Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-13 / 189. szám, szerda

AZ EURÓPAI BIZTONSÁGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉRTEKEZLET

záróokmánya

1975.

VIII. 13.

(Folytatás a 4. oldalróly

inélyzetük kölcsönös, meghívásos cseréjét, beleértve katonai küldöttségok látogatásait.

Annak érdekében, hogy még teljesebben elősegítsék közös céljukat, a bizalom megerősödését, a részvevő államok a nagyobb hadgyakorlatok előrejelzésére vonatkozó rendelkezések által érintett területen kifejtett katonai tevékenységükben kellőképpen tekintetbe veszik és tiszteletben tartják ezt a célt.

Azt is elismerik, hogy a fenn említett rendelkezések megvalósítása folyamán szerzett tapasztalatok a következő erőfeszítésekkel együtt a bizalom- erősílési intézkedések kibontakoztatását és kiterjesztését eredményezhet- nék.

II.

A leszerelésre vonatkozó kérdések

A részvevő államok elismerik, hogy valamennyien érdekeltek a katonai szembenállás enyhítésében és a leszerelés előmozdítását célzó erőfeszítésekben, amelyeknek az a rendeltetése, hogy kiegészítsék a politikai enyhülést Európában és erősítsék biztonságukat. Meggyőződésük, hogy olyan hatékony intézkedések szükségesek e területeken, amelyek méretüknél és természetüknél fogva újabb lépéseket jelentenek az általános és teljes leszerelés megvalósítása felé, szigorú és hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett, és amelyeknek a béke és a biztonság megerősödését kell majd eredményezniük az egész világon.

III.

Általános elképzelések

Megvizsgálva az európai biztonságnak a feszültség enyhülése és a leszerelés előmozdítására irányuló közös erőfeszítések útján való szilárdítására vonatkozó különféle kérdésekkel kapcsolatban kifejtett nézeteket, a részvevő államok, ha bekapcsolódnak az Ilyen törekvésekbe, ebben az összefüggésben főként a következő lényeges elképzelésekből indulnak ki:

— a biztonság politikai és katonai szempontjainak egymást kiegészítő

jellege;

— minden részvevő állam biztonsága és az általános európai biztonság közötti kölcsönös viszony, valamint az európai biztonság és a Földközitenger vidékének biztonsága között a világbiztonság szélesebb összefüggésében levő viszony;

— az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összes részvevő államai szuverén egyenlőségéből eredő biztonsági érdekeik tiszteletben tartása;

— annak fontossága, hogy a tárgyalásokat folytató fórumok részvevői gondoskodást tanúsítsanak az iránt, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet más részvevő államainak megfelelő alapon adatokat szolgáltassanak a vonatkozó fejlődésről, haladásról és eredményekről, másrészt pedig ezen államok bármelyikének jogos érdekeltsége abban, hogy megvizsgálják nézeteit.

Egy wi'f működés a gcazdcsscsg, a tudomány és technika és a környezetvédelem terén

A részvevő államuk,

meggyőződve arról, hogy a kereskedelem, az ipar, a tudomány és technika, az életkörnyezet területén, valamint a gazdasági tevékenység más területein az együttműködésre irányuló erőfeszítéseik előmozdítják az európai és világbéke és biztonság szilárdulá- sát,

elismerve, hogy az együttműködés ezeken a területeken elősegítené a gazdasági és társadalmi haladást és az életkörülmények javulását,

megerősítve azt a készségüket, hogy rendszereiktől függetlenül intenzívvé teszik az ilyen együttműködést, elismerve, hogy az ilyen együttműködés a gazdasági fejlettségi szintkülönbségek tekintetbe vételével az

egyenlőség és a partnerek kétoldalú kielégítése és kölcsönössége alapján fejlődhet, amely lehetővé teszi a kétes sokoldalú egyezmények betartása mellett az előnyök és kötelezettségek összehasonlítható volumenű, egészél>en véve igazságos elosztását, tekintetbe véve a világ fejlődő országainak, köztük azon részvevő orszá goknak is az érdekeit, amennyiben ezek gazdasági tekintetben a fejlődők szintjén állnak; megerősítve készségüket, hogy együttműködjenek az Egyesült Nemzetek Szervezetének illetékes szervei által ;i fejlődésre vonatkozó dokumentumokban megjelölt célok és feladatok elérésére, illetve teljesítésére, olyan értelmezésben, hogy minden részvevő állam ezzel kapcsolatban elfoglalt álláspontjához tartja magát, különös figyelmet fordítva a legkevésbé fejlett országokra, meggyőződve arról, hogy a világszerte fokozódó kölcsönös gazdasági függőség mind aktívabb közös erőfeszítésekre ösztönöz az alapvető világ- gazdasági problémák megoldása érdekében, mint amilyenek az élelmiszer-, energia-, nyersanyag- és pénzügyi— valutáris problémák, s ezzel kidomborítják annak szükségességét, hogy elősegítsék szilárd és igazságos nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődését, ami elősegítené valamennyi ország tartós és sokoldalú gazdasági fejlődését, tekintetbe véve azt a munkát, amelyet illetékes nemzetközi szervezetek végeztek és élni kívánva e szervezetek, főként az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága adta lehetőségekkel az értekezlet záródokumentumai rendelkezéseinek életbe léptetésére,

úgy vélve, hogy az alábbi szövegben tartalmazott alapvető irányok és konkrét ajánlások célja kölcsönös gazdasági kapcsolataik további fejlődésének előmozdítása, s meggyőződve arról, hogy e területen folytatandó együttműködésüknek a részvevő államok kapcsolatait szabályozó, a vonatkozó dokumentumban kifejtett alapelvek teljes betartása mellett kell megvalósulnia, a következőket fogadták el:

Kereskedelem

Általános rendelkezések

A részvevő államok.

felismerve a nemzetközi kereskedelemnek mint a gazdasági fejlődés és társadalmi haladás egyik legfontosabb tényezőjének növekvő szerepét,

elismerve, hogy a kereskedelem együttműködésük egyik fő területe, szem előtt tartva, hogy a bevezetőben fenn megjelölt rendelkezések főként ezen a területen érvényesülnek, úgy vélve, hogy a részvevő államok közötti kereskedelem volumene és szerkezete minden esetben megfelel a gazdasági és tudományos-műszaki fejlettségük modern szintje által feltárt lehetőségeknek, attól az eltökéltségtől áthatva, hogy gazdasági együttműködésük modalitásai alapján elősegítik kölcsönös kereskedelmük és a szolgáltatások cseréjének fejlődését és biztosítják az ilyen fejlődés kedvező feltételeit;

elismerik, hogy a legnagyobb kedvezmény elvének, alkalmazáskedvezően hathat a kereskedelem fejlődésére;

támögatm fogják a kereskedelem lehető legszélesebb méretű bővítését, emellett a különféle kereskedelmi— gazdasági lehetőségek kihasználására törekedve;

elismerik a két- és sokoldalú kormányközi és más egyezmények jelentőségét a kereskedelem hosszú távú fejlesztése szempontjából;

megállapítják a pénzügyi-valutáris kérdések jelentőségét a nemzetközi kereskedelem fejlődése szempontjából és igyekezni fognak ezeket oly módon megoldani, hogy elősegítsék az áruforgalom tartós növekedését;

igyekezni fognak csökkenteni vagy fokozatosan kiküszöbölni a kereskedelem fejlődésének útjában álló akadályokat;

elősegítik a kereskedelem tartós növekedését, elkerülve, amennyiben lehetséges, az áruforgalom heves ingadozásait;

úgy vélik, hogy a különféle árukkal folytatott kereskedelmet oly módon kell lebonyolítani, hogy ne okozzon komoly zavart vagy ne jelentsen ilyen fenyegetést ezen áruk belpiacainak, ne okozza egyes esetekben a piac lezül- lesztését, főként ne okozzon kárt azonos vagy közvetlenül konkurráló áruk helyi termelőinek, ami pedig a piac szétzül- lesztésének fogalmát illeti, azt tartják szem előtt, hogy ez nem idézhető elő

a nemzetközi szerződéseik vonatkozó rendelkezéseivel ellentétben, ha pedig védelmi intézkedésekhez folyamodnak, akkor ezen a területen a vonatkozó nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségeikkel összhangban fognak cselekedni, tekintetbe veszik a Közvetlenül érintett felek érdekeit;

kellő figyelmet fordítanak a kereskedelem fejlesztésének és szerkezete sokoldalúvá tételének előmozdítását célzó intézkedésekre;

megállapítják, hogy a kereskedelem növekedése és sokoldalúvá tétele elősegítené az áruválaszték lehetőségei- netk bővülését;

kívánatosnak tartják kedvező feltételek teremtését cégek, szervezetek és vállalatok részvételére a kereskedelem fejlesztésében.

Üzleti kapcsolatok és lehetőségek

A részvevő államok,

tudatosítva annak fontosságát, milyen mértékben segíthetné elő a kereskedelmi—gazdasági kapcsolatok fejlődését az üzleti kapcsolatok megjavulása és az üzleti kapcsolatokban megnyilvánuló bizalom ezt kísérő erősödése, intézkedéseket tesznek a külkereskedelemmel foglalkozó hivatalos szervek, különféle szervezetek, vállalatok, cégek és bankok képviselői, és főként ahol ez célszerű, árueladók és szolgáltatók és a fogyasztók közötti kapcsolatok bővítése feltételeinek további javítására azzal a céllal, hogy tanulmányozzák a kereskedelmi, szerződéskötési lehetőségeket, megvalósításuk biztosítását, valamint az eladás utáni szervizszolgáIat megvalósítását;

támogatni fogják a külkereskedelmi szervezetek, vállalatok és cégek intézkedéseit az üzleti tárgyalások lebonyolításának meggyorsítására;

ezenkívül intézkedéseket tesznek a külföldi külkereskedelmi szervezetek, vállalatok, cégek és bankok képviselői tevékenysége feltételeinek megjavítására. főként oly módon, hogy:

— megadják a szükséges tájékoztatást, beleértve az előbb említett állandó képviseleteinek létesítőiére és tevékenységére vonatkozó törvényes szabályokról és eljárásról való tájékoztatást;

— a lehetőségekhez képest kedvezően bírálják el e célból az állandó képviseletek és hivatalok létesítésére, közte ott, ahol ez célszerű, kél vagy több cég közös hivatalainak létesítésére vonatkozó kérelmeket;

— támogatják a lehető legkedvezőbb és a fenn említett szervek összes képviselői számára egyenlő feltételek, szállodai ellátás, távközlési és

további, általuk rendszerint kívánt berendezések, valamint megfelelő hivatali és lakóhelyiségek megadását az állandó képviselet céljaira;

megállapítják az ilyen intézkedések jelentőségét a részvevő államok közötti kereskedelemben a kis és közepes cégek szélesebb körű részvételének elő- mozdítása szempontjábóI.

Gazdasági és kereskedelmi tájékoztatás

A részvevő államok,

tudatosítva a gazdasági és kereskedelmi tájékoztatás növekvő szerepét a nemzetközi kereskedelem fejlődésében, úgy vélve, hogy a gazdasági tájékoz- tatasnak jellegénél fogva biztosítania kellene a piacok vonatkozó elemzései és közepes és hosszú érvényű prognózisok kidolgozását, elősegítve ezzel a tartós kereskedelmi áramlás létrehozását és a kereskedelmi lehetőségek jobb kihasználását;

kifejezve készségüket, hogy megjavítják a gazdasági és a vonatkozó adminisztratív információk minőségét ós bövíiik volumenüket és terjesztésüket;

úgy vélve, hogy a statisztikai adatok értéke nemzetközi szinten jelentős mértékben összehasonlíthatóságuktól függ,

elősegítik a gazdasági és kereskedelmi tájékoztatás szabályos időszaki közlését és terjesztését, főként:

— a termelésre, a nemzeti jövedelemre, a költségvetésre, a fogyasztásra, a munka termelékenységére vonatkozó statisztikai adatokét;

— az összehasonlítható osztályozás alapján, beleértve a termék szerinti specifikációt, a volumen és az érték, valamint a kiindulási és rendeltetési hely szerinti ország lei- tüntetésével összeállított külkereskedelmi statisztikai adatokét,

a külkereskedelemre vonnikoző törvényekét és szabályokét,

— olyan információkét, amelyeket gazdasági prognosztizálásra használnak fel aszal a céllal, hogy elősegítsék a kereskedelem fejlődését, például a népgazdasági tervek és programok alapvető irányaira vonatkozó Információkét;

— egyéb információkét, amelyek hasznosak az üzletemberek számára a kereskedelmi kapcsolatokban, például Időszaki értesítőkét, jegyzékekét, ós amennyiben lehetséges, külkereskedelmi cégek és szervezetek szerkezeti sémáiét;

a fenn említettekkel együtt támogatni fogják a gazdasági és kereskedelmi információk cseréjének fejlesztését, ha ez célszerű, gazdasági és tudományos műszaki együttműködési vegyes bizottságokon, nemzeti és vegyes kereskedelmi kamarákon és más megfelelő szerveken keresztül;

támogatni fogják az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága keretében folyó kulatást annak a lehetőségnek megállapítására, létrehozható e a külkereskedelmet érLntő törvényekről és szabályokról és változásaikról való tájékoztatás sokoldalú rendszerének létrehozása;

támogatni fogják a nemzetközi szinten, különösen az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága keretében a statisztikai nomenklatúrák összhangba hozásán végzett munkát.

Marketing

A részvevő államok,

elismerve, milyen jelentősége van annak a nemzetközi kereskedelem bővítése szempontjából, hogy a termelés alkalmazkodjék a külpiaci követelményekhez,

annak tudatában, hogy az exportőröknek elengedhetetlenül a lehető lég teljesebben kell ismerniük és tekintet - be venniük a potenciális fogyasztók igényeit,

támogatni fogják a külkereskedelmi szervezeteket, vállalatokat és cégeket a hatékony értékesítéshez szükséges ismeretek bővítésében és módszerek kidolgozásában;

támogatni fogják a feltételek javítását olyan intézkedések megtételére, amelyek a kereskedelem fejlődésének előmozdítására és a fogyasztók igényeinek kielégítésére irányulnak, amennyiben ez importtermékekre vonatkozik, főként a piackutatás és reklámozás révén, valamint ahol ez hasznos, ellátási berendezések létesítésével, pótalkatrészek szállításával, eladás utá ni szolgálatok tevékenységével és az elengedhetetlenül szükséges műsaak > személyzet beiskolázásával;

a kereskedelem fejlődésének elősegítése terén támogatni fogják a nem zetközi együt Lmüködést, beleértve a marketinget, valamint e kérdésekben nemzetközi szervezetek keretében, fő ként az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságáén végzett munkát:

Ipari együttműködés és közös érdekű tervek

Ipari együttműködés

A részvevő államok,

úgy vélve, hogy a gazdasági szempontokkal motivált ipari együttműködés

— tartós kapcsolatokat teremthet, szilárdítva ezzel az általános hosszú távú gazdasági együttműködést,

— elősegítheti a gazdasági fejlődést, valamint a nemzetközi kereskedelem fejlődését és diverzifikálódását és a modern technológia sokkal szélesebb körű érvényesülését,

— elősegítheti a gazdasági kiegészítő- désnek kölcsönösen előnyös .kihasználását a termelés összes tényezőinek teljesebb felhasználásával és

— meggyorsíthatja az ilyen együttműködésben részvevők ipari fejlődését,

támogatni szándékoznák országaik illetékes szervezetei, vállalatai és cégei ipari együttműködésének fejlesztését;

úgy vélik, hogy az ipari együttműködést megkönnyítheti az érdekelt felek kormányközi és más két- és sokoldalú egyezményeinek megkötése;

megállapítják, hogy az ipari együttműködés elősegítésében tekintetbe veszik országaik gazdasági szerkezetét és fejlettségi színvonalát;

/Folytatás a 6, oláalonj