Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-11 / 161. szám, péntek

NEHEZ, FELELŰSSEGTEUES POSZTON Miroslav Hamza őrnagy a ki­képző zászlóalj parancsnoka «/.ok közé tartozik, akik a lia­ti rőrség veteránjainak számíla- n k. Szülőfalujától, a martini já- r.'sbeli Helú községből messze elkertt't. — Heten voltunk testvérek — mondja. Amikor elvégeztem a/, elemi iskola 8. osztályát, apám példáját követve, erdei munkás le'tem. Dolgoztam Iá tástó! vakulásig, hogy a nagy Családunk eltartásához én is hozzájáruljak. A mindennapi munka mellett természetesen figye'tük azt is. hogy mi tör­ténik körülöttünk. Hallottunk a partizánokról és néha találkoz­tunk is velük. Minden vágyam H/, volt. ho<?v közéjük állhassak. Ha jól emlékszem, 1944. augusz­tus 10-én csatlakoztam a Štefá­nik partizándandár egyik alegy­ségéhez. Alighogy megismerkedett a partizánoknál a lőfegyver ke Síelésével, a robbanóanyagok használatával!, kitört a Szlovák Nemzeti Felkelés. Nehéz, sok­szor túlerővel szembeni harcok­ban vettek részt. Ott volt Streő- nőnál, Kunerádnál, Priekopa- nál és a Nagy-Fátránál. Minden egyes ütközetről órákig lehetne beszélni. Sok-sok ismerőse, baj- társa esett el. S amikor a fel­kelők a hegyekbe vonultak vissza, Miroslav Hamza és tár­sai a harcot tovább folytatták. — A partizánéletet 1945. áp­rilis 14-én fejeztem be — mond­ja. — Odahaza jóformán meg ■sem melegedtem, és megkezd­tem. illetve folytattam a tény­leges katonai szolgálatot. A martini egységgel hét hónapot töltöttem Kelet-Szlovákiában, ahol a banderisták ellen harcol­tunk. Nehéz hetek voltak ezek, de a partizánoknál szerzett ta­pasztalat igen sokban segített. Nyolc hónap partizánoskodás, hét hónap a banderisták elleni harc. A tényleges katonai szol­gálat csaknem három évig. azaz 1947. június 6-ig tartott. Haza­ment. s alig nézett szét faluján bán, amikor hívták a fiatal Nemzetbiztonsági Test ületbe. Szükség volt akkor ott az olyan emberekre, akik nemcsak a fej­szével. a fűrésszel, hanem a fegyverrel is jól tudnak bánni, akik ismerik a nyomort, gyűlö­lik a fasizmust. A leszerelés után három hétre magamra öltöttem a Nem­zetbiztonsági Testület egyenru­háját — mondja.' — Lucenecen í Losoncon) voltam tanfolyam inon. A határszolgálatra a feb­ruári események után, május el­sején kerültem. Az első szolgá­lati helyem Rusovce (Oroszvár) volt. Innét Devinské Jazerora, majd Maié Légáréra kerültem, ahol nyoi'c évig voltam az egy­ség parancsnoka. Abban az időben, amikor Hamza elvtárs a határra került, nem volt könnyű a szolgálat. Voltak olyanok, akik a februári események után nem akartak hazánkban maradni, féltek a fe­lelősségre vonástól. A kémek, a dlverzánsok viszont nyugatról hozzánk igyekeztek. — Volt egy Horváth nevű egyén, aki egykor pénzügyőr­ként szolgált, — mondja az őr­nagy. — A mi egyenruhánkban járt át a határon, vitte a szö­kevényeket és hozta a diver- zánsokat. Egy évig vadásztunk rá, míg végre sikerült elfog­nunk. Két segítőtársát is hama­rosan lefüleltük. Persze mindez igen sok álmatlan éjszakába ke­rült. Éppúgy a többi határsértő elfogása is. Emlékszem egy­szer egy héttagú csoportot fog­tunk el. aki többmilliós értőket akart nyugatra vinni. Azóta jó néhány év telt el. Ezalatt Hamza őrnagy különbö­ző beosztásban szolgált, párt­ós közéleti funkciókat töltött be, s most a kiképző zászlóalj­ban a fiataloknak adja át gaz­dag tapasztalatait. — Sok száz fiatal szolgált a kezem alatt. Ügy igyekszem a fiatal határőröket felkészíteni a nehéz és felelősségteljes szol­gálatra, hogy az államhatáron teljesített szolgálatban a lehető legjobban megállják helyüket. Számomra a parancsnokaim di­csérete mellett a legnagyobb el­ismerés az, amikor valahová utazok, s a járókelők megállí­tanak, megszólítanak, hogy az ón zászlóaljamban kezdték meg a katonai szolgálatot. Hamza őrnagy nemcsak pa­rancsnok, hanem a városi nem­zeti bizottság képviselője, a bí­róság népi elnöke és három lány édesapja. Elfoglaltsága miatt kevés szabad ideje van, de családja ezt már megszokta. Egyik lánya férjnél van. a má­sik utolsó éves orvostanhall­gató, a legkisebb pedig az első évfolyamot végezte el az egye­temen. Mint az édesapjuk, ők sem bánták meg, hogy a határ mentén éltek. Az élet itt sok­kal nehezebb ugyan, mint má­sutt, de ennek is megvan a ma­ga romantikája. — Az államhatáron 25 évet töltöttem. Nehéz, felelősségtel­jes élet ez, erős, kitartó em­bert igényel. Ennek ellenére csak azt mondhatom, hogy ha újrakezdeném, ismét a határőr­ségnél teljesítenék szolgálatot. NÉMETH JÁNOS FIATAL GYÁR FIATAL DOLGOZÓI A ruzomberokl V. I. Lenin Pamutipari Vállalat levicei tize­in« Szlovákia legfiatalabb gyá­rai közé tartozik. Az idén lesz öt éve annak, hogy a város szé­lén felépült új textilüzemben megindulhatott a termelés, a Szovjetunióból behozott gyapot komplex feldolgozása. A fonó- és szövőgépek mellé olyan fia­talok állítattak, akik eddig túl­nyomórészt a járáson kívül jutottak munkához. Az itt dol­gozók között olyanok is van­nak, akik már az induláskor is „befutott textileseknek“ számí­tottak. Az üzem megindítása előtt ugyanis sokan a ruzombe- roiki, illetve n csehországi tex­til gyárak bán sajátították el a fonás és szövés mesterségét, a korszerű gépek kezelését. Ezek * dolgozók ma szívesen vállal­ják az újonnan jövők betanítá­sát, s hogy sikerrel, azt a fia­tal gyár eddigi eredményei is bizonyít jak. Igaz azonban, hogy az induló gyárban nem ment minden si­mám. A kezdetben felmerülő szervezési fogyatékosságok, fe­gyelmezel 1enségekbő1 ad ód ó hibák fokozatosan csökkentek, ami nem utolsósorban a dol­gozók körében egyre nagyobb mértékben kifejlődő szocialista munkaveiseny különböző for­máinak köszönhető. Arról, hogy a levicei textilgyáriján melyek a legkedveltebb versenyfor­mák, a dolgozók hogyan és mi­lyen eredményeket érnek el terven felül, Mária Vydrová műszaki dolgozóval beszélget­tünk. Fiatal kora ellenére őt bízták meg az új munkafor­mák, pontosabban a szocialista mun ka versen ye k szervezésével, irányításával. Munkájáról hoz­záértően és körültekintően be­szél, pedig csupán másfél éve tölti be ezt a felelősségteljes tisztséget. — Üzemünkben jelenleg több mint 2100 alkalmazott dolgo­zik. Az alkalmazottak többsége bekapcsolódik a szocialista munkaversenybe — mondotta. — A versenyző kollektívák, egyének, újítók célja ugyanaz: gazdaságosabban, tehát olcsób­ban termelni, idejében teljesíteni a tervmutatókat, és ha lehet, túl­teljesíteni azokat. A szocialista mumkaibrigád címért 47 munka- csoport versenyez, s ebből 17 már tulajdonosa a cím első fo­kozatának. A versenyző kollek­tíváik jó eredményeket érnek el a termelés minden szakaszán, íjinková Mária fonóműhelyben dolgozó 12 tagú brigádja pél­dául az első negyedévijen ter­ven felül 35 000 tekercset ké­szített. A brigád még csak ver­senyez a címért, de minden fel­tételük adva van ahhoz: hogy hamarosan megszerezzék az el­ismerést. HanuSiak Ondrej 17 tagú munkacsoportjáról szintén hasonlóan vélekedhetünk, mely­nek tagjai elsősorban újítási javaslatok kidolgozásával fog­lalkoznak. Közös tevékenységük rövid másfél év alatt 66 070 ko­rona megtakarítást jelentett a vállalatnak. Ez a munkacsoport egyébként fiatalokból áll, akik 30 órai ingyenes brigádmunka ledolgozására is vállalkoztak a munkakörnyezet szépítésében. A legjobbakat mondhatom el Udvardy Martin munkacsoport­járól is, melynek tagjai az ener­getikai részlegen dolgoznak. Ok is foglalkoznak újítási ja>- vaslatok kidolgozásával. Az el­ső negyedévben 32 000 koroná­val csökkentették a villamos- energia szükségletet. Saját ener­giatermelési tervüket ugyaneb­ben az időben 105 százalékra teljesítették. Ezzel is jelentős összeghez juttatták az üzemet. A brigád tagjai a többiekhez hasonlóan a gazdasági felada­tokon kívül a szociális tevé­kenységre is gondot fordíta­nak. A múlt év karácsonyára pl. a gyermekváros részére já­tékokat vásároltak. Egy terven felül ledolgozott műszak bevé­telét fordították erre a célra. Vydrová Máriától még meg­tudtuk, hogy az üzemben a jó minőségért is versenyben álla­nak az egyes részlegek dolgo­zói. Ha az első fél évben tel­jesítik a minőségi mutatókat, akkor a kék szalag tulajdono­sai lesznek, s ha az év végéig is a tervezett mutatóknak meg­felelő minőségű árut állítanak elő, akkor elismerésül piros szalagot kapnak. A dolgozókat anyagilag is érdekeltté teszik a jó minőség és a jobb ered­mények elérésében. — Munkámbam nagyon sokat segítenek az ifjúsági szervezet tagjai —■ mondja befejezésiül Vydrová Mária. — Sokat kö­szönhetek a szakszervezet és a pártszervezet dolgozóinak, akik szintén mindent megtesznek annak érdekében, hogy a ver­seny ne csak formálisain, papí­ron szerepeljen, hanem való­ban minden dolgozó tudatosítsa a verseny társadalmi és gazda­sági jelentőségét. Csakis a se­gítségükkel érhetjük el, hogy a fiatal gyár fiatal dolgozóiból olyan kollektíva kovácsol ód joíi össze, melynek tagjaira mindig lehet számítani. Az idei árutermelési terv 38 millió koronával többet ír elő az üzem számára, mint a tava­lyi csaknem 280 millió koro­nás árutermelési terv. A terv azért magasabb, mert az össze­állításánál már számoltak az új, most épülő üzem részleg mű­ködésével, ahol a korszerű, filmnyomásos technológiai el­járással megkezdik a mintás anyagok gyártását. Az új rész­leg beindításával Szlovákiában lényegesen növekszik majd az említett eljárással készült min­tás anyagok gyártása. E nagy jelentőségű beruházás megva­lósítását még 1972 decemberé­ben kezdték meg, s hogy a leg­újabb határidőig, azaz augusz­tus 29-ig elkészüljön, a kivi­telező vállalatok dolgozóira még sok mumka vár. Az építőmunkák befejezése és a technológiai berendezések idejekoráni szállítása érdeké­ben a textilgyárban június 25- én az SZSZK Iparügyi Minisz­tériuma illetékes dolgozói el­lenőrző napot tartottak, ame­lyen többek között megjelen­tek a bratislavai Priemstav kép­viselői. Az építési munkák fő kivitelezőjének dolgozói a vál­lalatukban felmerülő munka­erőhiány és más problémák el­lenére igyekeznek teljesíteni az újonnan jóváhagyott ütem­terveket. A megjelent fő- és alszállítók képviselői különböző intézkedéseket fogadtak el a legsürgősebb problémák megol­dásával kapcsolatban. A jelen­levő vállalatok és szervek kép­viselői valamennyien megegyez­tek abban, hogy a módosított határidőket megtartják és az építkezéssel kapcsolatban rájuk háruló feladatokat lehetősé­geikhez mérten idejében meg­valósítják. Csakis így lehetsé­ges, hogy a fiatal gyárban az SZNF 31. évfordulóján az új részlegen is meginduljon a ter­melés. P. G. A bratislavai Szluvák Műszaki Főiskola Építészmérnöki Kara és a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola hallgatóinak csoportja nyári brigádiniinkáb»» segít a Dvory nad Zitavou-i ifjúsági építkezé­sen. (S. Petrás felvétele — CSTK) Az öröklődő betegségek megelőzése Az egész élővilág egyetemes és alapvető életjelensége a szaporodás. Minden élőlény ha­landó, de az élőlények az egye­di élet befejeződése előtt biz­tosítják a faj létének az egye­di élet határán túlmenő folyta­tását. A szaporodás az az élet- jelenség, amely az élet folya­matosságát biztosi t ja. Minden élőlény szervezeté­nek adottságait, a gének, illet­ve a DNS-ben (dezoxiribo-nuk- lein-sav) lefektetett program határozza meg. A genotípusban (a programban meghatározott adottság) mérhetetlenül több le­hetőség rejlik, mint amennyi a fenő típusban (a programból megvalósult látható adottsá­gok) megvalósul. A genetika célkitűzése az emberi szervezet végső, genetikai szabályozásá­nak megismerése. A gének nem­zedékről nemzedékre történő átadásának vizsgálata ennek csak egyik részfeladata. Tár­gya az ember genotípusának a vizsgálata, valamint azoknak a törvényszerűségeknek a kutatá­sa, melyek egy adott genotí­pus esetében megszabják a fe­nol í pus kiöl a k ul ását. A genetika alkalmazott ága az orvosi genetika, amelynek közvetlen célkitűzése az örök­lődő betegségek kutatása. A be­tegségek öröklődésének ismere­téből messzebbmenő következte­téseket lehet levonni azon ge­netikai és környezeti tényezők­re vonatkozóan, amelyek nor­mális, illetve rendellenes feno- típus létrejöttét határozzák meg. Az orvosi genetika felis­merései hozzásegíthetnek olyan eljárások kidolgozásához, ame­lyekkel még rendellenes geno­típus esetében is biztosítani le­het a normális fenotípus kiala­kulását. Az emberre elvileg ugyan­azok a genetikai tényezők hat­nak, mint más élőlényekre. E tényezők tartalmát azonban az ember társadalmi törvényszerű­ségei határozzák meg. A genetikai vizsgálatok ál­talában valamely jellegből (vér­csoport, Rh-faktor, vér cukor- szint stb.) indulnak ki, és ke­resik ennek genetikai hátterét. A jellegek, ha nem egyszerűen valamely fehérje m ölekül áró 1 vagy enzimről van szó, össze­tettek, ez azt jelenti, hogy több gén, illetve több génpár hatá­rozza meg. Olyan jelleg, mint pl. a vércukorszlnt, számos ge­netikai és környezeti tényező­től függ, így az egyed táplálko­zásától, többféle hormontól, a máj szénhidráttárolásától, az izmok szénhidrát felhasználásá­tól stb. Az ember normális jel­legei általában számos gén mű­ködéséneik eredményeként jön­nek létre. Ugyanakkor azonban általá­ban egy gén pár nemcsak egyet­len, hanem több jelleg megha­tározásában vesz részt. A ga- laktozaemia Igalaktoz nevű cu- kur előfordulása a vérben) ne­vű betegségben a normális ga­laktoz anyagcseréhez szükséges egyik enzim hiányzik, és ezért galaiktozfoszfát halmozódik fel a szervezetben. Ennek nagy kon­centrációja károsítja a vesét, a májat, a szemlencsét, súlyos görcsöket akozhat, az értelmi fejlődés visszamaradását idéz­heti elő stb. Az enzim hiánya azonban csak egyetlen gén el­változásával (mutációjával) függ össze. Ha a galaktozae- miás csecsemő idejekorán ga- laktózmentes diétát kap, akkor a -fiiíretek elmaradnak (a geno­típus azonban nem változik). A géneknek meghatározott működési „területük“ van. Egy adott gén önmagában sem jó, sem rossz. Egy gén kedvező vagy kedvezőtlen hatása attól függ, hogy képes-e rendezet­ten együttműködni a többi gén­nel vagy sem. Annak ellenére, hogy az Rh jelleg normális jelenség, örök­lése olyan esetben, ha az anya Rh negatív és a gyermek az apától Rh pozitív jelleget örö­köl, káros lesz a magzatra néz­ve. Pár évvel ezelőtt még az újszülött gyermek szervezeté­nek károsodását úgy kerülték el, esetleg életét úgy mentet­ték meg, hogy közvetlenül a születése után kicserélték az összes vérét. Ma már minden ilyen esetben az ellenanyagok fajlagos szérummal történő kö­zömbösítő sét al kai mázzuk. A veleszületett rendellenes­ségeket nem tekintjük örök­letes betegségeknek, mivel eziek az egyedi fejlődés szaka­szában jönnek létre az anyai szervezet vírusos vagy egyéb megbetegedése, esetleg egy'es orvosságok használata révén és nem áitöröklődéssel. Öröklődő betegségeknek a mindennapi szóhasználatban azokat a be­tegségeket tekintjük, amelyek csak meghatározott genetikai tényezők alapján fejlődnek ki, a környezettől függetlenül (tör­pék, süketnémák, cukorbetegek,, nyúlszáj, vérzékenység stb.) vagy a környezettől függően (köszvény) és amelyek gyako­risága, súlyossága főleg a kör­nyezeti tényezőktől függ (pl. nyombélfekély). A házassági tanácsadóknak, melyek működésüket nemrég kezdték meg, fontos jelentő­ségük van a genetika (öröklés­tan) legújabb ismereteinek a gyakorlatban történő érvénye­sülését illetően. Eddig a gene­tikai tanácsadás a legtöbb eset­ben csak olyankor történt meg, ha a családban valamilyen öröklődő betegség, vagy vele­született rendellenesség for­dult elő. Ezek a tanácsadók az öröklődő betegségek megelőzé­sét tűzték ki célul. Az itt em­lített és egyéb öröklődő beteg­ségek idejében történő feltárá­sa segíthet megelőzésükben, ami nemcsak az egyének, ha­nem egész társadalmunknak is érdeke. Dr TUMO IGOR Ű) szó 1975. VII. 11. 4

Next

/
Thumbnails
Contents