Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-19 / 194. szám, kedd
KÜZDELMES ÉVEK Látogatóban egy vöröskatonánál Ötödik éve végzik a presovi Stavba Termelőszövet kezet dolgozói a szepesi vár történelmi nevezetességeinek konzerválást munkálatait, l-.zzel egyidejűleg a Spisská Nová Ves-i Földtani Kutatóintézet dolgozói megerősítik a sziklás részeket. A konzerválási munkálatok célja, hogy megmentsék uz 17H0 bein tűzvész által elpusztított várat. és az ott található egyedülálló régészeti értékeket. A 28 millió koronás beruházási igénylő munkálatokat kb. 1980 bán fejezik be. Felvételünkön: A piun- kában részt vevő brigádosok ' (Felvétel: CSTK)) Társadalmi összefogássá! KÖVETKEZETESEBBEN A CIGÁNYKÉRDÉS MEGOLDÁSÁÉRT Balázs János a lévai járás Veiké Ludince (Nagyölved) község szülötte. Születési évei: 1896. Egyik s zeni ü reg ében üvegszem, do a másik szemüregének szeme is súlyosan sérült. Az asztalon egy okmány, mely szerint Balázs János Vefké í.udince-i lakos a magyar Vörös Hadseregbe 1919. március 21-én lépett be. Balázs János kérdésemre jól szerkesztett mondatokkal, szabatosan így válaszolt: — A szomorúságos, robotos részes arató- m un kában rok k a n- tam meg. Fiatal házas voltam, bosszú munkanélküliség után örültem, hogy egy erdőirtási munkán részit vehettem. Csikorgó télben egy diónagyságú fagyott föld a szemembe vágódott. Egy hónap múlva a, bal szememet eltávolították. Néhány év múlva a jászfalusi kerítés javítása közben egy tüske szúrta meg a jobb szememét — három esztendeig pereskedtem a munkaadóval. Arról volt szó, hogy vagy 15 000 korona kártérítést kapok. Sajnos, ebből nem lelt semmi, pedig ügyvédem mindent elkövetett igazam bizonyításáért. Később rokkantsági díjam havi 500 korona lelt. Vörös- katonáskodásomért 1968-ban ezt az összeget 889.— koronában állapították meg. 1969 bon pedig 1105 koronára emelték. — Hogyun került a Vörös Hadseregbe? — Akkor még nem voltam kommunisla. A falusi osztályharc kárvallottja voltam csupán, munkához nem jutottam, de éreztem, hogy a proletárok hadserege a szegények felszabadításáért küzd. Ez a tudat vitt a Vörös Hadseregbe. — Először Tát községben szolgáltam. Egy géppuskával őriztem a vasúti hidat. 1919 április —májusában politikai iskolán voltam =~ majd Hajmáskérre vittek bennünket, a 19-es győri (CSTK) — A Huuiennói Cheni- kostav Építőipari Vállalat a Bratislavát építő vállalatok egyl ke. A trávniki lakónegyedben lakásokat épít. A kelet-szlovákiai építőipari dolgozók az év végéig ebben a lakónegyedben 372 lakást adnak át, melyek építését az elmúlt év júliusában kezdték. Az építkezést a fogyatékosságok, lervezési hiányok, a hiánycikkeknek számító anyagok nélkülözése ellenére a tervezett határidőben akarják befejezni. Az első 168 lakásegységet novemberben, a hátralevő 204 la- kásegvséget ez év december 20- ig szándékoznak átadni. A munkát 10-napos, egymást váltó csoportokban hosszabbított munkaműsza kok kai szervezik. A munkacsoportok szocialista versenyt indítottak, melyA Bajcsi Állami Gazdaság dolgozói a csehországi vendégkom- bájnosok segítségével a kedvezőtlen időjárás ellenére 2300 hektár területről a lehető legkisebb veszteséggel takarították be ez idei gabonatermésüket. Az elmúlt hét végén ezért a sikerek jegyében tarthatták meg az új kenyér ünnepét. Kosztankó Antal igazgató elvtárs, amikor ünnepi beszédében az aratómunkások helytállását méltatta, arról vadászzászlóaljba. Bevetésen Csetneken, Rozsnyón, Pelsőcön, Tornaiján voltam. Egészein Igló- ig nyomultunk előre. Tornaiján az Örök hegyhez érve parancsot kaptunk, hogy éjfél után két óráig készenlétien legyünk. Félhárom tájban jómagam is géppuskámból leadtam vagy 250 lövést. — Később fogságba estem. Az intervenciósok Ceglédre, majd Kecskemétre hajtottak bennünket. Az ottani hadifogolytáborban úgy 15 ezren lehettünk. —• Mikor szabadult a fogságból? — 1919. november 16-án. Kaptam egy el bocsátólevelet, A kapun egyenként mentünk ki, a két oldalt álló őrök még egyet - egyet ránk sújtottak, hogy holtig emlékezetes legyen kommunista és vöröskatona mivoltunk. Utána horthyék egyéves kényszermunkára ítéltek, a dorogi szénbányában, föld alatti munkán voltam kilenc hónapig. — Hogyan került vissza aztán szülőfalujába? —• Az esztergomi rendőrkapitányság áladott a párkányi (Stú rovói) hídon a csehszlovák csendőröknek. A kétyi csendőrségen kellett jelentkeznem. — Most, hogy a kommunista eszmék győzedelmeskedtek, elégedettnek, boldognak érzi ma gát ? — Elégedett vagyok. A mai életig azonban túlságosan is sok és hosszú harc után jutottunk el. Ma nincs munkanélküliség, szabadon dolgozhat, munkát vállalhat mindenki. A mai fiatalság meg sem tudja már érteni a mi helyzetünket, akik a napi betevő falatért vívtunk kegyetlen csatánkat. Győzött a szegénység, az elnyomott néposztály, de ne ragadjon el senkit az önelégültség és a dőlyf. Ezt üzenem különösképpen a fiatal nemzedéknek. GARAI ISTVÁN nek célja a legjobb teljesítmények és a jó minőségű munka elérése. Mikulás Mudrík szerelő csoportja naponta átlag egy lakásban végzi el a szerelési munkát, ami azt jelenti, hogy a teljesítményi normát 130 százalékra teljesíti. A kőműveskollektívák közül a legjobb eredményeket Panni Baliekf/ csoport ja érte el, amely a normát átlag 120 százalékra teljesíti. Ugyancsak jó eredményeket ért el JuraJ Gopák betonozó cső portja. A Chemkostav építőipari vállalat a lakásokon kívül az SZS7K fővárosában más épületeket és üzemeket is épít. ilyen például a raöai új kozmetikai üzem, a gyümölcs- és zöldség kereskedelmi vállalat burgonya raktára, az Állami Faipari Kutatóintézet kibővítése és más építkezések. is elismeréssel beszélhetett, hogy a gazdaság a tervidőszak utolsó éve feladatainak teljesítésében sem vall szégyent. Az év első hét hónapja alatt 295 ezer liter tejjel, nyolc vagon hússal túlszárnyalta eladási tér vét, csaknem 4 százalékkal növelte a munka termelékenységét és 380 000 koronát takarí tott meg a béralapokon. Jthj /Iván Dubovskfji felvétele/ Néhány nappal ezelőtt a szlovákiai kerületi és járási nemzeti bizottságokon aktívaértekez leteket tartottak, amelyeken értékelték a CSKP XIV. kongresz- szusán az életszínvonal emeléséről hozott határozatok teljesítését. Az aktívaértekezletek részvevői foglalkoztak a cigánylakosság kulturális és társadalmi fejlődésének kérdéseivel. Az értekezleteken részt veitek az állami szervek, kerületi, illetve járási vezetői, a gazdasági és társadalmi szervezetek, valamint a városi és helyi nemzeli bizottságok képviselői, az óvodák alapiskolák és művelődési otthonok igazgatói és számos cigány szárma zású lakos. A központi szervek, a különféle szintű nemzeti bizottságok és a lakosság törekvését, hogy növelje az elmaradott cigányok kulturális ós társadalmi szintjét. csaknem 3800 tisztségviselő és dolgozó értékelte. Pozitívan kivették részüket az aktívaértekezletek munkájából ét> kritikus szemmel rámutattak azokra a hiányosságokra, amelyek a cigánykérdés megoldásával kap csolatban még mindig léteznek. Pozitív eredményeket értünk el a cigánygyermekek óvodai és iskolai nevelése, valamint a munkaképes cigányok foglalkoztatása terén. Ennél viszonylag gyengébbek az eredmények a cigányok éleit k ö rn y ez et én ek javítása, különösen lakáskultú rájuk fejlesztése tekintetében. Az alapvető higiénia javításában is lemaradás mutatkozik. Saj- nos, egyre növekszik a cigá nyok, főleg a fiatal cigányok ál tál elkövetett bűncselekmények száma. Az elért pozitív eredmények bizonyítják, hogy a nemzeti bizottságok és a* gazdasági szervezetek rendszeres és összpontosított munkájával elérhető az | elmaradott cigányok helyzeté- | nek lényeges javítása. Ezzel megcáfoltuk azokat az érveket, amelyek szerint az államnak a cigányok kultúráltabbá tételére és a társadalmi életbe való bevonására irányuló erőfeszítései fölöslegesek. Bebizonyosodott, hogy a cigánykérdést akkor tudjuk viszonylag gyorsan megoldani, ha következetesek leszünk és e munkában minél több állampolgárunk részt v^sz. Növeljük o foglalkoztatottságot A szlovák kormány kitűzte azokat a feladatokat, amelyek 1980-ig terjedően meggyorsítják a cigánykérdés megoldását. Ez az 1974. október 30-án hozott 308-as számú határozat. A járási nemzeti bizottságok a határozatot saját feltételeikre és lehetőségei km lebontották és a problémával részletesen megismertették a nemrég megtartott járási aktívaértekezletek részvevőit. A következő néhány évben továbbra is az a legfontosabb feladat, hogy foglalkoztassuk az összes munkaképes cigányt. Fontos, hogy fokozott gondot fordítsunk a fiatal cigányok — különösen a nők - ezzel kapcsolatos problémáira és csökkentsük a cigány dolgozók viszonylag magas munkahelyváltoztatási arányát. A gazdasági szervezeteknek az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a fiatal cigány dolgozók nevelésére, méghozzá nemcsak szakmai, hanem társadalmi szinten is. Meg kell tanítanunk a fiatal cigányokat annak a tudatosítására, hogy a munka nemesíti az embert, hogy dolgozni kell még akkor is, ha naponta 20—30 vagy ennél is több kil miéteri kell utazni. Sőt, még akkor is, ha képesítés hiányában a kereset alacsonyabb lesz, mint amennyire a fiatal cigány számított. Le kell számolnunk több vállalat és üzem igazgatójának azzal a nézetével, hogy csak a képe- síléssel rendelkező és dolgozni tudó • igányokat veszik föl munkaija Ezek az üzemvezetők azt mondják: azokat a cigányokat, akik képesítéssel nem rendelkeznek vagy akik gyakran változta« ják a munkahelyüket, nevelje más. nem pedig ők. Előtérben o nevelési feladatok A szlovák kormány 308/74 sz. rendelete alapján az elmaradott cigányok minél gyorsabb kulturáltabbá tétele érdekében szűk séges, hogy a központi szervek, a nemzeti bizottságok és a társadalmi szervezetek többet ló rődjenek a cigányok nevelésével. Sajnos, az óvodákba például a i 5 éves cigánygyermekeknek csak mintegy 28 százalékát íratják be. A beíratott cigánygyermekeknek csak kb. 45 —50 százaléka jár óvodába. Szükséges továbbá, hogy csökkentsük a cigánygyermekek iskolából való távolmaradásának magas arányát, hogy az elmulasztott tanórák számát, amelyből jelenleg egy cigánygyermekre 111 jut, legalább 50 százalékkal csökkentsük. Persze, nemcsak a tanítóknak ós a nemzeti bizottságoknak kell ezen a téren többletmunkát végezniük, hanem mindenütt, ahol a szép szó nem segít, törvényes eszközökkel fel kell lépni a lelkiismeretlen szülők ellen. Ebben a munkában hasznos segítséget nyújthat a Közbiztonsági Testület, az államügyészség és a bíróságok. Ami a rendőrséget, az állam- ügyészséget es a bíróságokat illeti, főleg arról van szó. hogy a büntetést azok ellen a szülők ellen, akiknek gyermekei sokat hiányoznak igazolatlanul az iskolából, következetesen, egyöntetűen értelmezzék. A büntető törvénykönyv 217. paragrafusáról van szó', amelyet egyes helyeken alkalmaznak, másutt nem. Továbbá fontos, hogy megrövidítsék a fejlesztés és a bírósági eljárás megkezdése közti időt, amely jelenleg túl hosszú. Az Illetékes szerveknek a büntető törvénykönyv élősködésről szóló 203. paragrafusának gyakorlását és értelmezését is egy. ségesíteniük kell. Néhány helyen ugyanis egy adott személyt csak akkor nyilvánítanak élősködőnek, ha három hónapon keresztül sehol sem dolgozik és eltartatja magát. Más helyeken, ha valaki ennél sokkal rővldebb ideig nem dolgozik, már élősködőnek nyilvánítják. Ma már sok cigány is azt állítja, hogy ha a hivatalok szigorúbban megbüntetnék a munkakerülőket, bizonyára sokkal több cigány vállal, na munkát. A nemzeti bizottságok feladata A nemzeti bizottságoknak az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a cigányok lakáskultúrájának és éle'kör- nyezetének javítására. A fő cél az, hogy eltűnjenek a cigány- pérók és telepek és a cigány- családokat a falvak és városok többi lakossága körélje telepítsék. Be kell vallanunk, hogy a cigánycsaládok 1 a k ás p r obi ém á j a az a kérdés, amelyet az utóbbi időben a nemzeti bizottságok nem kezeltek akkora figyelemmel, mint amilyet a jelenlegi helyzet megkíván. A tervhez képest lemaradtunk a cigánypérók megvásárlásában és egyúttal a cigánycsaládok lakásgondjainak javítása terén is. Több nemzeti bizottság a cigánytelepek megvétele után a cigánycsaládoknak ugyanazon a helyen ad lakást, ahelyett, hogy szélhelyez- né őket az egész községbe, illetve városba. Ilymődon gyakorlatilag új cigánycsoportosulások keletkeznek, amelyek néhány évvel később ismét a régi cigánytelepekhez kezdenek hasonlítani. Az elmaradott cigányok kulturáltabbá tétele és beolvasztása szocialista társadalmunkba nagyon igényes, de teljesíthető feladat. Ezt csak akkor teljesítjük, ha a teljesítésben hazánk lakosságának döntő többsége részt vesz, ha következetesen betartjuk a szlovák kormány 308/74 sz. határozatát, amely 1980-ig kijelöli a kérdés megoldásának útját. A feladat megoldásában fontos szerepet játszhatnak a cigányügyi bizottságok, amelyek a városi és a helyi nemzeti bizottságok kötelékében működnek. A bizottságok ;>k c i ó k ép es s ég ét eddig csalt kis mértékben használtuk ki. IMRICH FARKAS mérnök BRATISLAVA ÉPÍTÉSÉ Az év végéig 372 új lakás # Segít a szocialista munkaverseny Az új kenyér ünnepe Bakson
