Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-03 / 31. szám, Vasarnapi Új Szó

H

osszúkás, emeletes épület a Mlieö- nói (Tejfalusi) Egységes Földmű- vesszövetkezet központi irodaháza. Az utcáról az épület bejáratáig kibetonozott gyalogút vezet, az út két oldalát nyíló piros rózsák szegélyezik. Jobbra egy keskenyebb betonút ágazik el, mely kettéosztja az épület előtti füves területet és a rózsaágyáso- kai.

Közvetlenül a bejárat előtt két hatalmas tábla hívja fel az érkező figyelmét. Meglepő a táblák tetszetős formája, de méginkább az üvegajtók mögött elhelyezett anyag aktuális mondanivalója. Az egyik táblán grafikonok és számok ismertetik a szövetkezet gazdálkodási eredményeit, míg a másik az aratás, a szalmagyűjtés és a szántás pillanatnyi helyzetéről ad áttekintést. Az egyes munkák állását más-más színű grafikonok jelzik, a fényképeken pedig a kombájnosok, a kazalozók csoportja látható munka közben.

Aktuális, színes, könnyen áttekinthető és sokatmondó anyag. Mondjuk ki őszintén, kevés mezőgazdasági üzemben találkozik hasonlóval az ember. Az igaz, az sincs úgy mindenütt, amiért ezúttal e szövetkezetbe látogattunk. Közvetlenül akartunk meggyőződni arról, hogy a szövetkezetben mit tettek a munkakörülmények megjavítása érdekében, és- hogyan gondoskodtak a dolgozókról. Egyszóval mi az, amiért az ilyen jellegű szocialista versenyben tavaly a Dunajská Streda-1 (dunaszerdahelyi) járásban az elsők lettek.

— A szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelésben vitán felül hatalmas szerepe van a technikának, viszont egy pillanatra sem hagyhatjuk figyelmen kívül a legfontosabb termelőerőt, az embert. Ismereteinek állandó bővítése meletf munkakörülményeinek szüntelen javítása és a róla való gondoskodás terveink és munkánk elmaradhatatlan részei — mondta Fehér Károly, a szövetkezetben működő pártbizottság elnöke, miután megtudta jövetelem okát.

Szavainak igazolására előbb egymás után sorolni kezdte a konkrét példákat és a bizonyító adatokat, majd hirtelen gondolt egyet, és egy kis körutat javasolt.

— De amiről beszélünk, azt azonnal meg is nézhetnénk — mondta, és én szívesen elfogadtam ajánlatát.

Első utunk a Samoríni (somorjai] telep felé vezetett, ahol fejősteheneket és hízósertéseket tartanak.

— A szövetkezet első lakótömbje — mutatott kísérőm útközben az egyik négylakásos épületre. — Az állattenyésztők lakják, rövidesen az újabb négylakásos tömböt is átadjuk.

Az épület előtt gyermekek játszottak, a második tömböt pedig már felhúzták mellette. Ha ezt is befejezik, kezdik a továbbit, hiszen 1980-ban a szövetkezetnek már 32 lakásegysége lesz.

Rövidesen megérkeztünk a telepre. Az elnök szavairól már közvetlenül a telep bejáratánál meggyőződhet az ember. A kapun belül hatalmas virágos ágyás van, körülötte lebetonozott terület. Az istállók a kaputól jobbra és balra két sorban húzódnak. Előttük betonút vezet, a beton utak közötti csaknem 100 méter széles területet pedig egészen az istállósor legvégéig füves tér tölti ki, több köralakú virágágyással tarkítva.

A bejárattól balra a mázsaház, azon túl pedig a szociális épület látható.

— Volt irodaépületből alakítottuk át — mondta a pártelnök, közben benéztünk a zuhanyozókba és az öltözőkbe.

Közvetlenül az épület bejáratánál egy hatalmas fekete tábla függ, erre külön is felhívta a figyelmemet.

— A telepvezető naponta feljegyzi, hogy melyik fejő mennyit fejt, így mindenki összehasonlíthatja átlagát a régebbi és mások fejési eredményeivel Amióta ezt bevezettük, napi egy literrel emelkedett a telep fejési átlaga

m félreértések elkerülése végett hangsúlyozni szeretném. hogy nem újonnan épített, hanem régi telepről van szó. Hasonlót 10—15 évvel ezelőtt sok szövetkezetben építettek.

— Évekkel ezelőtt bizony itt is sárosak voltak az utak, egy-egy kiadós eső után nem tudtuk, merre menjünk, hogy gumicsizmánk bele ne ragadjon a sárba — mnndta Hidassv Teréz mázsamester

Közben Uszacsop Márta, a szövetkezet mellett működő nőbizottság alelnöke Is hozzánk csatlakozott.

— örülünk az új környezetnek, de egyben ápoljuk és védjük is. Szabad időnkben kapáljuk és öntözzük a virágokat. A telepen dolgozók a környezet szépítésében ötszáz brigádéra ledolgozását vállalták

Persze az utóbbi években nemcsak a telep udvara változott meg. Korszerűsítették a tehénistállókat, vagyis gépesítették a termelést. A szövetkezet építő csoportja jelenleg az ezres sertéshizlaldát korszerűsíti. Ha elkészül. két ember teljesen gépesített állattartás mellett évente 40 vagon sertéshúst fog itt kitermelni.

— A város szomszédsága és Bratislava közelsége a korszerűsítést egyenesen megköveteli. Az embereknek megfelelő munkakörnyezetet és szabad

napokat kell biztosítani. Ez Icorpa- rancs — summázta a végső tanulságot kísérőm már az autóban.

— És most hová — kérdeztük csaknem egyszerre, kölcsönösen egymástól.

Ismét kölcsönös mosoly, majd kísérőm több helyet is javasolt. Tehette, hiszen csak az elmúlt évben a szövetkezet területén 5200 négyzetméter utat portalanítottak, átadtak három szociális épületet, 35 ezer négyzetméter területet füvesítettek be, kiültettek 25 ezer négyzetméter virágágyást és 400 díszbokrot. A szépítés természetesen több munkahelyet érintett, így volt miből választani. Végül is a somorjai gépjavító mellett döntöttünk.

A munkakörnyezet javításának „szele“ itt is érezhető. Körbefutó betonúink még nincsenek, de az udvarról már a kerítésen kívülre telepítették az autómosót, mivel ettől az udvaron mindig nagy volt a sár. A műhelyekben központi fűtés van. s az új garázsban pedig 25 traktor és két teherautó fér el.

— Most vettük — mutatott kísérőm az udvaron álló új autóbusz-utánfutóra.

— Míg megkapjuk az autóbuszt, addig traktorral vontatva ezzel fogjuk szállítani a munkásokat. Két éve ugyanis társultunk a somorjai, bácskai és a vajkai szövetkezetekkel, s mivel azok ezt megelőzően már szintén társultak, jelenleg hét község mezőgazdasági dolgozóit egyesítjük. Az embereknek üzemen belüli szállítása tehát lényeges követelmény.

Feltűnt, hogy az udvaron nem hevernek szanaszét kiselejtezett gépek, rozsdásodó vasroncsok. Amikor aztán ilyesmit a tejfalusi telepen sem láttam, észrevételemet a pártelnökkel is közöltem.

— Rozsdásodó géproncsokat nálunk hiába keresne, elvünk ugyanis, hogy azoknak a vasgyűjtőben a helye. Télen, váigy ha esik és jut rá időnk a géproncsokat szabdaljuk és szállítjuk el. Tavaly öregvasért 46 500 koronát kaptunk.

Talán hangsúlyozni is felesleges, hogy a tejfalusi részlegen is hidegmeleg vizes zuhanyozók állnak az ott dolgozók rendelkezésére. Az öltözőkben a fogasokon függ a munkaruha, etetés vagy fejés előtt ezeket veszik fel az emberek.

— Kezdetben még nehéz volt, egyesek mondták is, minek az Ilyesmi. Később aztán az etetők, fejők is megszokták, hogy munkába jövet a kaputól egyenesen ide jönnek, átöltöznek, munka után pedig lezuhanyoznak, majd az utcai ruhában mennek haza — mondta Csóka Ferenc telepvezető, miközben végigkísért a szociális épület szobáin.

Elbúcsúztunk, és éppen délfelé járt az idő, amikor a pártelnökkel visszaérkeztünk a központi irodaépület elé. Velünk egyidőben egy traktor is érkezett, utánfutójáról napbarnított idősebb és fiatalabb férfiak szálltak le.

— A kazalozó csoport tagjai — mondta a pártelnök. — A falu mellett dolgoznak, így ma bejöttek ebédre. Akik távolabb dolgoznak, azoknak természetesen kivisszük az ebédet. Az állandó jellegű munkahelyeken berendezett ebédlősarkaink vannak, míg az átmeneti munkahelyekre — így például az aratóknak is — a tányérokat és az evőeszközöket is kivisszük. Erre a célra külön két autónk van. Télidőben a szőlőbe például rendszeresen viszünk forró teát, vagy ősszel a kukoricába még éjszaka is kivittük a forró teát.

A konyha föszakácsa Czvedler Júlia. Évközben általában 60—70 embernek főznek naponta, de Ilyenkor nyáron a napi 160 ebéd is elkel. Továbbá megközelítően negyven ebédet főznek a falu nyugdíjasainak, elsősorban a volt szövetkezeti tagoknak. Az aznapi menü zöldségleves és vajbabfőzelék pörkölttel. Hogy ízlett, azt a jóízűen ebé- delők is bizonyították.

A teljesség kedvéért még el kell mondani, hogy a szociális és kulturális alapból jelentős összeget fordítanak a dolgozók munkaruháira is. Az elmúlt évben valamennyi tag átlagosan 276 koronáért kapott munkaruhát, és a szövetkezet 300 ezer koronával járult hozzá a tagok gyógykezeltetéséhez, üdüléséhez és kirándulásaihoz. Ez utóbbi az idén is hasonló összeget tesz ki. Az egyes kirándulásokon, üdüléseken és tanulmányutakon ebben az évben megközelítően 300 tag vesz részt, u tagok gyermekei közül pedig 120-an üdülnek különböző pionírtáborokban.

— így van ez, a fejlődés törvény- szerű — mondta elgondolkodva a pártelnök. — Az a mezőgazdasági dolgozó, aki az egyéni gazdálkodás idején még a legközelebbi városba is csak ritkán jutott el, ma a Magas-Tátrában, a Szovjetunióban, vagy az Adriai tenger partján nyaral. Persze az is igaz, hogy valamikor nem fejtünk annyi tejet, egyénenként nem termeltünk ki annyi húst, és az aratás után az átlaghozamok nem ötven. hanem alig húsz mázsán felül voltak. Más a munka, más az eredmény, tehát valóban törvényszerű, hogy az életnek, a gondoskodásnak is másnak kell lennie.

EGRI FERENC

A kazalozók csoportjában ízlik uz ebécl.

(A szerző felvételei)

A mázsaház és rendezett környéke.

At Aratási híradó rendszeresen ismertette a betakarítást munkák pillanatnyi helyzetét. Balról Fehér Károly pártelnök.