Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-12 / 188. szám, kedd
A „Közös hazában” - szlovákul Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről A Közös hazában című tanulmánykötet, amelyet a Pravda Könyvkiadó 1972 ben jelentetett meg, a napokban V spoločnej vlasti címmel szlovákul is megjelent. A kötetbe gyűjtött tanulmányok a Csehszlovákiában élő magyar nemzetiségű lakosság második világháború utáni politikai, társadalmi, kulturális' és gazdasági fejlődését mulatják be. Szerzői: Juraj Zvar a, Balázs Béla, Csanda Sándor, Duüek Imre, Mózsi Ferenc és Mihály Géza a közös múlt ismeretében, de ami lényegesebb, a iövöbe mutató távlatok felé koncentrálva igyekeztek feldolgozni a témákat. A kötet alapeszméje: a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, mint közös hazában való együttélés tudatának hangsúlyozása, ahol a cseh eken és a szlovákokon kívül magyarok, ukránok és más nemzetiségek élnek. A gyűjtemény hat tanulmányt tartalmaz. furaj Zvara, a CSKP nemzetiségi politikáját elemzi es a további feladatokat körvonalazza. Tanulmányában V. I. Lenin- nek a nemzetiségi kérdésre vonatkozó tanításából indul ki, amely a CSKP és a csehszlovák szocialista állam nemzetiségi politikájában is érvényesül. Munkája tulajdonképpen kísérlet a CSKP nemzetiségi politikája rendkívül pozitív eredményeinek a felvázolására, amelyet a szocializmus építése időszakában ért el. Foglalkozik az 1968-as eseményekkel, főleg a jobboldali oppor tunista és nacionalista tőrek vésekkel, amelyek megpróbál tak ellentéteket szítani a szlc, vák nemzet és a magyar nem zotiség között, és a nemzetiség, kérdést az előkészített ellen forradalom céljaira igyekeztek kihasználni. írásának második felében az 1969. áprilisa után hozott intézkedésekről, főként a csehszlovákiai nemzetiségek helyzetéről szóló 144/68. számú alkotmány törv ény érv ényesíté- sét célzó erőfeszítésekről is, és azt vizsgálja, hogyan érvényesül a CSKP nemzetiségi politikája a gyakorlatban. Balázs Béla tanulmánya az fi I Szónak a csehszlovákiai magyar publicisztikában betöltött szerepét mutatja be. Ismerteti, hogy honnan indult, milyen körülmények között bontakozott ki, és hol tart ma a csehszlovákiai magyar újságírás. írásában olyan általános és szűkebb érdekű problémát is taglal, mint a modern kommunikációs kutatás időszerűsége, a tömegtájékoztatási eszközök minőségi és mennyiségi színvonala. Hiányolja, hogy nincs megfelelő magyar nyelvű sajtótudomány, és nem kielégítő az újságírói szakemberképzés. Sürgeti a tömegtájékoztatási eszközök szerepének tudományos szempontú viszgálatát, és azt, hogy a többi fontos szakmához hasonlóan történjék az újságírók nevelése Is. A „harmad ui rác/ 2 ás “ kezdeteitől, az ötvenes évek elejétől (az aktuális politikai kérdések felé orientálódó irodalomtól) egészen napjainkig, (az absztrakt, groteszk költészet művelőiig) tekinti át a csehszlovákiai magyar irodalom vonulatát Csanda Sándor. Külön választja a líra, a próza, az irodalomkritika műfajának fejlődését, kitérve a leglényegesebb korszakhatárokra, költői csoportosulásokra és az irodalmi életet legjobban megmozgató vitákra. Külön fejezetet szentel a csehszlovákiai magvar irodalom 1968—69-es válság utáni kibontakozásának. A szlovákiai magyar irodalomról szóló dolgozathoz szorosan kapcsolódik Dušek Imrének a csehszlovákiai magyar könyvkiadás két évtizedéről szóló összegezése. A magyar könyvkiadás a szocialista Csehszlovákiában immár szintén negyedszázados múltra tekint vissza, s azóta sokrétű tevékenységgel járul hozzá a csehszlovákiai irodalom és kultúra, valamint a nemzetiségi irodalmi és kulturális élet kibontakozásához. Könyvkiadóink tevékenységében az a törekvés érvényesül, hogy a CSKP határozatainak valamint a lenini nemzetiségl politikának a szellemében terjesszek a nemzetiségi irodalmat, valamint a cseh, a szlovák és a világirodalom haladó alkotásait. Mózsi Ferenc a csehszlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolák néhány sajátosságáról ír. Célja: ismertetni a nemzetiségi iskolaügy néhány problémáját, ,.fejlődésének rendhagyó voltából eredő, máig is érzékeny hézagokat hátrahagyó örökségét, de az időtálló, alapozó eredményeket is“. A szerző vizsgálódásai során abból az axiómából indul ki, hogy a csehszlovákiai magyar tanítási nyelvű Iskolák a csehszlovák iskolaügy szerves részét képezik. Kiemeli, hogy a nemzetiségi iskolák nyújtotta ismeret- anyagnak két nemzeti kultúrából kell merítenie, s a két kultúra kapcsolatainak tananyagba illesztése sajátos pedagógiai feladata a nemzetiségi iskolák pedagógusainak. A felszabadulás utáni csehszlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolák fejlődését áttekintve a szlovákiai átlaghoz viszonyítja azok néhány könnyebben mérhető eredményét, olyan kérdésekre is keresve a választ: vajon megfelel-e a csehszlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolák tanulóinak szlovák nyelvismeret©? Mihály Géza — a kötet zárótanulmányában — Dél Szlovákia gazdasági fejlődését elemzi, egyben a csehszlovákiai magyar nemzetiség gazdasági helyzetére, a felszabadulás óta elért eredményekre és a megoldásra váró problémákra mutat rá. Foglalkozik a dél-szlovákiai területfejlesztés időszerű kérdéseivel, a nemzetiségi kérdés és a regionális fejlődés kölcsönös összefüggéseivel, és a regionális egyensúly megteremtésének lehetőségeivel, arra a végkövetkeztetésre jutva, hogy a szocialista társadalmi rendszerben a gazdasági egyenlőtlenségek eltávolításával fokozatosan, kompié« módon megoldódik a nemzetiségi kér dés is. Az említett tanulmányok azt rögzítik, hogy a csehszlovákiai magyar nemzetiség a szocialista fejlődés során milyen politikai, gazdasági és kulturális sikereket ért el. A kötet nem képez komplex, a magyar nem zetiségű lakosság éleiének minden dimenziójára kiterjedő, átfogó szemléletet, ám azokat a legfontosabb területeket, amelyek számításba jöttéit, a szerzők, a magyar nemzetiség specifikumainak, valamint a kapcsolatok általános és egyedi sajátosságainak alapos ismeretében, tárgyilagosan igyekeztek megismertetni. Rámutatnak a nemzetiségi kérdés igen összetett problematikájára, és a kérdések megoldásának sokré tűségére. A nemzetiségi kapcsolatokat és azok formálódását a történelmi, kulturális és lélektani összetevők alakulása, másrészt az anyanyelvnek, a hagyományoknak, a nemzeti-nemzetiségi tudat formáinak es a szokásoknak az ápolása befolyásolja a leghatékonyabban. Az etnikumra jellemző tényezőkön kívül azonban egyre nagyobb szerephez jutnak a politikai-gazdasági szociális sajátosságok is. A statisztikai kimutatás sze rint Csehszlovákiában több mint félmillió a magyar nemzetisé gűek száma. A képviseleti les fületekben való részvétel, a saját nyelvű művelődéshez való jog, a minden irányú kulturális fejlődéshez, a saját nyelvű sajtóhoz és tájékoztatáshoz való jog, valamint a nemzetiségi ku 1 tu í’á 1 is-tá rsa dalmi szerv özetekben való egyesülési jog biztosítja a Csehszlovákiában élő nemzetiségek továbbfejlődését. A rendelkezésre álló lehetőségeket a nemzetiségek azonban még nem mindig használják ki. Az eddiginél is nagyobb gondot kellene például fordítanunk a helyes történelemszemlélet kialakítására, a nacionalista és más negatív jelenségek elleni harcra. Csehszlovákia nemzetei és nemzetiségei — így a magyarok — továbbra is azt keressék, ami a közös hazában összeköti a nemzeteket és a nemzetiségeket. Az ismertetett kötet hű do kumentuma azoknak a sikereknek, amelyek az elmúlt évek ben Csehszlovákiában a nem zetiségi kérdés marxista — leni nista szellemű megoldása érdekében születtek. A Közös ha zában című tanulmánygyűjtemény szlovákra történt igényes fordítása Helena Szászom és Valéria Hamzová munkáját dicséri. ALABÁN FERENC A Zilinában épülő összekapcsolt hidak csoportja a bratisluvai Doprastav vállalat legfontosabb építkezései közé tartozik. A híd csoport tizenegy hídból áll, amelyeknek a hossza összesen csak nem 1700 méter. A hídiveket progresszív módszerrel, előrefeszitetl monolit betontö nbökből építik a Peiner-típusú egyik legkorszerűbb tartóállványa segítségével. A pillérek deszkázására a már más jelentős építkezéseknél is bevált IS—NOÉ COMBI típusú deszkázási módszert használják. A vállalat dolgozói most építik az első négy hidat, s a múlt év decemberétől számítva negyven három hónap alatt fejezik be az építkezés első szakaszát, ami százhatvan millió korona beruházást igényel. Felvételünkön: To más Dulovec ács, az első híd zsaluzása közben. (Felvétel: V. GabCo — CSTK) Piestuuijban a öthat lakótelepen szeptember else/én 90 gyermek befogadására alkalmas új óvodát és 35 gyermek befogadására alkalmas bölcsödét adnak át. Felvételünkön: A piestanyi közszolgáltató vállalat dolgozói a Rafael Simansky utcán épült új óvoda játszóterén dolgoznak. (Felvétel: M. BorodáCová — CSTK) KIÉRDEMELT BIZALOM \ púittayjelöltség kötelességgel jár I Amikor a stúrovói (párká- I nyi) Dél-szlovákiai Cellulóz- és ■ Papírgyárban Dobay Lászlót ke- I restem, csupán azt tudtam róla, I hogy a gyár pelrokémiai részle- I gén dolgozik. Amíg várakoztam I rá, igyekeztem arcát, alakját I magam elé képzelni. Amikor I szemtől szembe kerültünk egy- I mással, kellemesen meglepőd- I lem. Középtermetű, mosolygós I tekintetű fiatalember állt előt- I tem. Lgv kicsit megvárauam, de I sok a munká. Mester vagyok. A I géplakatosok és a karbantartók I tartoznak hozzám — kezdi el a I bszélgetést. — Augusztus 18-án I leáll a gyár, a dolgozók üzemi I szabadságra mennek, mi pedig — karbantartók ez alatt az I idő alatt rendbe tesszük a rppv I lég gépparkját. Kötetlenül i>eszélgetünk. I Megtudom tőle, hogy egy Búcs I melletti tanyán született, apja I cselédeskedett. Hatan voltak I testvérek. Az egyik közülük el* I esett a háborúban. Az alapisko- I lát Vojnlcén (Bátorkeszin) fe- I jezte be, majd tanulmányait a I gépészeti szakközépiskolában I folytatta. Közben a szülei is Bá- I torkeszire jötlek lakni. Az érettségi vizsga után a I dubnicai Kohó- és Gépgyárban I álltam a munkába. A konslruk- I ciós részlegen műszaki rajzoló I lettem mondja. — Itt jófor- J mán meg sem melegedtem, mivel ősszel behívtak tényleges katonai szolgálatra. A leszereI lés után ismét in kezdtem el dolgozni. Bátorkeszi im;.-, ,zi voli Dub- nieához. így ritkán járt haza és nem volt módja arra, hogy idős szüleinek segítsen. Ezért 1963- ban munkahelyet változtatott. A komárnói | komáromi) hajógyárban hét évig mint konstruktőr dolgozott. Közben 1964- be nmegnősült. Jelenlegi munkahelyén 1970-től dolgozik. Mester és brigádvezető egy személyben. A 21 tagú kollektíva a közeli hetekben kapja meg a ..Szocialista munkabrigád“ megtisztelő címet. A kollektívánk jó és ösz- szehangolt. Két szóból is megértjük egymást. Amióta itt vagyok, nyolc újítási javaslatot adtunk be. Ebből kettő nagyobb, hat pedig kisebb jelentőségű volt — mondja . Például javaslatunk alapján a külföldi hidraulikus berendezést hazaival helyettesítettük, így ‘évente több mint 1U0 000 koronát takarítunk meg. S mivel gyakori az alkatrészhiány, igyekszünk a szükségeseket saját magunk előállítani. Tavaly például több mint 300 000 korona értékű pót alkatrészt készítettünk. A brigádról és vezetőjéről azt is el tudom mondani, hogy a munkaidőn kívül nagy segítséget nyújtanak, a mezőgazdaságnak. Tavaly a Stúrovói (Párkányi) Állami Gazdaság egyik részlegén tetőt készítettek a gabonatisztító fölé. Az idén a Búcs melletti pörösi gazdaságban leszedték a dohányszárító nádfedelét, majd hullámpléhvel fedték be. — A különböző jutalmakból és a briádmunkákból 10 000 korona gyűjtöttünk össze. Ennek egyik részét a büszke cím átvételére tartogatjuk. Bensőséges családi ünnepséget akarunk rendezni, amelyre élettársainkat is meghívják. Ezenkívül még egy balalonj kirándulás szerepel a tervben, — mondja —. Tavaly a skalicai csapágygyárban jártunk, ahol az ottani karbantartókkal azóta is jó barátságot tartunk fenn. Nem akarok dicsekedni, de el kell mondanom azt is, hogy a vállalat keretében megrendezett szocialista munkaversenyben a karbantartók között az utóbbi években a második helyezésnél rosszabbat nem értünk el. Miközben szavalt hallgatom, az jut eszembe, hogy lám, mi-- lyen lelkesedéssel beszél, be* osztotjairól, brigádja tagjairól, pedig minden nap négykor kel és délután négyre ér haza. Pihenésre ekkor sem jut sok ideit; Odahaza 8-éves f!a és 4-éves lánya varja iiapun.u, .uert délután 2-től este 10-óráig anyuka a pékségben dolgozik. Ott van a kert is, a néhány tőke szőlő, no meg a baromfi és más háziállat. Tehát • odahaza is van éppen elég gondja, dolga éppúgy, mint az üzemben, ahol szorgalmával, lelkiismeretességével kiérdemelte, hogy ez év februárjában felvették párttagjelöltnek. — Megvallom, e nagy eseményre már a katonaságnál gondoltam, de csak most adódott rá alkalom — mondja. — Hogy miért adtam be a jelentkezési ívet? Úgy éreztem, hogy az egykori cselédfiúnak, akiből e rendszer csinált embert, a pártban a helye, hogy visszafizesse mindazt, amit kapott, s hogy munkahelyén meg nagyobb felelősséggel dolgozzon és a lehető legnagyobb mértékben érvényt szerezzen a párt vezető szerepének. Megvallom, ez nem könnyű feladat, de igyekszem — tudásomhoz mér- (en megvalósítani. A tervei felől érdeklődöm, de úgy tesz, mintha nem hallana, és továbbra is a munkájáról l>e szél: — Reméljük, sikeresen meg- küzdiink az évi kötelező javításokkal és az újraindításkor nem lesz jelentősebb proliié-- mánk. Búcsúzás közben megtudtam tőle, hogy bár jól érzi magát az üzemben, beadta a felmondását. A napi utazások, a korán kelés késztette erre az elhatározásra. Lakóhelyén a bratislavai MEOPTA kirendeltségében akar a jövő év elejétől dolgozni. Hogy helyesen határozott-e, ar-? ra majd később kap választ. Én úgy gondolom, hogy Dobay László bárhová kerül is. helytáll úgy is, mint ember és úgy is, mint tagjelölt. Bebizonyítja — ezt maga is hangsúlyozta —* hogy a bizalmat valóban kiérdemelte. NÉMETH JÁNOS
