Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-12 / 188. szám, kedd
GAZDAGON OMLIK A MAG VAlASZ OLVASÓINKNAK Vagyonjogi ügyekben V. L.: Ajánljuk, hogy az Ön «Ital is elismert s a fogyasztási átlagnak u.egfelelő összeget utalja át és közölje az energe tikai vállalattal, ha az óra meghibásodása miatt mutatkozó különbözetet nem írják le, ön csak hkkor hajlanó azt megfizetni, ha szakértői bizonyítás alapján önt erre jogerősen köteleznék. Erre az időre ön a i.érdéses összeget helyezze állami jegyzőségi letétbe. Ha sor korülne a bírósági perre, ajánljuk, hogy bízzon meg ügyvédet képviseletével. M. B.: A kérdéses szilvafa az ön kertjében van ugyan, de löbb .'•ga átnyúlt a szomszéd kertjének légterébe. Polgári Törvénykönyvünk szerint a fa átnyúló ágóin levő gyümölcs is a fa tulajdont 3áé, tehát az öné és a szociali a együttélés alap- elvei értelmében igényelhetné, lioigy a szomszéd a lehullott gyümC’ 's összeszedését tegye lehetővé. A gyakorlati: in ezt az elvet nem mindig tartják tiszteletben, illetve a kölcsönösség betartásához ragaszkodnak a szomszédok. A bebocsátás perrel való kikényszerítése nehézkes és költséges. A helyes eljárás az, hogy a gyümölcsfát már úgy ültessék -és később nyessék, hogy ágai ne nyúljanak át a szomszéd légterébe. Saját fája ágainak eltávolítására joga volt és nem volt szükség a szomszéd hozzájárulására. Az ún. szomszédjogra vonatkozóan terjedelmesebb magyar nyelvű joigmr jyarázatunk nincs. A legismertebb J. Biöovsk^ „Sousedská práva“, Orbis, Pra- ha 1973 c. részletes monográfiája. R. E.: Az örökösök joggal kérhet.k a kérdéses betétkönyv Kiadását. Amíg a beadott keresetükről a bíróság dönt, kérjék, hogy a bíróság, esetleg az állami jegyzőség ideiglenes tilalmat bocsásson ki a betétkönyvvel való rendelkezésre vonatkozóan. Ajánljuk, hogy vegye ’génybe ügyvéd segítségét. A betét fele elvben önt, mint feleséget illeti meg. Munkajogi ügyekben B. S.: Cn és társai mezőgazdasági nagyüzemben dolgoznak. Munkaidejüket az Önök által végzett munka jellegére való tekintettel nem lehet az egész évben egyenlő műszakokra elosztani, beleértve a pihenőnapok elosztását is. Ezekre az esetekre a munkatörvény- könyv 85. §-ánák 1. bekezdése vonatkozik. Az ilyen eltérő munkaidőelosztást a munkatörvénykönyv 1975/20 számú, 1975. jalius 1-ével életbe lépett módosítása szerint a munkaadó vállalat vezetője indítványozza azzal, hogy be kell tartani a központi szerveknek az illetékes szakszervezeti szervekkel vr'ó együttműködésben kiadott irányelveit. Az eltérő munká- időbeosztás alapelve, hogy a heti átlagos 42 és fél órás munkaidőt vagy havi átlagban, vagy hosszabb időszakban kell betartani. Az idézett rendelkezés 2. bekezdése lehetővé teszi a munkaidő eltérő beosztását az egészre vonatkozóan is, há az eigyes Időszakokban a munkaszükséglet különböző, továbbá a kampány és idénymunkát illetően a kampíny és idény idején. Az idézett rendelkezés részben módosított harmadik bekezdése az eltérő munkaidőbeosztást a közlekedés, hír és távközlés dolgozóira vonatkozóan a központi szervek és az illetékes szákszervezeti szervek által kiadott utasítások megtartásához köti. A munkaidő ésszerű, legteljesebb kihasználása érdekében a munkatörvénykönyv 87. §-ának 3. bek. értelmében a munkaadó vállalat vezetője az üzemi bizottsággal együttműködve az egyes műszakok idejét a mező- gazdaságban és a közlekedésben két vagy több részre is feloszthatja, a legújabb törvénymódosítás szerint azzal a lehetőséggel, hogy a megosztásnak nem kell mindennap azonosnak lennie. A munkaidő és a pihenőidő eltérő beosztását bizonyos mértékben kárpótolja a munkatörvénykönyv 1975/20 sz. módosítása szerinti 101. §. 5 bekezdése a szabadság merítését illetően. E rendelkezés szerint ugyanis, ha olyan dolgozó szabadságáról van szó, akinek munkaideje az egyes hetekben vagy időszakokban eltérő, any- iiyi számú szabadságra van igénye, ahány munkanap jut az egész évi átlag szerint szabadsága idejére. A közlekedés és a távközlés eltérő idővel dolgozója részére a központi szervek az illetékes szakszervezeti szervekkel egyetértésben állapítják meg a munkanapokra átszámított szabadságigényét. A munkatörvénykönyvnek a módosítás szerinti rendelkezése szem előtt tartja az eltérő munkaidővel dolgozók érdekeit, akik szabadságukat rendszerint olyan időben veszik ki, amikor kevesebb a munka és könnyebben tudják őket nélkülözni, hogy a munkanapokra átszámított szabadságigényüket az említett módon az évi átlág alapján kell kiszámítani. Ez főként a mezőgazdaságban dolgozók, továbbá a változó ciklusokban különböző számú műszakban dolgozók javára válik, így pl. az üzemi és éjjeliőrök javára is. Végül ezt a lehetőséget a törvénymódosítás kiterjesztette a közlekedés, a hír és távközlés dolgozóra is, ákik ilyen változó munkaidőben dolgoznak. A teljesség kedvéért meg kell még jegyezni, hogy a munkatörvénykönyv már a módosítás szerint 110. § 1. bek. e) pontja, valamint az új végrehajtási rendelet (1975/54) 18. § a 1. bek. szerint az egész év keretében eltérő munkaidővel dolgozóknak, valamint az olyan dolgozóknak is, akiknek munkája az időjárás befolyásától lényegesen függ, minden hét szabadságért, amelyet az alacsonyabb munkaidőigény ideje alatt merítenek. további két nap szabadság jár, legfeljebb azonban további egy hét szabadság. Az eddigi rendelkezések szerint a december 1-től március 3-ig merített szabadságok esetében jár az említett további szabadság. Az állami gazdaságok és a szakszervezeti szervek a munkatörvénykönyv említett rendelkezései értelmében a felsorolt kérdéseket rendszerint a kollektív szerződésben is szokták szabályozni. A kollektív szerződésbe betekinthetnek és kérhetik, hogy az üzemi bizottság tagja, vagy a bizalmi ezt Önökkel részletesebben ismertesse. DR. F. J. TERVEK AZ ÉGHAJLAT BEFOLYÁSOLÁSÁRA A Szovjetunió belvízrendszerének nagyszabású átalakítása az energiagazdálkodáson, szállításon, öntözésen, az ipar és a városok vízellátásán kívül az éghajlatot és ezáltal a mezőgazdaságot is nagymértékben befolyásolja. A Szovjetunió európai területének síkságain, megépített számos duzzasztógát már eddig is megváltoztatta a térképet. A Dnyeper duzzasztógátjainak építése következtében jött létre az IIjics-tó, valamint a kahovkai, a kremencsugi és a dnyeprodzerzsinszki tó, s ezeket a közeljövőben még újabb nagy állóvizek létrejötte követi. A Dnyeper alsó folyásán fekvő Kahovkai-’ tóból kiágazó ér a Krímig nyúlik ki, ahol egy több száz kilométer hosszúságú csatornából kiágazó csatornarendszer szeli át meg ál Ukrajna déli sztyeppéit és az Északi Krímet, megváltoztatva a vidék éghajlatát, s kedvezően befolyásolva a gabonatermést, főzelék-, gyünölcs- és bortermelést. A Volga környékét is megváltoztatták a belőle képzett tavak: a több mint 6500 négyzet- kilométer kiterjedésű kujbisevi-tó, s majd ekkora déli szomszédja, a volgográdi és a rivinszki-tó. A Volga menti duzzasztómedencókből áradó hatalmas páramenny.ség a nyarat kevésbé forróvá és esősebbé, a telet enyhébbé és hóban gazdagabbá tette. A Gidroprojekt által kidolgozott tervek szerint a Volga és az Ural közötti terület vízellátására a kél északi folyót, a Pecsorát és a Vicsegdát is gátrendszerrel látják el annak érdekében, hogy egy 15 000 négyzetkilométer alapterületű új „északi tengert“ hozzanak létre. Ennek fel- duzzasztott, évi 40 milliárd köbméter vizét a Rámán át vezetik a Volgába. Az „Északi-tenger“ vize a Volga és a Kánia nagy vízerőműveit hajtja, s ezzel évi 11’milliárd kWó energia termelését teszi lehetővé. A fennmaradó vizet a Kas- pi-tengerbe vezetik, hogy az utóbbi évek során lesüllyedt vízállást stabilizálják vele. Régi álom valósul meg napjainkban: a Kara- Kum sivatag vízellátását oldja meg a nagy- részben már elkészült, 1200 km hosszú Karakóm csatorna, amely az Amu-Darját, a Kaspi- tengerrel köti majd össze. A csatorna egymagában több vizet szállít, mint a vidék összes folyója együttvéve. A csatorna három kilométer széles öntözött területsáv ja mérsékeli a hűséget. A megváltozott éghajlat jele, hogy a duzzasztó- medence környékén madarak telepedtek meg. Az Éhség-sztyeppe képe teljesen átalakult. A farhadszki tárolómedencéből nyitott betoncsatornákon át halad a víz, s jótékony hatása a sztyeppén létrehozott zöldövezet területét egyre növeli. Közép-Ázsia sebes vizű folyóin ugyancsak számos vízerőmű, duzzasztógát, tárolómedence épül: a tárolómedencékből eredő új, mesterséges folyók látják el vízzel a száraz vidék jkét. A Gidroprojekt egyik terve szerint 2ö00 km hosszú csatornán át vezetik le északról a forró éghajlatú délre az Ob és a Jenyiszej vizét. Az Ob folyására épített 3 millió kW teljesítményű vízerőmű szivattyúi, amelyek másodpercenként 2000 köbméter vizet emelnek fel 60 m magasba, juttatják el a vizet rendeltetési helyére a Tur- gaj-kapun keresztül. Az így szállított évi 55 milliárd köbméter víz a száraz sztyeppeket és félsivatagokat virágzó termőterületekké alakítja á t. Számos elképzelés látott már napvilágot Európa, Ázsia és Észak-Amerika éghajlatának gyökeres megváltoztatására. Ezek között figyelemre méltó Pjotr Boriszov szovjet mérnök nagyszabású terve. Elgondolásának alapja, hogy Földünk éghajlatán mindaddig nem lehet jelentősen változtatni, amíg az arktiszi jégtömegek 10 millió négyzetkilométer területével kell számolni, javaslata szerint Ázsia és Amerika között szivattyúkkal felszerelt zárógátat kell építeni, hogy átemelhessék az Északi jeges-tenger felső édesvízrétegeit, amelyekből az úszó jégtömegek képződnék. Boriszov szerint a terv a technika mai állása szerint a következőképpen valósílh itó meg. A Bering-szoros 75 km széles, átlagos mélysége 55 m, legnagyobb mélysége 00 m. Itt cserél helyet a Csukcs- és a Bering-tenger vize. Az előregyártott méhsejt-szerkezetű vasbeton szekciókat úsztatva juttatják el az építkezés helyére. A vasbeton szekciók közé építik be a szivattyúkat, motorokat és hajtóműveket. A 200 m hosszú, 20—60 m mély és 50 m vastag szekciókból ösz- szeállított duzzasztógátból az idők folyamán a két szárazföldet összekötő, autópályával és vasútvonalakkal ellátott hidat lehetne kialakítani. A létesítmény üzembehelyezése után a szivattyúk évi 140 000 köbméter vizet mozgatnának meg. Ez megfelel annak a mennyiségnek, amely az Atlanti-óceánból a Jeges-tengerbe áramlik, ahol a Golf-áram közel zárt kört ír le. A létesímény befolyásolja majd a Golf-áramnak a Csendes-óceánba vaió továbbjutását is. A felső, olvadt rétegnek az Arktiszról való távozásával együtt megszakad a jég gyors újraképződése is, amihez az atlanti szelek is hozzásegítenek. A Golf-áram hőaktivitása meghárom szorozódik, s a ciklonok a magasabb szélességi övekben fordulnak meg. A szárazföldeken több eső esik majd, ezáltal a talaj nedvesebb lesz, s csökken a lehűlés, a vegetáció északi határa az Északi-sark felé húzódik vissza, s az Északi Jeges-tenger hajózható lesz egész évben. Európa, Ázsia és Amerika számos országának éghajlata sokkal enyhébb lesz, s a hőmérsékleti ingadozások jelentősen csökkenni fognak. FÖLDRENGÉSEK ELŐREJELZÉSE A földrengések előrejelzése különösen az 1957 —58 as nemzetközi geofizikai év óta világszerte foglalkoztatja a szakembereket. Bár a korszerű technika egyre érzékenyebb műszereket ad a kezükbe, ezt a kérdést még nem sikerült megnyugtatóan rendezni. Pedig komoly problémákról van szó, amit egyebek között az is bizonyít, hogy előzetes számítások szerint az Egyesült Államok lakosságának egyhetede 2000-re Kalifornia területére összpontosul, tehát éppen olyan helyre, ahol viszonylag gyakoriak a földrengések. A földrengések — leszámítva az emberéletben esett veszteségeket — anyagi szempontból különösen a gazdaságilag fejlett országokban egyre nagyobb károkat okoznak. Amerikai szakértőknek az a véleménye, hogy ha az 190t3-os San Franciscó-i földrengés megismétlődne, 5—6 milliárd dollárba kerülne a helyreállítás, Los Angeles esetében pedig 10 milliárd dollárba. Évente kb. 20 milliárd dollár értékben építenek az Egyesült Államokban atomerőműveket és gátakat olyan földrengésveszélyes zónákban, ahol egy puszíító rengésnek igen súlyos következményei lehetnének. Érthető tehát az az aktivitás, amely az utóbbi években az amerikai kutatást ezen a téren jellemzi. Egyelőre csak a nagy rengési veszélyzónákban, az Aleuti-szigetek környékén és a Kalifornia partjai 'mellett húzódó San Andreas árokban koncenráltak az amerikaiak jelentős műszerkapacitást. A szeizmográfokat az említett övezetekben mély lyukakba helyezik, hogy ezáltal a műszer érzékelő szervét mentesítsék a felszíni parazita zajoktól. Minden egyes műszer elektronikus számítóközponthoz kapcsolódik, a mérési eredményeket ezek analizálják. A szeizmikus kutatásokat egyébként megkö.iy- nyítik a mesterségesen keltett rezgéshullámok, amelyek a szakember számára hű képet adnak a földkéreg állapotáról az adott térségben. Den- ver városa (Kolorádó állam) például olyan területen fekszik, ahol viszonylag gyenge a szeizmikus aktivitás. Ezen a területen 1962—66 között több mint 1000 kisebb rengést regisztráltak a szeizmográfok. A rezgések azonban azoknak a robbantásoknak voltak a következményei, amelyekkel egy nagyméretű szennyvíz- tárolót létesítettek a város mellett. A szeizmikus kutatások számára ideális alkalom volt a több évig tartó robbantássorozat. Ezt a módszert természetesen csak kevésbé lakott területeken lehet alkalmazni. A legintenzívebb munka talárt Japánban folyik a földrengések előrejelzése terén. A kormány anyagi és technikai szempontból messzemenően patronálja a kutatásokat ebben a sűrűn lakott, földrengésektől sújtott országban. Az utóbbi évtizedben a szárazföldi és tengeri szeizmikus kutatásokat messzemenően összehangolják a japán kutatók, akik igen nagy figyelmet fordítanak a tenger vízszintjének változásaira is. Már több alkalommal tapasztalták ugyanis, hogy a nagyméretű rengéseket olyan vízszintemelkedés előzte meg, amit nem lehet az árapály jelenséggel összefüggésben hozni, hanem előjel volt a földrengés kitörésére. A szárazföldi és a tengeri kutatásokat széles körű laboratóriumi vizsgálatok egészítik ki. Ezek a vizsgálatok elsősorban sziklák, kőzetek elektromosság- és hangvezetőképességével kapcsolatosak. A Szovjetunióban is széles körű kutatásokat folytatnak, hiszen ennek a hatalmas kiterjedésű országnak .is vannak földrengésveszélyes zónái. A Szovjetunió Japánnal és az Egyesült Államokkal szemben annyival könnyebb helyzetben ván, hogy ipara, erőmüvei, városai nincsenek oly mértékben koncentrálva ezekben a veszélyes zónákban, mint az említett két állam esetében. A szeizmikus kutatásokban Franciaország is szép eredményeket ért el az utóbbi évtizedekben. Nemzetközi szinten is elismerést keltett a franciáknak a Földközi-tengerre és a Csendesóceánra tervezett víz alatti szeizmográfja, amely nemcsak földrengések jelzésére alkalmas, hanem atomrobbantások megfigyelésére is. Az utóbbi években a francia hadsereg műszaki alakulatai is segítik a szeizmológiai kutatásokat szárazföldi és víz alatti robbantásokkal. Az amerikai Rand Corporation cég egyik tudományos előrejelzése, „elektronikus jóslata“ szerint a földrengések megbízható előrejelzését még ebben az évszázadban meg fogják oldani. A technikai jellegű problémáktól eltekintve lélektani szempontból a pontosságon van a hangsúly. A földrengés-prognózisokat ugyanis nem lehet a meteorológiai előrejelzésekhez hasonlítani. Egy meteorológus tévedhet abban, hogy másnap lesz-e eső vagy sem, annak komoly következményei nincsenek, legfeljebb több viccet mesélnek róluk az emberek. A földrengés- veszélyes zónában azonban olyan előkészülele- ket kell tenni — például leállítani a gyárakat, elköltöztetni a lakosságot, majd leállítani a közlekedést stb. — amelyek bonyolult -szervezési feladatot és óriási költségeket jelentenek. Reméljük, hogy az amerikai jóslat a technika és a tudomány jóvoltából valóra válik a következő évtizedekben, és a megbízható földrengéselőrejelzések módot adnak az emberélet és az anyagi javak megmentésére. Ezt várja türelmetlenül nemcsak a földrengéstől sűrűn sújtott területeken élő lakosság, hanem az emberiség tudásvágya is, amely maradéktalanul meg akarja ismerni bolygónk valamennyi titkát és törvény- szerűségét. ( d}J m 1973. VIII. 1 6
