Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-08 / 158. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1175. július 8. KEDD BRATISLAVA # XXVIII. ÉVFOLVAM 158. szám # Ára SO fillér MÉRLEGEN Mind az SZLKP KB, mind a CSKP KP> most megtartott plená­ris ülésén az képezte a fő napirendi pontokat, hogy a kom munisták hogyan teljesítik a novemberi ülésen hozott határo­zatot, valamint az ötödik ötéves terv utolsó évének a feladatait. A mérleg kedvező. Mindkét ülés egyértelműen megállapította, hogy a CSKP XIV. kongresszusának és a párt novemberi ple­náris ülésének a határozatát a dolgozók túlnyomó többsége el­fogadta, és a gyakorlatban realizálja. A kommunisták a párt- szervezetekben, a szakszervezetekben, a kormányokban, az ál lami szervekben, a nemzeti bizottságokban, a társadalmi és a gazdasági szervezetekben, valamint más munkaszakaszokon aránylag rövid idő alatt hatalmas politikai és szervező munkát végeztek. Minden területen érvényesítik mind a XIV. kongresz szusnak, mind a párt novemberi plenáris ülésének az irány vonalát. A kommunisták példáját a pártonkívüliek milliói kö vetik. Az a heroikus munka, amelyet az elmúlt időszakban a CSKP határozatának a szellemében a kommunisták és a pártonkívü­liek végeztek, a sok egyéb mellett különösen az életszínvonal emelkedése területén gyümölcsözött nagyon kézzelfoghatóan. A jó munka eredményeképpen a társadalom egyre növekvő anyagi forrásai lehetővé telték, hogy a lakosság anyagi fogyasz tása és az életszínvonal egyéb összetevője, állandóan fejlődjön, emelkedjen. A személyi fogyasztás növekedésének évi átlaga —■ az ötödik ötéves terv irányvonalának megfelelően — öt száza­lék. A bérekből származó pénzjövedeiem — ami a lakosság összbevételének a legszámottevőbb összetevője — az utóbbi négy évben egyötödével emelkedett. E növekedést elsősorban az átlagbérek emelkedése biztosította. A népgazdaság szocia­lista szektorában például {az egységes földművesszövetkezete­ket nem számítva) az átlagbérek tavaly 291 koronával voltak magasabbak, mint 1970-ben. A bérjövedelem fejlődésére (külö­nösen az ipari üzemekben) jelentősen hatott az új munka- és bérfeltételek fokozatos bevezetése. A munkaracionalizáció és a bérrendszer tökéletesített elveinek felülvizsgálását követően, amelyet 1972 második felében 73 kiválasztott üzem végzett, az új bérfeltételeket számos más üzemben is bevezették. Az új és a korszerű feltételeket alkalmazó üzemek száma 1974 de­rekára elérte a 600-at, (az említett üzemekben alkalmazott dol­gozók száma a másfél milliót), ami azt jelenti, hogy a fő ter­melési ágazatok alkalmazottainak összesen immár a 47,6 szá­zaléka dolgozik magasabb szintű, és az életszínvonal omol kedé­sét tartósan biztosító bérezési elvek szerint. A CSKP XIV. kongresszusa óta eltelt időszakban a szociális juttatások által biztosított pénzjövedelem eléite a 24, L százalé­kot. E növekedés mindenekelőtt azoknak az intézkedéseknek az eredményeképpen történt, amelyek arra irányultak, hogy biz­tosítsuk a többgyermekes családok és a nyugdíjasok életszín­vonalának az emelését. Az öregkori nyugdíjállag az utóbbi há­rom évben 7,5 százalékkal, tavaly pedig 1,4 százalékkal emel­kedett. Az öregkori nyugdíjak átlaga így jelenleg 941 korona. Az újonnan megállapított aggkori nyugdíjátlag is növekszik, ta valy 1118 koronának felelt meg, ami 1970-hez viszonyítva 14,1 százalékos emelkedést jelent. Érdemes megemlíteni, hogy a CSKP XIV. kongresszusa irány­elvének megfelelően — a gyermekes családok társadalmi se­gélyezése, valamint a gyermekpótlékok növelése által — fel­gyorsult az egy főre eső tiszta pénzjövedelem emelkedésének az üteme is. Az egygyermekes családok bevételének növekedése három év alatt 10,3 százalékot, a két- és többgyermekes csa­ládoké pedig 15,1 százalékot tett ki. Az említett időszakban el­sősorban a többgyermekes családok jövedelemátlaga emelkedett. Az életszínvonal emelkedéséről sokat mond az is, hogy a lakosságnak az Állami Takarékpénztárban tavaly elhelyezett be­tétösszege — 1970-hez viszonyítva — több mint kétharmadával emelkedett. Az igényes táplálkozási kultúrára abból következ­tethetünk, hogy egyre növekszik a biológiailag értékesebb élel­miszerek iránti igény. Bár a friss zöldség és gyümölcs kínálata még ma sem kielégítő, a lakosság tavaly 14 százalékkal több hústerméket, 30 százalékkal több baromfit és 15 százalékkal több tojást vásárolt, mint 1970-ben A CSKP XIV. kongreszusa határozatának érteimében az ötödik ötéves terv (az 1971—1975-ös időszakra) 500 ezer lakás felépítését irányozta elő. Az SZLKP KB és a CSKP KB legutóbbi plenáris ülése jólesőn állapíthatta meg, hogy az" előirányzott tervet ezen a területen is nemcsak teljesítjük, hanem több vo­natkozásban túlszárnyaljuk. Tavaly például mintegy 40 ezer lakással épült több, mint amennyit a terv az első négy évre előírt. Jelenleg az ötödik ötéves terv utolsó évének már a második felére vonatkozó feladatokat teljesítjük. Az idei terv a CSKP XIV. kongresszusán kitűzött gazdaságpolitikai programnak az ötéves terv első négy évében eléri sikerén alapszik, betartja az ötéves terv alapvető arányait, egyben — a realitások alap­ján — igényesen és körültekintően igyekszik leküzdeni a közben előállt problémákat. Az idei, azaz az ötödik ötéves terv utolsó évének nemcsak az az alapvető célja, hogy továbbra is biztosít­sa a népgazdaság pozitív fejlődését, és az ötödik ötéves terv sikeres befejezését, hanem az is, hogy feltételeket teremtsen a hatodik ötéves terv sikeres «megkezdéséhez. A párt politikai, szervező és eszmei nevelő munkája, valamint a kommunisták személyes példamutatása teremti meg azokat a gazdaságpolitikai feltételeket, amelyek következtében — az újonnan kialakult bonyolult feltételek ellenőre — teljesítjük mind a CSKP XIV. kongresszusa, mind a párt novemberi plená­ris ülése kitűzte feladatokat. A CSKP KB legutóbbi plénumának a határozata értelmében most az a teendőnk, hogy a CSKP XV. kongresszusa előkészítésének az időszakában a pártmunkának az az igyekezete képezze a gerincét, amely a novemberi ülé­sen hozott határozat teljesítésére irányul, az irányítás vala­mennyi szintjén növeljük tovább a feladatok teljesítéséért érzett pártfelelősséget, a vezetők munkája iránti igényességet, ugyan­akkor küzdjünk még határozottabban a fogyatékosságok, a fe­lelőtlenség, a kényelemszeretet, a spekuláció és életünk vala­mennyi negatív jelensége ellen. Megkezdődött a Szlovák Nemzeti Tanács 11. ülésszaka Viliam Šalgovič elvtárs az SZNT elnöke Tegnap a délutáni .órákban Bratislavában összeült a Szlo­vák Nemzeti Tanács. Az ülés napirendjén az SZNT elnöké­nek megválasztása szerepelt. A tanácskozáson részt vett Jozef l.eiiárt, a CSKP KB Elnökségé­nek tagja, az SZLKP KB első titkára, az SZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának elnöke, Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK miniszterelnöke, Milos­lav HruSkovič. a CSKP KB El­VILIAM ŠALGOVIČ ELVTÁRS ÉLETRAJZA Viliam Salgo oiö 1919. decem­ber 12-én a Irnavai járási Ružindol köz­ségben, kispa­raszti család­ban született. Tizenöt éves ko rában kerüli Bratislavába nyomdászinas­nak. Megismer­kedik a forra­dalmi munkás­mozgalom alap eszméivel, ami lényeges befo­lyással volt to­vábbi politikai fejlődésére. 1940 ig, amikor behívták kato­nai szolgálatra, nyomdászként dolgozott. 1942- ben munkás- és paraszt fiatal ok ezreivel együtt a klerikálfasisz- ta ľudálc kor­mány a keleti frontra küldte, a testvérgyilkos háborúba a szovjet nép ellen. A Szovjetunió átmenetileg meg­szállt területén való rövid tar­tózkodás után kapcsolatba lé­pett ukrán partizánokkal és il­legálisan dolgozott a Ján Ná­lepka százados vezette antifa­siszta csoportban. Ennek más tagjaival együtt 1943. május 10-én átment a szovjet partizá­nokhoz. Az ukrán partizántörzshöz tartozó első önálló csehszlo­vák partizánzászlóalj tagjaként, amelynek Ján Nálepka száza­dos, a Szovjetunió Hőse volt a parancsnoka, harcolt egészen addig, amíg a zászlóalj csatla­kozott a Szovjetunióban meg­alakult 1. csehszlovák hadtest­hez. 1943-ban belépett Csehszlo­vákia Kommunista Pártjába. A szovjet hadsereg rjazanyi tiszt- képző iskolájának elvégzése után politikai tisztként a 3. ön­álló csehszlovák brigádhoz osz­tották be, s részt vett a Szov­jetunió területén és a Csehszlo­vákia felszabadításáért folyt harcokban. A felszabadulás után mint po­litikai tiszt a hadsereg kötelé­kében maradt, és tevőlegesen kivette részét a csehszlovák néphadsereg megszervezéséből s azokból a politikai és osztály­harcokból, amelyeket a mun­kásosztálynak a kommunista párt vezetésével folytatnia kel­lett a reakciós burzsoáziával egészen a végső győzelemig, az 1948-as dicső februári esemé­nyekig. Šalgovič elvtárs ebben az időben tagja volt az SZLKP Központi Bizottságának és kép­viselője a Nemzetgyűlésnek. 1951-től több fontos tisztséget töltött be a politikai és a társa­dalmi élet különböző terüle­tein. Volt a földművelésügyi megbízott helyettese, a Közpon­ti Pártiskola igazgatója, az SZLKP KB oktatás- és művelő­désügyi osztályának vezetője. Az SZLKP 1962. évi kongresz- szusától 1968 májusáig az SZLKP Ellenőrző és Revíziós Bi­zottságának elnöki tisztét és a CSKP Xlll. kongresszusától a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága alelnökének tisztét is betöltötte. f Folytat ás a 2. oldalon f nökségén«lt póttagja, az SZLKP KB titkára, a* SZLKP KB El­nökségének és az SZSZK kor­mányának tagjai, Váolav Dávid, a Népi Kamara elnöke, Dalibor Hanes, a Nemzetek Kamarájá­nak elnöke és Evžen Erban, a Cseh Nemzeti Tanács elnöke. Jelen voltak továbbá a szlo­vákiai kerületek küldöttségei a kerületi pártbizottságok vezeti titkárainak vezetésével, a kon- zuláris testületek tagjai, vala­mint más vendégek. Az ülést Ján Štenel, az SZNT alelnökei vezette. A napirend jóváhagyása után Dániel Futej, a mandátumvizs­gáló és mentelmi bizottság el­nöke előterjesztette a bizott> ság jelentését a 93. választó­körzetben megtartott pótválasz­tásról, amelyen Viliam Šalgo- viöot választották a megürese­dett képviselői funkcióba. A je­lentés után Viliam Šalgovič le­tette a törvényes fogadalmat. Az SZLKP KB Elnökségének és az SZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának közös lavaslatát, hogv Viliam Šalgo- vičot válasszák az SZNT elnö­kévé, Jozef I.enárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára terjesztette elő. Ismertette Šalgovič elvtárs életrajzát, majd hangsúlyozta, hogy Šalgovič elvtársnak meg­van minden feltétele ahhoz, hogy vezetésével az SZNT a CSKP és az SZLKP kongresz- szusi határozatai szellemében betöltse a legfelsőbb államha­talmi szerv funkcióját. A kü­lönféle állami és pártfunkciók­ban kifejtett sokéves tevékeny­(Folytatás a 2. oldalon) Mileslav Botfa ilflírsat az SZLKP KERB (MIM lálüSiilltÉ (CSTK) — OTest tartott a napokban Bratislavában Szlová­kia Kommunista Pártja Központi Ellenőrző és Revíziós Bizott­sága. A tanácskozást, amelyen részt vett Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, Stefan BlaS- ko, az SZLKP KERB alelnöke vezette. A bizottság Viliam Salgovií; elvtársat azzal kapcsolatban, bogy megválasztották a Szlovák Nemzeti Tanács elnökévé, felmentette az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizott­sága elnökének tisztsége alól. Az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának új elnökévé egyhangúlag Miloslav Botfát választották meg. A bizottság tagjává választotta Ján Guspant. Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága vezetőségének. Miloslav Botfa elvtárs vala­mennyi párt- és közéleti tiszt­ségében aktívan kivette részét Csehszlovákia Kommunista Pártja irányvonalának követke­zetes megvalósításából és az or­szág szocialista építéséből. Miloslav Boda 1927. február 10-én született a martini járás Dubové nevű községében, kis­paraszti családban. Az alapis­kola befejezése után 1942-ben tanoncviszonyba lépett Baíova- nyban, a Bafa és társa cégnél. Részt vett a Szlovák Nemzeti Felkelésben. 1944 végén a né­metek elfogták és koncentrá­ciós táborba hurcolták. 1945 ben belépett a kommu­nista pártba, és bekapcsolódott a pártmunkába. A segédlevél megszerzése után az Augusztus 29 Cipőgyárban dolgozott, és 1950-től különféle gazdasági tisztségeket töltött be a köny- nyűiparban. 1953-tól Szlovákia Kommu­nista Pártja apparátusában dől gozott, előbb mint osztályveze­tő-helyettes., 1957-től pedig mint osztályvezető. 1970-ben megválasztották a Szakszervezetek Szlovákiai Ta­nácsa Elnökségének tagjává és az SZSZT titkárává, majd 1971- ben a Szakszervezetek Közpon­ti Tanácsa Elnökségének tag­jává. Az SZLKP 1971. évi kong­resszusa óta tagja az SZLKP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents