Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-13 / 189. szám, szerda

AZ EURÓPAI BIZTONSÁGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉRTEKEZLET

ZÁRÓOKMÁNYA

(Folytatás a 3. oldalról)

az •urópai biztonsági és együttműködési értekezlet keretében megjelölt te- rUleteknek, ugyanakkor a teljes egyenjogúság feltételei között mindegyikük a maga módján járul hozzá ehhez.

Egyenlő partnerekként fejlesztve együttműködésüket, törekedni fognak a kölcsönös megértés és bizalom, az egymás közötti baráti és jószomszédi kapcsolatok, a nemzetközi béke, biztonság és igazságosság előmozdítására. Hasonlóképpen fognak törekedni arra, liogy együttműködésüket fejlesztve fokozzák a néjxjk jólétét és elősegítsék vágyaik beteljesülését, kihasználva főként az egymás-kölcsönös megismeréséből, a gazdasági, tudományos, műszaki, szociális, kulturális és humanitárius haladásból és vívmányokból származó előnyöket. A kedvező feltételekkel összhangban lépéseket tesznek arra, hogy e vívmányok mindenki számára hozzáférhetők legyenek; a gazdasági fejlődés színvonalában mutatkozó különbségek csökkentésében mindenki érdekeit, főként pedig a világ fejlődő országainak érdekeit szem előtl fogják tartani.

Megerősítik, hogy a kormányok, intézmények, szervezetek és egyének megfelelő és pozitív szerepet játszhatnak együttműködésük e céljai elérésének elősegítésében.

Törekedni fognak arra, hogy együttműködésüket bővítve, mint már ezt előbb leszögezték, a népek jóléte érdekeljen jobb és tartósabb alapon szorosabb kapcsolatokat Jognak fejleszteni egymás közölt.

X. A nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítése

A részvevő államok jóhiszeműen teljesítik nemzeiközi jogi kötelezettségeiket, valamint a nemzetközi jog általánosan elfogadott alapelveiből és szabályaiból eredő kötelezettségeket, továbbá a nemzetközi jognak megfelelő megállapodásokból és olyan egyezményekből eredő kötelezettségeiket, amelyeknek szintén részvevőik.

Szuverén jogaikat érvényesítve, beleértve a saját törvények és rendeletek alkotásának jogát, szem előtt tartják a nemzetközi jogból eredő jogi kötelezettségeiket, ezenkívül kellőképpen tiszteletben tartják és teljesítik az eu: rópai biztonsági és együttműködési értekezlet záródokumtumának rendelkezéseit is.

A részvevő államok megerősítik, hogy abban az esetben, ha az ENSZ- tagoknak az Egyesüli Nemzetek Szervezete Alapokmányából eredő kötelezettségei ellentétbe kerülnek valamilyen más megállapodásból vagy nemzetközi egyezményből következő kötelezettségeikkel, az ENSZ Alapokmánya 103. cikkelyének megfelelően az alapokmány szerinti kötelezettségüknek van elsőbbsége.

Az előbb kifejtett alapelvek elsőrendű fontosságúak, következésképpen egyöntetűen és következetesen fogják őket érvényesíteni, emellett mindegyikük magyarázatánál tekintetbe veszik a többit.

A részvevő államok kifejezik eltökéltségüket, hogy tiszteletben tartják és érvényesítik ezeket az alapelveket, úgy, ahogyan ez a nyilatkozat kifejti őket, minden szempontból, kölcsönös kapcsolataikban és együttműködésükben azzal a céllal, hogy minden államnak biztosítsák abból eredő hasznát, hogy az összes részvevő állam tiszteletben tartja és érvényesíti ezeket az alapelveket.

A részvevő államok kellőképpen tiszteletben tartva az előbb kifejtett alapelveket és főként a tizedik alapelv, „A nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítése“ első mondatát, megállapítják, hogy a jelen nyilatkozat nem érinti jogaikat és kötelezettségeiket, sem a vonatkozó szerződéseket és más egyezményeket és megállapodásokat.

A részvevő államok azt a meggyőződésüket fejezik ki, hogy ezeknek az alapelveknek a tiszteletben tartása elősegíti a normális és baráti kapcsolatok fejlődését és a közöttük minden téren folyó együttműködés haladását. Ugyancsak annak a meggyőződésüknek adnak kifejezést, hogy ezeknek az alapelveknek a tiszteletben tartása elősegíti politikai kapcsolataik fejlődését, ami a maga részéről elősegíti álláspontjaik és nézeteik jobb kölcsönös megértését.

A részvevő államok annak a szándékuknak adnak kifejezést, hogy e nyilatkozatban kifejtett alapelvek szellemében valósítják meg kapcsolataikat az összes többi országokkal.

b) Egyes, fent kifejteti alapelvek életbe léptetésére vonatkozó kérések

I A részvevő államok,

Megerősítve, hogy tiszteletben tartják és életbe léptetik az erőszak vagy erőszakkal fenyegetés nem alkalmazásáéra vonatkozó kiléteit és meggyőződ v«? annak szükségességéről, Imgy «•/.( h «nemzetközi élei hatásos törvényévé te gyék.

kijelentik, hogy tiszteletben tartják és érvényesítik ezekei kölcsönös kapcsolataikban, beleértve a következő kilé teleket is amelyek összhangban vannak azoknak az alapelveknek kinyilatkoztatásával. amelyeket a részvevő államok kölcsönös kapcsolataiban szem előtt fognak tartani:

— Életbe léptetik és minden megfelelőnek tartott módon és formában kifejezik azt a kötelezettséget, hogy kölcsönös kapcsolataikban tartózkodjanak az erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától.

— Tartózkodjanak fegyveres erők bárminő alkalmazásától, amely összeegyeztethetetlen az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának céljaival és alapelveivel és az alapelvekben foglalt rendelkezésekkel, amelyeket a részvevő államok kölcsönös kapcsolataikban szem előtl tartanak, más részvevő állam ellen, főként pedig a területére való betöréstől vagy területének megtámadásától.

— Tartózkodjanak erőszak minden megnyilvánulásától, amellyel más részvevő államot arra akarnak kényszeríteni, hogy mondjon le szuverén jogainak teljes érvényesítéséről.

— Tartózkodjanak az arra Irányuló gazdasági nyomás minden megnyilvánulásától, hogy más részvevő államok szuverenitásukból eredő jogainak érvényesítését a maguk érdekeinek rendeljék alá és így l>ár- mllyen fölényt biztosítsanak maguknak.

— Tegyenek olyan hatékony intézkedéseket, amelyek méreteikkel és jellegükkel lépeseket jelentenek a nemzetközileg szigorúan és hatékonyan ellenőrzött általános és teljes leszerelés végcéljának elérésére.

— A mindegyikük által alkalmasnak tartott eszközökkel segítsék elő a népek közölti bizalom és tisztelet légkörének kialakítását, ami összhangban van azzal a kötelezettségükkel, hogy tartózkodjanak agresz- szív háborúk propagandájától vagy erőszak bármilyen alkalmazásától vagy erőszakkal való fenyegetéstől, amely összeegyeztethetetlen az Egyesült Nemzetek céljaival és a részvevő államok kölcsönös kapcsolatit szabályozó alapelvek nyilatkozatával, más részvevő állam ellen.

— Tegyenek meg minden erőfeszítést annak érdekében, hogy bármilyen vitás kérdést kizárólag békés eszközökkel oldjanak meg maguk között, meri folytatóiásuk veszélyeztetné Európában a nemzetközi békét é£ biztonságot, mindenekelőtt törekedjenek az ENSZ Alapokmányának 33. cikkelyében felsorolt békés e"sziközökkel megoldani a- vitás kérdéseket.

Tartózkodjanak minden olyan cselekedettől, amely megnehezítené a részvevő államok közötti vitás kérdések békés rendezését.

II. A részvevő államok,

megerősítve eltökéltségüket, hogy megoldják vitás kérdéseiket, mint ezt a részvevő államok közötti vitás kérdések békés rendezésének alapelve meghatározza;

meggyőződve arról, hogy a vitás kérdések békés rendezése k.egészíti az erőszak vagy erőszakkal fenyegetés nem alkalmazását, emellett mindkét tényező lényeges, bár nem kizárólagos, a béke és a biztonság fenntartása és erősítése szempontjából;

a vitás kérdések békés rendezése rendelkezésükre álló eszközeinek szilárdítását és tökéletesítését óhajtva:

1. attól az elhatározástól áthatva, hogy folytatják a vitás kérdések Iwkés megoldása általánosan elfogadható módszerének megvizsgálását és kidolgozását, amt a meglevő eszközök kiegészítését szolgálja, és az egész munkát ,,A vitás kérdések békés megoldásának európai rendszerére vonatkozó egyezménytervezet“ kidolgozásán, melyet az európai biztonsági és együttműködési értekezlet. másod.k szakaszában Svájc nyújtott be. valamint a vele kapcsolatos ilyen módszer kidolgozására irányuló más javaslatokon.

2. Úgy határoznak, hogy Svájc indítványára összehívják az összes részvevő államok szakértőinek értekezletét azzal a céllal, hogy teljesítse az 1. pontban kifejtett, az értekezlet utáni további lépések ügyrendjének keretében és betartásával kapcsolatban „Az értekezlet ulául további lépések" fejezetben meghatározott feladatokat.

3. Ez a szakértői értekezlet a részvevő államok külügyminiszterei által kinevezett megbízottaknak ,,Az értekezlet utáni további lépések“ fejezet szerint 1977-re tervezett találkozója után ül össze; a szakértő, értekezlet munkájának eredményeit a kormányok elé terjesztik.

2.

A bizalomerősítő intézkedésekről, a biztonság és leszerelés néhány vonatkozásáról S7óló okmány

^ részvevő államok,

a köztük kialakuló feszültség okainak kiküszöbölését és így a világbéke és biztonság megszilárdulását elősegíteni

óhajtva;

attól az elhatározástól áthatva, hogy megszilárdítják az egymás közötti bizalmat és ezzel elősegítik az európai stabilitás és biztonság sziiárdulását;

attól az elhatározástól vezérelve, hogy mind kölcsönös kapcsolataikban, mind általában nemzetközi kapcsola- taikban tartózkodnak mind bármely állam területi épsége vagy politikai függetlensége ellen irányuló erőszak alkalmazásától vagy erőszakkal való fenyegetéstől, mind bármely más módtól, amely összeegyeztethetetlen az Egyesült Nemzetek céljaival és e záró- dokumentumban foglalt ama alapelvek kinyilatkoztatásaival, amelyeket a részvevő államok kölcsönös kapcsolataikban szem előtt fognak tartani;

elismerve annak elengedhetetlen szükségességét, hogy elősegítsék a fegyveres konfliktus, a katonai tevékenység helytelen értelmezése vagy helytelen értékelése veszélyének csökkenését; az utóbbi ugyanis aggodalmakat kelthet különösen olyan körülmények között, amikor a részvevő államoknak nincs világos és korszerű . tájékoztatásuk ilyen tevékenység jellegéről;

tekintetbe véve a feszültség enyhítő sére és a leszerelés elősegítésére irányuló törekvésekkel kapcsolatos elképzeléseket;

elismerve, hogy a hadgyakorlatokra meghívott megfigyelők cseréje előmozdítja a kapcsolatokat és a kölcsönös megértést;

tanulmányozva a bizalom erősítésével kapcsolatban, a nagy csapatmozdulatok előrejelzésének kérdését;

elismerve, hogy vannak más eszközök, amelyek segítségével egyes államok pótlólagosan hozzájárulhatnak közös céljaik eléréséhez: meggyőződve a nagy hadgyakorlatokról való előzetes tájékoztatás politikai fontosságáról a kölcsönös megértés és a bizalom, stabilitás és biztonság megerősítése céljából;

mindegyikük külön felelősséget vállalva azért, hogy elősegítsék e célok elérését, és az egyeztetett kritériumoknak és feltételeknek megfelelően megvalósítsák ezt, az említett célok elérése szempontjából lényeges intézkedést;

elismerve, hogy ez a politikai megoldásból eredő intézkedés az önkéntesség alapjára épül; a következőket fogadták el:

I.

A nagy hadgyakorlatok előrejelzése

Minden más részvevő államot a szokásos diplomáciai vonalakon a következő rendelkezésekkel összhangban tájékoztatnak nagy hadgyakorlataikról.

Előrejelzik az oiyan nagyobb szárazföldi hadgyakorlatokat, amelyeken a részvevő csapatok teljes létszáma meghaladja a 25 ezer főt, amelyeket önállóan vagy együttesen a légierő és a haditengerészet bármilyen lehetséges részeivel bonyolítanak le (ebben az összefüggésben a „csapatok“ szó a

kétéltű és a légi deszant egységeket is magába foglalja). A kétéltű vaey lééi deszant csapatok önál'ő hndwva- korlata. vagy a részvételükkel tartott- közös hadgyakorlatok esetén e rsaontok szintén e létszámon beiül fnonak szerepelni. Olvan közös hadpvakolatok esetén is történhet előreip^és, amelyeken a részvevő csaoatok létszáma nem éri el a fenn megjelölte» amelyeken szárazföldi csaoatok naev létszámú kétéltű vagv lési deszant csapattal vasy mindkettővel ncvutt vesznek részt.

Előreielzík az olyan nagvobb hadgyakorlatokat, amelyeket bármely részvevő állam területén Európában, valamint értelemszerűen a hozzá tartozó tengeri térségijén és légtérben tartanak.

Abban az esetben, ha a részvevő állam területe Európai határain túl terül el, csak azokat a hadgyakorlatokat kell előreieleznl, ameiveket bármely más európai részvevő állam felőli vaev vele közös határától 250 kilométer távolságon belül bonyolítanak le. de ezt a részvevő állam nem köteles e’ő”e- Jelezni abban az esetben, ha ez a terület a részvevő államnak részt nem vevő nem európai állam felé forduló halárával érintkezik vagv közös határt alkot vele.

Az előrejelzést 21 vagy még tül>l> nappal a hadgyakorlat megkezdése előtt, vagy rövidebb határidőben tervezett hadgyakorlat esetén megkezdésének időpontja előtt a lehető leghamarabb adják.

Az előrejelzés tájékoztatást tartalmaz a hadgyakorlat elnevezéséről, ha van ilyen, általános céljáról, a benne részt vevő országokról, a részt vevő csapatok típusáról vagy típusairól es létszámáról, a hadgyakorlat területéről és feltételezett időtartamáról. A részvevő államok, ha lehetséges, mindenekelőtt a hadgyakorlatokon részi vevő erők összetevőire és az ilyen erők bevonásának időtartamára vonatkozó kellő kiegészítő tájékoztatást nyújtanak.

Más hadgyakorlatok előrejelzése

A részvevő államok elismerik, hogy elősegíthetik a bizalom erősödését és a biztonság, stabilitás sziiárdulását s e célból kisebb hadgyakorlataikról is értesíthetnek más részvevő államokat, különösen azokat, amelyek az ilyen hadgyakorlatok területének a közelében terülnek el.

A részvevő államok e célból azt is elismerik, hogy más hadgyakorlataikról is tájékoztathatnak.

Megfigyelők cseréje

A részvevő államok az önkéntesség és kétoldalúság alapján, a kölcsönösség és az összes részvevő államok irányában megnyilvánuló jóakarat szellemében meghívhatnak más részvevő államokat, hogy küldjenek megfigyelőket a hadgyakorlatokra.

A meghívó állam minden esetben bizonyos számú megfigyelőt jelöl ki, meghatározza részvételük rendjét és feltételeit és egyéb, általa hasznosnak tartható tájékoztatással szolgál. Megfelelő feltételeket biztosít és vendéglátást nyújt.

A meghívás, amennyire csak lehetséges, idejében, a szokásos diplomáciai vonalakon történik.

Nagy csapatmozdulatok előrejelzése

A helsinki tanácskozások zárójavaslatainak megfelelően, a részvevő államok tanulmányozták a nagy csanat- mozdulatok előrejelzésének mint biza- lomerősítési intézkedésnek a kérdését.

Ezzel összhangban a részvevő államok elismerik, hogy saját belátásuk szerint és a bizalom erősödésének elősegítése céljából tájék itathatnak nagy csapatmozdulataikról.

Az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő államok ugyanebben a szellemben tovább vizsgálják a nagy csapatmozdulatok előrejelzésének kérdését, tekintettel főként az ebben a dokumentumban kifejtett intézkedések megvalósítása folyamán szerzett tapasztalatokra.

Más bizalomerösítési intézkedések

A részvevő államok elismerik, hogy | vannak más eszközök is, amelyek segítségével elősegíthetik közös céljaikat.

Főként kellő tekintettel a kölcsönösségre és a jobb kölcsönös megértés céljából támogatni fogják katonai sze(Folytatás az 5. oldalon)