Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-14 / 190. szám, csütörtök

A bratislavai Doprastav nemzeti vállalatnak az autópálya Malacky —závodi szakaszán dolgozó munkaközösségét Prikryl mérnök ve­zeti. A munkaközösség az autópálya 7 kilométer hosszúságú sza­kaszát készíti elő. Felvételünkön: Puvol Varga vezetésével az út építő csoport földmunkálatokat végez az uutósztráda Malacky— Závod—Sékule-i szakaszán. (Felvétel: S. Petrás — CSTK) A tanulóknak nagyobb tudást ­az üzemeknek hasznos segítséget Régi gyárban is lehet dolgozni Az iskola folyosóin még csend honol, a tantermekből nem szűrődik ki a jól ismert halk zsongás. Az oktatás csak néhány hét iptrtv.i kezdődik a komárnói Mezőgazdasági Szak- középiskolában. Nyaralnak a diákok, egy részük pedig a>z is­kola gazdaságában végzi a me­zőgazdasági munkákat. De nem a nyári szünet vonzott ide, hi­szen az mindenütt egyfonna. Az érdekességre, jövetelem cél­jára a Járási Mezőgazdasági Igazgatóságon hívták fel figyel­memet: rövidesen megkezdi a munkáját az iskola mellett lé­tesített új agrolaboratórium. Szlovákiában ez az egyetlen m ező g a zd a s á g i középiskola, melynek ilyen intézménye van. Amint az igazgató, Berze Ist­ván mérnök elmondta, a négy­éves középiskola — növényter­mesztési és állattenyésztési szakon — érettségivel végző­dik. Az .pari tanulók oktatása csak három évig tart. A két­éves ún. „felépítményi“ okta­tással magyar nyelven szintén egyedül itt foglalkoznak. Ezt az ipari tanulók végezhetik el úgy, hogy az első két év után a harmadik előkészítő osztály­ból léphetnek át, melynek be­fejezése után szakoklevelet és érettsági bizonyítványt is kap­nak. Szeptemberben 280 tanulónak adnak otthont az iskola és az Internátus falai — folytatta Berze elv társ. — A gyakorlati tudnivalókat saját birtokunkon tehetik magukévá a diákok. Mint mondotta, a hangsúly az oktatáson van elsősorban, hi­szen a megengedett határokon belii! itt „mindent“ csinálhat­nak: kísérletezhetnek, összeha­sonlíthatnak, egyszóval elsajá­títhatják a mezőgazdasági ter­metes minden csínját-bínját. E szempontokat figyelembe véve, készítették el termelési tervün­ket. Szántóterületük 322 hektár, búzát és árpát 170 hektáron termesztenek. Főleg a hagyo­mányos fajtákat, de saját szük­ségletükre, és hogy a diákok megízleljék a kísérletezés örö­meit, mikéntjét, fajtakísérletek­kel is foglalkoznak. Hüvelye­seket 10 hektáron, cukorrépát pedig 15 hektáron termeszte­nek. Az évelő takarmányok 122 hektárt foglalnak el. — Állattenyésztésünk szintén az oktatást szolgálja. Van száz tehenünk, a diákok gondozzák, fejik őket, s úgyszintén kive­szik részüket a sertés- és a bir­kaállomány neveléséből. Ko­molyan veszik a munkát a fia­talok. A gabonát a nyári ter­melési gyakorlat keretében nagyrészt ők aratták le. Van néhány ügyes harmadikos, aki már kiválóan „megnyergeli“ a kombájnt. — Milyen célokat fog szol­gálni az új laboratórium? — kérdezem vezetőjétől, Hodek György mérnöktől, aki szintén részt vesz a beszélgetésen. — Elöljáróban szeretném el­mondani, hogy a 3 millió ko­ronás beruházás megvalósítása eredetileg a JMI kezdeménye­zése alapján indult. A Nyugat- szlovákiai Knb és az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma fel­karolta az ötletet, ürülünk, hogy nálunk, e nagy hagyomá­nyokkal rendelkező iskolában hozhattuk léire. A célja: egy­részt az iskolai oktatás szerves részévé válik majd. a tanulók a gyakorlatban elsajátított me­zőgazdasági munkák és az el­méleti tananyag miértjét, mi­kéntjét, az elemző folyamatot közvetlenül figyelemmel kísér­hetik. A szémléltető oktatás el­ve nem mai keletíf, s ez a tu­dományok fejlődése következ­tében hatványozottan érvényes. Az elméletben kiszámított eredmények helyességéről a saját szemével is meggyőződni nagy élményt jelent a diáknak. Meggyőződésem, hogy innen ki­kerülve az életben, a munka­helyükön is jobban tudják majd ismereteiket kamatoztatni. Ter­mészetesen ily módon a szak tanárok továbbképzését is biz tosítani akarjuk, nemcsak a mi, hanem a kerület más mező gazdasági iskoláiban dolgozók számára is. — A szaktanácsadáson kívül a járás üzemei számára szol­gáltatás formájában minőségi ellenőrzéseket végzünk. Ez kél fő irányban jut kifejezésre. Milán Fábry hattagú csoportja a talajminták vizsgálatával és a vetőmagelemzéssel foglalko­zik. Másik lő munkaterületünk a takarmányelemzés. Kxon a területen szintén bél szakdoi- gozót alkalmazunk. Az abrak- takarmányok, az ipari takarmá­nyok és a téri más takarmá­nyok vizsgálatára egyaránt súlyt helyezünk, hiszen ma, amikor pl. a tejhozam növelté se érdekében szinte „recept szerűen“ kell etetni az állato­kat, fontos a felhalmozott ta­karmánybázis minőségének is merete. A minta alapján ki tud ják mutatni, mennyi benne a fehérje, a keményítő, a cukor stb., s eszerint tud ja a zootech nikus az. etetést irányítani. — Van-e kutatási program juk? — Egyelőre nincs, még „fia talo'k" vagyunk a komoly ku­tatómunkához, de később talán lesz. Itt akarom megköszönni a Központi Mezőgazdasági El len őrző és Kutatóintézet jelen­tős támogatását. Eőljjg mód­szertani segítségre és dolgo­zóink, laboránsaink betanításá ra gondolok. El kell még mon­danom, hogy a laboratórium je len lég az első fejlesztési sza­kaszban van. Hogyan lesz to­vább? Az attól függ, milyen szakmai felkészültséggel tud juk nyújtani a szolgáltatásokat, milyenek lesznek eredmé­nyeink, s nem utolsósorban at­tól, hogy milyen követelmé­nyeket támasztanak velünk szemben. A húsz dolgozói foglalkozta­tó laboratórium négy speciális helyiségében minden alapesz­köz és korszerű berendezés megtalálható, ami jelenlegi cél­kitűzéseink megva lósí fásához szükséges. Az iskola, a komár­nói járás eddig is sok jó me­zőgazdasági szakembert adott hazánknak. Az új laboratórium segítségével ezt a hagyományt tovább akarják folytatni. Ez egyben jó példája annak, ho­gyan lehet a középfokú szak emberképzést felső fokon meg­valósítani. Ezt igényli a roha­mosan fejlődő mezőgazdasági termelés. MALINAK ISTVÁN A Gemerská Hórka-i, Gömö- ri Cellulóz- és Papírgyárban már 94 éve termelnek, a vál­lalat a legrégibb papírgyáraink közé tartozik. A technológiai berendezések túlnyomó része már több évtizedes, (van újabb is) — a papírgyár dolgozói en­nek ellenére jól dolgoznak. Be­bizonyítják, hogy a régi gyár­iján is „pezseghet" az élet, a fokozott feladatok teljesíthetők és a gazdaságosság is növeked­het. Az eredmények, amelyekről a továbbiakban szó lesz, termé­szetesen nem maguktól szület­tek. A kommunisták és a szak- szervezeti dolgozók a vállalat vezetőségével karöltve példá­san elsajátították a CSKP KB novemberi ülése határozatait és az ötödik ötéves tervidőszak utolsó évében ezeknek megfe­lelő módszerekkel dolgoznak. A villámcsapás sem veszélyeztette az eredményeiket A vállalat az év első hét hó­napjában — június kivételével — minden hónapban teljesítet te termelési feladatait. — A júniusi lemaradás oka az volt — magyarázza Ján Strengel, a vállalat termelési igazgatóhe­lyettese —, hogy a transzfor­mátorunkat villám sújtotla, s így 36 órán keresztül nem volt áramunk. Ez így is volt, csakhogy az áramkiesés már nem veszélyez­tette a félévi terv teljesítését, mert május végéig elegendő előnyük volt. Termelési és áru­termelési tervüket 101,5 szá­zalékra teljesítették, s az évi tervben előirányzott feladatok 52 százalékos teljesítését érték el. A munkatermelékenység ter­vét 101,4 százalékra, a nyere­ségét pedig 135,4 százalékra teljesítették. Nem merítették ki a tervezett költségeket sem, sőt 4,4 százalékkal csökkentet­ték őket. Hasonló sikerrel termeitek júliusban is, s a félévben szer­zett előnyöket továbbra is meg tartották. Igényes válialós Június felében a vállalat dol­gozói újabb kötelezettséget vál­laltak, amelyet 13 munkacso­port és 6 gazdasági részleg összesen 513 dolgozója tett. Vállalásuk tartalmazza, hogy az igényesebb kötelezettség­vállalásaikat is túlszárnyalják, mert a CSKP XIV. kongresszu sa irányelveinek megvalósítása érdekében a lehelő legtöbbet akarnak nyújtani. Az eredeti vállalások te ren a tervben előírt feladataikat 939 000 koronával akarták túl­szárnyalni. A júniusi „ráadás" további 1454 000 korona érté­ket tesz ki, így összesen 2 393 000 korona értékű a vál­lalásuk. Különösen értékelnünk kell azt, hogy a papírgyár dolgozói igényes termelési szakaszokon növelték eredeti vállalásaikat: 140 tonnával több nem fehérí­tett cellulózt gyártanak, az anyagi és egyéb költségeket a leírásokon kívül 0,36 százalék­kal akarják csökkenteni, ezzel az SZLKP KB januári ülése ha­tározatának alapján kitűzött feladatokat csaknem megkét szerezték Kiválóak az eredmények A nem feberflell cellulóz gyártási részlegén dolgozók az év végéig az említett • anyagból 140 tonnát gyártanak terven felül, s ezzel a vállalatot 550 ezer korona terven felüli jőve delemhez juttatják. Ezl az igé­nyes feladatot már június vé gén túlszárnyalták, amikor 368 tonna nem fehérített cellulózt gyártottak terven felül. Ez azonban nem volt könnyű. Erről beszélget tünk. A/, idén — mondja Stren­gel elvlárs meglehetősen nehéz viszonyok között dolgoz tünk, mert az első számú főző- kazán már elavult. Ki kellett selejteznünk. Most az tizemnek 515 köbmétert kitevő főzővolu- merrjöhől 105 köbméter hiány­zik. Annak ellenére, hogy a fő- zőkazánok űrtartalma 20 szá­zalékkal kisebb lett, a nem fe­héríted celiulózgyártás csak 7 százalékkal csökkent. Ezzel tu­lajdonképpen 13 százalékkal növeltük a főzőkazánok eredeti teljesítményét. Az egyik megöl dás az adott esetben az volt, hogy lerövidítettük a főzés idő tartamát. Tavaly egy főzés még 12,8 óráig tartott, ma már csak 11 óráig. Az is igaz, hogy ez bizonyos mértékben kockázatos megoldás. A kockázatot azon­ban az emberek pontos és kon­centrált munkájával kikerülhet­jük. De a főzés idejének lerő- dítése nem mehet a termék mi­nőségének kárára. Meggyőződ tünk arról, liogy ez még a meg­lehetősen nehéz körülmények ellenére sem következett be. Ez nagy részben a négy műszak­ban «dolgozók érdeme. Mind­nyájan egyformán felelősség- teljesen színvonalas műi lkát végeznek, különösen Ián l)u- nesházi műhelyvezető, Ladislav Zachar, Ondrej Szabari, Ladis­lav Kerepesi es Stefan Özsvárt. A ló felelősség azonban a fű­zőket terheli, mert a 11 órás főzésidőtartam megtartása nagy igényeket támaszt a főzőoldat összetételére, a központi elő­melegítő kihasználására, amely­nek az érdeme, hogy az ere­detileg 12,8 óráig tartó eljárás 1 l órára rövidíthető le. A hely­zete! mén az is megnehezíti, hogy a zsúfoltig optimális kéu- dioxidlartalmát biztosító rege­neráló rendszernek nincs nyo­más alatt működő tárolótartá­lya. Ezért a jelenleg használt fekvő tárolótartályokat techno­lógiai szempontból nem vehet­jük pótlásként. Annál is inkább méltányolnunk kell a főzők és a többi dolgozó bátorságát és kezdeményezését, hogy a nem fehérített cellulóz gyártása te­rén a már említett eredménye­ket elérték. Megjavulnak a munka- és a szociális feltételek is A szilárdított szocialista fel­ajánlásokban a szociális és a munkafeltételek javítására is gondoltak. E téren 750 000 ko­rona értékű felajánlást teltek. A feladatok megoldásáról Zol­tán Góllal, az üzemi szakszer­vezeti bizottság elnökével, a vállalat beruházási osztályának vezetőjével beszélgettünk. — Eddig — mondta — beren­deztük a fözomunkások szociá­lis helyiségét, mégpedig mint­egy 100 000 korona értékben, valamint ugyanilyen értékben a központi WC-t. Láttuk, hogy éppen most ke­rítik körül azt a helyet, ahol az olajat tárolják. A kerítés elkészítése 180 000 koronába kerül. Harmincezer koronás le­fektetéssel épül az ipari gázok raktára. A megmaradó össze­get az új gépberendezések fel­szerelésére fordítják. Zoltán Gál elvtárs előttünk kijelentet­te, hogy valamennyi feladatot h a t ár i d őre tel jes í t i k. Az új gépek bizonyos mérték­ben életadó injekcióként szá­mítanak a gyár számára. Pél­dául a már elavult Wacofilter mechanikus szennyvíztisztítót a korszerűbb Hydrasieve víztisztí­tóval cserélik fel. Úgyszintén a már veszélyessé vált elavult favágógépet újjal cserélik fel. \v. új favágógép a jobb időki­használást is elősegíti a favá- gó-üzemrészlegben, s az oltani dolgozók teljesítménye is jó­val nagyobb lesz. Korszerűsítik a fehérítőál lomás t is, aminek következtében az évi kapacitás a jelenlegi 15 000 tonna cellu­lózról 18 000 tonnára növeke­dik, s a fehérített cellulóz mi­nősége is jelentős mértékben javulni fog. Költségek és termelékenység Az idén a tervvel szemben 300 000 koronás anyag- és költ­ségmegtakarítást akarnák elér­ni. Az idei év első hat hónap­jában azonban már 328 000 ko­ronás megtakarítást értek el. Hogy lehetséges ez? — ér­deklődtünk. Semmiféle csoda sem tör­tént — jegyzi meg Barnabás Llpták, a váll atal tájékoztatási osztályának vezetője. — Ez dol­gozói n k mu n ka kezdeményezésé fokozásának köszönhető. Az egy korona teljesítményre eső költ­ségek csökkentését szigo­rúbb gazdálkodással és a ra­cionális intézkedések foganato­sításával értük el. Tehát — megakadályozzuk a pazarlást. Nem engedjük meg senkinek sem, semmivel sem. Sem az irodákban, sem az üzemrészlegekben. Követésre méltó példa ez nem egy jóval korszerűbb vállalat. v;.gy gyá? részére. Hogy áll a dolog azonban a termelékenységgel, amit — a megszilárdított szocialista fel­ajánlások értelmében — 0,53 százalékkal kell növelni? Az idén a termelés értéke 599 000 koronával, az első félévben 284 000 koronával emelkedne. A dokumentumokból kiderül, hogy hála az idei év első hat hónapjában a termelékenység* növekedésnek, a termelés érté­ke a tervhez képest 782 000 ko» rónával növekedett. Nem került mindez a mun* kásoknak jóval nagyobb erőfe* szítésébe? — Nem, nem került — han­goztatja, illetve nyugtat meg minket Barnabás Lipták elvtárs. — Dolgozóink ésszerűbben használták ki a munkaidőt, va­lamint gyárunk valamennyi gé­pét. Ebben, elsősorban éppen eb­ben rejlik a válasz arra a kér­désre, hogy a Cellulóz- és pa­pírgyárnak hogyan sikerült a meglehetősen nehéz viszonyok közepette is valóban ilyen jó eredményt elérnie. Aki tanulni fog a példájukon, az nem bánja meg. (AN RAJNIÖ A Nová Dedina i Szlovák Nemzeti Felkelés nevet viselő földtyú- vesszövetkezetben az idén 900 hektáron termesztettek gabonát. Az aratás utáni munkákban jól ki tudják használni az új, hazai gyártmányú, nagy teljesítményű Skoda-180 as traktort, mellyel eddig több mint 300 hektáron szántották fel a tarlót. (Foto: B PalkoviÖ — CSTKJ

Next

/
Thumbnails
Contents