Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-19 / 194. szám, kedd

Fiatal művész a pódiumon BESZÉLGETÉS RÄCŽ TIBORRAL Az elmúlt hónapokban egyre többet hallunk a bratislavai konzervatórium fiatal akkordunnistájáról. Tehetségéről nem­csak zenei berkekben, hanem a zenebarátok szélesebb táborá­ban is beszélnek. A névre azóta külföldön is felfigyeltek. Így van? — kérdeni RÁCZ TIBORT. — Az utóbbi időben szapo­rodtak a trófeák, az elismeré­sek és az élmények is. Hogy csak a legszebbeket említsem: 73 őszén megnyertem az ak- kordeonisták világkupáját Svájc­ban, első lettem kamarazené­ben a franciaországi Grand Prix de L’Accorde on. Ezek a klin- genthali verseny (ahol többször voltam az első három közt) mellett a legjelentősebb ren­dezvények. Több meghívást is kaptam: Bécsbe, Budapestre, koncertekre, rádió- és tv-fel- vételekre. 0 Egy éve végeztél a kon­zervatóriumban. Most mit csi­nálsz? — A Zeneművészeti Főiskola hallgatója vagyok akkordeon szakon. Bemutatkozásként a fő­iskola szólista versenyén, Ká- konyival duóban elnyertük az első díjat és az abszolút győz­tes címet. Tanárnőm, Szőke Márta —, akinek eddigi sikerei­met köszönhetem — az akkor­deon világszövetség elnöke és több nemzetközi zsűri tagja. Jóleső érzés vele együtt dol­gozni. • Nemrég az Ifjú Szívek jubileumi fellépésein láthat­tunk. Ez mit jelentsen? — Tavaly vettem át az együt­tes hatvan tagú énekkarának vezetését, és úgy érzem, ez is segít fejlődésemben. Érdekel ez a pedagógiával párosuló mun­ka, a megértés, a tanítás. A fel­lépések előtt három hónappal idegen emberekkel dolgoztam, úgy, hogy csaknem én voltam a legfiatalabb ... Nehéz volt. • Mégis, hogy sikerült? — Minden személyi változás alkalmával elmennek néhányan az együttesből, de most ez nem történt, s ennek személy sze­rint is nagyon örülök. Befogad­tak, ami megnyugtatott. A be­mutatkozás — elmondhatom — jól sikerült. • Fiatal vagy, hunszonkét éves. Még minden lehetőség előtted áll. Mik a terveid? — Erről még nehéz beszélni, hiszen elsős vagyok. Szeretnék hangversenyezni, lehetőséget kapni, kibontakozni. Szomorú tapasztalatom, hogy a külföldi Sikerek ellenére itthon nem ta­lálkozunk kellő megértéssel, pe­dig a közönség szereti és be­fogadja az újat. Példa erre egy- §gy koncert vagy rádiófelvétel, kellemetlen, ha valakinek ön­magát kell propagálnia. Egye­düli fórum a Művelődésügyi Mi­nisztérium zenei osztálya, ahol másként viszonyulnak a dol­gokhoz. Külföldi szerepléseink tehetővé tétele is ezt bizonyítja. • A fellépések és más munkád mellett gyakorolnod is kell. Erre mennyi időd jut? — Volt egy tanárom, aki azt mondta, hogy ne jöjjön a kon­zervatóriumba az, akinek há­rom óránál többet kell gyako­rolnia naponta. Ezzel egyetér­tek, talán mert nem vagyok hí­ve az erőltető „önsanyargatás­nak“. Mindig megvárom azt a pillanatot — nevezhetnénk ih­letnek vagy valami másnak — amikor meg tudom oldani a ne­hézségeket. Néha azért kitar­tásra, belső kényszerre is szük­ség van, tekintettel a széles repertoárra. Az esetleges egy­hangúságtól véd a zongora, az énekkar, s közben zenei tudá­som is bővül. ® Vannak ennek eredmé­nyei is? — Remélem. Nemrégiben tér­tem vissza Kllngenthalból, ahol a koncertszólisták kategóriájá­ban második lettem a kijevi filharmónia szólistája mögött, ugyanakkor a verseny zene­szerzői nagydíját is nekem ítél­ték. Éreztem, hogy Qtt képes voltam mindent kiadni magam­ból, és csak néhány század ponttal maradtam el az első he­lyezettől. Ám tizenhat ország versenyzői közt ez így is nagy eredmény. Külön öröm aztán a berlini rádiónak készített fel­vétel is, valamint a malmöi és a trossingeni főiskola tanárai­nak jövő év tavaszára szóló meghívása. így a svéd Mogens Ellegard mellett, aki klasszis­nak számít a műfajban, június végén egy másik egyéniséggel fogok koncertezni, mégpedig a nyugatnémet Hugor Nothánnál. • Nem tartanak nagyon fiatalnak a nemzetközi me­zőnyben? — Igaz, hogy életkorom oly­kor csak fele a neves művé­szekének, de nem néznek le, megbecsülnek és számolnak ve­lem. Talán csak összehasonlí­tásképp megemlítem, hogy a második körbe rajtam kívül mind hivatásos előadóművészek jutottak. Az első helyezett har­mincéves, mögöttem a harma­dik pedig a rosztovi főiskola tanársegédje, befutott művész. Aztán a hangszer rövid törté­nete sem tette lehetővé, hogy mestered közt „nagy öregekét“ találhassunk, vagy egységes is­kolát véljünk felfedezni, hatá­rokat vonni játékstílusok kö­zött. Egy ilyen verseny is na­gyon relatív, az értékelés szem pontjai fölött még megoszlanak a vélemények. • A hangszer fiatal, a szakirodalma sem lehet még nagyon bő. Te milyen darabo­kat játszol a legszívesebben? — Modern szlovák zeneszer zőket, juraj Hatrikot és juraj Pospísilt, akikkel együl (műkö­dök. Szívesen játszom aztán a barokk zene akkordeonra adap tált műveit; ezek Bach orgona művei és Scarlatti szonátái. Re pertoáromat, persze, nemcsak ezek képviselik. • Állítólag próbálkozol ze­neszerzéssel is. — Eredetileg zeneszerzői szakra vettek fel, csak később léptem át akkordeonra, de ez irányú kísérleteim sem mond­hatók sikerteleneknek. Eddigi szerzeményeim nagy visszhang­ra találtak. Barátaim kérésére írtam ezeket a bécsi és buda­pesti konzervatórium, valamint a weimari zeneművészeli főis­kola számára. Népi együttesek részére is írtam műveket, ame­lyek bizonyos értelemben túlié pik a ma már hagyományos, túl haladott és néha dilettáns nép dalfeldolgozások határait, ezéri kevesen, fogadták megértéssel. A háromból viszont csak egyel utasítottak vissza, azt is a népi együttesek hiányos műszaki fel­szerelése miatt. Ezen a téren az igazán hozzáértő szakembe­rek véleménye és megértése se­gít, akik szeretettel fogadták próbálkozásaimat. Végezetül szeretném hangsúlyozni, hogy mint zenész és előadóművész, akkordeonistaként akarom foly­tatni. Tibornak ehhez az elhatáro­zásához csak sikert, kitartást és alkotói kedvet kívánhattam. Joggal, hisz megérdemli. Ám a beszélgetés folyamán felvetett kérdések és válaszok kapcsán felmerül, hogy — mint Rácz Ti­bor esetében is — megte­szünk e' mindent zenei kultú­ránk ápolása és fejlesztése ér­dekéljen? Nem kallódnak e el olykor a tehetségek a szerep­lés vagy a támogatás hiányá­ban? Szeretnénk remélni, hogy a kérdések feleslegesek, és még sok ilyen zenésszel talál­kozhatunk majd a közeljövő­ben. MOLNÁR LÁSZLÓ A szünidő nemcsak szünidő A PEDAGÓGUSOK VAKÄCIÔJA Nyár van, üdülnek a tanu­lók, vakációznak a tanítók. Talán senki sem irígyli a diákok megérdemelt szabad­ságát. Viszont annál többen ütköznek meg a pedagógu­sok két hónapján. „Jó azok­nak, könnyű azoknak, hisz egész nyáron nem csinálnak semmit.“ Gyakran hallunk ilyeneket és ehhez hasonló megjegyzéseket. Nemrégiben felkerestem néhány tanítókollégámat, hogy elbeszélgessünk arról, mit csinálnak, mivel fog­lalkoznak a nyári szünet alatt. Sebény Ferenccel a Balog nad Iplom i (Ipolybalogi) Alap­iskola igazgatóhelyettesével dolgozószobájában beszélget­tünk. Asztalán könyvek és jegyzetek tornyosultak. Talán szerénységével magyarázható, hogy nem akarta elárulni, min dolgozik. Én viszont már előző­leg értesültem arról, hogy egy módszertani tanulmányt ké9zít. Címe: Tapasztalataim a zene­oktatás terén az 1.—5. osztály­ban. — A munka már január­tól készül, de egyéb elfoglalt­ságaim miatt sokszor félbe kel­lett szakítani — mondja Se­bény Ferenc. — Huszonöt éve tanítok zenét. Azóta sok-sok metodikai cikket olvastam, és magam is rengeteg módszert kipróbáltam. Szívesen végzem munkámat, 9 pedagógusi mű­ködésem alatt szerzett tapasz­talataimat, észrevételeimet, ha azok hasznosak lehetnek, má­soknak is szeretném átadni. — S hogy mit csináltam még ezenkívül? — Júliusban részt vettem egy tanfolyamon Poprá- don, ahol olyan előadókat ké­peztek, akik majd a zeneokta­tás új módszereit ismertetik az iskolák zeneszakos tanítóival. Ezenkívül voltam egy néprajzi szemináriumon, melyet a Járá­si Népművelődési Otthon szer­vezett. Szívesen foglalkozom ugyanis folklórral. Különösen a népdalok érdekelnek. A szünet hátralevő részében -szeretném még folytatni a megkezdett népdalgyűjtési munkámat. Jó lenne majd a CSEMADOK mun­káskórusával és az iskola énekkai’ával a legújabban felku­tatott népdalokat betanítani. Bodonyi Andrást, a seöiankyi (szécsénkei) iskola tanítóját csak azok nem ismerik Ipoly­ság környékén, akik lávol áll­nak a kultúrától. Karnagya a szécsénkei egyesített szövetke­zet munkáskórusának, tagja a Madách Imre Irodalmi Színpad­nak, vezetője a Horné Seme- rovce-i (felsőszemerédi) Kincs­keresők folklórcsoportnak, s még számtalan vidéki kultúr- csoport munkáját segíti. Beszél­getésünkből kiderült, hogy 6 sem unatkozik a szünetben. — Július első felét Léván és a lé­vai járás falvaiban töltöttem — mondja. — Részt vettem a CSEMADOK KB által rendezett néprajzi szemináriumon, majd a járás kultúrcsoportjaival foly­tattam megbeszélést a jövő évi Zselízi-napokkal kapcsolatban. Elő kell készíteni az együtese- ket, mert lövőre «1 lévai Járá9 magyar falvai mutatják be folk­lórkincsüket Zselízen. Bodonyi András elárulta, hogy a szünetben is sokat foglalko­zik zeneszerzéssel. Csehszlová­kiai magyar költők legszebb verseit szeretné megzenésíteni. Trevalecz Lászlót Ipeľské Predmeslien (Ipolyhídvégen) ke­restem fel. Takaros lakása kö rül szorgoskodott. — A ház kö rüli munkák nagy részére csak most jut időm — mondja a fiatal pedagógus. — S a ,,há zon kívül“ is csináltál valamit a nyáron? — Természetesen. Július elején továbbképző tan folyamon voltam Nitrán. Aztán felléptem citerazenekarunkkal Gombaszögön. Jelenleg az Ipoly sági Honti Napokra készülünk. A fellépő menyecskekórust ki séri majd citerazenekarunk. Trevalecz László, aki egyben a CSEMADOK helyi szervezeté­nek is az elnöke, javasolta, hogy írjak Záhorszky István fiatal tanítóról is. Ü ugyanis már nem lakik Ipolyhídvégen, de nem tud elszakadni a falu­tól. — A közeli Ipolyságról gyakran kijár Hídvégre, s vala­mennyi kultúrmunkába lekap­csolódik. Tagja a citerazenekar- nak, a vegyeskórus-nak, és na­gyon sokat segít a kulturális rendezvények előkészítésében. Gombaszögön is ott volt velünk — mondja. — Jelenleg a járás mezőgazdasági dolgozóinak gyermekeivel Siófokon tartóz­kodik úttörőtáborban. 0 is so­kat dolgozik a nyáron, hisz a szünidő nemcsak szünidő! csaky karoly ÛJ FIL MEK A SZÖKEVÉNY ÉLETE (szlovák) Lehet, hogy egyesek a cím láttán bűnügyi történetre kö­vetkeztetnek. Aki ilyen elvárá­sokkal ül be a nézőtérre, ta­lán csalódik, mert az új szlo­vák film nem krimi' — bár az alkotás nem mentes e műfaj elemeitől sem. A szökevény életének cse­lekménye a megszállás, a há­ború éveiben játszódik. Már megint háborús film — gondol­hatják egyesek. Milyen elkop- talolt téma! Valóban, a téma nem újszerű, de új köntösben jelentkezik. Mert az alkotók nem arra r -kedtek. hogv zodott el a zűrzavaros helyzet­ben, nem tudta kihez tartozik, inkább csak ösztönösen meg érezte, hol az igazság. Egyenes jelleme, becsülete diktálta így. Örökösen szökésben volt, buj­dosott... míg több évi küzde­lem, kegyetlen megpróbáltatás után a Csapajev partizánegy­ség katonája, majd parancsno­ka lett. Jozef Reíucha filmjében iz­galmasan követi nyomon Kuko- relli sorsát, bemutatva azt az utat, melyben a legendás hős eljutott a tudatos ellenállásig. Az alkotó arra törekedett, hogy Milan Kťiažko a szlovák film főszerepében már sokszor elmondott esemé­nyeket idézzék és az isimert té­nyeket elevenítsék fel. A há­ború, a megszállás sötét évei tulajdonképpen csak a film hát­terét, keretét adják, a lényeg annak az elemzése vizsgálata, milyen körülmények között bontakoznak ki azok a típusok, történelmi helyzetek, sajátossá­gok, amelyek a harcokban, a küzdelemben meghatározzák az egyén cselekvéseit, sorsát. Az alkotók az emberi sors művé­szi magyarázatait keresik a történelem menetében, a sze­mélyiség és a közösség kapcso­latát, szereplehetőségeit ábrá­zolják. S leszik mindezt Ľudo­vít Kukorelli, szlovák repülő­pilóta életének bemutatásával. A film főhőse Ľudovít Kuko­relli, aki Csehszlovákia fasisz­ta megszállása után megtagad­ta a kötelességteljesítést, in­kább a megtorlást vállalta. Nem volt hajlandó megalkudni s az új rendszer hű kiszolgálója lenni. A rettenthetetlen politi­kai lázadó eleinte nehezen iga­megrajzolja Kukorelli portréját, igaz, élethű képmását. Kerülte a hatásvadászást, a felszínes külsőségeket, jóllehet maga a téma és a feszült drámai hely­zetek magukban hordják ennek veszélyét. S egyéb buktatókat is rejtenek. Csak a mértéktartó ábrázolás és a főhőst alakító Milán Kiíaiko visszafogott já­téka tette lehetővé, hogy Ku- korelli mozgalmas, váratlan fordulatokkal teli élete, emberi nagysága, igazi lénye minden pátosztól mentesen rajzolódik ki előttünk s a fiatal repülő nem magasztosul plakáthőssé. Pedig egy legendás hős életé­nek filmrevitele könnyen tévút­ra juttathatja az alkotókat, akik szinte észrevétlenül a kaland­elemek túlhangsúlyozásának a hibájába esnek. Az alkotócso­portnak sikerült ezeket a buk­tatókat elkerülnie s ennek eredményeként valóban figye­lemre méltó filmet alkottak, olyan müvet, melyben a tarta­lom és a forma teljes össz­hangban van, a kettő kölcsönö­sen kiegészíti egymást. jelenei a iumomus haragszik című filmből; előtérben Louis de l unés és Jean Marttis A francia vígjáték — így tartja a közhit" — könnyed és mulatságos. Nos, a Fantomas- serozat erre a megállapításra alaposan rácáfol. Mert André llunebelle rendezőt igazán nem lehet igényességgel vádolni. Tíz esztendős munkácskája a Fan- tomas sorozat harmadik darab­ja, s az igénytelen kommersz- produkció jellegzetes példá­nya. (Évekkel ezelőtt láthattuk a sorozat két első darabját is, Fantomas és Fantomas a Scot lanti Yard ellen címmel.) Louis de Funés-nek és Jean Marais-nek nem kell cégér. A nézők bizonyára nem harag­szanak, hogy évek múltán is­mét viszontlátják őket, azaz Fantomast és Juve felügyelőt, de talán nem is bosszankodnak túlságosan, hogy ebben a sze­repben utoljára találkoznak ve­lük. A Fantomas-sorozat ugyan­is igen olcsó nyári mulatság, csak nagy kánikulában, hűvös nézőtéren viselhető el. A DEFA stúdióban készült a Hívja a rendőrséget című kri- imsorozal, melynek néhány da­rabját már korábban láthattuk. Most az ligy madonnával több című részt vetítik a mozik. A krimiben ismét találkozhatunk az előző részekből ismert nyor mozópárral, akit férgen Froh- riep és Sigrid Gühler alakít. ~ym— EGY MADONNÁVAL TÖBB ____________(NDK-beli) FA NTOMAS HARAGSZIK_________________(francia)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents