Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-09 / 159. szám, szerda
Belpolitikái kom meri tar A dióspatonyi művelődési ház előcsarnoka (Tóthpál Gyula felvélele) Gazdaságosabb karbantartást A h érkeze tőségek n ek nincsen áttekintésük a lakósokról # Mi történik az idő előtt kieseiéit lakás-kellékekkel? • Rendetlenség az anyagraktárakban Az örvendetesen gyarapodó új lakónegyedek háztömbjei közt járva, sajnálkozva tapasztalhatjuk, milyen sok gáztűzhely, mosdó, fürdőkád, mosoga- tóasztal és egyéb hasonló lakáskellék hever halomra szórva az erre kijelölt ideiglenes — de gyakran tartós — gyűjtőhelyeken, vagy a lakóház folyosóján, illetve udvarán. í.aikus szemmel nézve is úgy gondolom, ezen a területen szigorúbban kellene megkövetelni a gazdaságosság érvényesítését. Hiszen mindannyiunk, egész társadalmunk anyagi eszközeinek felhasználásáról van szó, és igazán nem lehet mindegy, milyen formában valósul ez meg. Feltevéseinket, hogy nincs megfelelő rend a lakásgazdálkodás területén, megerősítették a népi ellenőrző szervek által a keleL-szlovákiai kerületben végzett felmérések. A Kerületi Népi Ellenőrző Bizottságtol kapott tájékoztatás alapján leszögezhetjük, hogy az illetékes házkezelőségek még mindig nem tartják meg az ide vonatkozó jogszabályokat a lakáskarbantartás, a javítás, a lakások műszaki ellenőrzése esetében. Az ellenőrző szervek megállapításai szerint csaknem általános jelenség, hogy a házke- zelőségek nem vezetnek pontos, az előírásnak megfelelő nyilvántartást a lakásokban kicserélt kellékekről, ezek állapotáról, de a lakók bejelentett igényeiről, ezek elintézésének módjáról sem. Általában sokáig tart a bejelentett hibák kiküszöbölése, ami elégedetlenséget és panaszokat szül. Olyan ese tek is előfordulnak, hogy a karbantartásra, javításokra előirányzott anyagi eszközöket nem használják fel gazdaságosan, sőt ezeket más, még beruházási jellegű célokra is fordítják. Természetesen, őzzel súlyosan megsértik a pénzügyi fegyelmet, akárcsak azzal is, hogy a házkezeloségek olyan kiadásokat is vállalnak, amelyek megtérítésére — az előírások szerint — a lakókat kell kötelezni. Az SZSZK Belügyminisztériumának érvényben levő irányelvei értelmében a házkezelősé- gek kötelesek kidolgozni a körzetükben levő lakások ellenőrzésének tervét, 9 ennek alapján legalább ötévenként komplex ellenőrzéseket végezni. És ezzel elértünk a lakásgazdálkodás terén felmerülő fogyatékosságok gyökeréhez. A népi ellenőrző szervek megállapítása szerint á házkezeloségek elhanyagolják fentebb említett kötelességeik teljesítését, ezáltal nincs a helyzetnek valóban megfelelő, hiteles áttekintésük a gondjaikra bízott lakások állapotáról. Például a rotfíavai (Rozsnyó) házkezelőségen sem teljesítik ezt a feladatot, csupán nyilvántartásba veszik a lakók bejelentéseit, de anélkül, hogy megállapítanák a javításokra szükséges feltételezett összeget. Novy Smokovecen a népi ellenőrző szervek megállapítása szerint, nem készítették el a lakások ellenőrzésének tervét. Hasonló fogyatékosság mutatkozott a svidníki, Královsky Chlmec i f Királyhelmecf, Mól- dava nad Bodvou-i (Szepsi) házkezelőségen is. A szabály előírja, hogy a házkeze lőség a megejtett la- kásellenőrzésről jegyzőkönyvet készítsen, és ezt a lakóval írassa alá. Ezeknek a jegyzőkönyveknek az ellenőrzése so rán kitűnt, hogy nem tartalmazzak a tervezés szükségleteinek megfelelő adatokat, sem azt, mi történik a lakásból eltávolított kellékekkel: kiselejtezik, kijavítják, illetve egyes részeit felhasználják? A kez.maroki házkezelőségen az utóbbi két esztendő folyamán végrehajtott 27» lakásellenőrzésről szóló jegyzőkönyvet találtak, ezeket egyetlen esetben sem íratták alá a lakó val. A jegyzőkönyvek azt sem tartalmazzák, hogy a lakó vagy a házkezelőség fedezi-e a megállapított fogyatékosság elhárításának költségeit. Hasonlóképpen a lakáscserék esetében a legtöbbször nincs feltüntetve a lakásátadásról szóló jegyzőkönyvekben, miből származnak a lakásban feltárt hiányosságok, ki idézte őket elő, és kinek a terhére végzik el a javításokat. A lakásellenőrzés és javítás tervezése szakaszán jó eredményekkel találkoztak a népi ellenőrző szervek a jelsavai (jolsvaij házkezelőségen. További fogyatékosság, hogy a házkezeloségek indokolatlu- nul idő előtt kicserélnek lakás- kellékeket, és ezek sorsáról nincs feljegyzés. így aztán nagyon nehéz megállapítani, vajon gazdaságosan jártak-e el a kicserélt tárgyakkal. Ilyen esetekkel találkoztak Moldava nad fíodvoun, Michalovcén, Kezmarokon, Novy Smokovecen és Slará Luboviián. A lakásod javítása folyamán ledolgozott idő és felhasznált anyagok nyilvántartásának fel- ltilvizsgálásakor megállapították, hogy a szabályokat ezen a szakaszon is megsértik. A munkalapok nem tartalmazzák az előírt adatokat, amiből világos lenne a lakásjavítás során felhasznált munkaidő és anyag mennyisége. Több munkalapon még az is hiányzik, kinél és milyen munkát végeztek. Ilyen esetekkel találkoztak a népi el lenőrző szervek Svidníken, No vy Smokovecen és Kezmarokon. Néhány házkezelőségen nem fordítanak kellő gondot a bejelentett igények és ezek elin tézése pontos nyilvántartására. Például Rozhaván fRozsnyói a házkezelőség nyilvántartásából nem lehetett megállapítani a bejelentések elintézését, ezek módját és idejét, illetve azt, hogy esetleg miért nem lehe tett elintézni. Nový Smokovecen a lakásjavításokra és karbantartásra elő irányzott anyagi eszközöket más célokra is jelhasznál Iák. Például 1972 októberében három garázs és egy asztalosműhely felépítését kezdték el ilyen eszközökből, több mint 233 ezer korona ráfordítással. A házkezelőségek anyagraktárainak nyilvántartásában is nagyon sok kifogásolni valót talállak a népi ellenőrök. Például Novtj Smokovecen az anyagkiadáskor rendszerint nincs jelen a raktáros, így a karbantartó szakmunkások egyedül, tetszésük szerint veszik ki az anyagokat. Hogy mihez vezet az effajta gazdálkodás, ehhez nem igen szükséges magyarázat! A házkezelőségek elhanyagolják a kimutatott lakásjavítási munkálatok és a számlázott árak helyességének ellenőrzését is. A népi ellenőrző szervek megállapításai szerint a Nový Smokovec-i, svidníki, Spišská Nová Ves i, humennéi, michalovcei házkezelőségek összesen 173 ezer koronát meghaladó árdrágítást követtek el, helytelen árak, juttatások, illetékek, a valóságtól eltérő, nagyobb mennyiségű anyag és olyan munkálatok számlázásával, amelyeket a házkezelőségek szakmunkásai el sem végeztek. Néhány elgondolkodásra késztető példát soroltunk fel a népi ellenőrző szervek megállapításaiból. Ezekért a fogyatékosságokért a házkezelőségek illetékes vezető dolgozói és az ellenőrzéssel megbízott nemzeti bizottságok véreghajtó szervei felelősek. S amint értesültünk, a felelősségrevonás nem maradhat el, mert az ilyen*és hasonló mulasztások a társadalmi eszközök nagyméretű elherdá lásához vezetnek. Éppen ezért pártunk irányelvei szellemében ezen a szakaszon is érvényesíteni kell a legmagasabb fokú gazdaságosságot, takarékosságot. (kulik) A NŐK ÉS A MEZŐGAZDASÁG Az aratási munkálatok teljes gépesítésének eredményeként női munkaerőre nincs szükség a gahunabetakarítás- ban. A gépesítés és automatizálás egyre nagyobb méreteket ölt a népgazdaság e fontos ágazatában. Ez azt jelenti, hogy a nők teljesen kiszorulnak a mezőgazdasági termelésből? Erre a kérdésre adtak választ a Mezőgazdasági és Élelmezési Kutatóintézet munkatársai, akik alaposan megvizsgálták a mezőgazdaságban dolgozó nők helyzetét. Megállapították. hogy Csehszlovákiában a mezőgazdasági üzemekben félmillió nő dolgozik. Csehországban a mezőgazdaság han dolgozók 51.4, Szlovákiában pedig 44,3 százalékát képezik nők. Legtöbbjüknek a baromfitenyésztés nyújt jó munkalehetőséget. A haronifigondozók 94.1 százaléka asz szony és lány. A baromfitenyésztésben dolgozó nők munkája a nagyüzemi technológia bevezetése folytán lényegesen megváltozott. Könnyebb és termelékenyebb, mint a múltban volt. Ugyanez vonatkozik a sertéstenyésztésre is, amelyben az etetők öt,7 százaléka nő. A szarvasmarha-tenyésztés gépesítés! foka — néhány mezőgazdasági üzem kivételével — alacsonyabb. Méuís sok nő dolgozik ezen a területen is. Ok teszik ki az etetők, fejők 7Ü:2 százalékát. Sok nő dolgozik a növénytermesztésben, de nekik nem tudnak egész évben munkát adni, csak a tavaszi és az őszi csúcsmunkák idején, valamint a kertészetekben. Ezért, amíg egy traktoros egy évben körülbelül 15UU munkaórát dolgnzik, a növénytermesztésben dolgozó nőknek csak 5(111 órára tudnak munkát biztosítani. így az átlagjövedelmük is lényegesen alacsonyabb, mint a más munkaszakaszokon dolgozó nőké ós fériiaké. A növénytermesztésben végzett munka továnhi jellemzője, hogy annak nagy részét kézzel kell elvégezni. Ennek fő oka, hogy nem minden mezőgazdasági Szentnek van annyi gépe, amennyire a csűcsnmnkák végzéséhez szükség lenne. A jövőben azonban ezen a területen is lényeges változások várhatók. A termelőerők fejlődése folytán az egyes növényi kultúrák megmunkálásában és betakarításában — az aratáshoz hasonlóan — nélküiezhetővé válik a kézi munka. Műszaki foglalkozásokban azonban osak kevés nőt találunk. A munkagépek, traktorok vezetőinek csak elenyésző része, 0,4 százaléka nő. Ezekben a munkakörökben, főleg a gép üzemeltetése folytán keletkező rezgésártalmak miatt, nem dolgozhatnak. Ugyancsak kevés nő van vezető beosztásban az egyes szövetkezetekben és állami gazdaságokban. A mezőgazdasági üzemekben dolgozó mérnökök 13,7 százaléka nő. Elnöki tisztséget közülük csak néhányan töltenek be a/, országban. A női főzootechnikusok, fóagronómosok létszáma már valamivel több. Főkönyvelői minőségben érvényesülnek közülük a legtöbben. A mezőgazdasági szakközépiskolát végzett szakemberek 28,7 százaléka nő. Ók főleg az adminisztrációban dolgoznak. A szakképzett nők szélesebb körű érvényesülését a mezőgazdaságban ugyanazok a tényezők gátolják (második műszak, a hiányos szolgáltatások), mint a népgazdaság többi ágazatában. Ilyen a jelenlegi helyzet. I)e vajon milyen jövő vár a mezőgazdaságban dolgozó nőkre? A növénytermesztésben 199U ig például a komplex gépesítés folytán a nők létszáma az egyharmadára csökken. A/ állattenyésztésben is hasooló lesz a helyzet. Ez azt jelenti, hogy másutt kell munkalehetőséget biztosítani a/, érintettek számára. Ezen a téren szóba jöhetnek a szolgáltatások, melyekben 199(1 ben Ifi—21 százalékkal több nőt alkalmaznak majd, mint jelenleg. A mezőgazdaságon belül pedig a zöldségtermesztésben lesz szükség több női munkaerőre, mert a távlati tervek szerint a zöldségtermesztést nagymértékben bővíteni fogják. Gyarapodik to vábbá a nu.zőgazdasági termékeket feldolgozó üzemek száma is, melyekben szintén jó munkaalkalomra találnak a nők. A termelést irányító és szervező szakemberek női arányszáma körülbelül 111 százalékkal lesz magasabb 199(1- ben a jelenleginél KOVÁCS ELVIRA Több figyelmet a munkavédelmi szabályoknak A munkatörvénykönyv a szervezetek kötelességévé. teszi, hogy rendszeresen megismertessék alkalmazottaikat a munka- védelmi szabályokkal, el Jen őrizzék az erre vonatkozó ismereteket, a szabályok tiszteletben tartását. Ennek ellenére a munkavédelmi állami ellenőrző szerveknek az a tapasztalata, hogy ném mindenütt fordítanak kellő figyelmet a munkavédelmi szabályok elsajátítására. A munkavédelmi felügyelőség dolgozói kivizsgálták a súlyos baleseteket, és arra a megállapításra jutottak, hogy a dolgozók veszélyes, nem az előírásoknak megfelelő m un k a f ol yama to k a t végeztek. Ennek következtében súlyos károsodást szenvedtek, sőt több esetben halálos baleset következett be. Ezéfl az egyik elsőrendű kötelesség, hogy minden dolgozó alaposan ismerje a munkavédelmi szabályokat, mindenkinek meg kell értenie, olyan szabályokról van szó, amelyek védik saját és munkatársai egészségét és életét. A munkavédelmi oktatás nem korlátozható egy írásbeli » isítás kiadására, amelyet a dolgozókkal aláíratnak. A munkavédelmi szabályokat az egyes szervezetek számára legalkalmasabb módon kell elsajátíttatni a dolgozókkal. E feladat teljesítésének egyik feltétele, hogy kellő módon meggyőződjünk a szabályok ismeretétől. A szervezetekben külön figyelmet kell fordítani az új dolgozókra és azokra, akiket más munkaszakaszra helyeztek át. Az új dolgozókat a munkavédelmi szabályokon kívül arról is tájékoztatni kell, hogyan jelölik meg a szervezetben a balesetveszélyes munkahelyeket, a különböző tilalmakat és figyelmeztetéseket. Csakis a dolgozók rendszeres munkavédelmi oktatása teszi lehetővé, hogy elsajátítsák a szükséges ismereteket és a helyes munka- módszereket. Ezekben a hetekben a szak- tanintézetekből, a közép- és főiskolákról új fiatal dolgozók érkeznek a gyárakba, üzemek be, intézetekbe és más munkahelyre. A munkahelyek vezetőinek kötelessége, hogy a fiatalokat alaposan megismertessék a munkavédelmi szabályokkal, úgy, hogy ezek megtartását természetesnek tekintsék. Ezzel megelőzzük a baleseteket, mivel a dolgozók munkaképtelensége, esetleg munkaképességük csökkenése a személyes károkon kívül szocialista társadalmunkat is megkárosítja. KAROL KOLÁCEK
