Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-11 / 161. szám, péntek

DERŰLÁTÁS GENFBEN Genf — Csütörtökre virradó­ra éjjel két órakor ért véget Genfben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet koordinációs bizottságának szerdán este kezdett, és több­ször megszakított tanácskozá­sa. Mint ismeretes, ezen az ülé­sen a kanadai delegáció olyan javaslatot terjesztett be, hogy Helsinkiben a záróértekezletet július 30 án kezdjék és Genf­ben a második szakasz mun­kája legkésőbb július 15-re fejeződjék be. A hosszan tartó vitában 11 delegáció fejtette ki vélemé­nyét a kanadai javaslatról: 10 felszólaló támogatta — köztük a finn delegáció is — Málta képviselője, ha nyíltan nem Is ellenezte, olyan kiegészítéseket Indítványozott, amelyek a mál­taiak sajátos érdekeit tartal­mazunk annak hangsúlyozásá­val. hogy a záróértekezlet idő­pontjának kitűzése „még nem Időszerű“. A vita későbbi részé­ben Máltán kívül Hollandia képviselője is a kanadai javas­lat helyett inkább ügyrendi kérdések felé kívánta terelni a figyelmet. A koordinációs bizottság ta­nácskozása mégsem végződött teljesen eredménytelenül, mert a vezető testület a hátra levő problémák gyors rendezésére, csütörtökre „nagy munkanapot“ Iktatott be. Előrehozott bizo­nyos üléseket, azok számát tízre növelte annak érdekében, hogy az ezeken elérhető ered­mények kedvező kihalást gya­korolnak a további munkára. A koordinációs bizottság csü­törtök délelőtt 10 órakor ült össze ismét. Minthogy ezt megelőzően több munkaszerv tartotta és talán befejezi ülé­sét — így többek között a mál­tai javaslatot tárgyaló úgyneve­zett mediterrán munkacsoport is —, azt várták konferencia körökben, hogy csütörtök az „áttörés napja“ lesz. Egyre több szó esik a dele­gátusok között arról, hogy csü­törtökön és pénteken Genfben lesz Gromiko szovjet és Kissin­ger amerikai külügyminiszter, akik az európai biztonság és együttműködés kérdéseiben tá­jékozottak. Tárgyalásaikat ösz- szefiiggésbe hozzák az előtérbe lépett genfi kibontakozással. NÉh lANYMf 1 ksisör GROMIKO—KISSINGER MEGBESZÉLÉS MEGNYÍLT A MOSZKVAI FILMFESZTIVÁL Már kilencedszer hirdeti a felirat a seremetyovói repülőtér fogadóépületén ós a Rosszia Szálló homlokzatán, hogy „Üd­vözöljük a moszkvai nemzetkö­zi filmfesztivál részvevőit“. A táblák mellett kis zászlócskák, s erről észrevesszük, hogy év­ről évre növekszik a fesztivál részvevőinek száma. És tudo­másul vesszük, hogy „A film­művészet humanizmusáért, a bé­kéért és a népek barátságáért“ jelszó, amelynek jegyében a moszkvai fesztivál megrende­zésre került, nemcsak üres jel­szó, hanem mély igazság, amelynek nevében az egész vi­lág haladó filmesei harcolnak. A moszkvai fesztiválnak az idén 101 ország és szervezet képviseletében több mint 1200 résztvevője és vendége vaui. Július 23-ig tart a fesztivál, s ez alatt az idő alatt megtartják a Rosszija Szálló fesztivál film­színházában a játékfilmek, egy másik moziban a dokumentum- filmek és a gyennekfilmek se­regszemléjét. Tegnap az esti órákban har­sonák hangja mellett a Kong­resszusi Palotában ünnepélye­sen megnyitották a világ egj^ik legjelentősebb filmfesztiválját, éspedig a Piros alma című szovjet filmmel, amelyet a Kir­gizfilm stúdióiban Csingiz Ajt- manov forgatókönyve alapján T. Oftejev rendező forgatott, és az Ügy szerettük itt egymást című olasz filmmel, E. Skola olasz rendező alkotásával, üsz szesen 36 játékfilmet mutatnak be a világ minden részéből a fesztiválon. Csehszlovákiát S. Strnad cseh rendező filmje, a Bátyámnak klassz öccse van című film képviseli. s. tranCíková Szovjet—amerikai kapcsolatok Washington — Hub^rt Humphrey és Hugh Scoti ame­rikai szenátorok, akik szená­tusi küldöttség élén nemrég tettek utazást a Szovjetunióban, Washingtonban sajtóértekezle­ten számoltak be látogatásuk eredményeiről, s hangsúlyoz­ták, hogy a küldöttség tagjai­ra mély benyomást tett talál­kozójuk Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkárával. A látogatás során — mondotta Hubert Humphrey — a többi között olyan fontos kérdéseket vitat­tak meg, mint a szovjet—ame­rikai tárgyalások a hadászati fegyverek korlátozásáról, a fegyverkezés ellenőrzése, a genfi európai biztonsági érte­kezlet zárószakaszának megtar­tása, stb. HENRY KISSINGER amerikai külügyminiszter Párizsban Sau- vagnargues francia külügymi­niszterrel a közel-keleti kér­désről és egy világenergetikai értekezlet összehívásáról ta­nácskozott. JACQUES CHIRAC francia kormányfő július 24—28 között Manea Manescúnak, a román minisztertanács elnökének meg­hívására hivatalos látogatásra Romániába érkezik. GERAI.D FORD amerikai el­nök felszólította a kongresz- szust, hogy vizsgálja felül az 1974-ben jóváhagyott kereske­delmi törvényt, amely diszkri­minációs kitételeket tartalmaz a Szovjetunióval szemben. ANKARÁBAN szovjet—török gazdasági és műszaki együtt­működési megállapodást írtak alá. A BRESCIÁBAN idén május 28-án elkövetett bombamerény­let tettesei olasz neofasiszták. Ez derült ki az eset eddigi kivizsgálása során. AZ AFRIKAI EGYSÉGSZER­VEZET felhívta Afrika vala­mennyi független államát, hogy ismerjék el a Comora-szigete- ket, amely július 6-án jelentet­te ki függetlenségét. WASHINGTONBAN az Egye­sült Államok illetékes minisz­tériuma bejelentette, hogy az amerikai katonai légiflotta a jövő évben az eddiginél is na­gyobb számú hadgyakorlatot kíván tartani Nyugat-Európá- ban. Genf — Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere csütörtökön délben az Eroflot különgépén Genfbe érkezett. A repülőtéren a szovjet diplomá­cia fejét Szemjonov és Kovaljov k ii 1 ü g y m i n iszt er-h el y elites e k, a SAl.T-tárgyalásokon és az eu­rópai biztonsági és együttmű­ködési értekezleten részt vevő szovjet küldöttségek vezetői, a Szovjetunió svájci nagykövete és genfi ENSZ-missziójárnak ve­zetője, valamint a svájci ha ló­ságok képviselői fogadták. Kis­singer amerikai külügyminisz­ter. a szovjet—amerikai kül­ügyminiszteri találkozó másik résztvevője délután érkezett Genfbe. A nemzetközi sajtó képvise­lői előtt felolvasott rövid nyi­latkozatában Gromiko ismét le­szögezte. hogy az amerikai kol­légájával a két fejet kölcsönö­sen érdeklő-kérdéseket vitatják meg. Akáircsak máskor, ezúttal sincsen hiány megvitatandó té­mákban — mondotta Gromlka. Ezek között említette a szov­jet-amerikai viszony és a je lenlegl nemzetközi helyzet fon­tos kérdéseit, nevezetesen az európai problémákat, amelyek­nek megoldásához — mint mondotta — a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak, más országokkal összhangon, konstruktívan lehet és kell hozzájárulniuk. E kérdések további megvizs­gálásához mi a magunk részé­ről — mondotta Gromiko — pártunk és államunk állandó irányvonalából indulunk ki. Ez az enyhülés ós a béke meg­szilárdítására, a nemzetközi biztonság megerősítésére és ar­ra irányul, hogy fejlesszük a kölcsönösen előnyős együtt­működést mindazokkal az álla­mokkal, amelyek ugyanazt a célt követik. NAGYSZABÁSÚ ROKONSZENV TÜNTETÉS LISSZABONBAN Lisszabon — A portugál kommunista párt csütörtök es­tére nagy tömegmegmozdulást hirdetett, hogy a tömegek ily módon biztosítsák támogatásuk­ról a fegyveres erők mozgal­mának politikáját és személy szerint Vasco Goncalves mi­niszterelnököt. A szocialista párt ezzel szem­ben arra szólította fel híveit, hogy ne vegyenek részt a kom­munista párt és az Intersindi- cal szakszervezeti szövetség által kezdeményezett rokon- szenvtöntetésen, amely az esti órákban az elnöki palota előtt fejeződik majd be. A szocialista „A ZSARNOKSÁG NEM TARTHAT SOKÁIG...” Havanna — „Luis Corvalán rendkívüli fizikai fájdalmak kö­zött gyötrődik. Gyomorfekélye mellett insorvadás ós kötőhár­tya gyulladás is megtámadta. A junta megtagadott tőle min­den orvosi segítséget“ — hang­súlyozza a Chilei Kommunista Párt havannai propaganda bi­zottságának szerdán este nyil­vánosságra hozott dokumentu­ma. A nyilatkozat Alejandro jiliberto szemtanúra, a Szocia­lista Párt főtitkár-helyettesére hivatkozik, aki szintén a Trés Alamos koncentrációs táborban volt fogva több hónapon át, ugyanott, ahol a kommunista párt főtitkárát is őrzik. Jiliberto, aki néhány napja szabadult és elhagyhatta az or­szágot, elmondotta, hogy Luis Corvalán a lágerben sokat szenved. Ezekben a hetekben a hőmérséklet fagypont alá süllyedi A tábor parancsnoka, Conrado Pacheo (aki tavaly Puruchal város közelében sze­mélyesen lőtt agyon több pa­rasztembert) azonban megtil­totta, hogy a párt főtitkára meleg takarót kapjon. — A tábor többi lakóihoz — közölte Jiliberto — az egyik őr segítségével Corvalán üze­netet juttatott el, amelyben to­vábbi kitartásra szólítja fel őket. „A zsarnokság már nem tarthatja magát sokáig — üzen­te a párt főtitkára —, a nép szívéből nem lehet kitörölni az Allende éveket. Bennünket el­pusztíthatnak, a mi harcunk akkor is győzedelmeskedik.“ párt közleményében azzal vá­dolta a kommunista pártot és az Intersindicalt, hogy „meg akarja osztani a fegyveres erők mozgalmát“. Mario Soares, a szocialista párt főtitkára csü­törtökön este Lisszabon egyik külvárosában beszédet mond egy gyűlésen. A kommunista párt szerdán este közleményt adott ki, amelyben rendkívül fontosnak nevezte az MFA közgyűlésen a népi tömegszervezetek rendsze­rének megteremtéséről hozott döntéseket, hangsúlyozva, hogy ezek jóváhagyására éppen ak­kor került sor, amikor a reak­ciós és konzervatív erők fo­kozzák kampányukat a forra­dalmi folyamat ellen. A kommunista párt bírálta a nagyiparosok háromnapos érte kéz letét ós reakciós manőver­nek nevezte azt, hogy azon külföldi vállalatok képviselői is részt vettek. A baloldali nyomdászok azt tervezik, hogy csütörtökön megjelentetik a Republica című újságot, immár új politikai irányvonal alapján. Mint isme­retes, a nyomdászok 51 nappal ezelőtt foglalták el a nyomdát, mert helytelenítették a lap po­litikai állásfoglalásait. A szo­cialisták kijelentették, hogy ellenlépéseket tesznek, ha a nyomdászok megvalósítják ter­veiket. 1975. VII. 11. A Nagy Október eszméinek ** nemcsak Európában, ha­nem a messzi világon olyan szegény országokban is vissz­hangja volt, amelyeknek népe még feudális rendszer elnyomá­sa alatt sínylődött. A Mongol Népi Forradalmi Párt vezetésé­vel Mongóliában is népi forra­dalom tört ki. Sőt,' meg is véd te magát az ellenforradalmi erők összpontosított nyomásá­val szemben. A mongol nép a vörös hadsereg segítségével felszabadította országát Unger báró fehérgárdista csapatainak uralma alól, kiűzte a kínai megszállók maradványait és meghiúsított minden további felkelési és összeeskíivési kí­sérletet. 1921. július 11-én meg­alakult az önálló Mongólia. Az ország élén még több mint három éven át a Bojdo Gegen — „Élő Buddhának“ nevezett lámaista főpap állott, hatalma azonban a valóságban csak val­lási kérdésekre korlátozódott. Az egyházat következetesen el­választották az államtól. Ami­kor a Bojdo Gegen 1924 őszén meghalt, többé nem volt szük­ség egyházi uralkodóra. Kikiál­tották a Mongol Népköztársa­ságot, amely a Szovjetunió után a világ második szocia­lista állama volt. A szocializmus útjának fiatal hívei Szuhe-Bator vezetésével rendkívül nagy nehézségekkel küszködtek. Erős feudális álla­potok jellemezték hazájukat, a lakosság kilenctized része no­mádként legelőről legelőre ván­dorolt. Az országnak még saját pénzneme sem volt, nem is volt szükség pénzre, mert a szétszó­ródott családoknak el kellett tartaniuk magukat. Munkásosz­tályról nem is beszélhettek — az ország egyedüli iparát négy manufaktúra alkotta, amelyek­ben együttvéve nem egészen zadba, a feudalizmusból a szó cializmusba. A harmincas évek végéig fokozatosan megvalósult az ország fejlesztésének első szakasza — befejeződött a nemzeti és demokratikus fór­Mongóliái változások A Mongol Állami Egyetem épülete Ulánbátorban (CSTK — Moncame felv.J száz kézműves agyag Buddha- szobrokat gyártott a lámaista kolostorok és templomok szá­mára. Közlekedési útvonalak nem léteztek. 1938-ban létesült az első vasútvonal. A fiatal or­szág lépten-nyomon vallási elő­ítéletekbe ütközött. A szülők nem akarták iskolába adni gyermekeiket, viszont tömegé­vel bízták a lámaista boncok gondozására. A népi hatalomnak intézke­déseivel évszázadokat kellett áthidalnia. Nagy ugrást kellett tennie a középkorból a XX. szá­radalom, amely aztán fokozato­san szocialista forradalommá nőtt át. Létrejöttek a nem ka­pitalista út fő feltételei, kisa­játították a hűbéri nagybirtoko­kat. A hatvanas évek elejéig fokozatosan lerakták a szocia­lizmus alapjait. A mai Mongó­lia eredményesen munkálkodik a szocializmus építésének befe­jezésén. A harmincas években az or­szág fokozatos iparosodása folytán a parasztsággal szövet­ségben fokozatosan kialakul a munkásosztály, amely az alkal­mazottakkal és családtagokkal együtt ma a lakosság 60 száza­lékát alkotja. A Szovjetunió és az ötvenes évektől más szocia­lista országok segítségével fel­épülnek az első üzemek, főként mezőgazdasági termékek, külö­nösen a bőrt feldolgozó üze­mek, de egyes könnyűipari ágak is fejlődésnek indulnak. Mongólia ipara ma a nemzeti jövedelem egyharmadát adja. Mongólia évente kél és fél mil­lió tonna kőszenet termel, a Mengyelejev táblázatban fellel­hető valamennyi fémet bányász- szók. A vidéken fokozatosan meg­valósult a kollektivizálás. Mon­gólia állatállománya 25 millió juhból, lóból, tevéből, jakból és egyéb állatokból áll, amelyeket 267 szövetkezetben és 32 állami gazdaságban tenyésztenek. A fő élelmiszerek termelésében ma az ország önellátó; évente 141 kg hús jut egy lakosra s így Mongólia a szocialista or­szágok között az első helyen, világméretben pedig az elsők között van. A forradalom előtt Mongóliá nak egyetlen orvosa sem volt. Ma 2500 orvosa van, vagyis 1 orvos jut 550 lakosra, ami több, mint például az Egyesült Álla­mokban, az NSZK-ban, vagy Olaszországban. Az ország szo­lidan kiépített egészségügyi há­lózattal rendelkezik. Távoli vi­dékekre helikopteren száll ki az orvos. Országszerte többszáz bölcsőde és óvoda, 240 alapis­kola, 230 nyolcévfolyamos is­kola, 55 középiskola és kilenc főiskolai kar működik, 430 könyvtárban hatmillió könyv áll az olvasók rendelkezésére. 370 klubhelyiség nyújt nemes szórakozási lehetőséget. A vá­rosokban 45 állandó mozi mű­ködik, a vidéki jurtatelepeket pedig vagy ötszáz vándormozi látogatja. Két napilap és 12 fo­lyóirat jelenik meg, Mongóliá­nak saját televízió- és rádió­adóállomása van. Mongólia pá­ratlan ázsiai jelenség — ma már egyetlen írástudatlan sem található az országban. Az idei év Mongóliában is az ötéves terv záróéve. Eredmé­nyei már ma felfedezhetők az élet minden területén. Bizonyos cikkek olcsóbbak lettek, emel­kedtek a bérek, a járadékok, javultak a közszolgáltatások — hogy csak a tényeket említsük. Az ötéves terv utolsó évében a lakosság pénzbeli jövedelme 4,6 százalékkal gyarapszik, bő­vülnek a társadalmi fogyasztási alapok. Az állam és szövetke­zeti lakásalap 5,4 százalékkal bővül. A mezőgazdasági bruttó termelés egyharmaddal lesz na­gyobb, mint tavaly volt, emel­lett az állattenyésztést termelés több mint 7 százalékkal nő. A tudományos műszaki haladás újabb számos vívmányát alkal­mazzák a népgazdaságban. Az ország életében jelentős szere­pet fog játszani a szocialista országokkal folytatott együtt­működés. Az idén a Szovjet­unió segítségével építőipari gépjavító üzemet adnak át rendeltetésének, Szuhe-Bátor­ban megnyitnak egy faipari kombinátot, Ulan-Batorban ogy építőipari kombinátot, és to­vábbi vállalatok kezdik meg a termelést. /. 3.

Next

/
Thumbnails
Contents