Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-11 / 161. szám, péntek

Szocialista társadalmunk nagyra értékeli az építőipari dolgozók eredményeit (Folytatás az 1. oldalról) téten. A felszabadulás óta a mostani ötéves terv végéig Szlovákiában 883 00(3 lakás épül, ami annyit jelent, hogy a lakosság több mint háromne­gyede új lakásban fog lakni. A döntö tényező: az ember Tudatában vagyunk, elvtár­sak, hogy építőiparunk e for­radalmi átalakulásának döntő tényezője az ember. Az embe­riek öntudatossága és a munka iránti jó viszonya nélkül, meg­felelő szakképzettségük nélkül építőiparunk nem ért vulna el ilyen figyelemre méltó ered­ményeket. Az elmúlt harminc év alatt megváltozott az építő­ipari munka jellege — az egy­kori nehéz robotot a gépek és a technika helyettesíti. Míg a kapitalizmusban az építőipar elmaradottságának jelei olyan egyszerű eszközök voltuk, mint a talicska és az úgynevezett maiteres vödrök, valamint a minimális gépesítés, szocialista építőiparunk jelenlegi fejlettsé­gét és további irányzatát a kor­szerű technika felhasználása jellemzi. Az egy dolgozóra eső gépi ellátottság ma 48 000 ko­rona értéket tesz ki, s ezáltal építőiparunk az elsők között van világviszonylatban. Ez az építőipari dolgozók összetételé­nek és szakképzettségének lé­nyeges megváltozásához veze­tett. Míg egykor Szlovákia épí­tőiparában alig néhány szak­képzett munkás dolgozott, ma több mint 36 000 a szakembe­rek száma, ebből mintegy 7000 főiskolai végzettségű. A munká­sok nagy része szakiskolázáson és tanfolyamokon szerzett szak­képzettséget. Az építőipari ta­nulóhelyekről minden évben több mint ötezer fiatal szak­munkás kerül ki, akik az épí­tőiparban érvényesítik tudásu­kat. A szakképzettség tehát fi­gyelemre méltóan megnöveke­dett, de továbbra is növelésére kell törekedni, és sokkal kö­vetkezetesebben kell felhasz­nálni a ciklusos oktatás lehe­tőségeit. Az építők szakképzettségé­nek és ügyességének növekedé­se megnyilvánult az egyre jobb és racionálisabb munkamódsze rek keresésében és érvényesíté­sében is. Építőiparunknak e te­kintetben nagyszerű hagyomá­nyai vannak, olyan példaképei, mint amilyenek a szocialista munka ismert úttörői voltak az államosítás után: Tencer, Rosa, Török, Jerga és más elvtársak. Engedjék meg, hogy ebből az alkalomból melegen üdvözöljük őket és köszöntsük mindazokat, akik ma az ő példájuk nyomán szocialista munkabrigádokban, komplex racionalizációs brigá­dokban, az újítók és feltalálók mozgalmában dolgoznak, akik alkalmazzák Zlobin módszerét, és hozzájárulnak a folyamatos építési módszer további elter­jesztéséhez. • Megváltoztak az életkörülmények Azt is tudjuk, elvtársak, hogy a szocializmusban alapjaiban megváltoztak építőink szociális életkörülményei is. Éppen úgy, mint a többi dolgozónak, épí­tőinknek is biztos a munkájuk, távlatok állnak előttük és biza­lommal tekinthetnek a jövőbe. Ezt azért említem, mert tudjuk, milyen keserű sorsuk volt a múltban a mai fiatal építő nem­zedék elődeinek. A kőművesek és az ácsok ezrei voltak kény­telenek külföldre vándorolni munka után, és ott palotákat és gyárakat építeni grófok és tőkések számára, mert odahaza nem volt munka. A szocializ­mus kiküszöbölte a munkanél­küliség és a szociális lengődés veszélyét. Társadalmunk anya­gilag, erkölcsileg egyaránt igazságosan értékeli az építők munkáját, amely a tisztelt és megbecsült foglalkozások közé tartozik. Ami pedig a szociális feltételeket illeti, ugyancsak meg kell mondani, már régen elmúltak azok az idők, amikor az építőmunkásoknak a legsze­gényesebb, emberhez nem mél­tó feltételek között kellett él­niük. Társadalmunk jelentős eszközöket fordít az építőipari dolgozók lakás-, szociális és egészségügyi körülményeinek szüntelen javítására. Az építő­vállalatoknak van a legna­gyobb elszállásolási kapacitá­suk Szlovákiában, amely meg­felelő színvonalú, s lehetővé te­szi azoknak az ingyenes elszál­lásolását, akik családtagjaiktól távol dolgoznak. Bizonyára figyelemre mél­tóak a szakképzettség terén, a munkakezdeményezés fejleszté­sében és a szociális feltételek javításában elért eredmények. De nem tehetnek bennünket önelégültté. Szükséges, hogy a minisztérium, az építővállala­tok, a párt- és a szakszerveze­tek állandó figyelmet szentel­jenek e kérdéseknek, hogy az építők munkájának alapvető feltételei tovább javuljanak. Az építőipari dolgozók megvalósítják a kitűzött célokat Az építőiparban ma Szlová­kiában több mint 23 000 párttag és tagjelölt dolgozik — mun­kások, technikusok, valamint a termelés szervezői. Az építők tehát pártunk viszonylag erős alakulatát alkotják Szlovákiá­ban. Különösen örvendetes szá­munkra az a tény, hogy Cseh­szlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusa óta mintegy ötezer uj tag és tagjelölt lépett a pártba az önök soraiból. Az építőiparban dolgozó kommu­nisták a szakszervezeti és az ifjúsági szövetségi tagokkal együtt nagy politikai erőt kép­viselnek, amely a többi dolgo­zóval szoros szövetségben je­lentős és progresszív szerepet játszott és játszik célkitűzé­seink megvalósítása során eb­ben az ágazatban. Tekintettel az építőipar feladataira és ar­ra, hogy még erőteljesebben kell érvényesíteni a párt befo­lyását a beruházási építkezés­ben kívánatos, hogy még sok­kal nagyobb mértékben lehető­vé tegyük a politikai felkészü­lést az ifjúmunkások, a techni­kusok, a tervezők számára, s így megteremtsük a feltétele­ket ahhoz, hogy a párt tagjaivá váljanak. Azt mondhatjuk tehát, hogy építőiparunk három évtizétl alatt óriási változásokon ment át és fejlett gazdaságunk többi ágazatával egyenrangú ágazat lett. Azt mondhatjuk, hogy ezen időszak alatt kialakult olyan szilárd építőipari kollek­tíva. amelynek figyelemre mél­tó hagyományai vannak az épí­tőmunkában, amely bámulatra méltó eredményeket ért el. Az önök kollektívájára, e kollek­tíva politikai fejlettségére és szakismeretei re támaszkodunk, amikor az ötödik ötéves terv célkitűzései sikeres teljesítésé­re törekszünk, és amikor Cseh­szlovákia Kommunista Pártja XV. kongresszusára készülünk, amely kitűzi további felada­tainkat. Tudjuk, elvtársak, hogy a XIV. kongresszus a fejlett szo­cialista társadalom építése szükségleteivel és a gazdaság további fejlesztése szükségletei­vel összhangban igen igényes feladatokat tűzött ki az építő­ipar elé. Arról volt szó, hogy az építőipari kapacitások Szlo­vákiában több mint 45 száza­lékkal növekedjenek, úgy, hogy az építőipar hozzájárulhasson az ipari építkezések, a lakás­építés, a polgári ellátottság to vábbi növeléséhez. Továbbá ar­ról volt és van szó, hogy az építőipar erőteljesebben hozzá­járuljon a beruházási folyamat hatékonyságának növeléséhez, az építőipari kapacitások össz­pontosításához, az építési ha­táridő lerövidítéséhez a nem- kívánatos befejezetlen építke­zések számának csökkentésé­hez, a munka minőségének ja­vításához és a munkatermelé­kenység 36 százalékos növelé­séhez. E feladatok teljesítése érdekében feltétlenül meg kel lett változta mi az építőipari kapacitások struktúráját, terít leti elhelyezését, s tovább kel­lett fejleszteni az anyagi bá­zist. Elismeréssel állapíthatjuk meg, hogy az építőipari dolgo­zók Szlovákiában az építőipari kapacitások növelésének fela­datait nemcsak teljesítik, ha­nem túl is szárnyalják. Az épí­tőipari munkák térfogata 60 százalékkal növekszik, s túl­szárnyalják a lakásépítési ter­vet is. A párt és kormány kö­vetelményei értelmében meg­kezdődött a kapacitások össz­pontosítása az elsődleges ener­getikai, vegyipari és építő­anyagipari építkezésekre. Je­lentős munkát végeztünk az összpontosított építkezés biz­tosítása terén, főként Bratisla­vában, ahol az építőipari ka­pacitások több mint a kétsze­resére növekedtek. Haladást ért el az Építésügyi Miniszté­rium saját anyagi-műszaki bá­zisának kiépítésében is, ami­hez hozzájárult több új ház- elemgyár, téglagyár és cement­gyár felépítése. Az utóbbi két év alatt javulás következett be az építkezések befejezése te­rén is, ami megteremti a fel­tételeket a befejezetlen építke­zések számának csökkentésé hez. A párt- és az állami szervek értékelik az építőipar fejlődé­sének e pozitív oldalait. E jó eredményeket az építő kollektí­vák és egyének áldozatkészsé­gének, a gazdasági dolgozók erőfeszítéseinek, a pártszerve­zetek céltudatos vezetésének, a szak- és az ifjúsági szerve­zetek aktív munkájának kö szönhet jük. Energikusaidban kell megoldani a problémákat E pozitívumok ellenére azon­ban az építőipar még nem tel­jesítette néhány jelentős fela­datát, amelyeket a pártkong­resszus tűzött ki. Nem érik el az építkezések határidejének lerövidítése, mindenekelőtt az ipari és egészségügyi építkezé­sek idejének lerövidítése terén kitűzött célokat, nem teljesítik a polgár,, és a technikai ellá­tottság feladatait, s nem lehe­tünk elégedettek a minőséggel sem, főként a lakásépítés terén. Az építőipar még nem eléggé rugalmasan reagált a beruházá­si építkezés struktúra jának megvál toztat ására. Említettem már, elvtársak, milyen erőteljesen megnöveke­dett az építőipar állóalapokkal való ellátottsága, de a tények azt mutatják, hogy nagy tarta­lékok rejlenek a kihasználá­sukban, amit megerősít a mű­szakok alacsony száma is. Je­lentős tartalékok rejlenek a munka szervezésében, az irá­nyítás színvonalában és a mun­kaidő kihasználásában is. E fogyatékosságok nemcsak az építőipar gazdaságosságát befolyásolják negatívan, hanem kedvezőtlenül hatnak az egész népgazdaság hatékonyságára is. Bróska miniszter elv társ be­szélt ezekről és más problé­mákról, valamint fogyatékossá­gokról. Igen szükséges, hogy e problémák határozottabb megol­dására összpontosuljon főként a vezető dolgozók erőfeszítése, s hogy e téren kibontakozzék valamennyi munkás, mester és technikus kezdeményezése. E gyenge pontok leküzdését a mi­nisztérium, a főigazgatóságok, a vállalatok, a pártbizottságok és a szakszervezeti funkcioná­riusok, a szakképzett mérnökök és a technikusok becsületbeli ügyének kell tekintenünk. Engedjék meg, elvtársak, hogy ezzel Összefüggésben kü­lön érintsem a komplex lakás­építés problémáit. Pozitívan értékeljük azt, hogy építkezési szervezeteink ebben az évben a mennyiség tek.nte- tében túlszárnyalják a lakás- építési tervet. De kell, hogy bántson bennünket, hogy mun­kájuknak e szép eredményeit egyes esetekben csökkenti a rossz minőségű, különféle kol- laudáeiós hibákban szenvedő lakások átadása. Éljük csak be le magunkat annak a családnak a helyzetél>e, amely örül az új lakásnak, ünnep számára az új lakásba való beköltözés. S gon­doljuk csak el, milyen nagy azután a csalódás, amikor az új lakás beázik, a hézagokon befúj a szél, a falak penésze­sednek, a kilincs a kezükben marad stb. E hibákat ki kell küszöbölnünk, mert nem válnak becsületére az építők egyébként derekas munkájának, és elége­detlenséget keltenek. Az em­berek növekvő igényei megkí­vánják, hogy a munka minősé­gének rendkívüli figyelmet szenteljünk, hogy a minőség minden egyes dolgozó becsü­letbeli ügyévé váljék. Ez azt jelenti, hogy az építkezési szer­vezeteknek éppen úgy, mint valamennyi építőnek nemcsak a feladatok mennyiségi teljesí­tését, hanem minőségét is szem előtt kell tartaniuk. Hogy ez nem mindenhol van így, arról az a tény tanúskodik, hogy egyforma szerkezeti rendszer és egyforma termelési techno­lógia alkalmazásával] egyesek­nél a lakásokat utólag javíta­ni kell. másoknál viszont nem. Ha pedig már előfordult, hagy a m, hibánkból az embereknek gondot okoz az új laikás, akkor gyorsan kell cselekedni, a hi­bákat el kelt távolítani, nem pedig hosszú ideig halogatni! Céltudatosabban és határozottabban E l v t -:í rs a k 1 C é 11 uda t osa bba n es határozottabban kell megol­danunk — a komplex lakás­építés keretében - a polgári és a műszaki ellátottság kérdé­seit is. Éppen ez az építkezés az. amely jelentőben befolyá­solja az életmódot az új lakó­telepeken. Az emberek elége­dettsége attól függ, hogy a la­kásokkal egyidejűleg milyen gyorsan és idejében építjük fel a bölcsődéket, óvodákat, isko­láikat. üzleteket, egészségügyi központokat, kulturális létesít­ményeket. járdákat, utakat és általában az egész környezetet úgy, hogy az megfeleljen az emberek szükségleteinek. Az utóbbi években Bratislavában, Kosicén és csaknem valameny- nvi városban a lakónegyedek egész láncolatát építettük fel, de ami e lakónegyedek több­ségéből hiányzik, az éppen a polgári és a műszaki ellátott­ság. Olyan probléma ez, amelyet teljes komolysággal kell megol­danunk, és e téren már a leg­közelebbi években gyökeres fordulatot kell elérnünk. Szlo­vákia Kommunista Pártja Köz ponti Bizottságának Elnöksége és a kormány már 1972-ben intézkedéseket hagyott jóvá, hogy leküzdjiik az alapvető polgári és műszaki ellátottság lemaradását. Habár e területen a térfogatok és a tárgyi mu­tatók teljesítésének emelkedé­se nyilvánvaló, a megvalósítás folyamán nem érik el a kívá­natos színvonalat, amely meg­felelne a műszak,-gazdasági mutatóknak. Továbbra is tart a feszültség az alapvető polgári ellátottság tárgyi teljesítésének szükségletei és a lakásépítés szükségletei között. Ezért fel­tétlenül és igen következetesen mag kell valósítani a jóváha­gyott intézkedéseket, amelyek nemcsak az építőket, hanem a beruházókat és az építkezést befolyásoló többi szervezeteket is érintik. Nem akarjuk kiok­tatni az építőket és a tervező­ket, de itt az ideje, hogy radi­kálisan megkezdjük ennek az építésnek az iparosítását. Ezek­hez az új feltételekhez pedtg mind a beruházóknak, mind a tervezőknek hozzá kell járul­niuk. Ügy vélem, elvtársak, hogy építészeinknek és építőinknek még többet kellene tanulniuk külföldön, különösen a szocia­lista országokban. Csak példa­ként említem meg a moszkvai „Szovjetek körzete“ lakótelep kísérleti építkezését, amely 20 ezer ember számára épült. Ez a kísérlet sok mindenben tanul ságos lehet a mi beruházóink, urbanistáink, építészeink, épí­tőink számára. Nálunk is van nak jó példák arra, hogyan le­het célszerűen és esztétikusán tervezni és építeni városokat, 1 ak ő n egy ede k et, lakótelepeket. De bátrabbaknak és határozot- tabbaknak kell lennünk e prob lémák megoldásakor. Építé­szeinktől, tervezőinktől és építőinktől elvárjuk, hogy az új lakótelepek építésekor nagyobb mértékben szem előli tartják az általános életkörnyezet ra cionálisabb és célszerűbb meg oldását, összhangban az újkori építészettel úgy, hogy a hasz­nosság és a szépség harmoni­kus egészet alkosson. Ezzel összefüggésben szeret ném hangsúlyozni azt a jelen tős szerepet, amelyet az épít­kezési beruházás előkészítése folyamán a tervezési szerveze lek és szervek játszanak. Az építőipar fejlődésével pár­huzamosan tervezésünk is ro­hamos fejlődésen ment át mind a teljesítőképesség, mind a szervezés tekintetében. Míg a kapitalizmusban Szlovákiái >a n csak néhány tervezőiroda volt, ma e területen 12 800 dolgozó tevékenykedik. De nemcsak a kapacitás növekedéséről van sző — minőségi változásokra is sor került. Tervezési szer­vezeteink ma a legigényesebb építkezés tervezésére is alkal­masak. Kiépítjük és kibővítjük a ter­vezési kapacitásokat, de meg kell javítani és gyorsítani a tervezés folyamatát is. Nagyobb mértékben kell itt érvényesíte­ni az új technikát, valamint a tipizálást. Egyúttal meg kell kezdeni és magasabb színvonalon kell megoldani az életkörnyezet vé­delmével összefüggő kérdések tervezését, zöldterületek létesí­tését, a levegő tisztaságának védelmét, az egyre növekvő zaj csökkentését, az épületek kül­sejének és környezetének kér­déseit. Jó együttműködésre van szükség Elvtársak! Az építőipar ma bonyolult komplexumot alkot páratlan méretű kooperációk­kal, és rá van utalva a többi iparággal való együttműködés­re, amely egyre növekszik. Amikor az építőipar eredmé­nyeit értékeljük, ugyanakkor értékeljük a népgazdaság töb­bi ágazatának hozzájárulását is, amelyek részt vesznek a beruházási építkezésben. Ezért figyelembe kell vennünk azt is, hogy a többi ágazat hogyan tel­jesíti kötelességeit az építő­iparral szemben. Ezen a téren kétségtelenül döntő jelentősége van gépipa­runknak, amely a gépek és be­rendezések szállításával jelen­tősen hozzájárul az építőipar műszaki színvonalának emelé­séhez. Értékelni kell a gépipa­ri dolgozók munkáját az egyes kötelező építkezések felépítése terén is, amelyek kiszélesítik és korszerűsítik az építőanyag­bázist. Másrészt azonban meg kell mondani, hogy van itt számos nyitott probléma is, amelyeket a gépipari minisztériumoknak és a Külkereskedelmi Miniszté­riumnak határozottabban meg kell oldania. Ügy vélem, hogy gépipari vállalataink és szak­ágazataink a Kereskedelmi Mi­nisztériummal együtt célszerű­en megosztják munkájukat, és nagyobb megértéssel viseltet­nek az építőipar szükségletei­vel szemben. A gépipari dol­gozóknak és a külkereskede­lemnek még kezdeményezőbben kell a szocialista országok kö­zötti, célszerű szállításokat megtárgyalnia, és sokkal bát­rabban kell élni azokkal a le­hetőségekkel, amelyek a KGST- országok keretében a fejlesztés és a termelés területén vannak. Az általában pozitív eredmé­nyek, melyeket építőink ebben az Ötéves tervidőszakban elér­tek, nagy ösztönzést jelentenek ahhoz, hogy a CSKP Központi Bizottsága novemberi plénuina határozata i nak szel l emében még igényesebben lássanak munkához és tekintsenek ered­ményeikre. Tudjuk, hogy ebben a fél évijén nagy feladatok tel­jesítése vár önökre. Építőipa­runk azonban helyes irányban tart, a párt- és az állami szer­vek teljes támogatását élvezi. Meggyőződésünk, hogy sikere­sen teljesíteni tudja e felada­tokat. Akkor fogják teljesíteni e fel­adatokat, ha igényesebbek lesznek saját magukkal szem­ben, ha javítják az irányító munka minőségét, ha a fegye­lem és a felelősségérzet meg­felel majd önöknél a megoldás­ra váró feladatoknak. Akkor teljesítik e feladatokat, ha ki­bontakoztatják és helyesen irá­nyítják az emberek kezdemé­nyezését a fő célok felé, s ha emellett egyesített erőfeszítést fejtenek ki a párt-, a szakszer­vezeti és az ifjúsági szerveze­tek. Szerelnék önöknek és vala­mennyi építőnek elszántságot, szívósságot és megérdemelt si­kert kívánni ebben az erőfe­szítésükben. Tisztelet építőink becsületes, érdemes munkájának! És végül engedjék meg, hogy önöknek, családtagjaiknak jó egészséget és elégedettséget kívánjak.

Next

/
Thumbnails
Contents