Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-08 / 158. szám, kedd
VÁLASZ OLVASÓINKNAK BIZTOSÍTÁSI ügyben Nagy kár jeligére: A biztosító nyilván a gépjárművök anyagi és személyi balesetbiztosítása alapján térítette meg a gépkocsi maradékértékét. Az épület kárát és f.z egyéb kárt állítólag azért nem térítették meg. mert nem voltak biztosítva tűzkár esetére. Ha nem volt tűz- és egyél) elemi kár biztosításuk, vagy az ú. n. háztartási társított biztosításuk, akkor valószínűleg nincs közvetlen igényük az Ál lami Biztosítóval szemben. Az esetleges igény három éven belül évül el attól az időponttól kezdve, .amikor a biztosítási esettől számítva egy év teltei. A káresettől, illetve attól az időponttól kezdve, amikor tudomást szerzett a kárról és ki felel érte, egy éven belül perelhetik a járásbíróságon a felelős vállalatot, illetve személyt a kártérítés iránt. Az Uholné sklady t csak akkor lehetne eredményesen perelni, ha a brikett szállításával kapcsolatban valamilyen hibát, felelősségűm lat tást követtek volna el. (A polg. törvénykönyv 226. §-a értelmében nem figyelmeztették Önöket a poros brikett gyúlékonyságára). Ha az Uholné sklady ezekre az esetekre biz tosítva van, akkor nyilván jelentik a káresetet a biztosítónak, amely esetleg elismeri (csak jogerős ítélet után) és t.z említett felelősségbiztosítás alapján az Uholné sklady kötelezettségét és helyettük téríti a megállapított kárt. A perben az Uholné sklady lenne az alperes, a biztosítót csupán mint mellékes beavatkozót (vedlajsí iniervenient) lehet perbehívni. Az említett egy év eltelte után az alperes az elévülés kifogásával védekezhetne. Ajánljuk, kérjék ki ügyvéd tanácsát is. VAGYONJOGI ÜGYEKBEN É. J.: A kutakra vonatkozó általánosan kötelező előírás a CSN 73 6602 számú csehszlovák szabványnorma. Ezek szerint a kutakat úgy kell elhelyezni, hogy legalább 5—10 méterre legyenek a saját és a szomszédos telken levő szennyező létesítménytől (emésztőgödör, ólak, WC, stb.). Az említett előírás szerint a kútnak lehetőleg 5 méternyire kell lennie a szomszéd lelkének határától, nehogy „elfogja“ a szomszéd elől a vizet. Mivel az ön kútja már előbb létezett, mint a szomszéd által felállítani szándékolt ólak, a szomszédnak kell az említett minimális távolságokat betartania. Vita esetében a Járási Járvány- és Egészségvédelmi Hivatal (Okresná epidemiolo- gická a hyigienická stanica) helyszíni kivizsgálás alapján adhatna ki kötelező utasítást esetleg a helyi nemzeti bizottság, vagy a járási nemzeti bizottság építésügyi osztályával együttműkö ’ve. Az 1966/45 sz. hirdetmény szerint a kuiakban levő víz minőségének meg kell felelnie az egészségügyi követelményeknek és a kutakat védeni kell a szennyeződések ellen. Az ásott pince (nem épület alatti) és a WC közti távolságot illetően szabvány nincs. Függ a talaj jellegétől, a WC és uz emésztőgödör műszaki kiképzésétől. Vita esetén szintén az említett hivatalhoz lehet fodul- ni. Valószínű, hogy a könnyebben áthelyezhető WC t kellene más helyre tenni. F. F-né: Az építési szövetkezetben levő lakások lakbére nem azonos az állami házakban levő lakások lakbérével, mely az egyes házakat illetően lényegesen eltérő lehet. A szövetkezeti lakások lakói a használati díjban kötelesek fizetni a lakás lakterületének megfelelő állami hitelből rájuk eső törlesztést (az ú. n. annuitás rájuk eső részét), a javítási és karbantartási alaphoz Váló hozzájárulást, az épületbiztosítási díjak megfelelő részét, a ház kezelési költségeit, valamint a szolgáltatásokért járó térítést (a központi fűtés költségeit a szövetkezeti házakban is az 1957/197 sz. hirdetmény szerint kell elszámolni a fűtési idénytől számított három hónapon belül; az elszámolásba és melllékleteibe a lakók betekinthetnek és kifogásokat emelhetnek az elszámolás helyességét illetően). A vízhiány feltehetően valamennyinket érinti és így az orvoslást a szövetkezeti demokrácia keretében a szövetkezeti tagok jogaival való éléssel elsősorban a szövetkezeti szerveken keresztül kell szorgalmazniuk. Elvben joguk lenne a polgári törvénykönyv 171. §-a értelmében a szövetkezettel szemben arány lagos díjcsökkentést igényelni a vízhasználatért (az ilven hiányosságot keletkezésétől számított 6 hónapon belül kell jogmegszűnés következménye alatt reklamálni). Az időben megtett reklamálás alapján magát az engedményt a reklamálástól számított 3 éven belül lehet perelni n járásbíróság előtt a szövetkezettel szemben. K. L.: A férje állal hagyott végrendelet, amelyben önt, mint feleségét rendelte általános örököséül és az első házasságból származó leányáról nem emlékezett meg, a polgári törvénykönyv 479. §-a érteimé ben abban a mértékben érvénytelen, amilyen mértékben az első házasságból származó leá nya nem kapja meg az egyébként öl megillető törvényes örökrész háromnegyed részét. Ha elhunyt férje nem hagyott volna hátra végrendeletet, az örökségbe tartozó vagyont Ön és az első házasságból származó .gyermek egyenlő arányban öröhölték volna. Ha az egész örökséget 16/16 aránnyal fejeznénk ki, akkor férje leányának törvényes öröklés esetében 8/16 részre lenne igénye. A végrendeleti kihagyás miatt elhunyt férje leánya joggal kifogásolja a végrendelet érvényességét abban á mértékben, ha nem kapná meg az egyébként őt megillető törvényes örökrész háromnegyedét, az egészhez viszonyítva tehát az egész örökség 3/8 át. Annak az értéknek felét, amelyet a házasságuk ideje alatt már férjével együtt beruháztak az egyébként férje és részben leánya különvagyonát képező házba és ingatlanba, a halál ideje szerinti maradék értékében érvényesítheti mint az ön részét a házastársak osztatlan külön tulajdonából megillető rész címén. Tekintetbe véve, hogy férje leánya az anyai örökrésze címén már egynegyed része (8/32) tulajdonosa, a polgári törvénykönyv 479. § a szerinte, felnőtt gyermek köteles része címén az említett kiszámítás alapján még 9/32 rész illetné meg, úgyhogy az ön örökrésze 15/32 lenne, míg férje leánya a már korábban örökölt résszel együtt 17/32 arányban lenne tulajdonos. Az állami jegyzőség úgy is dönthetne, vagy maguk, mint örökösök megegyezhetnének úgy, hogy valamelyikük átveszi a 24/32 részből álló örökséget és a másik örököstársat kifizeti a becsérték szerint. Az ilyen rendezés esetében azonban figyelembe kell venni az Ön lakásszükségletét is. Férje leánya még abban az esetben is. ha az említett módon való kifizetés mellett ő kapná meg az egész örökséget, bírósági eljárás alapján pótlakás, vagy pótalhelyezés jogerős végzéssel való juttatása ellenébe tudná Önt a házból kiköltözködésre kényszeríteni. Kölcsönös egyezséggel természetesen másként is megegyezhetnek. Az a körülmény, hogy ön át- települése után is megtartotta magyar állampolgárságát, nem akadálya annak, hogy a csehszlovák állampolgárokkal azonos elbánásban és elbírálásban részesüljön. Ajánljuk, hogv forduljon ügyvédhez. DR. F. J. BUDAVÁR DÍSZVILÁGÍTÁSA A budavári palota és a hozzá tartozó műemléki részek köz- és díszvilágítása, amelyet megcsodál a magyar főváros számos vendége, szorosan ősz- szefügg a Vár-m;gyed, a budai és a pesti Duna- part esti kivilágításával, ezért szervesen beilleszkedik Budapest esti városképébe. Ezt a szempontot a Középület tervező Vállalatnál kidolgozott dísz- és közvilágítási tervekbe.) messzemenően figyelembe vették. Az alábbiakban ezekből a tervekből olvassuk ki az érdeklődésre számot tartó érdekes adatokat. A palota és a várfalak nagy kiterjedésű (kb. 32 ezer négyzetméteres) megvilágítandó felülete differenciált, a műemléki részelt történelmi jelentőségét kiemelő, illetve a palota tömegét felbontó világítást kívánt. A DÍSZVILÁGÍTÁS A díszvilágítás alapjában véve két részliől, a palota és a műemléki részek világításából tevődik össze. Az alapgondolat az volt, hogy a palotát kis fényerejú világítás jelenítse meg, ugyanakkor az épület nagy tömegének megosztását az egyes épületsarkok erősebb megvilágításával kívánták elérni. Magas szintű világítással emelik ki a kupolát, az árkádsorokat, a timpanont és a Magyar Népköztársaság' címerét. A palota alapvilágítását és az épületsarkokul kiemelő világítást az épület körül elhelyezett, de sem a pesti, sem a budai oldalról nem látható, nagy teljesítményű, 1500—2000 W-os, széles lál- szögű fényárlámpák szolgáltatják. Az oszlopsorokat az oszlopok belső felső részén elhelyezett, az épület felé fordított tükörizzók, az egyes épületek saroktornyait és man- zaidtetőit pedig iks lényerejú, a párkányok mögé rejtett fényforrások világítják meg. A kupola díszvilágítása négy részre: a lábazat, a dob, a süveg és a tű világítására tagozódik. A lábazatot a körülötte elhelyezett tükörlámpák világítják. A dobot alulról, az oszlopok mögül tükörlámpákkal erősen megvilágítják, ezáltal maguk az oszlopok sziluettben jelennek meg. A kupolasüveget a környező épületek manzard- tetőin elrejtett, nagy teljesítményű fényárlámpák világítják. Különleges feladat volt a palota nyugati szárnyának, a Nemzeti Könyvtár épületének világítása. Az épület kedvezőtlenül nagy tömege mind a Gellért-, mind a Nap-, illetve a Szabadság- hegy felől szembetűnik. E kedvezőtlen hatást fényarchitcktürával, a világítási módok variálásával ellensúlyozták. Legalul az erős tagoltságé boltozatokat kontrasztom fénnyel emelik ki. Magát az épületszárnyat szélesen sugárzó, nagy teljesítményű fényárlámpákkal, alacsony szintű általános és a délnyugati sarkot egy kissé kiemelkedő fénnyel világítják. Az épület manzardtetőjét a párkány mögött elhelyezett tükrös izzók derítik. A palota Hunyadi-udvari és Szent György téli homlokzatát külön nem világítják meg. A köz- világítási világítótestek fajtáját és elhelyezését úgy választották ki, hogy az említett épületrészeket megfelelően derítsék. Kivilágították az Oroszlán kaput és a Mátyá'*» szobrot is, az utóbbit a szökőkút ni.id.úrnőjében, a víz alá helyezett fényárlámpákkal. A palota Mária Terézia szárnyát az Oroszlán- udvar felőli oldalon, és az Oroszlán-kaput belülről, sötétedés után állandóan féuyárlámpák világítják. Ez egyúttal az Oroszlán-udvar közvilágítása. A palota díszvilágítását három oldalról: keletről, délről, és nyugatról kiegészíti a történelmi falak és tornyok díszvilágítása. A falak előtt elhelyezett fényvetők a történelmi falakat mérsékelt fénnyel világítják. Külön fényvetők emelik ki a Cortina-falat és a közöttük levő, erősen tagolt várfalat. Kontrasztos fényben jelenik meg a lovagterem csonka tornya, a Zsigmond-kapu, a Buzogány-torony és Karakas pasa tornya. A KÖZVILÁGÍTÁS A budavári palotának és környékének közvilágítását összehangolták a Vár kerület, a Clark Ádám tér, a Szarvas tér és a Palota út közvilágításával. Ott, ahol a fényforrások a pesti oldalról nem láthatók, a Vár-negyed közvilágítására tervezett 4,2 m fénypontmagasságú izzólámpás oszloplámpákat helyeztek el. Oda, ahol a fényforrásokra Pest felől rá lehel látni, vagy alacsony fénypontmagasságú, külön e célra kialakított oszloplámpákat, vagy a várfalba süllyesztett világítótesteket terveztek. A közterületek megvilágítási szintjét — egyezően a Vár-kerület utcáin és terein alkalmazott világítással — kb. 20 luxban határozták meg. A budavári palota és a műemléki részek dísz- kivilágítása 300, közvilágítása 60, együttesen 360 kW villamos energiát igényel. Ezt három közvilágítási táppont elégíti Ki. A kapcsolóállomásokból külön dísz-, illetve közvilágítási tápkábelhálózat indul ki az egyes alelosztókhoz, illetve világítótestekhez, összesen mintegy 100 díszvilágítási és 40 közvilágítási áramkör létesült. A díszvilágítás kapcsolást olyan rendszerű, hogy az Elektromos Müvek működtető hálózatáról a teljes díszvilágítás egyszerre, központilag kapcsolható. Megvan azonban a lehetősége annak, hogy a közvilágítási kapcsolóállomásokban az egyes díszvilágítási szakaszokat le lehessen választani a működtető hálózatról, ós ezáltal részleges díszvilágítás is létesíthető. ÉPÍTŐIPARI ROBBANTÁSOK A nagy városépítési műveletek, szanálások során sok elavult, korszerűtlen, a renduzés útjában álló épületet kell lebontani. Városainkban is az elmúlt években sok ezer lakásnak megfelelő épületkubalúra bontására került sor. Az építőipar jelenlegi kapacitásával, s a hagyományos, aprólékos, kézi bontásmóddal nem lenne képes ellátni ezeket a feladatokat, ezért — különös tekintettel arra, hogy már ma is a hagyományos építésmódban hasznosítható bontott anyagok iránti kereslet csökken — egyre inkább a robbantásos bontásra térünk át. Szakavatott kezekben az építőipari robbantásos bontás gyors, eredményes ós gazdaságos módszer, hiszen — beleszámítva a bontási anyag bizonyos pusztulását is — 40—60 százalékos költségmegtakarítással jár, az idő- és kapacitásnyereségről nem is szólva. A robbantásos épületbontásnak számos fortélya van, kezdve a teljes, egytűzi en való és ntill- szektindumos épületrobbantástól a födémek, pillérek, boltozatok lerobbantásáig, a legkülönbözőbb szeizmográfjai, légnyomásos és akusztikai rezgéseket csökkentő fojtások (pl. kavics — víz) egyidejű alkalmazása mellett. A robbantások irányíthatóak, eredményük lehet előzetes méretezés alapján az épület összerogyása, adott irányba való eldőléso, elcsúszása, csavarodása, vagy akár tetszőleges halmazba való rendeződése. A korszerű építőipari robbantásoknak pedig nem is a bontás a fő területe. A fejlett építőiparú országokban, elsősorban a Szovjetunióban, az USA-ban, az NSZK-ban, Svédországban ugyan.s különösen az építőipari földmunkák területén alkalmazzák nagymértékben a robbantást, és ezzel jelentős építőipari gépkapacitást és munkaerőt takarítanak meg. Az építőgép és a munkaerő pedig nálunk is „szűk keresztmetszetű“. A legmegfelelőbb külföldi módszerek átvétele és a hazai viszonyokhoz való alakítása, valamint a hazai gyakorlati eredmények továbbfejlesztése után a bontáson kívül egyéb területeken kerülhet sor a robbantás széles körű alkalmazására. PINCETÖMBÖK, ALAPGÖDRÖK ÉS VEZETÉKÁRKOK KIALAKÍTÁSA E munkanemen belül nemcsak a régi, megmaradt alapok, továbbá a sziklatalajok és nagyobb kövek megrepesztésére, fellazítására kerülhet sor. Lakótelepek építésénél nagyméretű pincetömbök kirobbantását úgy Is el lehet végezni többsoros, különböző mélységben elhelyezett töltetcsoportok — rendszerint millszekundumos — robbantásával, hogy a föld a pincetömb egyik vagy mindkét oldalán a terepszintre kirepül. Ilyenkor több sor gyengébb, előbb robbanó és erősebb, később robbanó töltetet telepítenek. Természetesen a robbantás után szükség lehet kisebb eligazításra, szintkialakításra a pince- tömbben. ROBBANTÁSOS TALAJCSERE Tőzegtalajokban, laza, üreges feltöltődésekben a puha réteget teljes vastagságában a teherbíró talajig és az építmény alaptestének teljes szélességében el kell távolítani. A puha réteg helyére rendszerint jól tömörített szemcsés talaj, pl. kavics kerül. A talajcserét lehet „süllyesztéses“ módon, a töltésépítésnél, töltések alapozásánál alkalmazott robbantással is végezni. Ennek lényege, hogy a talajcserére szánt homokot, kavicsot a puha talaj tetején, az alapozás sávjában elhelyezik, majd a megfelelően elrendezett fő- és lábaknákban levő robbanóanyag különböző idejű robbantásával a puha talajt oldalra kiszorítják, mire a homok, a kavics a teherbíró talajig lesüllyed. A talajcsere kevésbé folyós talajokban a „kibe“ módszerrel is elvégezhető. Itt először a talajcsere sávjában (a teherhordó talajig) árkot robbantanak a rossz talaj egyik oldalra való kidobásával, majd az elkészített csereanyagot berobbantják az árokba. EGYÉB ROBBANTÁSOS ÉPÍTŐIPARI MUNKÁK Amennyibon erre-a talajmechanikai feltárások és vizsgálati eredmények szerint lehetőség van, az építkezés területén levő belvizet úgy is le lehet vezetni, hogy a felszínen levő vízátnem- eresztő réteget több helyen áttörik a homokig, kavicsig. A talajszintsiillyesztés hasonló módin oldható meg, azzal a különbséggel, hogy nem a felszíni, hanem a mélyebben levő agyagréteget kell több helyen áttörni. Az előbb felsorolt robbantásos földmunkákon kívül még sok érdekes területe van a robbantásnak. így pl. nagy (fa, vas, vasbeton) vezeték- oszlopokat alsó. lazításos robbantással is lehet „beverni“. Nagyobb fák ültetésekor vagy új parkokban, kemény talajban facsemeték telepítésekor a robbantásos ültetőgödör nemcsak a kiásást könnyíti meg, hanem az altalajt lazítva, annak áteresztőképességét növelve, elősegíti a fák megeredé- sét. A világon igen nagy mennyiségű robbanóanyagot használnak fel a bányászatban és iparban. Bebizonyosodott, hogy az építőiparban is rendkívül hasznos lehet ez a módszer s.a robbantások a gépekkel végzett munkákhoz képest átlagosan 35—40 százalékkal olcsóbbak. (dj) 1975. VII. 8. 6
