik az építését, eleinte 600 adag eleit készítenek majd egy műszak alatt. Problémát jelent a gépkocsik parkolása. Az ere deti parkolóhely már régen nem elegendő, s az erre a célra ideiglenesen használt kéthektáros terület nagyobb esők után nem alkalmas parkolásra. 1973 bán, amikor átadták a fürdőt, egy év alatt 50 000 látogatója volt, tavaly már több mint 180 000. A látogatók több mint 70 százaléka Bratislavából és környékéről érkezik. Gyakoriak a külföldi vendégek is. Amint Viszkocs Károly elmondotta, már meg is kéz ilenék a végleges parkolóhely építését, de nem kap ták meg az ehhez szükséges területet. 670 személy gépkocsi és 10 autóbusz lesz a befogadóképessége. A fürdő így még látogatottabb lesz, mivel a személy gépkocsikkal érkező vendégek számára nem jelent majd gondot a parkolás. A Dunaszerdahelyi Városi Nemzeti Bizottságnak minden bizonnyal sikerül megvalósítania a városfej lesztési tervben, valamint az élet- és a munkakörnyezet megjavításában kitűzött feladatokat. Ezt tanúsít ják az é’et különböző területein elért eddigi ered niónyeik. JOZEF SLUKA m ÍJL.1
