Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-27 / 30. szám, Vasarnapi Új Szó

szó. De sorolhatnánk a neveket tovább, hiszen a többiek is nagy igyekezettel végzik munkájukat. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy mindannyian be­kapcsolódtak a szocialista munkaversenybe. Az üzem dolgozói két brigádba tömörülve, Kelemen László és Száméi József irányításával szorgoskod nak a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért, jelentős szerepe van a tervteljesítésben a két kar­bantartónak, Rados Ferencnek és Takács Tibor­nak, akik szakszerű munkával gondoskodnak ar­ról. bogy üzemzavar miatt a termelésben ne legyen kiesés. Az udvaron, a deszkahegyek között ügyesen köz­lekedik Kukolík Mária és Danko Sándor az emelő- targoncával. Egyetlen mozdulat és a köbméteres csomagokat könnyedén emeli a helyére a gép. Ké xi erővel nem is kell nehezebb műveleteket végez­ni, a technika pótolja az izomerőt. Rövidesen meg is leiik a Tatra. Farkas Béla gépkocsivezető és tár­sa. Trenyík László máris indulhat a szállítmány- nyal. Szlovákia déli re»/e többnyire mezőgazdasági jel legű. Az ott élő emberek főleg a mezőgazdasági nagyüzemekben találnak munkalehetőséget. Ám azok örvendetes fejlesztése következtében egyre több munkaszakaszon a gépek lépneik az ember helyébe. Az így felszabadult munkaerő foglalkoz­tatottságát az odatelepülő kisebb nagyobb ipari üzemek oldják meg. De egyúttal azok problémáját is megoldják, akik lakóhelyüktől több s«áz kilo­méterre jártak dolgozni, s családjukkal csak ha­vonta találkozhattak. Az első ilyen üzem, az „első fecske“ megjele­nése egy közösség életében igen jelentős esemény­nek számít, hiszen irányt ad a fejlődésnek, meg­változtatja a község arculatát. Vinicán (Ipolynyéken) a zvöleni Buőina 05-ös fióküzeme 1973-ban „rakott fészket“. Ma már szé pen fejlődő, bővülő üzem, stabil munkáskollektí­vával, kiv.lló termelési eredményekkel. Az üzem ólén Gecelovsky Stefan mérnök áll. A termelő­id szí eg melletti irodában beszélgetünk, hová „kísé­rőzeneként" áthnllatszik a fűrészek sikongása.- Az üzem még fiatal, de eredményei alapján már a régiek közé sorolható — kezdi az igazga- tó. — Alig két éve, 1973 nyarán kezdte meg a ter­melést, s már a következő évben 2 millió koroná­val túlteljesítette az előirányzott tervet. Ez főleg a nagy akarással dolgozó munkáskollektívának kö­szönhető. — Mit keséit az üzem?- Mivel m{bst még fejlesztés alatt állunk, terme lésí irányunk sem végleges. Jelenleg főlég félkész- ánit: bútorgyártáshoz alaprészeket, nyersparkettát, Mű.szakváltás. Elöl Gecelnvsky Stefan mérnök, az iizem igazgatója. építkezéshez zsaluelemeknt gyártunk. Ezeken kívül anyagmozgatáshoz szükséges palettákat is készí­tünk, sőt paleltaelemeket külföldre is exportálunk. A nyersanyag és a késztermékek szállítása . vál­lalati teherautókon történik, de egyes termékeinket a közeli vasútállomásra, Ipolyságra szállítjuk, ahonnan vonattal továbbítjuk a rendelőkhöz. — Hány dolgozója van az üzemnek, s milyenek a munkafeltételek? — összesen 75 embert foglalkoztatunk. Dolgo­zóink 50 százaléka nő. A termelés két műszakban korszerű csarnokban, korszerű gépeik segítségével folyik. Évi tervünk értéke 15 millió korona. Kisebb problémák is akadnak. A fűrészeknél tö kéletesíteni kellene az elszívó berendezést, javíta­ni kellene a fűtés minőségét is. Azon fáradozunk, hogy a fogyatékosságok minél előbb megszűnje­nek és dolgozóink megfelelő munkakörülmények között dolgozhassanak. Megtekintjük a termelést is. A tágas, világos csarnokban sikongatlak a fűrészlapok, amint az acélfogak belevájnak az egészséges keményfába. A gépek mellett Ksenák László, Sranko János, Tóth Ferenc, FiSer Pavel és Molnár Imre gyakorlott moz dulatokkal végzi a munkát. Munkatársaik a gép mellett nők, akik elszedik és osztályozzák, majd szállításra előkészítik az árut. Kázmér Istvánná, Rétsán Istvánná, Sztankovics Sándorné, Csernus Károlyné és Pásztori Károlyné munkája nem árul ja el, hogy egy mos' induló üzem munkásairól van Ez a jelen, de kissé távolabb már formálódik a lövő. Pásztori Károly építésvezető irányításával már épül az új munkacsarnok. Nagyobb az előzőnél. Tá gasabb, korszerűbb. Az építési csoport tagjai: Bics­kei Jenő, Bélik László, Galáni JPéter, Galáni Joa- chim, Trevalec István és Lovász István a tartópil-^ lerek 'és az áthidalások betonozását végzik. Seré nyen dolgoznak. Szerelnék, ba a kitűzött határidő­re — ez év végére — megindulhatna a temelés az új üzemrészben is. Itt újabb termékeket, összesze­relhető faházakat, padlószegélyeket, b«lső lakberen­dezési tárgyakat készítenek majd évi 12—15 milliő korona értékben. Az üzemfejlesztési terv saját fűrésztelep lé^sí tnsét is előirányozza, melynek segítségével a kör- nvéző erdők nyersanyagát is felhasználhatják. Ez zel gazdaságosabbá válik majd a termelés, önállób­ba az üzem, és újabb munkalehetőség nyílik a kör nvék lakosai számára. Mert a terv a jövőben mint­egy 300 dolgozó számára biztosít munkalehetősé get. Ennek egészséges magja, a munkásgárda máris adva van. Az üzemi pártcsoport élén Lukáő jó zsef áll. Mindannyian tagjai a Forradalmi Szak szervezeti Mozgalomnak. Kelemen László, az üzemi bizottság elnöke, aki hatékonyan segíti az üzem irányítását, messzemenően gondoskodik az üzem dolgozóiról, jogos Igényeik kielégítéséről. Különfé­le kulturális megmozdulásokra, külföldi üdülések re, hazai kirándulásokra biztosít lehetőséget. Kár. hogy az üzem dolgozói részéről nem minden eset ben kielégítő az érdeklődés irántuk. Még nem min denki tudatosítja, hogy a jól végzett munka után szükséges a pihenés. S különösen jó az, ha a sza Iriid időt kedvező feltételek közepette, kellemes környezetben lehet eltölteni. Az első „fecske“ tehát berepült, fészket rakott a községben. Az elmúlt rövid idő azt bizonyítja: jó helyet talált magának. A község és a környék la­kosainak szorgalmas munkája nyomán eredménye­sen fejlődhet. S ez hatással lehet a község fejlődé­sére Is. BÖJTÖS JÁNOS végé-n megkezdik, fgy az új gyár minden szakaszán elkez­dődhet a termelés. Az új gyárhoz korszerű admi­nisztrációs épület is tartozik. Szép irodahelyiségek, minden igényt kielégítő szociális beren­dezések találhatók benne Az üzemben két bronzérmes szocialista munkabrigád műkö­dik, az egyiket Lőrincz László, a másikat Klaudínvt P-«i vrweti. Már tz ezüstfokozat elnyeré­séért versenyeznek. Komoly gondot okoz azonban a vezető­ségnek az új Özeimben ügy szervezní a munkát, hogv i brigádok tagiai továbbra >s egv ü 11 m aradhassa na k A dolgozók ellenőrző és irá­nyító feladatokat kannak a kor­szerű gépek mellett. A 93 mun­kásból közvetlen fizikai arm- kút már csak 10—15 ember végezni. A dolgozók munkafe­gyelme nagy. egy részük régi, tapasztalt munkás A korszerű géni berendezések kezelőitől fiv leiősségtudatot, hozzáértést és nagy fegylemezettsépet kíván­nak. Demeter Gusztáv. Hecsko László, Misurák István, Ligárt Anna, Farkas Irénke és Tóth Mária nevét a gyár legjobb dolgozói között említhetjük. Az új üzem tűzvédelmi fel* szerelése mennyiségben és mi­nőségben egyaránt kielégítő. Á felszereléssel együtt a dolgo­zók is készen állnak az esetlen ges tűz megfékezésére. Negyed­évente szerveznek tűzvédelmi iskolázásokat, fgv már mind­annyian elsajátították a tűzol­tás alapjait. Új üzemben indul meg a mun­ka. Tele kezdeti nehézségekkel, megoldásra váró problémákkal. Az Igazgató szavai azonban op­timizmusról tanúskodnak: tech­nikailag mindent meg lehet ol­dani, csak pénz és idő kérdé­se. A többi már a szervezés dolga Kép és szöveg: RURZI LASZLÖ A 3afárikovód (tornaijai) új téglagyár építése « befejezés felé közeledik. Az egyik mun- k a csarnokban már próbálgatják a/, új gépeket, a másikban most szerelik a gépsorokat. Az épí­tési munkák menetéről és a géppróbák eredményéről a gyár igazgatója, Bemiczky József mér­nök nyújtott tájékoztatást. A košicei Montostav építő­vállalat 1970 szeptemberében kezdte meg ötvenhat millió ko­ronás lefektetéssel Szlovákia egyik legkorszerűbb téglagyá­rának építését. A téglagyártás nyers részlegén már megkezdő­dön a munka. A régi gyár fel­tételeihez viszonyítva nagy plusz a fedett nyersanyagraktá­rozó csarnok, amely hosszabb esőzések idején is lehetővé te­szi a termelést. A bányászás ugyanis ilyenkor szünetel, de a felhalmozott készletből nyu­godtan- d olgoz h a tun k. Ebben a kőrszem téglagyár­ban több új géptípus működik. A próbaüzemeltetés közben elő­forduló hibákat a gyár szerelő- brigádja Martin fózsef műhely- főnök vezetésével menet közben hárítja el. A brigád tagok fele­lős munkát végeznek. Az el­múlt 3 évben is becsülettel helytálltak, amióta a régi üzem­ben leállították a gépek na­gyobb javításait s csak foko­zottabb karbantartási munkával kerülik el az iizemvazarokat a régi üzem lelje« leállításáig. A példás munkát végző szere­lők közül a gyár vezetője Mül- ler István és Zsíros Gyula ne­vét említi meg. A megformált anyagot a Ling lineencben gyártott automati­kus vágógép darabolja téglává. Jelenleg csak a CDM típusú tég­lát tudják rajta gyártani. Újabb típusú fCDSK—24) téglák gyár­tásához a gépen bizonyos át­alakítások szükségesek. Az au­tomata berendezés a feldara­bolt téglát átrakja a nyers tég­lát raktározó és továbbító gép­re, amelyet a bratislavai Építő­ipari Gépesítési Kutatóintézet dolgozói fejlesztettek ki. Tóth Mária, az özem egyik legjobb I ' I II UH munkása villanytargoncával szállítja a szárítóba a téglákat. A régi gyárban ugyanezt a munkát végezte, de sokkal mos­tohább körülmények között. Ké­zi tolókocsin szállította a téglá­kat. Most megerőltetés nélkül, ülve dolgozik, a teljesítménye nyolcszor nagyobb. A kiszárított téglát szükség- megoldásként a regi gyár ke­mencéjében égetik. A nyers tég­la gőzzel való felmelegítéséhez és a központi fűtéshez szüksé­ges kazánnal kapcsolatban ko­moly problémák merültek fel. Az eredetileg tervezett külföldi kazánberendezés helyébe egy más típusú, szintén külföldi kazánt rendeltek a Conus oszt­rák cégtől, melynek méreteihez át kell alakítani a betonalapo­kat. Egyelőre még a kazán sze­relését végző kivitelező válla­lat sincs biztosítva. A kemence próbaüzemelteté­sei előreláthatólag még ez év isapán ellenőrizni és irányítani kell a gépsorok munkáját. líiiKnBitQ

Next

/
Thumbnails
Contents