Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-15 / 191. szám, péntek

Nyilvánvaló, hogy a földmű vesszövetkezetben inuk (kló párt- szervezet politikai erejének megítélésekor a mérce nem csupán a szervezel létszáma, hanem a tagok munkájának eredménye is. A Salkai (Ipoly szálkái) Eísz-hex\*M agyar józse) pártelnök 29 tagot tart számon, de a pártvezetosíéget és az efsz vezetőségét főleg az érdekli, hogy a tagok, — mindenki síi ját munkaszakaszán — milyen politikai, szervező és irányító tevékenységei végeznek.

Néhány évvel ezelőtt ebben az egyébként neves, jó hírű, s aránylag jó eredményeket el éx*ö efsz-ben komoly problémák mutatkoztak. Horváth Lajos mérnök, közgazdász, az egyik fő problémát így jellemzi:

— Nem mondhattunk le, és nem is mondunk le arról, hogy a gazdaság szerkezetét folyamatosan változtassuk, korszerű sítsük. Vegyük példának a te henészetet, a tejtermelést. Vál toztatnl kellett sok mindent ezen a téren.

Fényképeket tesz elénk az asztalra. Olyan fényképeket, melyek néhány évvel ezelőtt készültek, és bizonyítják, hogy milyen állapotban levők voltak akkor az istállók, hogyan raktározták az abrakot. Magya rázat nélkül is érijük, hogy ab bán nz időben egyáltalán nem volt korszerű a munka az efsz tehenészetében.

— Alacsony tej hozam. A fe jők állandóan cserélődtek. Nem volt megfelelő a jövedelmező ség. Ennek következtében, nagyon Ingadozott a dolgozók keresete i9. Szükségszerű követel meny volt a változtatás

Az ilyen jellemzés után önként adódik a kérdés:

— Mit tettek':’ Mi a helyzet ma?

Mielőtt válaszolna, megjegy

zl:

— Az elért eredmény, ha még most nem is a legjobb, vagyis még nem a kívánt, de mércéje a pártszervezet és az efsz vezetősége közös munkájának.

A földmüvesszövetkezet állattenyésztését Varga József mérnök vezeti. A munkát két csoportvezető, józsa Lajos és Trón csík László irányítja. Hárman csak keveset tehettek volna a helyzet megjavítása érdekében. De ott állt mögöttük a párt- szervezet, amely megszervezte, irányította az úgynevezett politikai „apró“ munkát és hathatós intézkedéseket sürgetett.

Jobb takarmányalapot biztosítottunk — magyarázza a közgazdász. — Ugyanakkor a dolgozókkal való törődést sem hanyagoltuk el. Meggyőzés, \ szervezés. Rendszeres értékelések. Kidolgoztuk az anyagi ösztönzés pontos, szinte egy-egy dolgozóra szabott módszerét.

Azután arra hivatkozva, hogy inkább küzgazdászi szempontból tudja értékelni a politikai munkát is, részletes jellemzést ad ;i jelenlegi helyzetről:

— - A tej eladásának tervét eddig 12(1 százalékra teljesí lettük. Átlagosan, naponként még csak 8,22 liter tejet fejünk egy-egy tehéntől, de egészen bizonyos, az idén elérjük azt, bogy egy-egy tehéntől több mint 3000 liter tejet fejünk ki majd évi átlagban.

— És a dolgozók?

Hirtelen nem tudja felsorolni, hogy milyen meggyőző, politikai munka eredményeként változott megk-a dolgozók viszonya a munkához, de hangsúlyozza:

— Megjavult a munkafegyelem. Ma már nem cserélődnek

1975.

VIII. 15.

A tlmacei ffolmácsi) — levicei (lévai) járás — Kirov Művekben megkezdték az atomerőmüvek szeparátorainak gyártását. lei- vételünkön: Stefan Suchtj a szeparátor egyik alkatrészét munkálja. (Felvétel: J. Lofaj — CSTK)

oly gyakran a fejők. Sót, biztosan számíthatunk arra, . hogy akik a tehenészetben dolgoz nak, állandó munkaerőnek te kinthetők. A fejők átlagos havi keresete kétezer — kétezer- ötszáz korona, hiszen nálunk törvény, hogy a munka megja villása javítja a fizetést.

Közben egy pillantás a havi értékelésre, mely szerint a múlt hónapban Németh Kál mán, Magyar Márton, Kővári Lajos érte el a legszebb eredményt.

Azután mintegy kiegészítés ként még elmondja:

A szabadságolások olyanok, mint bármelyik üzemben. Igyekszünk jó munkakörnyezetet kialakítani, hogy jól érezzék magukat a dolgozók. Kirándulásokat szervezünk számukra. A .sportolók autóbuszt kapnak.

Emlékeztetjük, hogy a gazdaság szerkezetének megváltozta tását, korszerűsítése volt néhány évvel ezelőtt a proliié ma.

— Ma is az — válaszol. — Nem maradhatunk csupán ga bonál termesztő efsz. Erről van szó. Azonban a gazdaságszer kezet a műszaki színvonalat és a jövedelmezőséget egyaránt tükrözi. Változtatásának folya mala tehát úgy lesz sikeres, ha mind a kettőre ügyelünk és úgy fejlesztjük a tehenészetet, a tejtermelést.

Folytatjuk az érvelést:

— Ez pedig végső soron a dolgozóktól függ . .

Helyesel:

— Igen, igen. Attól, hogy a dolgozók milyen mértében támogatják a pártszervezet és az efsz vezetőségének a törekvő sét. Eddig ez a tehenészetben sikeresnek mondható.

Lehet, hogy furcsa, de a kom munisták számára ma már tér mészetes, hogy szervezetük te vékenységének megítélése ki mutatható -a gazdasági eredményekben. így értelmezik ezt Ipolyszalkán is. A megítélés mércéje az, hogy a kitűzött gazdasági feladatokat hogyan teljesítik a dolgozók.

Kezdeményezés, meggőzés. példamutatás, az önállóság felelős értelmezése, mindez benne foglaltatik, hiszen a kommunisták jól tudják, hogy milyen módszereket kell alkalmazni, s felelősek nemcsak a maguk munkájáért, hanem az egész közösség jövőjéért is.

Az, hogy Ipolyszalkán huszonkilencen vállalják ezt, a számot illetően tájékoztató jel legű, a maga valóságában azonban úgy ítélhető meg, hogy miként, milyen sikerrel érik el a kitűzött célokat.

S a megítélés mércéje magas.

Erre a pártszervezetben így válaszolnak a tagok:

— Hozzánk méltó.

HAfDG ANDRÁS

A Senica naú Myjavon i Mezőgazdasági Felvásárló és Értékesítő Üzem 102,7 százalékra teljesítette az állami gabonafelufisárlást tervei Felvételünkön: A gabonát a szárítókba szállítják.

(Felvétel: B. PalkoviC — ÖSTKJ

Hazánk vasún hálóznia az egyik legsűrűbb Európáimul. Emiatt a közutak és az autópályák építői nek több kohioly akadállyal kell megküzdeniük. Így például meg kellett oldaniuk a vasúti pálya áthidalását Sekülében is. Itt egy 030 méter hosszú felüljárót építenek. A hidat 19 pillér tartja. A pillérek fesztávolsága 35 méter. Bár a munka oroszlánrészét a bratislavai Doprastav vállalat dolgozói végzik, az építésben több más vállalat is részt vesz. Felvételünkön: Teodor Kolender munkacso portja a hatodik pillér állványzatát szereli. (Felvétel: S. Petrás — CSTK)

AZ ELÉGEDETT EMBER

A megítélés mércéje

MEGSZILÁRDULT A MUNKAFEGYELEM • A KOMMUNISTÁK ÉS A GAZDASÁGI SIKEREK

— Milyen érdekesség van a községben? — kérdezem rokonaimtól szülőfalumba érkezvén.

— Van eigy csaknem százéves emberülnki Kovács lózsí bácsi.

Nosza keressük fel: milyen él rí pályái Villant lej a 9 fi esz- lendó?

Takaró« kétszoba köinyhás ház a falu közepén, kö/el az óvodához. A lakás (''lerendezése szokványos- középpütl a konyha, balra az „első ház“, jobbra a lakószoba. Ez utóbbi helyiség ágvan iilve fogad bennünket a falu legidősebb embere. A századfordulón vol'l húsz éves. a történelem zúgott, kavargóit, orvén.yleitt Kilőtte, vajon hogyan rögződött meg mindez egy zs i111 é r s 7. ern ében ?

Születésem éve: 1880. Apámnak kél hold földje volt, a családban öten voltunk testvérek. En voltam a negyedik. Az öt közül már csak én vagyok életben.

•— Gyermekkorába, fiatalkorú, ra emlékizik-e meg?

— Már hogyne emlékezném! Rudolf József volt a tanítóm, hat elemit végeztem a kéttan- termes iskolaépületben. Majd ugyanaz a. zsellérsors jutott nekem is. mint édesapámnak. Része« arató voltam a nagygaz- dáknál ós a környező pusztákon. A learatott gabonából ti- zedrészl kaptunk. Szűkölködtünk. Két (>vig Nyitrán katonáskodtam. A 14-es általános mozgósításkor bevonultam, először az orosz, majd a román fronton harcoltam. Hastífuszba estem, majd Nyitrára kerültem. Innen helyeztek ki Nyítralvánkára.

— Hazakerülve változott-e az élet valamelyest?

Nem változott. A nagy világégés után éppolyan részes arató, zsellér, fuvaros maradtam, mini korábban. A Bandor (,“« a Bodor nevű nagygazdánál .naK im, majd a szölgyéni, barit és a hidegvölgyi pusztán 37 aratást végeztem mások földjén.

— Hány hold föld learatása jutott akkoriban egy aratópár

ra?

10—14 hold. Két hétig arattunk, ha jó idő volt, a csépié« is eltartott egy hétig.

— A nyomtatásra, a járgány ra is emlék szik-e még?

— Igen, emlékszem. Gyakran én vezettem gyerekkoromban a nyomtató lovakat.

— Voltak-e akkor balesetek a mezőgazdasági munkában?

— Voltak bizony. Például Berek István, szén de^ék legény

— Berek Péter és Kántor Lu- i:a fia, hordás idején lett egy baleset áldozata. A nyomórúd

lekötésekor a kötél elszakadt, a rúd a földre vei ette öt, leesett és nyakcsigolyáját törte. Apja holtan hozta haza a mezőről.

— Hányszor iiö.iill lózsi bácsi?

— Kétszer. Első felesegenu- mel 44 évig éltem, a másodikkal 29 évig.

— Gyermekük volt? sajnos, saját gyermekem nekem nem. A második feleségem azonban két gyermeket hozott a házasságija. Ok viselik gón dómat ma is.

— Mindig ilyen szikár volt, mint most?

— Mindig. Inni csak mértékkel ittam, amikor Sugár Garai után lettem a község fuvarosa. Gyakran jártam Esztergomban, a lovak már jobban tudták, hogy ho] kell megállni, mint én.

— IVolt-e valami különleges esemény uz életében?

— 1945-ben, a háború végén kibombáztak. El krllett mennünk a Kohn házába. Amikor Kobn Sándor hazajön, együtt laktunk egy ideig. Saját erőből építettem fel a házamat: kiskacsákat tenyés/tet- tünk, azért tudtam venni bontási cserepet a pusztán. A töb bi munkát én végeztem el. Térítést senkitől sem kaptam.

— Mióta van nyugdíjban?

— 1951-től.

— IVan e rádió, <évé a házban?

— Rádió van. Tévét a velőmnél nézek gyakrap.

— Szeret-e olvasni, moziba járni, utazni?

— Nem nagyon. Moziban nem voltam soha, színdarabon olykor-olykor. Sem a Balatonon, sem a Tátrában nem voltam . .

A reggeliért magam megyek a boltba, az ebédet nevelt lányom vagy vejem hozza el. Gyakran kijárok a háztáji szőlőbe dolgozgatni.. Ezen a nyáron a vöm kaszál, én kötök utána. Csak a lábaim nehezek egy kicsit, de máskülönben egészségemre- nem panaszkodhatom. Egv fogam van, a hallásom is jó. Van szemüvegem, de anélkül is olvasok.

— Elégedettnek érzi magét 96 esztendős korában?

— Elégedett vagyok . . >

Ma tisztelettudóan megemlékeznek a százévesekről. Remélem-ezen az ünnepségen még találkozunk... 4

GARAI ISTVAlM