Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-06 / 27. szám, Vasarnapi Új Szó

ran 1975. július 6. A NAP kel — Nyugat- Szlovákia: 3.55, nyug­szik: 19.56 — Közép- Szlovákia: 3.46, nyug­szik: 19.47 — Kelet- Szlovákia: 3.37, nyug­szik: 19.38 órakor. A HOLD kel: 1.14, nyug­szik: 17.12 órakor. nEvnapiukon SZERETETTEL KÖSZONTIÜK CSABA nevű kedves olvasóinkat ■ 1415-ben ezen a napon halt máglyahalált JAN HÚS prágai pap, a cseh nép nemzeti hőse, reformátor (szül.: kb. 1369) ■ 1535- ben végezték ki THOMAS MORUST, az utópikus szo­cializmus egyik megalapí­tóját, a reneszánsz korá­nak racionalista-humanista gondolkodóját (szül.: 1478) ■ 1910-ben született BO­RISZ PAVLOVICS KONSZ- TANTYINOV szovjet fizi­kus (+ 1969). A következő tartalmából Az agitátor szerepe és küldetése Jaroslav Klč cikke Egy „tápanyaggyár” hétköznapjai Milan Alakša írása Vödrök nyugdíjban Egri Ferenc riportja Nemcsak boráról ismert Németh János riportja Otthonra talált gyermekek Kovács Elvira riportja A békés munka győzelmeiért Fonod Zoltán írása Lány az uszodából Mándy Iván novellája BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Nyáron is aktívan Véget ért az idei pártoktatás. Az alapszervezetek általában elégedetten nyugtázhatják, hogy sikeres volt az idei párt­oktatási év. Ezt több tényező is bizonyítja, egyebek közt az, hogy az előadásokról csak igen ritkán hiányoztak a pártok­tatás résztvevői, s az igazolatlan távolmaradás szinte elenyé­sző volt. Ez pedig nemcsak a résztvevők legyeimének szilár- dulásáról tanúskodik, hanem arról is, hogy az alapszerveze­tek előbbre léptek a szervezés terén. Nagyon jól bevált pél­dául, hogy az előadásokra a résztvevőket a pártcsoportok bevonásával biztosították. A pártcsopnrtok ugyanis a legköz­vetlenebbül és a legrugalmasabban érintkeznek a pártokta­tásnak azokkal a résztvevőivel, akik a csoport hatáskörébe tartoznak. Az előadásról hiányzók számarányának csökkené­sében az is szerepet játszott, hogy a pártszervezetek vezető­sége a lehető legalkalmasabb körbe osztotta be a pártoktatás résztvevőit. Vagyis figyelembe vette a résztvevők politikai ismereteit, gyakorlati tudását, érdeklődését, igényeit és beosz­tását. A tagjelöltek a legtöbb helyen külön iskolázáson vet­tek részt, s a párt alapszabályzatával, a marxizmus—leniniz­mus alapjaival, a kommunista párt politikájával ismerkedtek. A pártoktatásnak párton kívüli résztvevői is voltak — főleg gazdasági tisztségviselők. A záróbeszélgetések általában azt bizonyítják, hogy a részt­vevők jól odafigyeltek az előadásokon, s tartósan elsajátítot­ták az átvett anyagokat. Sőt, a gyakorlatban is alkalmazni tudják új elméleti ismereteiket. Igen alapos tudásról árul­kodott például a levicei (lévai) pamutüzemben megtartott pártoktatás résztvevőinek a záróbeszélgetése. Magas volt a pártoklatás színvonala a Nové Zámky-i (érsekújvári) és a Veľký Krtíš-i (nagykürtösi) járásban. A nagyobb szervezetek­ben — főleg az üzemekben — az előadók helybeliek voltak — például a sereďi nikkelkohóban, a komárnói (komáromi) hajógyárban. Az előadók a pártoktatás megkezdése előtt isko­lázáson vettek részt, s részletesen megtárgyalták az egyes témákat. Az említetteken kívül jelenleg és az elkövetkező időszak­ban arra irányítják fő figyelmüket a pártszervezetek, hogy a nyári hónapokban, vagyis a szabadságok idején se csök­kenjen aktivitásuk. Tevékenységükben munkatervük szerint haladnak, s ez minden hónapra megjelöli a konkrét felada­tokat. Ezek közül kiemelkedik — főleg a szövetkezetek, me­zőgazdasági üzemek, de általában a falusi pártszervezetek esetében — a gabonabetakarítás idejére szóló propagandate­vékenység. Ehhez a propagandamunka számtalan eszköze áll rendelkezésükre — helyi hangszórók, faliújságok, reklámtáb­lák, a legjobb dolgozók galériája, vörössarkok, plakátok, fényképek stb. Különösen fontos szerep vár az agitációs köz­pontokra, amelyek a pártalapszervezetek vezetésével a pro­pagandatevékenységet irányítják. Ebben a munkában természe­tesen részt vesznek a regisztrált párttagok, a tömegszerveze­tek tagjai, kivált a SZISZ-tagok. Nem volna azonban helyes, ha a pártszervezetek arra várnának, hogy az említettek ma­guktól jelentkezzenek az agitációs tevékenységben való rész­vételre. Előző évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az em­berek akkor kapcsolódjanak be a munkába, ha konkrét fel­adattal bízzák meg őket. Ez egyben az értékelést és a felelős- ségrevonást is lehetővé teszi. F. I. KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK BEKEHATAR Huszonöt esztendővel ezelőtt, 1950. július 6-án a lengyel— NDK-határ mentén fekvő Zgorelec városkában került sor a második világháború utáni korszak egyik legelső politikai aktusára. E helyen írták alá az NDK és a Lengyel Népköztár' saság képviselői azt a szerződést, amely a két állam határát az Odera és Neisse folyók vonalában vonja meg. Negyedszázad elteltével világosabb, mint valaha, hogy a zgoroleci szerződés valóban történelmi jelentőségű okmány, amely a lengyel—német határt a két nép óhajának megfe­lelően a béke és a barátság határává tette. Ez annak tulaj­donítható, hogy Lengyelország szomszédságában megalakult a Német Demokratikus Köztársaság, a német történelem első munkás-paraszt állama. Az NDK-t olyan emberek hozták lét­re^ akik életüket tették kockára a fasizmus elleni harcban, s akik képesek voltak arra, hogy minden szükséges követ­keztetést levonjanak a gyűlölet korszakának tragikus tapasz­talataiból. Nem véletlen, hanem logikus következmény, hogy az NDK első nemzetközi lépése az Odera—Neisse-határszer- ződés aláírása volt. Ez a szerződés elejét vette egyszer s mindenkorra mindenféle területi igénynek a lengyel szom­széddal szemben. A Gorelecben megkötött szerződés egyik alapvető feltétele annak, hogy a német imperializmus évszázados keleti hódító politikájának maradványait felszámolva, a lengyel és a né­met nép tartós és biztosított békében élhessen egymás mel­lett. A szerződés huszonötödik évfordulóján azonban emlékez­tetni kell arra is, hogy az Odera—Neisse határt évekig csak az egyik német állam, a közvetlenül érdekelt Német Demok­ratikus Köztársaság ismerte el, a másik viszont igyekezett valamiféle alku tárgyává tenni és megkérdőjelezni azt. Hosz- szas küzdelem folyt azért, hogy az Odera—Neisse határt a Német Szövetségi Köztársaság is végleges, megváltoztathatat­lan tényként, az európai realitások egyik alkotóelemeként is­merje el. Két évtized következetes harcainak eredményekép­pen — se küzdelmekből oroszlánrészt vállalt az NDK — a bonni kormány tárgyalóasztalhoz kényszerült a népi Lengyel- országgal is s az úgynevezett varsói lengyel—NSZK szerző­désben végül is elismerte az Odera—Neisse határt. Azokat a területeket, amelyek az Oderától keletre valaha a Német Birodalomhoz tartoztak, és oly sokszor szolgáltak felvonulási területül a német szoldateszkának, a német impe­rializmus véglegesen és visszavonhatatlanul elvesztette. Ez megváltoztathatatlan tény volt már 1945-ben, a hitleri biro­dalom kapitulációjának napján. Amikor tehát az NDK, az első demokratikus német állam 1950-ben a potsdami megállapodások szellemében és azok következetes megtartásának őszinte szándékától vezettetve a zgoreleci szerződést aláírta, akkor tulajdonképpen minden becsületes, a múlttal szakítani akaró német nevében ígéretet tett az európai béke megtartására, hitet téve a német és lengyel nép barátsága mellett. Az elmúlt negyedszázad alatt a Német Demokratikus Köz­társaság kormánya és népe az NSZEP vezetésével mindent megtett a német és a lengyel nép testvéri kapcsolatainak további megszilárdítása és elmélyítése érdekében. A két or­szág között eredményes együttműködés bontakozott ki az élet valamennyi területén, politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt. A vízummentes turistaforgalom az utóbbi években még jobban megkönnyítette a két szomszédos ország népeinek kölcsönös megismerését és közeledését. P. J­Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök hét­főn fogadta Edvard Kardelj elvtársat, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének tagját. A baráti beszélgetésen eszmecserét folytattak a két ország együttműködésének további fejlesztéséről. A CSTK felvétele Prágában, a Lucerna nagytermében hétfőn megrendezték az országos spartakiád oktatói, stábtagjai és a területi szerve­zők baráti találkozóját, amelyen Antonín Himl, a Csehszlo­vák Testnevelési Szövetség Központi Bizottságának elnöke emlékszobrot nyúitott, át Antonín Kapeknek, a CSKP Prágai Városi Bizottsága vezető titkárának. A CSTK felvétele A pionírok országos találkozóját Hradec nad Moravtcoun ren­dezték meg. A találkozón 960 pionír vett részt az egész or­szágból. A felvételen: a nyugat-csehországi pionírok egy cso­porttá a szovjet pionírok társaságában. A CSTK felvétele VORSTER BÜVESZMESTER ŰJABB SZÁMA Vorsler dél afrikai kormányfő bábjai segítségével továbbra is bnntusztánokra akarja darabolni Namíbiát, hogy így — az. ENSZ határozatával dacolva — „új politikai irányvonalként“ elnyomás alatt tartsa a délnyugat afrikai népet. (BORISZ JEFIMOV RAJZA) Í,... .■ . / / | E heti karikatúránk

Next

/
Thumbnails
Contents