Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-27 / 30. szám, Vasarnapi Új Szó

A

francoista hatóságok az utóbbi időben fokozták megtorlásaikat a nemzeti jogaikért és autonómiáért küzdő baszk hazafiak ellen. A baszkok földjén már több mint két hónapja „rendkívüli állapot'4 van. A rendőrség és a nemzeti gárda tagjai korlátlan joggal letartóztathatnak mindenkit, akit azzal gyanúsítanak, hogy valamilyen baloldali szervezet tagja. A szélsőjobboldali csoportok a hatóságok hallgatólagos beleegyezésével véres terrort indítottak a demokratikus reformok hívei ellen. Ám a terror és megtorlások ellenéi’© a baszkok tovább harcolnak igazságos követeléseikért s harcukban a spanyol munkásosztály támogatását élvezik és természetesein

A baszkok földje északon vastag vonallal elkerítve.

nemzetközi szolidaritás és rokonszenv kíséri mozgalmukat.

Guemicától Bermeóig

Guemicából — a baszkok hagyományos tiszteletnek örvendő szent fájától mellékút vezet erdőkön-mezőkön keresztül a Vizcayai-öböl mentén Bermeóig, amelynek kikötőjében ragyogó tisztaságú, színpompás halászhajók lustán himbá,lódznak a vizen. Ennek az idillikus tájképnek a hátterében visszataszítóan hat a fasiszta falange épülete. Embernagyságú betűk hirdetik fenn a magasban Franco nevét — a polgár- háborúban a köztársaságiak oldalún küzdő baszkok elnyomásának jelképét.

Amciclo Moguica bermeői polgár, a madridi rendszerrel szemben ellenzéki beállítottságú személyek helyi egyesülésének tagja, nemrégen saját magán tapasztalhatta a falange karmait. A nagy letartóztatások idején hozzá is berontott a rendőrség. Később baszk ügyvédekkel közölte, hogy kilenc napon át kínvallatásnak vetették alá. Napjában kétszer ráfektették az ún. „műtőasztalra“ — keskeny és rövid tákolmányra, amelyre nem fór az ember feje sem a lába. „Ha kilógott a fejem vagy a lábam, agyba-főbe vertek”.

Baszkföld más vidékei népi bizottságainak a tagjai is a rendőrök kegyetlen bánásmód já na Jj hasonló eseteiről számoltak be. Hat-tiz napig tartották őket a rendőrség zárkáiban. Miután a Franco-kormány április 26-án Vizcaya és Guipuzcoa tartományokban bevezette a „rendkívüli állapotot“, már nem kell letartóztatási parancs ahhoz, hogy valakit 3 na pnál tovább is őrizet ben tarthassanak.

A marcuinai Carmelo faio, az „elnyomás elleni harci bizottság" tagja elmondta, hogy a rendőrök hat napon át vaspálcákkal és aeélrudakkal ütlegelték.

fosé Berasategi szintén a zárka lakója volt és a következőket közölte San Sebastian-i ügyvédekkel: „Tablettákat tömtek a számba, miután a pisztoly agyával szétfeszítették. Azzal fenyegetőztek, hogy bekísérik a kedvesemet és a szemem láttára erőszakolják meg.” A jogászok tanúbizonysága szerint Berasategit különleges tabletták hatására olyan állapotba hozták, hogy esztelen vallomást tett. Bajtársai látták, hogy vallatás után rendőröktől támogatva, támolyogva tért vissza cellájába. Néhány San Sebastian-i, akiket napokig fogva tartottak, megmutatták az ügyvédeknek a vallatás előtt kapott injekciók tűszúrásainak nyomait.

Abilbaói és a San Sebastian-i rendőri kegyetlenkedések folytán az a benyomás alakult ki, hogy nemcsak a Baszkföld függetlenségéért harcoló Illegális ETA szervezet ellen folyik a „vadászat“. A lakónegyedekben történő razziák, a tömeges letartóztat ások, az őrizetbe vettek kegyetlen megkínzása inkább arról tanúskodik, hogy az ETA-t meg akarják fosztani népi támogatásától. Sőt, a rendőrfelügyelők letartóztatott ügyvédek és az ellenzék képviselői előtt kijelentették, hogy a „rendkívüli állapotot” a politikai földalatti mozgalom kiirtására akarják felhasználni.

Szigorúan őrzik a börtönben a baszk kommunisták vezetőit, megtorlások érték a sztrájkoló egyetemi előadókat. Miguel Bilbaói, a bilbaói tanárok nemzeti bizottságának meghatalmazottját kollégáik sztrájkja idején letartóztatták és kegyetlenül megverték. Gyakran teljesen ártatlan emberek esnek áldozatul a rendőri önkénynek. így halt meg Ondarroában egy 18 éves diák. Egy nemzeti gárdista lőtte agyon. A rendőrség azonban a tények ellenére azt állítja, hogy véletlen szerencsétlenség történt. Hivatalos közlemény szerint Guernicában agyonlőtték az ETA egyik tagját. Az esemény színhelyére, egy erkélyre kifutott egy férfi és valamit odakiáltott a rendőröknek, mire hasija lőtték. Belehalt. A felesége ordítozni kezdett: „Gyilkosok! Gyilkosok!” A rendőrök őt is lelőtték ...

„Krisztus király gerillái”

A baszk konfliktus a polgárháború

óta tart és rendőri módszerekkel aligha oldható meg. Még a kormány egyes tagjai is fokozatosan ráeszmélnek, hogy az egyes tartományok önrendelkezésének és kuitúrautonőmiájának javára gyengíteni kell a központi hatalmat. Sok katona- és rendőrtiszt azonban szolidáris a szélsőséges jobbszárnv képviselőivel, akik azt állítják, hogv bárminő „szeparatizmus“, amelyet ők „halálos ellenségükkel — a kommunizmussal“ azonosítanak, mindenképpen megakadályozandó. A rendkívüli állapot viszonyai között vad megtorló intézkedéseket követ el a „Guerlllos de Cristo Rei”, vagyis Krisztus király gerillái klerikális fasiszta szervezet. E szervezet bármilyen változásban támadást lát Spanyolország egysége és nagysága ellen s így a katolikus egyház ellen is, amelynek a szervezet véleménye szerint szoros kapcsolatban kell lennie az állammal. Rnhamoszta- gai baszk városokra támadnak. Tűz alá veszik az ETA-val együttérző kereskedők üzleteit, az ETA tagjainak védelmét ellátó iígyvédek irodáit. Feldúlták az egyik baszk klubot, megrongálták Ibarrola neves festőművész több képét, felgyújtották a Guernicai-öbölben fekvő parasztházát, ahol a festő rendszerint nyáridőben alkot. Mind .nagyobb annak a veszélye, amire a szélsőjobboldaliak az ún. „bilbaói hazafias nagygyűlés“ idején röplapodban szólítottak fel: „Géppisztolyok nem ablaküvegek kitörésére, hanem ölésre vannak — Rajta, munkához!”

A másként gondolkozó lelkészek házát tűz alá veszik vagy felgyújtják. A helyi papság — a baszk kultúra

Baszk táncok.

egyik legerősebb támasza. A papok törődnek az anyanyelven oktató iskolák létesítésével. Közülük sokan szaros kapcsolatban vannak a Baszkföld autonómiáját követelő mozgalom részvevőivel, s ezért különösen az ultrák céltáblái lettek.'

Antonio Onoveros bilbaói püspököt, aikit a madridi kormány egy évvel ezelőtt hiába próbált száműzni a Baszkföld politikai és kulturális szabadságának védelmében tanúsított hősies, bíróság előtti kiállásáért, püspöktársai most azért bírálják, hogy nem mondta meg véleményét a tömeges letartóztatásokkal kapcsolatban. A bilbaói papok és hivők követelték, hogy az egyház nyíltan leplezze le Eustasio Er- quisio és lelkésztársai megkínzásának tértyét. Erquisiót május 8-án tartóztatták le és a kihallgatás után olyan súlyos belső sérülésekkel szállították a bibaói kórházba, hogy az orvosoknak művesét kellett alkalmazniuk.

A szolidaritás jegyében

A spanyol munkások tízezrei léptek sztrájkba tiltakozásul az északi baszk tartományokat sújtó megtorló kormányintézkedések ellen.

A politikai sztrájkok tilalma ellenére Spanyolország minden vidékének munkásai reagáltak arra a felhívásra, hogy vegyenek részt a szolidaritási sztrájkban, amelyet Baszkföld baloldali csoportjainak vezetői kezdeményeztek.

1974 decemberében hasonló sztrájkban kétezren vettek részt. A jelenlegi mozgalom is ilyen arányokat öltött. A rendőrség és a nemzeti gárda a kapott erősítések ellenére is képtelennek bizonyult az engedetlenségi tüntetés megakadályozására. Ez akkor történt, amikor Francisco Franco államfő tekintélyuralmi politikai rendszere —• a spanyolok meggyőződése szerint — végnapjait éli.

Pio Cabanillas, volt tájékoztatásügyi miniszter csatlakozott azokhoz, akik a 82 éves caudillo távozását követelik. Cabanillas valaha Franco hű követőjének számított, tavaly ősszel azonban „túl liberális nézetei“ miatt kitették a kormányból.

Az utóbbi időben a baszk tartományok valóságos hadszíntérré váltak a rendőrség és a nemzeti gárda tenorja következtében. Mint ismeretes, a Baszkföldre küldött osztagok legénysége különleges „veszélyességi pótlékot" is kap zsoldjához és fizetéséhez. A terror és a megtorlások azonban csak fokozzák a baszkok általános ellenállását a Franco-reiidszerrel szemben.

A jelenlegi sztrájkmozgalom szervezői ezt csupán egy későbbi kampány próliájának tartják, amellyel tiltakozó hadjáratot indítanak egy nemzeti gárdista megölésével vádolt két baszk fiatal — fosé Antonio Garmendia és Anjclo Otacga ellen készülő burgosi per ellen. Akik az ügy jogi összefüggéseit ismerik, azt állítják, hogy a rendkívüli állapotot elsősorban azért vezették be Baszkföldön, hogy a burgosi tárgyalás idején féken tartsák a lakosságot. Megtorlás ért sok tudományos ós művészeti személyiséget, akik ismertek voltak arról, hogy rokonszenveznek a baszkokkal, mint Alfonso Sast re és felesége, Éva Forest, Eliseo Bayo neves pszichiáter és író, valamint Lidia Falcon neves jogász.

(ZA RUBEZSOM NYOMÁN)

Az ETA harcosainak sajtóértekezlete.

A bermeói kikötő.