Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-13 / 189. szám, szerda

AZ EURÓPAI BIZTONSÁGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉRTEKEZLET

záróokmánya

/Folytatás a 7. oldalrólj

zottságának Belközlekedési Bizottsága által végzett munkát,

megállapítják, hogy a gyors technikai haladás a közlekedés különféle területein kívánatossá teszi együttműkö désük fejlesztését és információcseréjük bővítését;

amellett foglalnak állást, hogy egyszerűsítsék és hangolják össze az adminisztrációs formalitásokat a nemzetközi szállítások terén, főként a határokon;

célszerűnek tartják, e területen megnyilvánuló nemzeti sajátosságaik tekintetbe vételével, az autó-, vasúti, folyami, légi és tengeri közlekedés biztonságával kapcsolatos adminisztratív és technikai szabályok egybehangolását;

készségüket fejezik ki, hogy előmozdítják a nemzetközi szárazföldi és vízi utas- és teherszállítások fejlesztését, valamint az ilyen szállításokban kölcsönösen előnyös alapon való részvétel lehetőségeinek növelését;

amellett foglalnak állást, hogy jogaik és a nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartása mellett szüntessék meg a különbségeket a nemzetközi egyezmények hatályába tartozó belvizek hajózási jogi rendszereiben, főként az e rendszerek érvényesítésében mutatkozó különbségeket, s e célból felszólílják a Közép-Rajna Bizottság, a Duna Bi zottság más szervezetek tagállamait, segítsék elő a főként az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága keretében végzett munkálatokat és kutatásokat;

kifejezik készségüket, hogy u nemzetközi vasúti szállítások megjavítása céljából, jogaik kötelező tiszteletben tartása és a nemzetközi kötelezettségek betartása mellett intézkedéseket tegyenek a területük közötti kölcsönös vasúti személy- és teherszállítást szabályozó nemzetközi jogszabályokban megnyilvánuló különbségek következtében felmerülő nehézségek kiküszöbölésére;

annak a kívánságuknak adnak kifejezést, hogy aktivizálják a közlekedési kérdésekkel foglalkozó fennálló nemzetközi szervezetek tevékenységét, főkén! az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága Belközlekedési Bizottságáét, és kifejezik azt a szándékukat, hogy ezt erőfeszítéseikkel elősegítik;

úgy vélik hogy a részvevő államok azzal, hogy megvizsgálják a különféle egyezményekhez vagy szakosított nemzetközi közlekedésügyi szervezetekhez való csatlakozásuk lehetőségeit, valamint a ratifikált megállapodások tel jesítésére irányuló erőfeszítéseikkel elősegíthetnék e területen folytatott egy ti ttm ü köd és ü k szila r d u 1 ását.

Az idegenforgalom fejlesztése

A reszvevé államuk,

elismerve a nemzetközi .degenforga lom hozzájárulását a népek kölcsönös megértésének kibontakozásához és megismerkedéséhez más országoknak kü lönféle téren elért vívmányaival, vala mint a gazdasági, társadalmi és kulturális haladáshoz, elismerve az idegenforgalom és a gazdasági együttműködés más területein foganatosított intézkedések kölcsönös kapcsolatát; • kifejezik azt a szándékukat, hogy elősegítik a mind egyéni, mind kollektív alapon megvalósuló idegenforgalom fejlődését, főként:

— elősegítik az idegenforgalom anyagi bázisának és az e területen folytatott együttműködésnek javulását;

— támogatják közös idegenforgalmi tervek megvalósítását, beleértve a műszaki felszerelést, különösen ak kor, ha ez területi közelséggel és az idegenforgalmi érdekek egyezésével van kapcsolatban;

— elősegítik az információcserét, beleértve a vonatkozó törvényeket és szabályokat, idegenforgalmi kérdésekkel kapcsolatos kutatásokat, adatokat, és dokumentációt, és összehasonlíthatóságának megkönnyítése céljából javítják a statisztikát;

— pozitív szellemben megvizsgálják a külföldi turistautak pénzellátásával kapcsolatos kérdéseket, tekintettel gazdasági lehetőségeikre, valamint az ilyen utazásokhoz szükséges formalitásokkal kapcsolatos kérdéseket, tekintetlel az értekezlet által az idegenforgalomra vonatkozóan elfogadott más rendelkezésekre;

— elősegítik a külföldi idegenforgalmi ügynökségeknek és utazási társasa goknak a nemzetközi idegenforgalom fejlesztésével kapcsolatos tevé*- kenységét;

— támogatják az idényen kívüli idegenforgalmai;

— tanulmányozzák diákok és szakemberek idegenforgalmi cseréjének lehetőségeit azzal a céllal, hogv növeljék szaktudásukat;

— elősegítik az idegen forgalom tervezési és fejlesztési kérdéseivel foglalkozó értekezletek és szimpóziumok rendezését;

— kívánatosnak tartják az illetékes nemzeti szervezetekkel karöltve, megfelelő nemzetközi keretek között részletes idegenforgalmi kutatás végzését, főként:

— az idegenforgalmi ügynökségek státusának és tevékenységének, együttműködésük fejlesztése eszközeinek és módjainak összehasonlíthaló kutatása terén;

— a szabadságok idényjellegű kon centrációjával kapcsolatos problémák kutatása terén, tekintettel az idegenforgalom csúcsidőszakon kívüli támogatásának végcéljára;

— az olyan helységekben felmerülő problémák kutatása terén, ahol az idegenforgalom fejlődése kárt tett az élet környezetben;

továbbá úgy vélik, hogy az érdekelt felek kívánhatnák a következő kérdé sek tanulmányozását:

— a szállodák osztályozásának egyesítése és

— két vagy több országra kiterjedő turista útvonalak;

— a lehetőségekhez képest figyelem mel követik, hogy az idegenforgalom fejlődése ne okozzon kárt országaik élet környezetében, sem művészi, történelmi és kulturális örökségében;

a fenn említett célok elérése érdekében két- és sOKoldalú alapon foly tatják az Idegenforgalmi együttműkö dést.

A vendégmunkaerö gazdasági és szociális szempontjai

A részvevő államok,

tekintetbe véve, hogy Európában a vendégmunkások mozgása olyan méreteket öltött, hogy mind a befogadó or szagokban, mind a kiengedő országokban komoly gazdasági, szociális és emberiességi tényező,

elismerve, hogv a munkások vándorlása számos gazdasági, szociális, emberiességi és egyéb problémát is szül mind a befogadó, mind a kiengedő or szagokban, kellőképpen tekintetbe véve az ille iékes nemzetközi szervezeteknek, főként a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek e területen kifejtett tevékenységét;

úgy vélik, hogy az európai munkás- vándorlással kapcsolatban kétoldalú sí kon, valamint a részvevő államok között felmerülő problémákat a közvetlenül érdekelt feleknek úgy kell megvizsgálniuk, hogy e problémákat kétoldali érdekükben, minden érdekelt állam ama törekvésének fényében oldják meg, hogy kellőképpen tekintetbe veszi a szociális-gazdasági helyzetéből eredő szükségleteket, tekintetbe véve minden államnak azt a kötelességét, hogy a reá is vonatkozó két- és sokoldalú egyezményekkel összhangban cselekedjék, szem előtt tartva a követ kező célokat: támogassa a kiengedő országok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy területükön bővítsék polgáraik foglalkoztatási lehetőségeit, főként az e célnak meg felelő, a kiengedő és befogadó államok számára elfogadható gazdasági együttműködés fejlesztésével;

a befogadó fél és a kiengedő ország együttműködésével biztosítsanak olyan feltételeket, amelyek közepette rendezetten folyna a munkások mozgása, emellett védenék személyi és szociális jólétüket és megfelelő esetekben szervezzék meg a vendégmunkások toborzását, alapvető nyelvi és szakmai előkészítését, biztosítsák a vendégmunkások és a befogadó országok polgárai egyenjogúságát a bér- és munkafeltételek, valamint a szociális ellátás terén, és ügyeljenek arra, hogy kielégítő életkörülményeket, főként lakásviszonyokat teremtsenek a vendégmunkások számára;

ügyeljenek arra, hogy amennyiben lehetséges, a vendégmunkások azonos lehetőségekkel rendelkezzenek, mint a befogadó ország polgárai, megfelelő munka szerzésében munkanélküliség esetén;

kedvezően viszonyuljanak ahhoz, hogy a vendégmunkások szakképzésben részesüljenek, s amennyiben lehetséges, díjtalanul tanulják a munkahelyük szerint őket befogadó ország nyelvét;

rögzítsék a vendégmunkásoknak azt a jogát, hogy mind a kiengedő, mind a befogadó országról rendszeresen kapjanak anyanyelvű tájékoztatást;

biztosítsák a vendégmunkások gyermekeinek, akik a befogadó országban élnek, hogy hozzáférhető legyen számukra az illető országban szokásos műveltség, éspedig olyan feltételek kö zölt, mint az ország többi gyermekének, ezenkívül anyanyelvűk, nemzeti kultúrájuk, történelmük és földrajzuk oktatása;

vegyék tekintetbe, hogy a vendégmunkások, különösen azok, akik szak- képzettséget szereztek, bizonyos idő elteltével- hazatérve elősegíthetik a ki engedő ország szakmunkaerő-hiányá- nak kiküszöbölését, amennyiben lehetséges, könnyítsék meg a vendégmunkások és családtagjaik egyesülését;

kedvezően viszonyuljanak a kiengedő országok ama törekvéséhez, amely a vendégmunkások megtakarításainak ha- zaáramlására irányul, hogy gazdasági fejlődésük keretében növeljék a megfelelő foglalkozási lehetőségeket, elősegítve ezzel e munkások hazatérésük utáni bekapcsoIódésát.

Káderképzés

A részvevő államok,

tudatosítva szakmunkások és műszaki dolgozók képzésének és szaktudásuk növelésének jelentőségét minden egyes ország gazdasági fejlődése szempontjából,

kifejezik készségüket, hogy támogatják az a téren való együttműködést, főként elősegítve a szakemberek és műszaki dolgozók képzésének és szaktu dása növelésének a gazdasági tévé kenység különféle területein való megszervezésére, programjaira és módszereire vonatkozó információcserét, fő ként az irányítás, az állami tervezés, a mezőgazdaság, a kereskedelem és bankügyletek megszervezése és tecli nikája kérdéseiben, kívánatosnak tartják mindegyik fél számára elfogadható feltételek közölt « szakemberek és műszaki dolgozók cseréjét, főként gyakorlat formájában, amelynek konkrét feltételeit — időtartamát, pénzellátási kérdéseit műveltségi és szakképességi színvonalát egyeztethetnék a részvevő államok illetékes érdekeit szervezeteivel, amellett foglalnak állást, hogy meg- telelő módon vizsgálják a szakmunkásképzés megszervezésének és lebonyolításának kérdéseiben való együttműkö dós lehetőségeit, különösen a korszerű technika alkalmazásával kapcsolatos foglalkozási ágak vonatkozásában.

A földközi-tengeri biztonsággal és együttműködéssel osszefuggo kérdések

A részvevő allainok:

tekintetbe véve a részt nem vevő földközi-tengeri államokkal való kölcsönös kapcsolataik földrajzi, történelmi, kulturális, gazdasági és politikai szempontjait,

meggyőződve arról, hogy az európai biztonságot a világbiztonság szélesebb összefüggésében kell vizsgálni, hogy ez szorosan összefügg az egész földközitengeri térség biztonságával és hogy következésképpen a biztonság szilárdu- lásának az európai határokat túllépő folyamatát ki kell terjeszteni a világ más részeire, főként a Földközi-ten- ger térségére is,

úgy vélve, hogy az európai biztonság megszilárdulása és az együttműködés fejlődése ösztönözni fogja a Földközi-tenger térségében végbemenő pozitív folyamatokat, és kifejezve szándékukat, hogy hozzájárulnak e térségben a béke, biztonság és igazságosság ügyéhez, a részvevő államok és a részt nem vevő földközi-tengeri államok közös érdekeit követve,

elismerve a részt nem vevő földközi- tengeri államokkal való köncsönös gazdasági Kapcsolataik fontosságát és te kintetbe véve közös érdekeltségüket az együttműködés továbbfejlesztésében.

megelégedéssel állapítva meg a részt nem vevő földközi-tengeri államok részéről az értekezlet iránt annak kezdete óta megnyilvánuló érdeklődést, kellőképpen tekintetbe véve hozzájárulásukat.

kijelentik, hegy szándékukban van:

elősegíteni a jószomszédi kapcsolatok fejlesztését a részt nem vevő földközi-tengeri államokkal úgy, hogy össz- hangban legyen az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának céljaival és alapelveivel, amelyekre kapcsolataik épülnek, az Egyesült Nemzetek Szervezetének a nemzetközi jog alapelveire vonatkozó nyilatkozatával, mely alapelvek az államok baráti kapcsolataira és együtt működésére vonatkoznak, ennek megfelelően a részt nem vevő földközi-tengeri államokkal való kapcsolataikban az alapelvek nyilatkozatában kifejteti alapelvek szellemé- bői kiindulni, mely alapelveket a részvevő államok kölcsönös kapcsolataikban szem előtt tartják;

arra törekedni, hogy a részt nem vevő földközi-tengeri államokkal való kapcsolatok további javításával szilárdítsák a kölcsönös bizalmat, hogy elősegítse az egész földközi-tengeri térség biztonságát és stabilitását

előmozdítani a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztését a részt nem vevő földközi-tengeri államokkal a gazdasági tevékenység különféle területein, főként a kereskedelem bővítésével, a kereskedelmi kapcsolatokban a stabilitás és haladás szükségessége, kölcsönös gazdasági érdekeik és a gazdasági fejlődés szintjében mutatkozó különbségek közös megértése alapján, elősegítve ígv gazdasági fejlődésüket és jólétüket,

elősegíteni a részt nem vevő földközi-tengeri országok gazdasági fejlődését nemzeti fejlődésük céljainak tekintetbe vételével, és együttműködni velük, különösen az ipar, a tudomány és technika területén, az erőforrásaik jobb felhasználására Irányuló törekvéseikben, s így elősegíteni a gazdasági kapcsolatok harmonikusabb fejlődését, két- és sokoldalú alapon aktivizálni az erőfeszítéseket és együttműködést a részt nem vevő földközi-tengeri államokkal a földközi-tengeri térség élet- környezetének megjavítása céljából, különösen a tenger biológiai erőforrásainak és ökológiai mérlegének fenntartására megfelelő intézkedésekkel, beleértve a szennyezés megelőzését és az ellene folytatott küzdelmet, e (élből, tekintetbe véve a fennálló helyzetet, együttműködni az illetékes nemzetközi szervezeteken keresztül, főként az ENSZ környezetvédelmi programja IUNEP) keretében, elősegíteni a további kapcsolatukat és együttműködést a részt nem vevő földközi-tengeri államokkal más vonatkozó területeken.

A fenn kifejtett célok elérésének előmozdítása érdekében, a részvevő államok azt a szándékukat is kinyilvánítják, hogy támogatni es bővíteni lógják a kapcsolatok it és párbeszédet, amelyet az európai biztonsági és együttműködési értekezlet kezdett el, a részt nem vevő földközi-tengeri államokkal, beleértve a Földközi tenger térségének összes államait, azzal a céllal, hogy elősegítsék a békét. a fegyveres erők csökkentését, a biztonság szilárdulását, a feszültség enyhülését e térségben ós az együttműködési övezel bővítését — azoknak a feladatoknak a teljesítését. amelyekben együttesen érdekeltek, valamint a további közös feladatok megjelölését.

A részvevő államok sokoldalú erőfeszítéseik keretében arra fognak törekedni, hogy előmozdítsák a haladást és a vonatkozó kezdeményezéseket, valamint eszmecserét folytassanak a lenn kifejtett feladatok teljesítésének elérésével kapcsolatban.

Együttműködés

az emberiességi és egyéb területeken

A részvevő államok, attól az óhajtól vezettetve, hogy hozzájárulnak a béke és a népek közötti megértés erősítéséhez és az emberi személyiség szellemi gazdagodásához faji, nemi és vallási megkülönböztetés nélkül,

tudatában annak, hogy a kapcsolatok fejlesztése a kultúra és a művelődés területén, a tájékoztatások szélesebb körű fejlesztése, az emberek közötti érintkezések és az emberiességi kérdések megoldása hozzájárul *; célok el éréséhez,

ezért eltökélt szándékkal, hogy együttműködjenek függtelenül politikai, gazdasági és társadalmi rendszerüktől

(Folytatás a 0. oldalon /